Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

1983. december 3. — ^ÉPÜJSÁG 9 Szorocsinci vásár A nagy orosz író, Nyiko- laj Gogol szülőföldjén, Uk­rajnában, a Poltavai terüle­ten tizenhatodszor rendezték meg a későd utódok a híres, nevezetes Szorocsinci vásárt. Egy falusi vásár mindig is a paraszti jólét ükre volt. Azt a vásárt, amelyről az író A szorocsinci vásár című hí­res elbeszélésben szó van, annak idején egy kis piacté­ren rendezték meg a falu­ban. Ma viszont 50 hektár­nyi területen jön, megy, to­lakszik, nézelődik, zsivajog, énekel, táncol a vásár népe — mintegy 200 ezer ember. A kolhoz hatalmas rétjén sát­rak, elárusító pavilonok so­rakoznak hosszan, ahol a te­rület fogyasztási szövetkeze­ted, Ukrajna tizenegy terüle­tének kereskedelmi vállala­tai, a Poltavai-terület 60 szö­vetkezete és állami gazdasá­ga kínálja a portékát. A vá­sár hangulatához hozzátar­toznak a standok, amelyek­nél cserépedényeket, fából, vesszőiből készített használa­ti tárgyakat kínálnak a vá­sár látogatóinak. Gogol irodalmi hősei vala­mikor azt mondták a Szoro­csinci vásárról, hogy még A vásár szabadtéri színpadán megelevenednek Gogol hí­res elbeszélésének alakjai akkor sem veheti meg az ember az egészet, ha van a zsebében 30 rubel — olyan nagy. A mai vásározók vi­szont több mint kétmillió ru­bel forgalmat bonyolítanak naponta. Egy valami azonban nem változott a szorocsinci vásá­rokon: a vidám hangulat. Az pedig természetes, hogy erre a nevezetes eseményre mesz- sze földről is özönlenek a vendégek. (APN—KS) Egy kolhoz standja a vásáron Hírek, érdekességek ÜJ ÉRCKINCSEK FELFEDEZÉSE A KGST Nemzetközi Geo­lógiai Expedíciója Dél-Góbi vidékén újabb jelentős ter­mészeti kincsekre bukkant. A szakemberek véleménye szerint a föld mélye itt gaz­dag réz-, molibdén-, higany és szénkincset rejt. A nem­zetközi kutatócsoport még ebben az ötéves tervben elemzi az eddig 70 000 négy­zetkilométernyi területre ki­terjedt vizsgálatok eredmé­nyét. ONKOLÓGIAI INTÉZET ULÁNBÁTORBAN Három épületből álló, 200 ágyas szanatóriumot is ma­gában foglaló intézetet adtak át a közelmúltban a mongol fővárosban. A szovjet segít­séggel épült gyógyintézményt a legkorszerűbb vizsgálati eszközökkel, berendezési tár­gyakkal szerelték föl. AZ ADUN-CSULUNI SZÉNMEDENCE ÚJJÁSZÜLETÉSE Csojbalszan városától nem messze terül el az adun-csu- luni szénbánya vállalat. Az egykori kisüzemből az elmúlt negyedszázad alatt — szovjet segítséggel — korszerű nagy­üzem vált, amely ma évente 200 000 tonna szén kitermelé­sével növeli az energetikai ipar teljesítőképességét. To­vábbi korszerűsítésekkel el szeretnék érni a termelés megháromszorozását. A bá­nyászok már ez évre jelentős többlet-teljesítményt vállal­tak: 1983-ban összesen 300 ezer tonna szenet akarnak kitermelni. ÁLLATTENYÉSZTŐK ■ ÉS TUDÓSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az állattenyésztés fontos ágazata a mongol ’ mezőgaz­daságnak. Bulgan ajmak „Csojbalszancs” nevű mező- gazdasági szövetkezete a pél­da arra: hogyan lehet az ál­lattenyésztés eredményeit megsokszorozni. Agrárkuta­tókkal közösen 1976 óta fá­radoznak azon, hogy a helyi körülményeket jól tűrő, nagy tej hozamú egyedeket tenyész- szenek ki a szarvasmarha­farmon. Ez olyannyira siker­rel járt, hogy az új, „Alatau”- fajtájú tehén egy laktáció alatt 920 liter tejet ad, ami 218 literrel több, mint a ko­rábban itt honos tehenek tej­termelése. A nemesítés or­szágos méretekben is ered­ményes: a fajtaállatok állo­mánya öt év alatt megdup­lázódott. Az utazó Meteor A „Meteor” szárnyashajó, mielőtt utasokat vett volna fedélzetére, maga is nagy utat tett meg. A kelet-szibé­riai folyamhajózás számára megrendelt hajót, amely a szibériai Angara folyón fog közlekedni, a Volga folyó partján építették. A szárnyashajót az északi- tengeri úton — az Északi­sark fő hajózási útvonalán szállították. Az Északi Jeges­tenger mentén húzódó út az európai kikötőket köti össze a távol-keleti szovjet kikö­tőkkel. Amikor a Meteor a szibériai Léna folyóhoz ér­kezett, útját a ...szárazföldön