Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

1983. december 11. “Képújság s Sürgős orvosi segítség A betegnek gyógyszerre, orvosra van szüksége. Ha hir-' télen görcsös rohama van, ha súlyosan megsérült, ha esz­méletét vesztette — akár ün­nepnap van, akár késő éjsza­ka. Ilyenkor indokoltan hív­juk az ügy eletet, a mentőt, a körzeti orvost. S az orvosi se­gítség nem is késik. Akkor sem, ha az orvosnak éppen családi körét, vacsoráját vagy az ágyát kell otthagynia. De gyakran előfordul, hogy a beteg hozzátartozói vagy maga a beteg felesleges ag­godalmában már néhány tüsszentés után orvosért üzen vagy telefonál. Még jó, ha rendelési időben. De szinte minden orvos tudna mesélni a praxisából olyan esetet, amikor feleslegesen riasztot­ták éjszakai álmából. A sürgősséget, az éjszakai orvoshívást gondosan mérle­gelni kell, a túlzott aggoda­lom, a tájékozatlanság nem lehet indok. Viszont vannak helyzetek, amelyek nem tűr­nek halasztást. Az alábbiakban Szendéi Ádám meghatározásait kö­vetve ismertetjük azokat a tüneteket, amikor a sürgős orvosi segítségkérés indokolt, az orvos hívása nem tűrhet halasztást. Sürgős orvosi segítségre le- hft szükség súlyos baleseti sérüléseknél, töréssel, zúzó- dással, fejsérüléssel, nagyfo­kú vérzéssel járó balesetek­nél. Orvost kell hívnunk minden hirtelen támadt görcsroham (epe, vese, pete­fészek-görcs) esetén, különö­sen, ha hányinger vagy há­nyás kíséri a rohamot, és a szokásos házi fájdalomcsilla­pítók hatására a görcs nem enyhül. Sürgős orvosi bea­vatkozásra van szüksége az eszméletét vesztett betegnek. (A gyerekek vagy a fiatal­emberek másodpercekig tar­tó ájulása nem tartozik a sürgős orvosi segítséget igénylő esetek közé. Az ilyen beteg — miután visszanyer­te eszméletét, saját lábán ke­reshet fel az orvost, az áju­lás okának tisztázása cél­jából. Sürgős orvosi közre- működssre van szükségük azoknak a 40 év feletti fér­fiaknak — ritkábban nőknek ^ akiknél az ájulás heves szívtáji fájdalom és verejté­kezés kíséretében követke­zik be. Azonnal orvost kell hívnunk, ha valakinek hir­telen megbénul valamelyik végtagja vagy testfele. Ha valaki hirtelen vért hány, vagy szurokszínű .a széklete! Ha a fogamzásképes korban lévő nő tartósan eszméletét veszti, vagy elsápadás után elájul. Indokolt a sürgősség, ha valamilyen ismert beteg­ségben szenvedő és kezelés alatt álló beteg állapota vá­ratlanul és feltűnően rom­lik. Amikor orvost hívunk — akár telefonon, akár szemé­lyesen lehetőleg pontosan írjuk körül a beteg panasza­it, közöljük testhőmérsékle­tét, és azt, hogy a panaszok mióta érzékelhetők. Termé­szetesen közöljük a beteg nevét, életkorát és pontosan mondjuk be a címét — utca, házszám, emelet, ajtószám — hogy az orvos a felesle­ges keresgéléssel ne veszít­sen értékes perceket, ame­lyek a beteg ellátása szem­pontjából igen fontosak le­hetnek. Hűség - hűtlenség Hűség, hűtlenség a házas­ságban, a szerelemben — hiába keressük az értelme­ző szótárban, nincs rá meg­felelő meghatározás. Az Eti­kai Szótár — utolsóul említ­ve a házastársi hűséget — azt írja: „a hűség erkölcsi tulajdonság: jelenti a rendít­hetetlen kitartást a társada­lom, az osztály, a párt, a társadalmi mozgalom ügye mellett: az adott kötelezett­ségek feltétlen teljesítését, az egyén álhatatosságát azok­hoz való viszonyában, akik­hez a barátság, szeretet, a házasság köteléke fűzik.” S a továbbiakban is a hazához, a társadalmi ügyhöz, a for­radalmi eszmékhez való hű­séget taglalja. Már a Révai Lexikon meghatározása is elgondol­kodtató: „a hűség: állandó tudatos szeretettel való ra­gaszkodás azokhoz, akikhez kötelezettségeink csatolnak bennünket... A hűségnek már az ősi eposzokban, Ho­mérosznál, a Mahábháratá- ban, és később a keresztény középkorban nagy szerepe volt — a költészetben. Az újkor a hűséget gyakran gúnnyal illeti, vagy világ- fájdalommal szól a hűség el­tűnéséről. Annál erősebb az újkor a hűtlenség ecsetelé- isóben.” Ami azt illeti — már csak az irodaiam, a művészetek tanúsága szerint is — a hűt­lenség ugyancsak ősi keletű. A kőkorszakból is kapunk feljegyzést a szerelmi hűt­lenségről és megbosszulásá- ról. Találtak olyan sziklaraj- zot, melyen az önfeledten ölelkező szerelmesek felé kő­baltával közeledik a félté­keny férfi. A hűtleneket kü­lönben a .történelmi .időkben súlyos büntetések fenyeget­ték. Halállal sújtották a hűt­len asszonyokat a sumérok, Hamurabi, Mózes vagy Dra- kon törvénye szintúgy. A férfiak hűtlenségéről tör­vénykönyvekben, szokásjog­ban alig esik szó. Az első házasságtörő asz- szony, akiről az írások is megemlékeznek, II. Ram­szesz fáraót csalta meg. De kikapós volt Szolon, Cato, Marcus Antonius, Antonius Pius, Julius Ceaser, Nagy Konstantin felesége is, hogy csak néhányat ismertessünk. Sok híres-hirhedt történe­tet ismerünk a megcsalt fér­jek bosszújáról. A legváloga- tottaöb halálnemeknek és kínzásoknak vetették alá a házasságtörő asszonyokat. Viadállaíokikal tépették széj­jel, lefejezték, vízbe fojtot­ták, megkövezték, pellen­gérre állították őket. Lőcsén, az 1500-as években még a nőt vízbe fojtották. Kassán zsákba varrva elevenen a Hernád vizébe vetették, vagy élve eltemették, a szí­vét hegyes karóval szúrták át. A nő, a feleség hűségére nagyon is reális [gazdasági- társadalmi ok miatt kellett felettébb vigyázni. Hiszen nem volt mindegy, iki örökli a vagyont, a társadalmi ran­got. Az apa valóságos gyer­meke, vagy netalán az asz- szonyi félrelépésből szárma­zó idegen. Ha nem is az ókori és a középkort törvények szigorá­val, de a kezdetben a polgári társadalom joga is bűntette a iházasságtörést. Ám a múlt század végétől már csak pol­gári jogi következményeket (vétkességi bontórendszer) fűzött a házasságtöréshez. „A szexuális kapcsolatok létesítésével iszemben — ír­ja Katonáné dr. Soltész Már­ta, — a társadalom mintegy érdektelenné válik... az ál­lam ma ,már lényegében csu­pán az erőszakos és a gyér- I mek fejlődését veszélyeztető nemi megnyilvánulásokat bünteti: a házassági hűség­sértés önmagában megszűnt aszolút válóok lenni a fejlett nagyipar összes országai­ban”. Majd másutt, „a hazai joggyakorlatra vonatkozóan: a jog a felek megítélésére bízza, hogy tolerálják-e egy­más hűtlenségét, vagy azt elviselhetetlennek ítélve, ké­rik a kötelék felbontását. A nemi kapcsolatok progresszív jogi szabályozása véglegesen megszűnt. Megmaradt a sza­bályozás társadalmi fóruma, a közvélemény, s az abban kifejezésre jutó etikai nor­mák. Napjainkban a közvéle­mény el b i zonytalanodásá nak vagyunk tanúi. A jelenlegi társadalmi-gazdasági struk­túrának megfelelő szexuál- etikai normák kialakulásá­nak folyamata a nézetek, fel­fogások összecsapásának for­májában megy végbe.” A nők munkába állásával, egyenjogúságával, de legfő­képpen a fogamzásgátló tab­letták elterjiedéséve] alapo­san megváltoztak a körül­mények. Hiszen a nők most már,nem félnek a következ­ményektől, szabadon élhet­nek nemi életet a házassá­gon belül, vagy ha úgy tet­szik, a házasságon kívül. Napjainkban a házastársi hűség és a hűtlenség fogal­ma alaposan átértékelődött. A társadalom egy része nem várja el a házastársaktól a hol tóm igl an- hol tomigl an.t, többnyire szemet huny a hűtlenség felett. Ezzel a bi­zonytalanoknak, az ingado­zóknak indítékot ad a félre­lépésre. A fiatalok körében még az sem ritka, hogy az a „menő” akinek sok kalandja van. KÁDÁR MÁRTA A Magyar Divat Intézet bemutatói már az 1984-es, 1985-ös esztendő őszi, téli divatjából adnak ízelítőt. Négy fő irányzatba csopor­tosította ajánlatát az MDI. Eszerint választhatunk az igényes egyszerű, a kényel­mes több rétegű, különleges kézműves és a „thermo” öl­tözetek között. Módosulnák a divatszínek. Uralkodóvá válik — új ár­nyalatokban — a szürkés- zöld, a szürkéskék, a barna kékes és rózsaszínes tónus­ban, és a szürkének a többi színnél harmonizáló meleg és hideg változata. A szakemberek az öltö­nyök; alapanyagául a fésűs, a kártolt és a kártolt hatású szöveteket ajánlják. Domi­nálnák a halszálkamintás, a csíkos és a kettő kombimá- ciójából kialakított mintáza­tok. A szabadidő-ruhákhoz a bolyhozott pamut és gyapjú­szövetek, a vékony, vízhat­lan puplinok és vásznak, pu­ha kártolt szövetek használ­hatók. Továbbra is egy-egy betűhöz hasonlítanak a fa­zonok. Divatos az A, I, T, V, Y alakú ruha, pulóver, kabát. A női és férfiruházatban egyaránt érvényesül ,a ha­nyag elegencia és a vállak kihangsúlyozása. Előnyös a nőknek .a túlzásoktól mentes megjelenés. De a klasszikus vonalú ruhák mellett helyet kapnak a keletiesen kont- rasztosak is. A tervezők a 'hazai kollekció kialakításá­hoz számos motívumot köl­csönöztek a japán, a kínai és az ír nép viseletéből, A férfiöltönyökön a karöltők bővebbek, a kézelők nagyob­bak a megszokottnál. Sportos jelleget kölcsönöz a zakó­nak, nadrágnak, ha a szöve­tet bőrrel kombinálják. Különösen a kamaszok ru­határába illeszkedik jól a több rétegű viselet, amely tetszetős, 'praktikus és ké­nyelmes. Ez az öltözet nagy­szerűen kiegészíthető a hosszú kötött sállal, kesztyű­vel, lábszárvédővel és a fej- rehúzható csőnyakkal. A gyereket puha, meleg, ké­nyelmes ruhákba érdemes öltöztetni. A különleges kézműves­irányzathoz tartozó viseletek készítéséhez főleg bőrt hasz­nálnak. Tavasszal már az üzletekben is kaphatók lesz­nek a fonott bőrből készült termékek. A „thermo” öltö­zékek változatlanul, a leg­praktikusabb viseletek közé 'tartoznak. Közkedveltek a belül bundával bélelt, kívül pedig sima felületű, ballon­nal bevont kabátok, dzsekik. A Magyar Divat Intézet modelljei Ajándékötletek - s. k. A magunkkészítette ajándék nemcsak azért kedves, mert a szívünket is beleadtuk, de olyan ízléses, csinos, egyedi darabokat is előállíthatunk, amit esetleg nem kapunk meg az üzletekben. És ha még távolinak is tűnik a télapó, a karácsony, üres óráinkban érdemes előre gondoskodni a majdani ajándékok elkészítéséről, hogy ne az utolsó perc­ben kapkodjunk. A) Dohányos családtagok, barátok számára praktikus, csinos „házi-trafik”. A rekeszes zsebekbe belerakhatunk gyufát, öngyújtót, cigarettát, dohányzacskót, pipát, szivart. B) Konyhai fogó. színes, vastag kelméből, elütő színű, metéléses rátéttel. Nem rojtosodó anyag (például filc, 'posztó) célszerű hozzá. C) Díszes „mezbe” öltöztetett vállfa, hímzett virággal, elütő színű farkasfoggal díszítve. D) Poháralátét, amiből hat darabot érdemes elkészí­teni. Filcből, műbőrből igen jól mutat, ez utóbbi anyag mosható is. E) Lehet, hogy asszonylányunknak van már különféle tálalóeszköze. Egészítsük ki ilyen falra függeszthető fali tárolóval; erős roióvászonból, rekeszes megoldással, hím­zett pánttal díszítve. F) A babafejű teáskanna-melegítőhöz bármilyen kelme megfelel, csak vastag béléssel készüljön, ami tartja a meleget. G) Sárga kordbársonyból készült, barna rátétes, szarvas­sal, hímzett szegéllyel a gyerekeknek szánt csizma. Ebbe sokféle apró ajándékot lehet elrejteni. , H—I—J) Különféle formájú, hímzéssel, horgolással, far­kasfoggal, rátéttel díszített tűpárnák. Megtetézhetjük az ajándékot egy dobozra való különféle gépselyemmel. TOJÁSOS GOMBA Hozzávalók: 4 dekagramm válj, 4 dekagramm liszt, fél liter húslé (lervesikockából), 1,5 deciliter fehér bor, só, bors, 25 dekagramm dobozos gomba, 8 kemény tojás, 1 to- jás sárgája, 1 evőkanál víz, petrezselyem. A vajat fedforrósíitjuk, a lisztet belekeverjük, és vilá­gosra pirítjuk. Húslével és borral felöntjük. Sózzuk és borsozzuk, 10 percig párol­juk. A gombát lecsó pogtét­jük, a tojásokat meghámoz­zuk és félbevágjuk. A szösz­be keverjük a vízzel elkevert tojás sárgáját, majd bele­tesszük a gombát, a tojáso­kat és a felforraljuk. Petre­zselyemmel megszórjuk. Körítésként rizi-bázit adunk mellé. VESE MUSTÁROS SZÓSSZAL Hozzávalók: 70 dekagramm marhavese, 10 dekagramm vaj vagy margarin, 10 deka­gramm hagyma, 2 evőkanál liszt, só, bors, 1,5 deciliter víz, 4 evőkanál tejföl, 1—2 evőkanál mustár, majorán­na, 1 evőkanál konyak. A vesét megtisztítjuk, és 10 percig ecetes vízben ázni hagyjuk. Majd lemossuk, és kis darabokra vágjuk. Lecsö- pögtetjük, és forró zsiradék­ban hirtelen átsütjük. Apró­ra vágott hagymát párolunk vele. Meghintjük liszttel, és vizet adunk hozzá. Fűsze­rezzük, és 10 percig párol­juk, majd belekeverjük a tejfölt és a mustárt. Konyak­kal ízesítjük. Burgonyát és fejes salátát adunk mellé. \ '84--’85 divatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom