Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

( TOLKA \ _ _ S NÉPÚJSÁG 1983. december 3. Csehszlovák termelőszövetkezetek Átlagéletkor: 43 év Számos csehszlovákiai tsz-ben juhtejből is készítenek sajtot A mezei munka 75—98 százaléka gépesített _ A szatmári Északi Színház l/Mf Kagyíizemi erdőgazdálkodás A gondos erdősítés ered­ménye, hogy a felszabadulás előtti erdőterületnél már öt­szörié nagyobb a lombos és tűlevelű fákkal borított táj a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Ha csupán az elmúlt öt évet tekintjük, akkor is jól látható az eredményes erdőgazdálkodás: ez idő alatt az ország területén 20 szá­zalékkal gyarapodott az er­dőségek kiterjedése. A faállományban külön­böző haszonfák, díszfák, tü­zelőanyagnak való, valamint rost- és papírgyártási alap­anyagot adó fák találhatóak. Több százezer hektáron te­rülnek el az „olajtermő” er­dők is, amelyek termése élelmezési és ipari célokat egyaránt szolgál. Fő telepí­tésű helyük Csagang és Kangvan tartomány, ahol tíz év alatt csaknem meg­háromszorozódott ezeknek az erdőknek a területe. A korszerű erdőgazdálko­dást a nagyüzemek szigorú­an előírt terv szerint látják el, amely a vágás, újratele­pítés, ipari felhasználás összhangját jól biztosítja. Maga a lakosság is szívesen segít a parkok, ligetek ápo­lásában: minden ősszel és tavasszal „fásítási hónap”-ot rendeznek. A kollektív gazdálkodás győzelme után a mezőgazda- sági szövetkezetek Cseh­szlovákiában is jelentős se­gítséget, komoly kölcsönöket kaptak az államtól. Az ered­ményes gazdálkodás révén a legtöbben megszabadultak adósságaiktól. A gyengéb­bek egyesültek a jobbakkal, több közülük az éghajlati és más feltételek alapján specializálódott valamely nö­vényfajta termesztésére. Az országban ma 1708 tsz mű­ködik. Aktív tagjai száma 612 ezer. A földekre 1000 hektáronként átlag 20,2 traktor jut. Elegendő gép áll rendelkezésre a kukorica, a cukorrépa, a burgonya ve­téséhez, betakarításához. A mezei munka 75—98 száza­lékban gépesített. A szövetkezetek alakulá­sának első időszakában a fiatalok szívesebben vállal­tak munkát a gyárakban és a városokban, mert a mező- gazdaság nem vonzotta őket. A gépesítés előreha­ladtával azonban mind több új műszaki foglalkozás nyí­lik vidéken. Északi szom­szédunknál 110 mezőgazda- sági szakközépiskola műkö­dik, s a termelőszövetkeze­tekben már 76 ezer diplomás dolgozik. Mindennek követ­keztében a mezőgazdaság megfiatalodott: tavaly 43 év volt az átlagéletkor. A vegyszerek a mezőgaz­daságban valóságos csodát műveltek az elmúlt évtize­dekben, de — valljuk meg — ma már az emberek kis­sé félnek a „vegyszeres zöldségektől, gyümölcsök­től”. A szakemberek ezért ma már mindenütt a vilá­gon előtérbe helyezik a nö­vénybetegségek és a kárte­vők elleni harcban a bioló­giai védekezést, vagyis igye­keznek megkeresni a károko­zók természetes ellenségeit. A Csehszlovák Tudományos Akadémián eddig már há­rom ilyen biopreparátumot kísérleteztek ki. Az agrárszakemberek kö­rében nagy sikert aratott a T—815 Agro nevű új, speci­ális mezőgazdasági gépkocsi is, amelyet Szlovákiában, a Trnavai - Gépkocsigyárban gyártanak. Egyszerű eljárás­sal ötféle speciális szerkezet szerelhető rá, ömlesztett anyagok és