folytatta tovább. Fotóriporterünk akkor kapta lencsevégre, lamikor a szembejövő járművek utat biztosítottak számára a sztrádán. A Szovjetunióban az 50-es években jelentek meg az el­ső szárnyashajók. Sebességük akkor óránként alig 20—25 kilométer volt. A hajóépítők állandóan .tökélesítették őket. Napjainkban a szárnyasha­jók sebessége eléri az órán­kénti 80 kilométert iis. APN—KS Hajó az országúton Bulgária Gyógykúra Szandanszkiban Bulgária egyike a hat, ás­ványi forrásokban leggazda­gabb európai országnak. Per­cenként 3071 liter ásványi tartalmú gyógyvíz tör elő bolgár földből, s a források 85 százaléka 37 foknál mele­gebb vizet kínál. Az egyik leghíresebb bolgár gyógyfürdőváros Szandanszki. Vonzerejét főleg nagyszerű éghajlata adja. A város a Bisztra völgyében, a Pirin- hegység délnyugati lejtőjén terül el, a Szófia—Athén fő közlekedési út mentén, 230 méterrel a tenger szintje fe­lett. Ideális klímája van: a hosszú, meleg őszt enyhe tél követi. Korán beköszönt a tavasz, a nyár pedig forró. A városban az évi középhőmér­séklet plusz 14 °C, a legmaga­sabb egész Bulgáriában. Az itt fakadó gyógyforrás vize nátriumhidrokarbonátot és szulfátot tartalmaz: hőmér­séklete plusz 40—82 -°C kö­zött ingadozik. A gyógyfürdőben eredmé­nyesen kezelhetők a krónikus és allergiás légúti betegsé­gek. Egész évben ezrével jönnek ide a gyógyulni vá­gyók. S nem csupán a gyó­gyulás lehetősége, hanem a csodálatos napsütés, a gyö­nyörű táj is vonzza a vendé­geket. Hogy az igényeknek jobban meg tudjanak felelni, a Balkantourist szerződést kö­tött egy osztrák céggel, amely felépíti Bulgária legnagyobb gyógyszállóját. A hétemele­tes, teraszos kiképzésű épület lakosztályaiban és szobáiban összesen 600 ágy lesz. Csatla­kozik a szállóhoz egy 490 személyes étterem, reggeliző résszel, bankett-termek, nap­pali és éjszakai mulató, gyógyvíz-bár, kávézó, snack- bár, és még sok, az ide érke­zők kényelmét, pihenését szolgáló intézmény. Megújul a balneológiái.el­látás is. A gyógyszállóban többfajta gyógykezelést nyúj­tanak: inhaláció, elektro-te- rápia, elektro-akupunktúra, masszázs, gyógytorna, fogá­szati részleg, röntgen, fitote- rápia vehető igénybe. A gyógyászati részleg főleg a felső légúti megbetegedé­sek; az asztma, a krónikus bronchitis, a szív- és érrend­szeri megbetegedések meg­előzését és gyógyítását tűzte ki célul. Nem fognak hiányozni a sportlehetőségek sem. A gyógyforrás vízével két uszo­dát — nyitottat és zártat — és szaunát üzemeltetnek majd. Tervezik egy 150 gép­kocsi parkolására alkalmas föld alatti garázs létesítését is. A gyógyszálló átadását ez év végér; tervezik. Újjáépült a friedrichstadti francia dóm A berlini Akadémia-tér — régen: Gendarmenmarkt valaha Európa egyik építé­szeti remeke, a friedrichstadti városrész gyöngyszeme volt. Ezen a téren áll a híres Francia dóm, amely — csak­nem négy évtizednyi szünet után — napjainkban újra fo­gadja a hívőket. A Francia dóm 1701 és 1705 között épült az 1688-ban le­rombolt charentoni Hugenotta templom mintájára. Nyolc­ban évvel később — Nagy Frigyes utasítására — Kari von Gontard a római Palazzo dél Popolo barokk ikertemp­lomainak mintájára tornyo­kat épített a Francia és a Né­met dómhoz. A több mint 70 méter magas, oszlopsorral, kupolával díszített tornyok közül azonban az egyik be­omlott. Ekkor a másikat is lebontották, s csak öt évvel később hozta őket rendbe Christian Unger, a kor jeles építésze. A barokk dóm volt az emigráns francia reformátu­sok első németországi temp­loma. A katolikus Francia- országban httük miatt üldö­zött hugenottákat Frigyes Vilmos brandenburgi válasz­tófejedelem hívta meg Né­metországba. Az aranyozott kupolájú, szép műemléktemplom nem­csak a hívők áhítatát szol­gálja. Alsó helyiségeiben alakították ki a Hugenotta Múzeumot, amelynek gazdag anyaga az egykori vallásül­dözésről ad számot a késői utókornak. Megfékezik az árvizeket Gyönyörű folyó a Néva, amelynek partjainál terül el Leningrád városa. Nem vé­letlen, hogy minden turista, aki ellátogat ide, kimegy a