Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
1983. december 24. riÉPÜJSÁG 3 Tárcsázom Tobagőt flz évszázad vállalkozása Az osztrák gyártmányú különleges golyósszelep, amelyből közel száz darabot építenek be a csőtávvezetékbe. Hogy a golyósszelep a mínusz 50—60 Celsius-fokos hidegben se menjen tönkre, új, teljesen hegesztett konstrukciót dolgoztak ki a Hübner—Yamag cég szakemberei. Telefonközéiben az egész világ. Már adottak a technikai feltételek ahhoz, hogy az idén októberben bekapcsolt Amerikai Egyesült Államok után még ez évben csatlakozzon a nemzetközi távhívó hálózatban hazánkból tárcsázható országok soraiba Kanada, Ausztrália, valamint a Karib-tengeri országok hosszú sora. Október harma- dika óta az USA a könnyen megtanulható „l”-es hívószámmal tárcsázható, s ez a száma — mivel az északamerikai hálózatnak része — a többi karibi kis országnak, s Kanadának is. A föld másik táján lévő Ausztrália hívószáma egyébként „61” lesz, ha az érdemi döntés megszületik. ÖTMILLIÓ KÜLFÖLDI BESZÉLGETÉS Ma a távhívásba kapcsolt és a kezelő-központokon át elérhető külföldi országokkal egy évben 24 millió percen át, ötmillió alkalommal beszélgetünk. Maga a szám óriási, s különösen jelentős az, hogy az elmúlt tíz esztendőben a hívások időtartama és mennyisége is nagyjából megtízszereződött. A folyamatos hálózatbővítés és korszerűsítés ellenére az igény még mindig jelentősen meghaladja a telefonkínálatot. A posta vizsgálatai szerint a kézi kapcsolású központoknál bejelentett 780 ezer távbeszélgetési igényből csak 608 ezret tudtak kielégíteni kapa. citás híján. Tehát a külföldi beszélgetésre várók 22 százaléka lemondott a beszélgetésről. Tekintve, hogy a kézi kapcsolású beszélgetések is azokon a vonalakon bonyolódnak, amelyeken az automatikus hívásúak, feltehető, hogy hasonló arány érvényes a távhívásokra is. Vélhetően tehát mintegy egymillióval lehetett volna több a belföldről külföldre irányuló beszélgetések száma. Mindez, s a napi gyakorlat önmagában is indokolja a telefonhálózat fejlesztésének szükségességét, mégpedig komplex, a belföldi és a külföldi igényeket egyaránt figyelembe vevő, a korszerű technikát is alkalmazó módon. Valóban, ez is a posta célja. Előrehaladott tárgyalások folynak olyan elektronikus telefonközpont — licenc- cel kombinált — vásárlására, amely a legkorszerűbb technikai előírásoknak is megfelel. A hazai telefonhelyzet elmaradott voltát csakis a legkorszerűbb alkalmazásokkal lehet és érdemes javítani. hArom-négy év mülva A tervek szerint az új technika elsősorban a vidék helyzetét lesz majd hivatott javítani, egyúttal a hazai hálózat kapcsolatát a nemzetközivel. Az elképzelések úgy szólnak, hogy három-négy év múlva ilyen elektronikus telefon- központot kap Mohács és környéke, Székesfehérvár, valamint Budafok, s ezzel a technikával szerelik föl a fővárosi nemzetközi távhívó központot is. Az új technika előnye sok részletben és sokféleképpen bizonyítható, álljon itt csak egyetlen adat: Azonos alapterületen az elektronikus telefonközpont a hagyományosnál ötször-hatszor több áramkört tud tartalmazni. Egy leendő telefonközpont létesítésének építőipari árait is számolva, a lényegesen kisebb helyen azonos vagy nagyobb teljesítménnyel működő új központ még ha drágább is, valójában olcsóbbnak bizonyulhat. Ez az új technika már szervesen illeszkedik abba az elképzelésbe, amely a hazai távbeszélést szeretné korszerű alapokra helyezni. E vonatkozásban is folynak már itthon kísérletek a fényvezető kábelektől egészen a digitális átviteltechnikáig. Mindehhez azonban pénz kell és nem is kevés. A felmérések szerint csak ahhoz, hogy a már meglévő hálózatot olyan állapotba hozzák, ami jónak mondható, 20 milliárd forint kellene. A most telefonra váró 400 ezer igénylőt ismerve (s tudva, hogyha belátható közelségbe kerülne, legalább még- ennyien igényelnének telefont), a hazai igények teljes kielégítése a kellő színvonalon mintegy 120 milliárd forintjába kerülne a népgazdaságnak. ORSZÁGOK LAJSTROMA Félelmetesen nagy ez az összeg, de nem azonnali kifizetésről van szó. A fejlődés és a fejlesztés folyamata már megkezdődött, s többek között egyik — ha nem is látványos, de figyelmet' érdemlő — mozzanata lesz a hamarosan hívható országok lajstroma. Ezek közül álljon itt