mezőgazdasági termények szállítására, fo­lyékony trágya szállítására és locsolására, ipari és is- táltótrágya szétteregetésére és takarmányszállításra. A gépkocsihoz 1600 kilogramm súlyú utánfutó is kapcsolha­tó. Orbis—KS A kétnyelvű — magyar és román tagozattal rendelkező — szatmári Északi Színház az elmúlt évadban közel 450 előadást tartott, több mint 170 ezer néző előtt. A színház Szatmáron kívül számos vá­rosban — Zilahon, Nagybá­nyán, Máramarosszigeten, Vi- són, Tiszahosszúmezőn — mutatta be új darabjait, min­denütt kiugró sikerrel. A ma­gyar tagozat Gárdonyi Géza Ida regényének Kisfalussy Bálint által megzenésített darabját már 75-ször játszot­ta, de sikerként könyvelhető el Lovinescu darabja, az Élet és halál játéka a hamu­sivatagban, Kovács Ferenc rendezésében. A Parászka Miklós rendezte Tíz ballada a marosvásárhelyi ifjú színé­szek fesztiválján különdíjat nyert. A román tagozatnál Ecaterina Opruiu Nem va­gyok az Eiffel-torony és Sa­sa Lichy cseh író Ólomkato­na című színművének bemu­tatója hozott nagyobb sikert. Az 1983/84-es évadot a szatmári Északi Színház — A Horvátországi Magyarok Szövetsége úgy határozott, hogy a kiadásában eddig két­hetenként megjelenő Magyar Képes Üjság újévtől kezdve hetilap lesz. A Magyar Képes Üjságot Eszéken szerkesztik, Zágrábban nyomják. Jelenle­gi példányszáma 4 ezer, de a hetilappá válástól kezdve megkísérlik 6 ezerre emelni egy-egy megjelenés példány­számát. A lap Jugoszlávián kívül a világ 14, magyarok lakta országába jut el. A leg­többet — mintegy 500-at — Magyarországon vásárolnak belőle, de Európa és Ázsia országaiban, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában is olvassák a Magyar Képes Újságot. immár hagyományként — nem a színház épületében, hanem a város egyik üzemé­ben nyitotta meg. Az Unió gépgyár és a Mondiala ruha­gyár után idén az IPSUIC vegyipari gépgyár volt a mű­soros évadnyitó színhelye. Az idei évad első premier­jére — Benedek Elek Több- sincs királyfi mesejátékának bemutatójára — Nagybányán került sor. A magyar tagozat további bemutatói a követke­zők lesznek: Horia Lovanescu Romba dőlt fellegvár, Kós Károly Budai Nagy Antal cí­mű drámája, Dumitru Solo- mon Arkhimédész titkos fegyvere című darabja, vala­mint Karácsony Benő több művéből készült feldolgozás, a Sohasem késő. Bemutatja az Északi Színház a Szatmá­ron élő Soltész József író Jó­zsef Attiláról szóló darabját, A tehervonat címmel, továb­bá Fejes Endre ismert regé­nyének, a Jó estét nyár, jó estét szerelemnek a megzené­sített változatát. Tausz Imre, a lap főszer­kesztője a következőket mondta az újévi előkészüle­tekről : — A hetilap kiadásához a szükséges pénzt már megkap­tuk. Nemrég pályázatot ír­tunk ki három új munkatárs felvételére, s lehet, hogy to­vábbi pályázatot is hirdetünk. Jelenleg 9-en dolgozunk a lapnál, de a hetilappá válá­sunk után legalábbb 13-an leszünk. A laptanács, amely­be a Horvátországi Magyarok Szövetségének képviselőin kí­vül az eszéki, a pélmonostori. a vukovári és a vinkovci köz­ségek küldöttei kerültek, úgy döntött, hogy tartalmilag gazdagítanunk kell a lapot. Hetilap lesz a Magyar Képes Újság Tallózás az NDK telefon könyvei be A sárga bestseller Építkezés az örök fagy birodalmában