folyópartra, gyönyörködik csodálatos ihídjaiban. De gyakran bajt okoz a Néva. Évszázadokon keresztül ár­vízzel sújtotta a várost, nap­jainkig mintegy 250 alka­lommal. A Balti-tenger és' a Finn-öböl .térségében az ár­vizek okai a ciklonok. A Bal­ti-tenger felől érkezve a cik­lon úgynevezett hosszú hul­lámot alkot. Ez benyomul a finn-öbölbe, nagy sebesség­gel halad rajta végig. Ahol a tenger öböllé szűkül és mély­sége csökken, a hullámtara­jok növekszenek. Az öbölben a hullám egyre erősödik, s minthogy nem ütközik aka­dályba, előrebatol a iNéva torkolatába. A víz hatalmas erővel hatol be az öbölbe, szintje néha több méterrel is megemelkedik. A leningrádiak sikeresen harcolnak a természeti erők­kel. A különleges szolgálat munkatársad már néhány órával korábban figyelmez­tetnek a közeledő rohamra. Ennek ellenére minden al­kalommal sok ikellemetlensé- get és bajt .okoz az elemek támadása. Hogyan védjék meg a vá­rost az árvíztől? A tudósok és szakemberek több ízben foglalkoztak a kérdéssel. Hogy ezt a komoly problé­mát megoldják, a kormány úgy döntött, hogy különleges létesítményt emelnek Lenin­grád védelmére az árvíztől. Azóta teljes ütemben folyik a gát építése, amely széles ívben elzárja a Finn-öblöt északtól déli irányban. Az építmény 25 kilométer hosz- szú. (APN—KS) Alapozzák a hídszerkezet harmadik egységét ' ü '//uh Lengyelország A szakszervezetek A jelenlegi őszi időszak­ban havonta mintegy 200— 300 ezer új tag lép be az üze­mi szakszervezetekbe. Az üzemi szakszervezetek már a gyáraknak mintegy a 90 szá­zalékában megalakultak. Je­lenleg több mint 3,3 millió szakszervezeti tagot tartanak nyilván Lengyelországban. A szakszervezeti tagok ré­széről bizonyos nyomás ta­pasztalható annak érdeké­ben, hogy minél előbb létre­jöjjenek az üzeminél egy fok­kal magasabb szintű hatás­körrel rendelkező szakszer­vezetek. Erre módot nyújt az Államtanácsnak az idén áp­rilisban kiadott törvényere­jű rendelete. Ez ideig össze­sen öt ilyen országos jelle­gű szákszervezeti szövetséget jegyeztek be a bíróságok, s további 30 megalakulására vonatkozó javaslat bejegy­zése van folyamatban.. Ma a szakszervezetekben a taglétszámnak a 70—80 szá­zaléka munkás. Ezen belül a pártonkívüliek aránya: 60 százalék. Meglehetősen kis­mértékben képviseltetik ma: gukat a szakszervezetekben a szellemi dolgozók és a fia­talok. Az oktatási intézmé­nyekben több mint 200 ezer a szakszervezeti tagok szá­ma, de kevés köztük a kö­zépiskolai tanár. Elenyészően csekély .köztük a felsőokta­tásban dolgozók száma. Ne­kik egyébként különálló szakszervezetük van. A földrajzi megosztást te­kintve is eltérő a szakszer­vezeti mozgalom alakulása. Az új szakszervezetek Szilé­ziában a legnépszerűbbek, ahol a bányák jelentős részé­ben a dolgozóknak több mint a fele belépett a szervezetbe. Az ország 49 vajdasága kö­zül 15-ben az összes foglal­koztatottaknak több mint a 30j százaléka ma szakszerve­zeti tag. Ezenkívül 17 vajda­ságban ez az arány 25—30 százalékos. Kuba Az orokifiu „Miss érzelem” Évtizedek óta Latin-Ameri- ka kedvence. Hívei esküsz­nek rá, hogy a romantikus dalok legnagyobb előadója. Rajongói — táboruk sok száz­ezres — egyszerűen csak „Miss Érzelem”-nek nevezik. Neve: Elena Burque. Negy­ven éve van a pályán, s nép­szerűsége ma is töretlen. Kuba jeles zeneszerzői — Cesar Portillo de la Luz, Jósé Antonio Mendez, Marta Val- des — örömmel ajánlják neki dalaikat, mert „Miss Érze­lem” rendszerint sikerre viszi őket. Kivételes terjedelmű hangja, érzelemgazdag elő­adásmódja az előadóművé­szek legjobbjai közé emeli a népszerű énekesnőt. Külön­leges tehetségét, atmoszféra­teremtő erejét Európa kö­zönsége is megismerhette. Alig van este, hogy vala­melyik havannai színház vagy szórakozóhely ne hirdet­né műsorát. Dalait többnyire Froilan Escobar kíséri gitá­ron. Hangja gyakran csendül fel a rádióban, s több műsort készített vele a televízió is. „Csak te meg én” című elő­adóestjét 20 éve újra és újra megismétlik a közönség kö­vetelésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom