Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

CI 'I 1983. december 15. KÉPÚJSÁG 3 A Nemzetközi Atomenergiai ügynökség megbízásából 11 fejlődő ország szakemberei ismerkednek a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorával. A nemzetközi tanfo­lyamon a vendégek előadás-sorozaton ismerkednek meg a kutatóreaktor működési el­vével, valamint, hogy az egyes kísérletek milyen hatással vannak a reaktor egységeire Nemzetközi tanfolyam a tanreaktorban Tejipari mérleg Eredményes éveit zárhat a tejiiipar — erről és a jövő esz­tendei tervekről itantott saj- tótájékozitatót szerdán a Tej­ipari Vállalatok Trösztje. A tröszt vezetői elmondták: a mezőgazdasági üzemekkel és a kereskedelemmel kialakí­tott jó együttműködés ered­ményeként az idén biztosí­tották a lakosság színvonalas ellátását termékeikből. A tervezettnél mintegy negyven millió literrel több tejet vet­tek át és dolgoztak fel. Az üzemek száma is nőtt, az év során kezdte meg a termelést a szekszárdi sajtüzem, a pász­tói tejüzem és a makói krém- fehérsajit-üzem, amqjy első­sorban exportra termel, emellett befejeződött a zala­egerszegi sajt- és a bácsbo- kodi itúróüzem rekonstrukció­ja, mindez szintén hozzájá­rult a választék bővítéséhez, a megfelelő kínálathoz. A jövő évi feladatok közül különösen fontos, hogy a tej­termelés színvonala ne csök­kenjen. Ennek érdekében ja­nuár 1-től a tröszt emeli a tej termelői árát, ily módon kifizetődőbbé válhat a tehe­nészetek tevékenysége. Foko­zott gondot fordítanak a mi­nőség javítására is. Január elsejétől a nagyüzemi tehe­nészetekben életbe lép a bak­teriológiai minőségtől függő differenciált felvásárlási ár­rendszer, s ezzel a termelők anyagilag is fokozottan érde­keitek a jobb minőségű tej szállításában. Jövőre egész sor újdonság­gal bővíti az ipar a tejtermé­kek választékát. A debrece­ni tejüzemben magyar—bol­gár kooperációban megkez­dik a bolgár típusú joghurt gyártását, megjelenik az alacsony zsírtartalmú lestyá- nosí fokhagymás és paprikás ízesítésű sajt, az egri üzem gyümölcsízesítésű zselékét és fagylaltokat hoz forgalomba, a soproni tejipari üzemben pedig édes és fűszeres vaj­krémeket állítanak elő, s for­gatómba kerül az üdítő hatá­sú narancsos tejital. (MTI) Az én szakmám: pék A világ legkellemesebb foglalatosságai közé tartozik hazafelé a péktől, a' boltból megcsipegetni a kenyér „pipiét, serclijét, csücskét’’. A friss ropogós, illatos kenyé­rét. Nálunk olykor verést helyeztek érte ki­látásba, de azért egyetlen alkalom sem múlott el torkoskodás nélkül. A mi gyerekeink nem rágják meg a ke­nyeret. Hazahozzák, és kész. Es nem a ve­réstől félnek... — Nincs már a kenyérnek becsülete — hallom a pékektől. Most vagy mi változtunk, vagy a ke­nyér? De valaki, vagy valami változott. Bartók Lajos, a Tolna megyei Sütőipari Vállalat szekszárdi üzemének pék szak­munkása szerint eme szomorúság oka a jólét. Mert jut mindennap kenyér. Akkor ezen ne szomorodjunk, örüljünk és inkább a kenyérnek adjunk becsületet. A jó ke­nyérnek, az olyannak, amelybe az első lá­tásra az ember szeretne belecsípni, mint a friss, illatos menyecskébe. A jó kenyér egyik titka a liszt. Szek- szárdon legendák keringenek Váczi István bácsiról, aki molnár volt, majd malom­igazgató, végül nyugdíjasként a sütőipar alkalmazásában állt. Bármikor, teljes sö­tétségben is megállapította a lisztről, hogy az mire alkalmas. Mert a lisztet tapintás­sal lehet igazán minősíteni, a kiőrlés fi­nomságát megállapítani. A jó sütőszak­munkás is tudja ezt. Tudnia kell, mert máskülönben ragacsot gyárt és nem ke­nyeret. Természetesen a kenyérhez kovász is kell. Olyan kovász kellene, mint amit nagyanyáink készítettek, de olyan kovász manapság már csak a mesékben van. A kovász lisztből, vízből és élesztőből van, de hogy milyen arányban kell kikeverni a kenyér lelkét, a kovászt, azt csak a pékek tudják. — Kevesen tudják, hogy a sütőszakma nemcsak kenyérgyártást jelent — mondja Bartók Lajos. Mondja ezt azért is, mert ö már régen sütött kenyeret, hanem helyet­te finomárut, finomsüteményt készít. Mert a szekszárdi gyárban legalább 20 féle sü­Bartók Lajos teményt gyártanak — ezt a sütemény szót nem szabad összetéveszteni a cukrászattal, mert az megint csak más szakma. Ízes táskát, tiroli rétest, vagy kuglófot a cukrászok is tudnak készíteni, de ez azért mégis a sütök, vagyis a-pékek feladata. Azt is kevesen tudják, hogy a tésztának „lelke van”. Elő organizmus, olyan, mint bármilyen élőlény — mondják a pékek, a vegyészek ki is tudják mutatni, de mi ma­radjunk annyiban, hogy a tészta nem le­het sem lágy, sem kemény, pontosan olyan lehet, mint amit annak idején Szegeden a mester tanított meg Bartók Lajosnak. De, ez bennünket ne is érdekeljen, nekünk le­gyen fontos a friss, ropogós, a kellően meg­kelt és pirospozsgás kenyér. Es fejezzük ki óhajunkat: a boltokban csak ilyen ke­nyér legyen! H. J. — G. K. Szekszárdi Volán Csökkenthető-e üzemanyag-felhasználás? A 11-es Volán energiagazdálkodási csoportjának osz­tályvezetője, Novák Pál — fiatal ember. Harmincas évei­ben jár. — Osztályvezetői hatásköröm van — helyesbít. — Mi öten, akik itt dolgozunk, önálló - csoportként veszünk részt a Volán munkájában. 1980-ban alakultunk. Az ezt megelőző évekbe bekövetkezett energiaár-robbanás tette indokolttá, hogy hatékonyabb, ütőképesebb csapatot hoz­zunk létre a vállalaton belül. Azelőtt volt egy főenergeti­kus — s annak négy főnöke. Így az intézkedés — lett lé­gyen bármilyen kérdésről szó — igen nehézkes volt, amíg végigjárta a megfelelő fórumokat. takarítás költség-visszaitérí­— Mennyi a vállalat ener­giaköltsége? — Jóval .százmillió forint felett. Ilyen nagy összegnél nem elhanyagolható szem­pont, 'hogy hozzáértő,' szák­ismerettel rendelkező mun­katársakkal dolgozhassunk. Azelőtt is, még a üzemegy­ségeken 'belüli is megvoltak a státusok, csak a munka­társak nem voltak megfele­lően képzettek. A mi cso­portunk a pécsi 12. Volán­nál tevékenykedő team min­tájára alakult. Magam autó­gépész mérnök vagyok, a Szovjetunióban végeztem. A hajító- és kenőanyag-gazdál­kodás területén Nagy László dolgozik, neki felsőfokú energetikusi szaktanfolyama van, a villamos energiá és tü­zeléstechnika Beok Tibor elektromérnök területe, a vízgazdálkodás és környezet- védelem gazdája László Béla, ő hídmérnök. Ezenkívül az újra üzemelő laboratóriu­munkban Verebiné Dömötör Mária laboráns d&tgozik. — S mi a helyzet az üzem­egységeknél? — 1981—82-ben célul tűz­tük ki, hogy mind a négy üzemegységünkben — Szek- szárd, Dombóvár, Paks, Bonyhád — a már ott dolgo­zó emberekből szakirányú képesítés megszerzése után megfelelő képzettségű dolgo­zó kerüljön energetikusi munkakörbe. Merít hiába minden szép terv, és „világ- megváltó” gondolat, ha nincs hozzá ember! — Ügy látom, „megfiatalo­dott" a csapat. — Valóban, zömmel har­minc-harmincöt közöttiek vagyunk. Ennek 'megfelelően lelkesek, de nem felelősség- tudat nélkül 'lelkesek. — Milyen új módszerekkel tevékenykednek az energia- gazdálkodás területén? — Az energiagazdálkodás fontos és rendkívül szerte­ágazó. Ezért 'iis hangsúlyozom állandóan, hogy itt kulcsem­ber szerepét tölti be vala- mennyiőnk. Ha csak egyikünk hiányzik, már érzi a csapat. Óriási információs rendszer­rel dolgozunk, az üzemanyag­felhasználási norma havon­ta, számítógépes értékelés után Budapestről érkezik, így mindig naprakész, rend­számonként gépkocsikra bontva. 'Ezek olyan tényada­tok, amelyeket felhasználunk például 'az üzemanyag-meg­tesere is. E rendszer gyakor­lati működését rendszeresen vizsgáljuk minden üzemegy­ségünknél, s általában^ meg­felelőnek 'tartjuk. — Ügy tudom, az energia­takarékosság intézkedési ter­ve az eltelt három év alatt igen hatékonyan működött. — Igen is meg nem is. Azért még nem mondhatjuk, hogy megálllhatnánk, mert itt van már a Kánaán! Volt idő, amikor a népi ellenőrök szinte „beköltöztek” a vál­lalathoz, és vizsgáltak min­dent. E téma fontossága mi­att érdemes megemlíteni né­hány dolgot a vizsgálati jegyzőkönyvből. Az ellenőr­zés tárgya a folyékony üzem­anyagokkal való takarékos gazdálkodás volt. Kifogásol­ták, hogy sok a túlfogyasztó gépkocsi. — Hogyan értsük ezt? — Mi minden fuvarfeladat­ra megállapítunk egy elszá­molási normát, 100 km/liter függvényében. Az üzem­anyag-fogyasztás e körül in­gadozik, s a megállapított norma akkor jó, ha az el­térés plusz—mínusz 10 szá­zalék. Ha valamelyik gépko­csivezetőnk ennél többet 'ta­karít meg, vagy ennél többet fogyaszt, intézkednünk kell, Ez roppant rugalmas rend­szer, de ahhoz, hogy az üzem­anyag-fogyasztás ebben a megadott tartományban le­gyen, olyan normát is kell megállapítanunk. Ehhez sok­féle információt használunk fel — bemértük a gépkocsik fogyasztását száraz és ned­ves úton, vizsgáltuk, hányán dolgoznak azon a teherautón, figyeltünk a gépi meghibáso­dásokra és azok gyakoriságá­ra. A normához viszonyított üzemanyag-fogyasztás 90 százalék feletti részét térít­jük vissza 80 százalékos el­számolási áron. A fennma­radó húsz százalékból tizen­öt az energetikai állományé, melyet a számunkra kiírt tervteljesítés alapján fizet­nek ki, öt százalék pedig tar­talékalapot képez. Az energetikai szolgálat tervteljesítési feladata hatfé­le mutatóból áll, s ezek tel­jesítését értékelve három kategóriát állapítottunk meg. Legalább 50 százalékos terv­teljesítés kell ahhoz, hogy mi is pénzt kaphassunk. Leg­fontosabbnak tartom az ösz­szevont szállítási energiára vonatkozó előírásunkat, ame­lyet a népgazdasági tervmu­tató alapján alakítottunk ki. Talán példával jobban tu­dom érzékeltetni — eszerint, ha a nemzeti jövedelem egy százalékkal növekszik, akkor az energiafelhasználás csak 0,5—0,6 százalékkal emelked­het. Ez az egyetlen olyan kö­vetelmény, amely egyben pré­miumfeltétele is a felső ve­zetésnek. S a legnehezebb is teljesítenünk. Ezenkívül tervteljesítésünk feltételei közé tartozik még a szállítási rendszer hatásfokának szin­ten tartása — ezt az energia­mérlegből alakítottuk ki. Fel­tétel még a benzin-, dízel- üzemeltetésű tehergépkocsik és buszok 100 km/li térré megadott fogyasztása, és az üzemanyag-bemérések szá­ma. Gépkocsivezetőink szá­mára legfontosabb az, hogy energiamegtakarítóak legye­nek. Elszámolási rendszerünk zárt. Alapvető dolog az, hogy könnyebb fizetnünk szá­njukra, mint visszakérni, az­az kártérítést fizettetnünk, ha indokolatlan túlfogyasz­tást tapasztalunk. Ezért" na­ponta a KBM által az adott alapnormára vonatkozóan engedélyezett és megállapí­tott úgynevezett szorzószám kerül — minden gépkocsira külö-külön megállapítva — a menetlevélre, s ez alapján ér­tékeljük az üzemanyag-fo­gyasztást. Ezzel a módszerrel milliókat 'takaríthatunk meg. — Hogyan értékelné eddi­gi munkájukat? — A fiatal műszaki értel­miség feladata az energia-- gazdálkodás területén az, hogy szervezettebb és hoz­záértőbb munkával segítse elő a takarékos felhasználást. Eddigi eredményeink bizta­tóak. Ennék bizonyítására megemlíteném, hogy két éve az ország 23 Volán Vállala­ta közül az energia-megtaka­rítási versenyben harmadik helyezést értünk el, pedig azelőtt mindig utolsók vol­tunk. Nagy lépést tettünk előre a számítógépes adatfel­dolgozás 'alkalmazásával — mint rendszer, tökéletesen megbízható. De ha ezen a te­rületen például hibákat ta­pasztalunk — és 'tapaszta­lunk — azok minden esetben szubjektív okokra vezethetők vissza. Például — nehezen olvasható, vagy fel sincs tüntetve a menetlevélen a tankolt üzemanyag-mennyi­ség, a kódoló figyelmetlen­ségből elírja a számokat. Ezek az okok látszólag je­lentéktelenek, de megszüntet" hertőek. Nem titok, hogy vállala­tunknál az utóbbi időkben nem ment minden rendben, hiányosságainkat, hibáinkat saját magunknak kell korri­gálnunk. Ezen munkálko­dunk — remélem sikerrel. KL1E ÁGNES Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél Tegnap tartotta soron kö­vetkező küldöttközgyűlését a Tolna megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetsége. A Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központban számos Tolna megyei intézmény képviselője is megjelent. Elsőként Lakos József, a szövetség elnöke tett jelen­tést a lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról. Ugyancsak ő számolt be az elnökség munkájáról, ame­lyet az a tisztújító közgyűlés óta végzett. Az elmúlt év során a TESZÖV elnöksége igen sok jelentős gazdasági és társadalompolitikai témát tárgyalt meg. A TÓT idén megvizsgálta a szövetség működését, költségvetés sze­rinti gazdálkodását. Az érté­kelés megállapította, hogy a szövetség sokrétű társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységével hatékonyan segítette a szövetkezetek és társulásaik társadalmi, gaz­dasági és szövetkezetpolitikai fejlődését, a népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érde­kek egyeztetését. Az erkölcsi elismerés rend­szeréről és helyzetéről Hor­váth József, a szövetkezet titkára elmondotta: a tapasz­talatok és vizsgálatok egy­aránt igazolják, hogy a szö­vetkezeti tagság egyre job­ban elvárja munkája erköl­csi elismerését. A megye szö­vetkezeteiben a különböző szintű kitüntetések mellett igen sokan vesznek részt kül­földi utazásban, és üdülnek nemcsak itthon, hanem a ha­tárainkon túl is. Egyre in­kább erkölcsi elismerésként értékelik a helyi és felsőbb párt-, állami és társadalmi szervekben betöltött tisztsé­geket. 1970-től napjainkig 158-an részesültek a tsz-ekből „Munkaérdemrend” kitünte­tésben, 1461-en kaptak „Ki­váló Munkáért” miniszteri és 206-an „Kiváló termelőszö­vetkezeti munkáért” kitün­tetést. Napjainkig 32-re emelkedett azoknak a mező- gazdasági szövetkezeteknek a száma, melyek elnyerték a Kiváló szövetkezet címet, a pálfai, valamint a kocsolai téeszt a Minisztertanács a Vörös Zászló kitüntetésben részesítette. A küldöttköz­gyűlésen végezetül tájékozta­tó hangzott el a termelésfej­lesztési bizottság munkájáról. d —

Next

/
Oldalképek
Tartalom