Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-11 / 292. szám
1983. december 11. e^ÉPÜJSÁG | Kosárlabda NB I Sima gySzelem a sereghajtó ellen Versenyben a tíz közé kerülésért Christián (a labdával) a Icg ponterősebb játékosnak bízó- . nyúlt. Fotó Beneze. Ismét Blagoevé a Világ Kupa Sportműsor Asztalitenisz: Németkéren 9 órától járási férfi csapatbajnokság őszi III. fordulója. Kézilabda: Szekszárdon, a Zrínyi utcai csarhokban 8 órától középiskolás kupa megyei döntője. Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es csapata Budapesten, az MTK-VM ellen mérkőzik 11 órakor. Az NB II-ben: Barcsi SC—Bonyhádi MSC 11 óra. ökölvívás: Az NB Il-es csapatbajnokság zárófordulójában Bp. Vasas—Paksi SE 10 órakor. A Világos, Gágyor jégtáncos- pár 12. Sapporóban. Amint a Reuter hírügynökség jelenti, a sapporói junior műkorcsolya világbajnokság jégtáncszámában a magyar Világos Beáta, Gágyor Gábor kettős 12. helyezést ért el 24,0 ponttal. A versenyben 15 pár vett részt, és szovjet győzelem született. * Döntetlenek Lipcsében. A nemzetközi sakkverseny 8. fordulójában mindkét magyar résztvevő fél pontot szerzett. Lukács a kubai Garciával, dr. Hazai az NDK-beli Bönsoh-sel remizett. Az élen a 6 pontos szovjet Ra- zuvajev áll, két NDK-beli sakkozó, az 5,5 pontos Knaak és az 5 pontos Tischbierek előtt. Szekszárdi Dózsa—Álba Re- gia Építők 97-75 (56-37). Szekszárd, 300 néző. V.: Bacs- fay, Major Gy. Szekszárd: Varga (8), Pártos (12), Rátvay (18), Christián (24), Smolczer- né (23). Csere: Gábris (10), Tamás (2). Edző: Vertetics István. Álba Regia Építők: Csapó (16), Bauer (10), Bánfi (10), Czuczné (6), Kaleszdor- ferné (12). Csere: Zsigmond (10), Bernáth (4), Kajtár (—), Mátyás (3), Bata (4). Edző: Nagy Gábor. Pártos kosara nyitotta meg a „gólok” sorát, majd Christián révén 4-0. Fokozatosan melegedtek be a két csapat játékosai, a 4. perc végén 12-4-re elhúzott a Dózsa. Ekkor a fehérváriak edzője időt kért, de a folytatásban is a hazaiak irányítottak. Szoros védekezés, lendületes, kevés érintéses támadó játék jellemezte ekkor a szekszárdiak csapatjátékát. Hat perc után 20-8-ra módosult az állás. A félidő derekán erősített az Építők, felváltva estek a kosarak, a dobópárbajban egálban maradt a sereghajtó: 30-18. Ezután megtorpant a Dózsa, „szellősen” védekezett, ez lehetőséget kínált az ellenfélnek, hogy 30-24-re felzárkózzon. Vertetics edző időt kért, majd a folytatásban ismét 10 pontra nőtt a különbség. Sőt, a 17. percben már 50-26-ra növelte előnyét a pályaválasztó. Különösen Christián volt elemében, aki az első félidőben 20 pontot „termelt”. Szünet után az első kosarat Gábris érte el, amire Kaleszdorferné gyorsan válaszolt. A 3. percben 60-43 volt a találkozó állása. Gábris percei következtek, aki triplá- zott: 66-43. A vendégek gyakran cseréltek, szemlátomást esett a mérkőzés színvonala, szaporodtak a személyi hibák, amikor a csapatkapitány Pártos visszacserélésével lendületbe jöttek a hazaiak. Fehérvári időkérés, majd a 10. percben 75-55-ös állást olvashattunk le az eredményjelzőről. Tulajdonképpen már ekkor eldőlt a két pont sorsa. Nem forgott veszélyben a lilák győzelme, azzal együtt sem. hogy védekezésben sokat hibáztak. A sereghajtó Építők gárdáját dicséri, hogy nem adták fel, határtalan lelkesedéssel küzdöttek, és eredményesen gyűjtötték pontjaik számát. A 16. percben 87-69, majd újabb két perc elteltével 93-73 volt az állás. A közönség ekkor a bűvös százast kérte a dózsások- tól, ami csupán két eladott labdán múlt végül is. Sima, biztos győzelmet aratott a Szekszárd a sereghajtó, szimpatikus székesfehérvári együttes ellen. Az újabb két ponttal továbbra is versenyben van a Dózsa a legjobb tíz közé kerülésben. A japán fővárosban európai idő szerint szombaton hajnalban 14 világklasszis részvételével rendezték meg az idei nemzetközi súlyemelőidény záróversenyét, a 4. Világ Kupa gálaviadalt. A Csuo-Ko csarnok zsúfolt nézőtere előtt izgalmas, színvonalas verseny döntött a trófeát 1982-ben is elnyert bolgár Blagoi Blagoev javára. A tokiói gálát ugyan a