a karib-tengeri országoké. íme: Anquilla, Antiqua, Bahama, Barbados, Bermuda, Cayman- szigetek, Dominica, Dominikai Köztársaság, Grenada, Jamaica, Mount Serrat, Ne- vis, Puerto Rico, St. Kit’ts, St. Lucia, St. Vincent, Trinidad, Tobago és a Virginia-szige- tek. Karácsonykor tehát bármelyiket feltárcsázhatjuk ezek közül... B. A. A világ izgatottan figyeli, hogy az amerikaiak támasztotta nehézségek ellenére el- készül-e 1984 áprilisára az a 4650 kilométeres gáztávvezeték, amely a szibériai Uren- gojfól az ország nyugati határáig húzódik, s amelyen keresztül évi 40 milliárd köbméter földgázt kapnak majd a nyugat-európai országok a Szovjetunióból. Az építőknek páratlanul nehéz éghajlati és természeti viszonyokkal kellett megküzdeniük. A vezeték nagy távolságon át az örök fagy birodalmában halad, áhöl még nyáron is kőkemény a talaj. Hétszáz kilométeres hosszúságban mocsaras felszín alá kell helyezni a vezetéket. 550 kilométernyi szakaszon az Uráli és a Kárpátok magaslatain halad. Nem csekélység, hogy 561 kisebb és nagyobb folyó állja az építők útját. Köztük van az Ob, a Volga, a Káma, a Don, a Dnyeper és a Dnyeszter. A megépítendő víz alatti alagutak hossza összesen 200 kilométer. És a felsorolt akadályok után már egészen könnyű feladatnak tetszik, hogy 417 országút és vasútvonal alatt kell átbújtatni a csöveket Az 1420 mm átmérőjű csöveket hegesztő automaták erősítik össze, amelyek egyúttal megbízhatóan ellenőrzik a Varratok minőségét is. ötven tonna teherbírású hidraulikus berendezés helyezi folyamatosan (haladva az ösz- szehegesztett .csövékat a földbe. Automatikája ezután még egyszer ellenőrzi, hogy A bolgár—magyar árucsereforgalom értéke az utóbbi két évtizedben a tizenkétszeresére nőtt. Az V. ötéves tervidőszakban, 1976 és 1980 között például csaknem elérte az egymilliárd rubelt. A most folyó tervidőszakban további növekedésre — azaz 1,45 milliárd rubel értékű forgalomra számítanak a szakemberek. A két ország közötti gazdasági kapcsolatokat hosszú- lejáratú egyezmények szabályozzák. Ilyen megállapodás van érvényben 1990-ig terjedő hatállyal a gazdasági és műszaki-technikai együttműködésre. Ezt nem számítva is — a KGST keretén belül — több mint 50 két- és többoldalú szakosítási szerződés segíti a termelési a vezeték nem sérült-e meg, s csak azután fedi be az árkot. E berendezés nagy előegyüttműködést. Különösen fontosak a gépipari, az elek- troteéühikai és az elektronikai ipar fejlesztését célzó szakosítási szerződések. A szakosítási együttműködésben előállított termékek aránya már eléri a 40 százalékot, s ezen belül a gépipar részesedése 90 százalékos. Biztatóak a jelen és a jövő kilátásai is. Az egy évre előirányzott áru- és fizetési forgalom keretében a bolgár—magyar kölcsönös szállítások előreláthatólag 12 százalékkal növekednek. A magyar vállalatok a bolgár partnereknek forgácsológépeket és számítástechnikai berendezéseket szállítanak elsősorban. Fontos része a Bulgáriába irányuló magyar exportnak az idei szállítási nye, hogy még mínusz het- venfokos hidegben is működőképes. tervben szereplő 250 IKA- RUS-autóbusz is. Bulgáriából a magyar partnerek a többi között 2 ezer diesel és villamos targoncát, valamint építőgépeket és számítástechnikai berendezéseket kapnak. örvendetesen növekszik a fogyasztási cikkek cseréje is. Magyarország például egyre nagyobb mennyiségben vásárol bolgár dohányárut, gyümölcs- és főzelékkonzerve- ket, bort, gyógyszereket, háztartási üvegárut, csempét és márványt. Bulgáriában viszont kelendők a magyar cipők, turista-felszerelések, gyermekjátékok, kozmetikai cikkek. Egy érdekes adat: Rubik-kockából a KONSU- MEX az idén 25 ezer darabot szállít a bolgár üzletekbe. Bolgár-magyar együttműködés Fiatalok faluja Malinovka a celinográdi baromfi tenyésztési egyesülés központi telepe Kazahsztánban. Ez a falu arról híres, hogy a jó pályaválasztása (tanácsadás és a kényelmes munkakörülmények miatt minden második fiatal a szülőfalujában kezdi meg a munkát. Ezért is (nevezik Malinovkát a fiatalok falujának. Nem csoda, hogy az őszi hónapokban egymást érik a lakodalmak. Malinovka jó néhány kilométerre van Celinográdtól, és az idősebb emberek szeme láttára változott mezővárossá, összkomfortos lakóházak, óvodák, bölcsődék, 1300 személyes iskola épült itt és zeneiskola, sportklub, kuli tárház, könyvtár is szórakozást kínál a fiatal lakosságnak. Kiemelkedő a szol- gáltatóház munkája, posta, üzletek és éttermek várják az immár nem falusi körülmények között élő falusiakat. A helyi szervek több mint egymillió rubelt költenek évente a közétkeztetésre, a gyermekintézményekre, üdültetésre, szanatóriumi beutalókra. óvodai uszoda No vaja Malinovkábaa Jugoszlávia ADIDAS, ZINKO, BOROVO Bővülő cipőexport A nagy jugoszláv cipőgyárak rangos helyet foglalnak el a, világpiacon. Különösen a kényelmes, tetszetős sportlábbeliket kedvelik világszerte a vásárlók. Az ALPINA cipőgyár (Zi- ri, Szlovénia) sportcipő termelésének csaknem felét az idén az Amerikai Egyesült Államokban értékesíti, ahol kihelyezett fiókja működik. A gyár síbakancsai a Szovjetuniótól Ausztráliáig, Kanadától Japánig mindenütt keresettek. Űj ADIDAS sportcipő modellel jelentkezik az idén a spliti JU GOPLASTIK A. A megállapodás szerint ezt kizárólag nyugatnémet partnereknek küldi. így az idén a gyár 6 millió márkával gyarapítja az exportbevételét. Jól alkalmazkodik a piaci igényekhez a zágrábi ZINKO is, amely a hozzá tartozó üzemekben készülő tízmillió pár cipőből 3,5 milliót exportál ebben az évben. Tavaly minden harmadik pár külföldön értékesített cipő ZINKO-gyártmány volt. Az év végéig 20,2 millió pár készül a BOROVO-ci- pőkből. A horvátországi gyár a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok mellett jó partnerekkel tart kapcsolatot Nyugat-Európa sok országában. Halat s vadat... A jelölt meghajol, s mélyen belenéz az előtte fickán- dozó ötkilós ponty szemébe, miközben a főhalászmester az eskü szövegét mormolva díszesen faragott fakanállal hármat suhint gondosan bevizezett ülepére. A szertartás végeztével nagyot kortyolhat a pálinkás bütykösből, s mint e sorok írója is, büszkén vallhatja, hogy a cseh halászok maguk közé fogadták, amiről díszes oklevél tanúskodik. így történik a halásszá avatás a dél-csehországi vidéken, ahol a Ceske Budejovicétól mintegy húsz kilométerre fekvő Hluboka nad Vltavou-i halgazdaság ötszáz évre visszanyúló hagyományokat továbbfejlesztve gazdálkodik. Hlubokában a Schwarzen- berg dinasztia a múlt század közepén a windsori kastély mintájára Tudor stílusú várat emelt, amely a környék leglátogatottabb nevezetességei közé tartozik. Helyén a XIII. század óta vár állott, s a környék a középkor óta a Rosenbergek, majd a Schwarzenbergek kedvenc halász- és vadászterülete volt. A vidéken se szeri se száma a halastavaknak, amelyek többsége 300—500 évvel ezelőtt létesült. Gyakorlatilag ma is ezek jelentik a halgazdaság területét, ahol évente 200 ezer tonna pontyot és sol^ más édesvízi halat tenyésztenek. A gazdaság telepén a tárdió medencékben 1200 tonnányi halat tartanak a karácsony előtti csúcsszezonban, s folyamatosan szállítják őket az ország minden területére, bőven jut belőlük külföldre is — az évi összmennyiség negyedét exportálják. Csehszlovákiában a hagyományok szerint a karácsonyi ünnepi asztal éppúgy elképzelhetetlen halétel nélkül, mint Magyarországon, s az étrend hasonlóan fontos ré-. sze a pulykasült is. Ugyanakkor a téli vadászati szezonnak s a vadállomány bőségének hála, sokan vadszárnyasokkal, vagy nyúlpecse- nyével teszik még választékosabbá a menüt. Csehszlovákia területén az erdőségek aránya a magyar- országinak kétszerese, a 160 ezer vadász évente 5—6 ezer tonna állatot ejt el. Ezek jó része az év végi ünnepek idején kerül terítékre. A cseh ínyencek és a vadászok szenvedélyének évente 600 ezer fácán esik áldozatul — néhány évvel ezelőtt még egymilliónál is többet lőttek. Az erdő és a természet csendjét megzavaró úgynevezett civilizációs tényezők, mint a gépesítés, a kemizá- lás, az autós turizmus, no meg a természeti környezet e szennyeződése és pusztulása következtében a madarak természetes szaporodása már nem képes lépést tartani a fogyasztók étvágyával. Ezért a vadásztársaságok Csehszlovákia egész területén 52 ezer hektárnyi fácános-kertben nevelik a csibéket, és évente egymillió darabot engednek szabadon a természetben. Hasonló okokból kellett korlátozni a nyulak kilövését is, mivel számuk Csehszlovákia erdeiben néhány év alatt több mint másfél millióról rohamosan egymilliónál is kevesebbre esett vissza.
