Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

2 Képújság 1983. december 15. Befejeződtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások haladja a 200 milliárd forin­Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) zataiban a mikroelektronika és a robottechnika, a köz­szükségleti cikkek gyártásá­ban megvalósítandó hosszú távú együttműködési megál­lapodások kidolgozását. Meg­határozták a feladatok telje­sítésének határidejét^és kije­lölték a végrehajtásért fele­lős minisztériumokat. Az in­tézkedési tervben megfogal­mazottak a tervkoordináció menetével szoros összhang­ban vannak. Az intézkedési tervet — amelynek végrehaj­tása jól halad — a bizottság megerősítette, annak végre­hajtását szervezi és ellenőrzi. 'Megvizsgálták több szovjet ipari üzem rekonstrukciójá­ban és műszaki felújításában való magyar részvétel felté­teleit. Megállapították, hogy a likinói autóbuszgyár re­konstrukciója első szakszó­nak feladatait a magyar fél maradéktalanul teljesítette. Szükségesnek tartják, hogy az érdekelt minisztériumok a rekonstrukció második sza­kaszára vonatkozó végleges döntést hozzák meg és gyor­sítsák meg a szerződéskötést. Befejezték a krasznodari bú­torgyár műszaki felújításá­ban való magyar részvételt szabályozó egyezményterve­zet, valamint a munkaprog­ram egyeztetését és aláírták a tárcaközi egyezményt. A megállapodás alapján a magyar vállalatok készítik a rekonstrukcióhoz szükséges terveket és a felújításhoz gé­peket, berendezéseket is szállítanak. A felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a szovjet üzemek re­konstrukciójára vonatkozó eddigi megállapodások vég­rehajtása a szerződéseknek megfelelően halad és mind­két fél számára jelentős elő­nyökkel jár. Ezért a két or­szág kormánya támogatja, hogy már a jelenlegi terv­időszakban bővítsék az ilyen jellegű együttműködést. A magyar fél felhívta a hazai vállalatok figyelmét, hogy a Szovjetunió ipari, elsősorban könnyű- és élelmiszeripari rekonstrukcióiban való rész­vétel lehetőségét saját má- guk is keressék. A bizottság áttekintette az 1983. évi kölcsönös áruszállí­tások teljesítését, és az 1984. évi árucsere-forgalom előké­szítéséből adódó feladatokat. Megállapította, hogy az ez évi kölcsönös áruszállítások értéke előreláthatóan meg­tot. Magyarorszag szamára a népgazdaság működéséhez szükséges nyers- és alap­anyagok, energiahordozók, gépek, vegyi áruk és köz­szükségleti cikkeik biztosítá­sa érdekében kiemelt fontos­ságú a Szovjetunióval foly­tatott külkereskedelem. Ér­tékelve a két ország közötti árucserét, mindkét fél részé­ről hangsúlyozták, hogy az mennyiségben és szerkezeté­ben egyaránt tükrözi a szük­ségleteket. Felhívták a figyel­met a külkereskedelmi szál­lítások felgyorsítására, a ter­mékek minőségének javítá­sára, az érvényes szabvá­nyok betartására. Utasítot­ták a két ország illetékes szerveit, hogy folyamatos munkával, közös erőfeszítés­sel mielőbb pótolják a meg­lévő lemaradásokat. A terv­szerű gazdálkodás feltételei­nek biztosítása érdekében lé­nyegesnek tartották, hogy a külkereskedelmi minisztériu­mok képviselői lehetőleg ez év végéig aláírják az 1984. évi árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvet. Az ülésszakon az árufu­varozás javítására hozott in­tézkedéseket értékelve meg­állapították, hogy tervszerű munkával, az ütemesség javí­tásával csökkennek a vasúti szállításban lévő feszültségek. Igényelték a vasúti szerve­zetek és az illetékes vezetők szélesebb körű, közvetlenebb együttműködését. A bizottság továbbra is figyelemmel kí­séri az árufuvarozás helyze­tét és konkrét intézkedések­kel segíti a szállítási kötele­zettségek teljesítését. A jelenlegi ötéves tervben hazánkban a Szovjetunió műszaki közreműködésével 25 létesítményt helyeznek üzembe. Ezek együttes érté­ke meghaladja az előző öt­éves tervben elkészült ha­sonló létesítményekét. Az együttműködés egyik ki­emelkedő eredménye a Paksi Atomerőmű építése. A bizott­sági tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy megvizs­gálják a lehetőségeket: mi­ként lehetne a második blokk üzembe helyezését a jelen­legi tervhez képest előrehozni. Az ülésszakon elemezték az 1984—85. közötti időszak­ban bevezetésre előirányzott műszaki-tudományos témák megvalósítását. Megelégedés­sel állapították meg, hogy e téren rövid idő alatt lénye­ges minőségi változásokat si­került elérni. Az e téren folytatott együttműködés ha­tékonyságát igen nagy mér­tékben növelte, hogy az érde­kelt szervezetek a közös munka jelentős részét ma már szerződéses alapon vég­zik. A bizottság elismerően szólt a megállapodások meg­valósításában részt vevő in­tézmények munkájáról, s ki­emelte, a kutatási eredmé­nyek gyorsabb hasznosítása, bevezetése, valamint a közö­sen kifejlesztett új technoló­giák és berendezések gyakor­lati alkalmazásának fontos­ságát. Mindez elősegíti a népgazdaságok termelési szerkezetének korszerűsíté­sét. A gyártásszakosítás és ko­operáció alapján dinamiku­san fejlődik az együttműkö­dés a rádióiparban. Ennék keretében a jelenlegi terv­időszakban mintegy 600 mil­lió rubel értékű áru cseré­jére kerül sor. Egyre jelentő­sebbé válik a szellemi export is. A bizottság pozitívan ér­tékelte az építő- és útépítő- gép-gyártásban elért ered­ményeket. A tárgyalásokon kiemelték az építőipari kis­gépek gyártásában az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek fontosságát. Beható esz­mecserét folytattak a traktor- és mezőgépgyártási kooperá­ció — mindenekelőtt a zöld­ségtermesztéshez, valamint a kémiai növényvédelemhez szükséges gépek kooperációs gyártásának lehetőségeiről. A magyar fél kifejezte érde­keltségét, hogy ezen a terü­leten is részt vegyen a Szov- jeunió élelmiszerprogramjá­nak megvalósításában. A bizottság áttekintette a korábbi határozatok teljesí­tésének helyzetét. Megállapí­totta, hagy az 1984. évi tevé­kenységének messzemenően elő kell segítenie a két or­szág 1Ó86—4990. közötti évek­re vonatkozó tervegyeztetési tárgyalásait. Ezt a bizottság a most jóváhagyott 1984. évi munkatervében érvényesítet­te. Nyikolaj Talizin budapesti tartózkodása során Marjai József és Kapolyi László tár­saságában látogatást t^tt a Központi Fizilkai Kutató In­tézetben. A szovjet küldöttség szer­dán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József bú­csúztatta. Jelen volt Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Korom Mihály, az MSZMP .-Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán a főváros IX. kerületében töltötte munka­napját. A kerületi pártbizott­ság székházában Gál László- né, a pártbizottság első tit­kára és Szabados László ta­nácselnök tájékoztatta Fe­rencváros életéről, munkájá­ról. A ferencvárosi látoga­tás befejező részében Korom Mihály a Fegyver- és Gáz- készülékgyár pártbizottságán •találkozott a kerület számos üzemi, intézményi, lakóterü­leti pártszervezetének titká­rával, akik az idei beszámoló taggyűlések tapasztalatairól számoltak be. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának Politikai Akadémiá­ján szerdán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöke előadást tartott „A szakszervezetek a szocia­lista építőmunkában” cím­mel. Az előadáson megjelen­teket — politikai, ideológia, gazdasági, társadalmi éle­tünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztá­lyának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. BÉCS Megújították és kiterjesz­tették a magyar és az oszt­anák tudományos akadémia együttműködési egyezményét. A szerdán Bécsben aláírt megállapodás szerint a ko­rábbinál is szélesebb keretek között folytatódik a két aka­démia 1972. óita szervezett ke­retek között kibontakozott együttműködése. A követke­ző években 19 természettu­dományi és 8 'társadalomtu­dományi témában végeznek •közös érdekű kutatásokat a •magyar és az osztrák aka­démiai, illetve egyetemi in­tézetek. . KAIRÓ Magyar szövetkezeti kül­döttség tartózkodik Kairó­ban. A Skála-Coop delegá­ciója azt vizsgálja, hogy mi­lyen feltételek