Az amerkai Fairbanks-ban a Nemzetközi Örök Fagy Ku­tató Társaság IV. nemzetkö­zi konferenciájának elnökéül Pavel Melnyikov akadémi­kust választották meg. Az akadémikus a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szibériai Tagozatához tarto­zó jakutszki Örök Fagy Kuta­tó Intézet igazgatója. Sok ország szakembereit foglalkoztatják az örök fagy birodalmának meghódításá­val kapcsolatos problémák. Bolygónk szárazföldjének egynegyedét borítja örök hó és jég. A Szovjetunióban az örök fagy birodalma körülbe­lül 11 millió négyzetkilo­métert foglal el, az ország­nak csaknem a felét. Ezeken a területeken városok épül­nek, ásványkincs lelőhelye­ket tárnak fel, sőt a mező- gazdaság is fejlődik. Nyugat- Szibéfiában kőolajat és föld­gázt termelnek, gáz- és kő­olaj feldolgozó üzemek léte­sülnek, épül a Bajkál-Amur vasútvonal, amelynek hossza ma már eléri a 3 ezer kilo­métert, hatalmas vízerőmű­vek működnek. A szovjet tudományos és tervező intézetek szakembe­rei sokoldalú kutatásokat folytatnak az örök fagy, mint természeti jelenség tárgykö­rében. Az egyik legjelentő­sebb központ a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szi­bériai tagozatának örök fagy kutatóintézete. Ebben a világ­hírű intézetben rendezték meg az örök fagy kutatás egyik nemzetközi kongresszusát. A résztvevők saját szemükkel győződhettek meg az örök fagy körzetében alkal­mazott szovjet építkezési módszerek hatékonyságáról. Ebben a zónában jó néhány modern város épült: No­rilszk, Jakutszk, Vorkuta, Mirnij, Talnah, Ajhal, Vil- jujszk. A szovjet építkezési módszereket többek között a cölöpépítkezés módszerét, széles körben alkalmazzák Vízerőmű épül az örök fagy zónájában a magadáni te­rületen az Egyesült Államokban, Ka­nadában és más országok­ban is. Jakut-földön épült a vilá­gon az első vízerőmű az örök fagy birodalmában, a Léna mellékfolyóján, a Viljuj folyón. A Jenyiszej mellék­folyóján, a Nyizsnyaja Tun- guszkán most épül egy több mint 10 millió kilowattos erőmű. APN—KS Jugoszlávia Építők külföldön Az NDK-ban kétévenként az egyik legkapósabb könyv­újdonság a távbeszélő-névsor. Példányszáma meghaladja a kétmilliót. Tizenöt kötetben jelenik meg, ebből tizennégy a megyéké, egy pedig a fővá­rosé, Berliné. A sárga Best­sellersorozat öszesen több mint 1,1 millió hívószámot tartalmaz; a berliniben pél­dául mintegy 240 ezer főállo­más száma található. A leg­vékonyabb a Suhl megyei te­lefonkönyv — érthető, hisz ez az ország legkisebb, mindösz- sze 3856 négyzetkilométer te­rületű, 549 ezer lakosú me­gyéje. Drezda városában is többen élnek... Az Erfurt megyei Nordha- usen járási székhelyen talál­ható az NDK központi távbe- szélőnévsor-szerkesztő hiva­tala. Az ország öszes telefon­számát ott tartják nyilván — mikrofilmeken. Az adatokat, tehát az előfizető nevét, fog­lalkozását, pontos címét, pos­tai irányítószámát és távbe­szélő-hívószámát lyukszala­gon tárolják. A telefonköny­veket a legkorszerűbb fény­szedéssel Berlinben, a Neues Deutschland és a drezdai saj­tóház nyomdájában állítják elő. Százkét esztendővel ezelőtt létesítették az első telefonál­lomásokat Berlinben. Az ak­kor kiadott első távbeszélő­névsor csupán 27 oldalas volt. Érdekességképpen — gyűjtők számára — újranyomozták az első névsort. Annak ellenére, hogy az NDK-beli telefon­könyvek átdolgozott, javított kiadásai 24 . hónaponként megjelennek, nemegyszer el­avult adatok egész sorát is tartalmazzák. A nagyarányú távbeszélőhálózat-fejlesztés miatt gyakran egész városré­szek, települések összes tele­fonszáma megváltozik. Drez­dában például a legutóbbi három évben sok ezer öt- és hatjegyű telefonszám hét számjegyűre változott. Az egyébként fegyelmezett és precíz németek között is van­nak olyanok, akik évekig nem jelentik be a postánál a lak- címváltozásukat, amellyel persze a'telefonszám-változás is együtt jár. Miként a magyar telefon­könyvekben százával találha­tók Kissek, Nagyok, Hor- váthok, Szabók, akként az NDK-beli távbeszélő-névso­rokban is nyüzsögnek a Mül- lerek, Schulzok, Schmidtek, Meierek, Schneiderek, Neu- mannok, Kochok. A berlini sárga könyvben például 1306 Müller található, közülük 47- nek a keresztneve Heinz! A távbeszélőnévsor-szerkesz- tés „csodáival” a különben na­gyon is praktikusan gondol­kodó-cselekvő németeknél is találkozhatunk. így például azt hinné az ember, hogy a taxi hívószámát a T betűnél illenék keresni. Nem így van, mert a K alatt található, ugyanis a taxi a Berlini Köz­lekedési Kombinát egyik vál­lalata. A könyvtár németül Bibliothek vagy Bücherei. Nosza fölütjük a B-nél a te­lefonkönyvet, könyvtárnak azonban nyomát se leljük. Megtaláljuk viszont az A be­tűnél, mert általános köz­könyvtárként jegyezték be. Ha a telefonálni szándékozó valamely számot nem talál a könyvben, fölhívhatja a tu­dakozót: Auskünfte.. De a vi­lágért se ott, hanem a D-nél — Deutsche Post — keresse! Dolgozók középiskolái A Vietnami Szocialista Köztársaságban jelenleg 92 középiskola működik dolgo­zók részére, 70 északon, 22 pedig a déli országrészben. A felnőtt hallgatók létszáma 35 ezer fő, a tananyag megegye­zik a 14-18 éves középiskolá­kéval. Az iskolák zömmel nagy­üzemek, vállalatok mellett működnek, de a különböző városok is fenntartanak kö­zépiskolákat a dolgozók ré­szére. A tanmenetet az adott üzem, vállalat vagy város igényeinek megfelelően spe­ciális tantárgyakkal bővítik. Jugoszláviában 50 építő­ipari vállalat foglalkozik kül­földi megbízások teljesítésé­vel. Közülük 10 a világ 250 legjobb építővállalatát nyil­vántartó listán is szerepel. Jelenleg a jugoszláv építő­cégek 30 ezer kvalifikált szakmunkása és mérnöke dolgozik külföldön. A szara­jevói HIDROGRADNJA la­kóházak és ipari létesítmé­nyek építésére vállakozik. Dolgozói eddig 40 országban vettek részt építkezéseken. A belgrádi - ENERGOPROJEKT és PIM vízi útvonalak terve­zését vállaja. A kiváló építő­ipari vállalatok nemzetközi listáján szerepel még a zág­rábi HIDROTEHNA, a sza­rajevói ENERGOINVEST, a szkopjei MAVROVO, a belg­rádi MOSTOGRADNJA és HIDROTECHNIKA, a mari­bori MONTAZA és a ljublja­nai GRADIS cég. Európában szinte minden országban dolgoznak ma ju­goszláv építők, de jelentős munkát végeznek a fejlődő államokban is. Ismerve eddi­gi munkájukat, különösen szívesen fogadják őket Irak­ban, Líbiában, Peruban, Ku- vaitban, Gabonban, Angolá­ban, Szudánban, Egyiptom­ban, Zambiában és Nigériá­ban. KULCSÁR LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom