Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
1983. december 17. Képújság 9 A zuvucsi matuzsálem Niftulia Agajev az azerbajdzsán! Zuvucs faluban betöltötte századik életévét. Százötven tagot számláló hatalmas család feje. Az aggastyán, aki egész életében dolgos ember volt, ma is aktívan él: erejéhez mérten dolgozik a földeken. Sok figyelmet szentel a dédunokák seregének nevelésére, munkára szóik tatására. A gyerekekkel együtt készítik el a télire való tűzifát, a háziállatok 'takarmányát és tartják rendben a kertet. Szabad idejében meséket és a saját életéből való igaz, lebiiincselő- en érdekes történeteket mesél Agajev apó a falubéli gyerekeknek. A hosszú életű Niftulia Agajev étrendjének legfőbb alkotóeleme az .aludttej és a belőle készített tejtermékek, a gyümölcs és a kenyér. 'Niiftuilla Agajev egyike az azerbajdzsáni lerikszi járásban élő 140 matuzsálemnek — a vidék éghajlata és a táplálkozási szokások itt kedveznek a magas kornak. Románia ismeretlen Enescu művek George Enescu — a világhírű román zeneszerző és hegedűvirtuóz — összes műveinek megjelentetését 1981- ben, születésének centenáriuma alkalmából fejezte be a bukaresti Electrocord Hang- lemezkiadó. Nemrégiben azonban két eddig teljesen ismeretlen darabja került a piacra a kiadó gondozásában. A váratlan és nagy érdeklődést kiváltó felfedezés Re- mus Georgescu román karmesternek és zeneszerzőnek köszönhető, aki már évek óta a temesvári Enescu Múzeum levéltárának anyagát tanulmányozza. így került kezébe a zeneszerző eddig ismeretlen remekének, A természet hívása című szimfonikus költeményének egy darabja, őszi felhők az erdő felett megnevezéssel. Későbbi kutatásai során sikerült még egy részletre rábukkannia amelynek címe Fény a mezők felett. A felfedezett töredékes jegyzetek tanúsága szerint Enescu egy nagyszabású szimfonikus költemény megírását tervezte. A feltehetően négyrészes ciklus még hiányzó darabjaira eddig nem sikerült rátalálni. Remus Georgescu, aki a temesvári Bánátul Filharmonikus Zenekar igazgatója, tovább folytatta kutatásait. Így került napfényre a második ismeretlen Enescu-mű is: A kastély című szvit. Ez a darab is, akárcsak a másik: befejezetlen szimfonikus költemény, melyet a Bánátul Filharmonikus Zenekar Georgescu vezényletével előadott Temesvárott, Bukarestben és külföldön is. Ez a mű hallható a másik hanglemezfelvételen. Magyar Területi Színház A harmincadik születésnap A Magyar Területi Színházat tevékenységéért a 30. születésnapon kitüntetéssel jutalmazták. Katarina Galovská A dél-szlovákiai Komáromban (Komárno) harmincéves fennállását ünnepli a Magyar Területi Színház. Ez idő alatt 220 művet mutatott be, 7000 előadást tartott, s ezeket több mint hárommillió néző tekintette meg. Tizennégy évvel ezelőtt testvérszínpada llétesült, a kassai Thália Színház. E számok és tények mögött a színház egész együttesének rendkívül igényes munkája áll. Előadásaival Szlovákia igen távoleső vidékeire, a legkisebb falvakba is eljut. Mivel a lakosság túlnyomó többsége itt mezőgazdasággal foglalkozik, gyakran mutat be falvak problémáival foglalkozó műveket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a színház repertoárja egyoldalú. — Színházunk elsőrendű feladata az — mondja Ta- káts Emil igazgató —, hogy a Csehszlovákiában élő magyarnyelvű nézőkhöz közelebb hozza a kortárs szlovák, cseh, magyar és szovjet színműveket, valamint a klasszikus drámairodalom legkiemelkedőbb alkotásait. Együttesünk arra törekszik, hogy elvhű és elkötelezett művészi munkát produkáljon, a bemutatott művek közvetítésével minden korosztályhoz szóljon, s öregbítse a jó színművészet hírnevét. — A Magyar Területi Színház sikerekben gazdag utat tud maga mögött, amelyben Ján Solovic szlovák szerző: S. O. S. avagy Szörnyen kényes helyzet című darabjában a színház egyik kiválósága, Ferenczy Sedliková Anna érdemes művész minden egyes évadnak saját arculata van. Milyen volt az elmúlt évad az igazgató szemével nézve, s mivel gazdagítja nézőit a színház az 1983—84-es szezonban? — A múlt szezonban a bemutatott darabok változatosságával, a drámai szöveg és a színrevitel sokrétűségével akartuk magunkra felhívni a nézők figyelmét. Dramaturgiai tervünkben egyaránt szerepeltek kortárs szovjet, szlovák és cseh darabok, de ugyanúgy klasszikus és mai magyar szerzők művei is. Az új évadban a magyar drámai művek közül Vörösmarty Mihály: Czilleiek és a Hunyadiak, Mészáros László: Ta- núbeidézés, Kertész Ákos: Névnap című művét mutatjuk ibe. Színre visszük Iván Bukovoan szlovák szerző művét, a Mielőtt a kakas .szól című darabot, valamint Gol- donitól A legyezőt, Brechttől a Koldúsoperát, Jan Jilek cseh szerzőtől a Szép Borbálát. A Magyar Területi Színház az előadott darabok kétharmadát vendégjáték formájában mutatja be, a többit a komáromi és a kassai színházban. E két színház falu- járó jellege nagy követelményeket támaszt a színpad- technikai megoldásokkal szemben, az együttesnek mindig talpraesetten kell reagálnia az adott feltételekre. Tekintettel arra, hogy a szép magyar színpadi beszéd igen fontos, a színház egyre jobban fejleszti kapcsolatait a budapesti Színművészeti Főiskolával, valamint a pozsonyi Művészeti Főiskolával. Igen nagy segítséget jelent számunkra a győri és a miskolci színházzal fenntartott baráti kapcsolat. A komáromi és kassai bemutatók nagy részét e két testvérszínház rendezői tanították be. Különösen a fiatal nézőközönség körében igen sikeres Csokonai Vitéz Mihály: özvegy Karnyóné című bohózata. A százesztendős Agajev falubeli gyermekek körében Óriásgépek a szénbányászatban Donyeckben, Ukrajna egyik központi városában rendezték meg a Szén—83 nemzetközi kiállítást. A szovjet kiállítók mindenekelőtt ia nyílt- színi fejtéseknél alkalmazható nagyteljesítményű berendezésekkel jelentkeztek. A teljes szovjet szénkitermelés 40 százalékát biztosító külszíni fejtések nagyobbrészt az ország keleti területein találhatók. Ezek a lelőhelyek igen gazdagok. Így az észak-kaukázusi ekibasztuzi medencében működő Cent- rálnij és Bogatir fejtések évi hozama elérd a 22, illetve 50 millió tonnát. A hatvanas évek közepéig az ekibasztuzi szenet egyput- tonyos exkavátorokkal fejtették. Ez a műszaki felszereltség azonban elégtelennek bizonyult a hatalmas tartalékok kitermeléséhez. A teljesítmény növelése érdekében — a kemény kőszén fejtéséhez korábban nem alkalmazott — rotoros exkavátorokkal próbálkoztak. A kísérletek során azonban kiderült, hogy az akkori szovjet és külföldi gyártmányú ilyen típusú exkavátorok teljesítménye és ereje kevés ahhoz, hogy hosszú időn keresztül és hatékonyan alkalmazzák azokat a kőszénf ej tűseknél. Alacsony ugyanis a termelékenységük és a nagy terhelés következtében gyakran elromlanák. Üj, korszerű technika létrehozása vált szükségessé, ami egy sor bonyolult műszaki feladat megoldását is megkövetelte. Többek között kétszeresére kellett fokozni a marási erőkifejtést, úgy, hogy a tartóelemek szilárdsága és tartófeszüdtsége. változatlan maradjon. Napjainkban az ekibasztuzd medencében húsz rotoros exkavátor működik. Közülük a legnagyobb teljesítményű a tízemeletes ház magasságú ERSRD—5000 típusjelzésű berendezés, amelynek óránkénti 5000 köbméteres teljesítménye egy egész bánya Rotoros exkavátor munka közben napi teljesítményével ér fel. Ezek az óriás szénfejtő gépek közvetlenül a fejtéshez vezető vasútvonalakon álló vagonokba rakodnak. Negyven másodperc alatt egy 63 tonnás vagont töltenek meg. Az exkavátor-rotor elviekben új — centrifugál megoldású — konstrukcióját a közelmúltban próbálták ki az ekibasztuzi fejtéseken. A korábban alkalmazott gravitációs rotorral szemben ez jóval kisebb méretű és nagyobb a forgási sebessége. A centrifugális erő biztosítja az átrakodást a szállítószalagra. Az ekibasztuzi medencében bejáratott .számtalan berendezést másutt is alkalmazták. De van ahol nagyobb teljesítményre is szükség van, a feltáró munkálatok és az ipari kitermelés során. Jelenleg két, óránként 5250 köbméter teljesítményű rotoros exkavátor felszerelése van folyamatban. A darugém fesztávolsága 65 méter és a 4000 kW teljesítményű hajtómű négyzetcentiméterenként 14 kilós erő kifejtésére alkalmas. De még ez az óriás sem jelenti a szénfejtő gépek további fejlesztésének felső határát. A Szovjetunióban jelenleg folynak az óránként 12 és fél ezer köbméter fejtési teljesítményű gép fejlesztési munkálatai. wmmmmmm Mongólia Kulturális hírek A harmincas években egyetlen színház működött Mongóliában, ez is a fővárosban, Ulánbátorban. Napjainkban esténként 18 színházban megy fel a függöny az előadások kezdetén. A legújabb a központi Ajmakban létesült. A közelmúltban megnyitott kulturális intézmény zenés és prózai színház is egyben. A hivatásos társulatok mellett még számos amatőr együttes, úgynevezett népszínház szórakoztatja a közönséget. Az ulánbátori népszínház sikerrel kísérletezik klasszikus szerzők darabjainak színpadra állításával. ♦ C. Namszrajdzsav, hazája legnépszerűbb komponistája és karmestere, számos filmzene, dal és szimfónia szerzője, ö alapította meg az első mongol szimfonikus zenekart. Zeneszerzői tevékenységét átszövik a mongol népzene sajátos elemei. Méltán tartják a nemzet zeneszerzőjének. Művei közül legnevezetesebb „A forradalom hősi menete” című zenedrámája, amely gyakran szerepel a zenés színházak repertoárján. KNDK Egészségügyi ellátás A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az elmúlt évtizedek során jelentősen fejlődött az egészségügyi ellátás. Korábban egész számokban ki sem volt fejezhető a 10 ezer lakosra jutó orvosok és az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma. Ma 10 ezer lakosra 24 orvos és ezer lakosra 13 kórházi ágy jut. Az átlagos életkor pedig — amely a felszabadulás előtt 38 év volt — most 74 évre tehető. A népi szólás azt tartja: ma a hatvanéves ember még fiatal, az öregség kapuján csak kilencven évesen lép át. Az egészségügyi ellátás magas színvonalú, a legtávolabbi falucskában és a szigeteken is. A rendelőintézetek mellett jól felszerelt kórházak állnak a gyógyítás szolgálatában. Az egyik legrégibb, és jelenleg a legnagyobbak közé tartozó gyógyintézmény a Koreai Vöröskereszt Kórház. A japán uralom alól felszabadulva ez volt az első jelentős gyógyító központ. Később ugyan az amerikaiakkal vívott háborúban elpusztult, de csakhamar újjáépítették. Jelenleg száz különböző részlege és osztálya van. A kórház több száz orvosa és egészségügyi szakdolgozója eredményesen küzd az egykor legyőzhetetlennek tartott népbetegségek ellen. A Koreai Vöröskereszt Kórház nagyhírű intézmény, ahol 1700 ágy áll a betegek rendelkezésére. A legkorszerűbb technikai eszközök és gyógyszerek mellett a hagyományos keleti gyógyító eljárásokat is alkalmazzák.