vannak egy olyan egyiptomi nagyáruház felépítésére, mint amilyen Budapesten is működik. A magyar szövetkezeti vállalat Sibi el-Kom városban épí­tené fel az egyiptomi partne­rekkel karöltve ezt az áruhá­zát. Szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. A tanács­kozáson — melyet Gyenes András, a bizottság elnöke vezetett — részt vett és fel­szólalt Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, jelen volt dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Vincze Im­re pénzügyminiszter-helyet­tes. A bizottság Roska István külügyminiszter-helyettes előadásában meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta a külügyi tárca 1984. évi költ­ségvetési tervezetét. A testület áttekintette a fegyverkezési hajszában elő­állott új helyzetet, és a fegy­verkezés megállításáért, a leszerelésért, az emberiség békéjéért folytatott küzde­lem időszerű feladatait. A téma előadója Nagy János külügyi államtitkár és Szűcs Ferenc altábornagy, vezérka- ri£őnök-helyettes volt. Az osztrák parlament egy­hangúlag elfogadott határo­zatban felhívta a kormányt: szálljon síkra a nagyhatal­maknál minden leszerelési és fegyverzetkorlátozási tár­gyalás folytatásáért. A kedd esti határozatot a külügymi- nisztériumi költségvetés vi­tájának lezárásakor hozták. A vitában Erwin Lánc kül­ügyminiszter hangoztatta: Ausztria az európai bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedésekkel, valamint a le­szereléssel foglalkozó, janu­árban kezdődő stockholmi értekezleten is olyan tevé­keny szerepet kíván játszani, mint legutóbb a madridi konferencián. Egy kis or­szág külpolitikája ugyan köz­A. W. Clausen, a Világ­bank elnöke felszólította az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül álláspontját és a többi hitelező országgal összhangban járuljon ^íozzá a nemzetközi fejlesztési tár­saság (IDA), a legszegényebb országok fejlesztéséhez hosz- szútávú hiteleket nyújtó vi­lágbank-fiók pénzügyi alap­jának tervezett növeléséhez. Reagan elnök nemrégiben döntött úgy, hogy mindössze A külügyi bizottság meg­tárgyalta a Ciprusi Köztár­saság parlamentjének a ma­gyar országgyűléshez küldött nyilatkozatát, amely a cipru­si török közösség vezetői ál­tal kikiáltott, úgynevezett független állammal kapcso­latban kialakult, bonyolult helyzetet ismerteti. A kül­ügyi bizottság rámutatott, hogy a Magyar Népköztársa­ság változatlanul síkra száll ciprus területi egységéért, függetlenségéért, el nem kö­telezett státuszáért; vala­mennyi külföldi katonai erő­nek a szigetországból törté­nő kivonásáért. A ciprusi kérdés tartós és igazságos rendezése a két népközösség törvényes érdekeinek figye­lembevételével, s az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban lehetséges. A külügyi bizottság ezt kö­vetően elfogadta az 1984. évi munkatervét. vétlenül nem csökkentheti a nagyhatalmak közötti fe­szültségeket, de Ausztria ép­pen ezért hozzá kíván járulni a nagyhatalmak közötti pár­beszéd újrafelvételéhez — mondotta. A közel-keleti konfliktus­ról szólva a külügyminiszter megerősítette, hogy Ausztria változatlanul a palesztinok jogos igényeinek elismerését támogatja. Peter Janko- witsch szocialista képviselő, pártjának új nemzetközi tit­kára a vitában kifejtette: nem megengedhető, hogy Ni­caraguára külső nyomást gyakoroljanak, az országnak tovább kell haladnia azon az úton, amelyet a lakosság többsége támogat. évi 750 millió dolláros IDA- hozzájárulást fog kérni a kongresszustól az 1984 júli­usától kezdődő három év fo­lyamán. Ennek az lenne a következménye, hogy az IDA három évig mindössze 9 mil­liárd dollárral rendelkezne a donor országok legutóbbi, december 9—10-i párizsi ta­nácskozásán egyhangúlag jó­váhagyott 12 millió dolláros alaptőkével szemben. Az osztrák parlament a leszerelési tárgyalások folytatásáért A Világbank elnökének felhívása Az ENSZ-közgyűlés határozata Nemzetközi konferencia a Közel-Keletről Nagyszabású tüntetésen tiltakoztak az Egyesült Államok közel-keleti