Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
CI 'I 1983. december 15. KÉPÚJSÁG 3 A Nemzetközi Atomenergiai ügynökség megbízásából 11 fejlődő ország szakemberei ismerkednek a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorával. A nemzetközi tanfolyamon a vendégek előadás-sorozaton ismerkednek meg a kutatóreaktor működési elvével, valamint, hogy az egyes kísérletek milyen hatással vannak a reaktor egységeire Nemzetközi tanfolyam a tanreaktorban Tejipari mérleg Eredményes éveit zárhat a tejiiipar — erről és a jövő esztendei tervekről itantott saj- tótájékozitatót szerdán a Tejipari Vállalatok Trösztje. A tröszt vezetői elmondták: a mezőgazdasági üzemekkel és a kereskedelemmel kialakított jó együttműködés eredményeként az idén biztosították a lakosság színvonalas ellátását termékeikből. A tervezettnél mintegy negyven millió literrel több tejet vettek át és dolgoztak fel. Az üzemek száma is nőtt, az év során kezdte meg a termelést a szekszárdi sajtüzem, a pásztói tejüzem és a makói krém- fehérsajit-üzem, amqjy elsősorban exportra termel, emellett befejeződött a zalaegerszegi sajt- és a bácsbo- kodi itúróüzem rekonstrukciója, mindez szintén hozzájárult a választék bővítéséhez, a megfelelő kínálathoz. A jövő évi feladatok közül különösen fontos, hogy a tejtermelés színvonala ne csökkenjen. Ennek érdekében január 1-től a tröszt emeli a tej termelői árát, ily módon kifizetődőbbé válhat a tehenészetek tevékenysége. Fokozott gondot fordítanak a minőség javítására is. Január elsejétől a nagyüzemi tehenészetekben életbe lép a bakteriológiai minőségtől függő differenciált felvásárlási árrendszer, s ezzel a termelők anyagilag is fokozottan érdekeitek a jobb minőségű tej szállításában. Jövőre egész sor újdonsággal bővíti az ipar a tejtermékek választékát. A debreceni tejüzemben magyar—bolgár kooperációban megkezdik a bolgár típusú joghurt gyártását, megjelenik az alacsony zsírtartalmú lestyá- nosí fokhagymás és paprikás ízesítésű sajt, az egri üzem gyümölcsízesítésű zselékét és fagylaltokat hoz forgalomba, a soproni tejipari üzemben pedig édes és fűszeres vajkrémeket állítanak elő, s forgatómba kerül az üdítő hatású narancsos tejital. (MTI) Az én szakmám: pék A világ legkellemesebb foglalatosságai közé tartozik hazafelé a péktől, a' boltból megcsipegetni a kenyér „pipiét, serclijét, csücskét’’. A friss ropogós, illatos kenyérét. Nálunk olykor verést helyeztek érte kilátásba, de azért egyetlen alkalom sem múlott el torkoskodás nélkül. A mi gyerekeink nem rágják meg a kenyeret. Hazahozzák, és kész. Es nem a veréstől félnek... — Nincs már a kenyérnek becsülete — hallom a pékektől. Most vagy mi változtunk, vagy a kenyér? De valaki, vagy valami változott. Bartók Lajos, a Tolna megyei Sütőipari Vállalat szekszárdi üzemének pék szakmunkása szerint eme szomorúság oka a jólét. Mert jut mindennap kenyér. Akkor ezen ne szomorodjunk, örüljünk és inkább a kenyérnek adjunk becsületet. A jó kenyérnek, az olyannak, amelybe az első látásra az ember szeretne belecsípni, mint a friss, illatos menyecskébe. A jó kenyér egyik titka a liszt. Szek- szárdon legendák keringenek Váczi István bácsiról, aki molnár volt, majd malomigazgató, végül nyugdíjasként a sütőipar alkalmazásában állt. Bármikor, teljes sötétségben is megállapította a lisztről, hogy az mire alkalmas. Mert a lisztet tapintással lehet igazán minősíteni, a kiőrlés finomságát megállapítani. A jó sütőszakmunkás is tudja ezt. Tudnia kell, mert máskülönben ragacsot gyárt és nem kenyeret. Természetesen a kenyérhez kovász is kell. Olyan kovász kellene, mint amit nagyanyáink készítettek, de olyan kovász manapság már csak a mesékben van. A kovász lisztből, vízből és élesztőből van, de hogy milyen arányban kell kikeverni a kenyér lelkét, a kovászt, azt csak a pékek tudják. — Kevesen tudják, hogy a sütőszakma nemcsak kenyérgyártást jelent — mondja Bartók Lajos. Mondja ezt azért is, mert ö már régen sütött kenyeret, hanem helyette finomárut, finomsüteményt készít. Mert a szekszárdi gyárban legalább 20 féle süBartók Lajos teményt gyártanak — ezt a sütemény szót nem szabad összetéveszteni a cukrászattal, mert az megint csak más szakma. Ízes táskát, tiroli rétest, vagy kuglófot a cukrászok is tudnak készíteni, de ez azért mégis a sütök, vagyis a-pékek feladata. Azt is kevesen tudják, hogy a tésztának „lelke van”. Elő organizmus, olyan, mint bármilyen élőlény — mondják a pékek, a vegyészek ki is tudják mutatni, de mi maradjunk annyiban, hogy a tészta nem lehet sem lágy, sem kemény, pontosan olyan lehet, mint amit annak idején Szegeden a mester tanított meg Bartók Lajosnak. De, ez bennünket ne is érdekeljen, nekünk legyen fontos a friss, ropogós, a kellően megkelt és pirospozsgás kenyér. Es fejezzük ki óhajunkat: a boltokban csak ilyen kenyér legyen! H. J. — G. K. Szekszárdi Volán Csökkenthető-e üzemanyag-felhasználás? A 11-es Volán energiagazdálkodási csoportjának osztályvezetője, Novák Pál — fiatal ember. Harmincas éveiben jár. — Osztályvezetői hatásköröm van — helyesbít. — Mi öten, akik itt dolgozunk, önálló - csoportként veszünk részt a Volán munkájában. 1980-ban alakultunk. Az ezt megelőző évekbe bekövetkezett energiaár-robbanás tette indokolttá, hogy hatékonyabb, ütőképesebb csapatot hozzunk létre a vállalaton belül. Azelőtt volt egy főenergetikus — s annak négy főnöke. Így az intézkedés — lett légyen bármilyen kérdésről szó — igen nehézkes volt, amíg végigjárta a megfelelő fórumokat. takarítás költség-visszaitérí— Mennyi a vállalat energiaköltsége? — Jóval .százmillió forint felett. Ilyen nagy összegnél nem elhanyagolható szempont, 'hogy hozzáértő,' szákismerettel rendelkező munkatársakkal dolgozhassunk. Azelőtt is, még a üzemegységeken 'belüli is megvoltak a státusok, csak a munkatársak nem voltak megfelelően képzettek. A mi csoportunk a pécsi 12. Volánnál tevékenykedő team mintájára alakult. Magam autógépész mérnök vagyok, a Szovjetunióban végeztem. A hajító- és kenőanyag-gazdálkodás területén Nagy László dolgozik, neki felsőfokú energetikusi szaktanfolyama van, a villamos energiá és tüzeléstechnika Beok Tibor elektromérnök területe, a vízgazdálkodás és környezet- védelem gazdája László Béla, ő hídmérnök. Ezenkívül az újra üzemelő laboratóriumunkban Verebiné Dömötör Mária laboráns d&tgozik. — S mi a helyzet az üzemegységeknél? — 1981—82-ben célul tűztük ki, hogy mind a négy üzemegységünkben — Szek- szárd, Dombóvár, Paks, Bonyhád — a már ott dolgozó emberekből szakirányú képesítés megszerzése után megfelelő képzettségű dolgozó kerüljön energetikusi munkakörbe. Merít hiába minden szép terv, és „világ- megváltó” gondolat, ha nincs hozzá ember! — Ügy látom, „megfiatalodott" a csapat. — Valóban, zömmel harminc-harmincöt közöttiek vagyunk. Ennek 'megfelelően lelkesek, de nem felelősség- tudat nélkül 'lelkesek. — Milyen új módszerekkel tevékenykednek az energia- gazdálkodás területén? — Az energiagazdálkodás fontos és rendkívül szerteágazó. Ezért 'iis hangsúlyozom állandóan, hogy itt kulcsember szerepét tölti be vala- mennyiőnk. Ha csak egyikünk hiányzik, már érzi a csapat. Óriási információs rendszerrel dolgozunk, az üzemanyagfelhasználási norma havonta, számítógépes értékelés után Budapestről érkezik, így mindig naprakész, rendszámonként gépkocsikra bontva. 'Ezek olyan tényadatok, amelyeket felhasználunk például 'az üzemanyag-megtesere is. E rendszer gyakorlati működését rendszeresen vizsgáljuk minden üzemegységünknél, s általában^ megfelelőnek 'tartjuk. — Ügy tudom, az energiatakarékosság intézkedési terve az eltelt három év alatt igen hatékonyan működött. — Igen is meg nem is. Azért még nem mondhatjuk, hogy megálllhatnánk, mert itt van már a Kánaán! Volt idő, amikor a népi ellenőrök szinte „beköltöztek” a vállalathoz, és vizsgáltak mindent. E téma fontossága miatt érdemes megemlíteni néhány dolgot a vizsgálati jegyzőkönyvből. Az ellenőrzés tárgya a folyékony üzemanyagokkal való takarékos gazdálkodás volt. Kifogásolták, hogy sok a túlfogyasztó gépkocsi. — Hogyan értsük ezt? — Mi minden fuvarfeladatra megállapítunk egy elszámolási normát, 100 km/liter függvényében. Az üzemanyag-fogyasztás e körül ingadozik, s a megállapított norma akkor jó, ha az eltérés plusz—mínusz 10 százalék. Ha valamelyik gépkocsivezetőnk ennél többet 'takarít meg, vagy ennél többet fogyaszt, intézkednünk kell, Ez roppant rugalmas rendszer, de ahhoz, hogy az üzemanyag-fogyasztás ebben a megadott tartományban legyen, olyan normát is kell megállapítanunk. Ehhez sokféle információt használunk fel — bemértük a gépkocsik fogyasztását száraz és nedves úton, vizsgáltuk, hányán dolgoznak azon a teherautón, figyeltünk a gépi meghibásodásokra és azok gyakoriságára. A normához viszonyított üzemanyag-fogyasztás 90 százalék feletti részét térítjük vissza 80 százalékos elszámolási áron. A fennmaradó húsz százalékból tizenöt az energetikai állományé, melyet a számunkra kiírt tervteljesítés alapján fizetnek ki, öt százalék pedig tartalékalapot képez. Az energetikai szolgálat tervteljesítési feladata hatféle mutatóból áll, s ezek teljesítését értékelve három kategóriát állapítottunk meg. Legalább 50 százalékos tervteljesítés kell ahhoz, hogy mi is pénzt kaphassunk. Legfontosabbnak tartom az öszszevont szállítási energiára vonatkozó előírásunkat, amelyet a népgazdasági tervmutató alapján alakítottunk ki. Talán példával jobban tudom érzékeltetni — eszerint, ha a nemzeti jövedelem egy százalékkal növekszik, akkor az energiafelhasználás csak 0,5—0,6 százalékkal emelkedhet. Ez az egyetlen olyan követelmény, amely egyben prémiumfeltétele is a felső vezetésnek. S a legnehezebb is teljesítenünk. Ezenkívül tervteljesítésünk feltételei közé tartozik még a szállítási rendszer hatásfokának szinten tartása — ezt az energiamérlegből alakítottuk ki. Feltétel még a benzin-, dízel- üzemeltetésű tehergépkocsik és buszok 100 km/li térré megadott fogyasztása, és az üzemanyag-bemérések száma. Gépkocsivezetőink számára legfontosabb az, hogy energiamegtakarítóak legyenek. Elszámolási rendszerünk zárt. Alapvető dolog az, hogy könnyebb fizetnünk szánjukra, mint visszakérni, azaz kártérítést fizettetnünk, ha indokolatlan túlfogyasztást tapasztalunk. Ezért" naponta a KBM által az adott alapnormára vonatkozóan engedélyezett és megállapított úgynevezett szorzószám kerül — minden gépkocsira külö-külön megállapítva — a menetlevélre, s ez alapján értékeljük az üzemanyag-fogyasztást. Ezzel a módszerrel milliókat 'takaríthatunk meg. — Hogyan értékelné eddigi munkájukat? — A fiatal műszaki értelmiség feladata az energia-- gazdálkodás területén az, hogy szervezettebb és hozzáértőbb munkával segítse elő a takarékos felhasználást. Eddigi eredményeink biztatóak. Ennék bizonyítására megemlíteném, hogy két éve az ország 23 Volán Vállalata közül az energia-megtakarítási versenyben harmadik helyezést értünk el, pedig azelőtt mindig utolsók voltunk. Nagy lépést tettünk előre a számítógépes adatfeldolgozás 'alkalmazásával — mint rendszer, tökéletesen megbízható. De ha ezen a területen például hibákat tapasztalunk — és 'tapasztalunk — azok minden esetben szubjektív okokra vezethetők vissza. Például — nehezen olvasható, vagy fel sincs tüntetve a menetlevélen a tankolt üzemanyag-mennyiség, a kódoló figyelmetlenségből elírja a számokat. Ezek az okok látszólag jelentéktelenek, de megszüntet" hertőek. Nem titok, hogy vállalatunknál az utóbbi időkben nem ment minden rendben, hiányosságainkat, hibáinkat saját magunknak kell korrigálnunk. Ezen munkálkodunk — remélem sikerrel. KL1E ÁGNES Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél Tegnap tartotta soron következő küldöttközgyűlését a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központban számos Tolna megyei intézmény képviselője is megjelent. Elsőként Lakos József, a szövetség elnöke tett jelentést a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ugyancsak ő számolt be az elnökség munkájáról, amelyet az a tisztújító közgyűlés óta végzett. Az elmúlt év során a TESZÖV elnöksége igen sok jelentős gazdasági és társadalompolitikai témát tárgyalt meg. A TÓT idén megvizsgálta a szövetség működését, költségvetés szerinti gazdálkodását. Az értékelés megállapította, hogy a szövetség sokrétű társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységével hatékonyan segítette a szövetkezetek és társulásaik társadalmi, gazdasági és szövetkezetpolitikai fejlődését, a népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érdekek egyeztetését. Az erkölcsi elismerés rendszeréről és helyzetéről Horváth József, a szövetkezet titkára elmondotta: a tapasztalatok és vizsgálatok egyaránt igazolják, hogy a szövetkezeti tagság egyre jobban elvárja munkája erkölcsi elismerését. A megye szövetkezeteiben a különböző szintű kitüntetések mellett igen sokan vesznek részt külföldi utazásban, és üdülnek nemcsak itthon, hanem a határainkon túl is. Egyre inkább erkölcsi elismerésként értékelik a helyi és felsőbb párt-, állami és társadalmi szervekben betöltött tisztségeket. 1970-től napjainkig 158-an részesültek a tsz-ekből „Munkaérdemrend” kitüntetésben, 1461-en kaptak „Kiváló Munkáért” miniszteri és 206-an „Kiváló termelőszövetkezeti munkáért” kitüntetést. Napjainkig 32-re emelkedett azoknak a mező- gazdasági szövetkezeteknek a száma, melyek elnyerték a Kiváló szövetkezet címet, a pálfai, valamint a kocsolai téeszt a Minisztertanács a Vörös Zászló kitüntetésben részesítette. A küldöttközgyűlésen végezetül tájékoztató hangzott el a termelésfejlesztési bizottság munkájáról. d —