politikája ellen a szír főváros lakói (Telefotó) Az ENSZ-közgyűlés kedden határozatban támogatta a közel-keleti helyzettel fog­lalkozó nemzetközi konferen­cia összehívását. A tagálla­mok elsöprő többségének szavazatával elfogadott ha­tározat szerint az értekezle­ten az arab—izraeli konflik­tusban érintett valamennyi fél részt venne, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és a többi érdekelt országot. A határozatra 124 ország szavazott, 4 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett. Az Egyesült Államok és Izrael képviselője ellenszavazattal élt, a közös piaci országok — Görögország kivételével — tartózkodtak. A közgyűlési határozat, mely a szeptemberben Géni­ben megtartott Palesztina- konferencia akcióprogramjá­ból indul ki, felkéri a Biz­tonsági Tanácsot, hogy se­gédkezzen az értékezlet meg­rendezésében és arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy már­cius közepéig tegyen jelen­tést a konferencia összehí­vását célzó erőfeszítéseiről. A közgyűlés több más ha­•Dzsemajel libanoni elnök Londonban tárgyalt a kö­zel-keleti konfliktusról. tározatot is hozott, amelyek a közel-keleti helyzet átfogó és igazságos rendezését sür­getik. Bejrút déli külvárosaiban szerdán ismét összecsapások zajlottak le a libanoni had­sereg katonái és a siita mi­líciák között. Az állami rádió jelentése szerint két katona és egy polgári személy éle­tét vesztette. A főváros ke­resztények lakta keleti ne­gyedeiben tüzérségi párbaj folyt, a falangisták rádiója a drúzokat vádolta a kezdemé­nyezéssel. A lövöldözés kö­vetkeztében két személy meghált, több pedig megse­besült. Szerdán hajnalban félórára ismét kiújultak a harcok a PFSZ két szembenálló szár­nya között Tripoli körzeté­ben. Mint ismeretes, még mindig nem kezdődött meg az Arafathoz hű mintegy négyezer fegyveres evakuá­lása. Az El Fatah Arafattal szemben álló szárnya figyel­meztette a PFSZ elnökét: amennyiben nem hagyja el egy héten belül Libanont, megint támadásoknak teszi ki magát. A Tanjug hírügy­nökség jelentése szerint Dá­vid Levi izraeli miniszter- elnök-helyettes kiejlentette, hogy Izrael nem fogja meg­támadni a Tripoliból távozó palesztin harcosokat. A je- ruzsálemi rádióban egy név­telenül nyilatkozó magas­rangú személy ezzel szemben leszögezte, hn^y a palesztino­kat mindenütt támadni fog­ják, ahol lehet. Szíria és a vele szövetsé­ges libanoni hazafias erők elítélik az Egyesült Államok fokozódó katonai beavatko­zását. Egy damaszkuszi szóvivő szerint az amerikai flotta fel­derítést vég/'' repülőgépei előre megfontolt szándékkal provokálták kedden a Szíriái hadsereg libanoni légvédel­mét, hogy utóbb az elhárító akció ürügyén tüzérségi csa­pást mérhessenek a szíriai állásokra. Valid Dzsumbiatt, a Hala­dó Szocialista Párt elnöke annak bizonyítékát látja a libanoni hegyvidék ismételt amerikai ágyúzásában, hogy a falangistákkal összefonó­dott Washington az erőszak útját választotta a libanoni válság rendezésében. Szerdai nyilatkozatában Dzsumbiatt figyelmeztetett: az amerikai —izraeli támadások aláássák, kudarcra ítélik a nemzeti megbékélési tárgyalásokat. * Hozzáfűzte, hogy pártja mindaddig nem vehet részt nemzeti egységkormányban, amíg nem valósítják meg a genfi megbékélési konferen­cián előirányzott politikai reformokat. Szerdán négy izraeli kato­nai repülőgép végzett felde­rítést Bejrút, Baalbek és a Békaa-völgy légterében. Ugyancsak szerdán az Avali- folyót átlépve, izraeli páncé­losak, csapatszállító jármű­vek vonták ellenőrzésük alá a Deir al-Kamar várost a tengerparti Damurral össze­kötő útvonalat. Az egyoldalú lépés célja annak biztosítása, hogy zavartalanul lebonyo­líthassák a Deir el-Kamar- ban bekerített kétezer fal&n- gista milicista és mintegy 25 ezer keresztény menekült el­szállítását. A drúz-szociallsta milíciák a Suf hegységben lezajlott szeptemberi harcok idején zárták körül a várost, ahol a falangisták túszként kezelték a keresztény mene­külteket. t \

Next

/
Oldalképek
Tartalom