szovjet Szarkiszjan nyerte, de Blago- evnek a záróviadal hatodik helye is elegendő volt a végső sikerhez. Az eseményen egy világcsúcs született, az 56 kg-os súlycsoportban a szovjet Mirzojan 131 kilogrammra javította a bolgár Szulejma- nov alig hatnapos, 130,5 kilogrammos világrekordját. Ezenkívü még nyolc — sikertelen — világcsúcs-kísérlet történt. Nagy érdeklődés előzte meg a két szovjet szupernehézsúlyú, Piszarenkö és Kurlovics újabb összecsapását. Meglepetésre a 22 éves Pénteken az angliai Whit- stable közelében Flesch János magyar sakk-nagymester gépkocsijával összeütközött egy szembe jövő teherautóval, és a helyszínen meghalt. Az AP és a Reuter hírügynökség egybehangzó jelentése szerint a Londontól 96 kilométerre, délkeletre történt országúti baleset során az 50 éves magyar sakkozó felesége — aki a gépkocsit vezette — is életét vesztette. Flesch János a Ramsgate-i nemzetközi versenyen szerepelt. Kurlovics 12,5 kilóval ma jobbnak bizonyult a világbajnoknál. A tokiói gála végeredménye: 1. Szarkiszjan (szovjet — 60 kg) 98,40 százalék 307,5 kg (132,5, 175), 2. Mirzojan (szovjet — 56 kg) 98,30 százalék 290 kg (130, 160), 3. Zlatev (bolgár — 82,5 kg) 96,80 százalék 387,5 kg (172,5, 215). Kurkovics 440 kilogrammot ért el (95,65 százalék), Blagoev 400-at (95,23), Piszarenkö pedig 427,5 kg-ot (92,93). Az 1983. évi Világ Kupa végeredménye: 1. Blagoev (bolgár) 81,45 pont, 2. Szarkiszjan (szovjet) 80,72 pont, 3. Terziiski (bolgár) 79,47 pont, 4. Zlatev (bolgár) 79,24 pont, 5. Cioroslan (román) 77,06 pont, 6. Piszarenkö (szovjet) 71,89 pont. A rendőrségi jelentés a szerencsétlenség körülményeiről nem közölt részleteket, annyi azoban valószínű, hogy az esős, ködös időjárás is közrejátszott a balesetben. A magyar nemzetközi nagymester az úgynevezett „vak- szimultánok” területén szerzett nemzetközi hírnevet. 1960-ban Budapesten nem hivatalos világcsúcsot is felállított: 52 ellenféllel szemben 31 partit megnyert, és csak hármat veszített el úgy, hogy közben nem nézte a táblákat. Magyar sakkozó autóbalesete Testnevelés és sport = egészséges életmód Antikor . 1892. november 25-én Pierre de Coubertin a testi nevelés jellemnevelő hatásaiban bízó úttörő barátaival összefogva útjára indította az újkori olimpiai mozgalmat, álmodni sem mert volna arról, hogy napjaink olimpiái a békeidők egyik legjelentősebb eseményei lesznek, részben a résztvevők számát, részben az eseményeket érdeklő több millió szinpatizánst tekintve. A világ mindig változott és változik, de olyan rohamléptekkel, mint most, talán soha. Ezen változások következtében megváltoztak a társadalom testnevelés és sport iránti szükségleteinek méretei, szerkezeti és minőségi jellemzői, de megváltoztak a szü k séglet-ki el égítés mér t őkét és színvonalát meghatározó erőforrások is. Az ifjúság fizikai felkészítésében, testi nevelésében, a személyiség formálásában, a lakosság egészségének megőrzésében, a szabad idő célszerű, kulturált eltöltésében, a testnevelés és sport jelentős szerepet tölt be. Szocialista államunkban a testnevelés és sport fejlődő társadalmi életünk szerves része. A sokoldalúan fejlett szocialista ember kialakításához elengedhetetlenül szükséges a fizikai felkészültség is. Társadalmi üggyé kell tenni az iskolai testnevelést, a tömeges testedzést és a tömegsportot. Növelni kell az olyan intézmények számét, amelyek egyaránt alkalmasak művelődési és sportolási célokra. A testneveléssel és sporttal valamilyen módon a társadalom minden tagja kapcsolatban áll. A testnevelés és sport helyet kér a nevelés intézményeiben, a szabad idő keretei között hatással van a gazdasági életre, kultúrára, művészetre, a tömegkommunikációs folyamatra, a politikára, a nemzetközi kapcsolatokra. A testkultúra egyrészt az egészség megőrzését szolgálja, mátsrész't fontos szerepe van az ország védelmére való felkészítésben. Elősegíti a tömegek kulturális és szórakozási igényének a kielégítését és a világ népeihez való közeledést. A sportsikerek hazafiságra nevelik a fiatalságot, növelik a nemzeti önbizalmat. A sportélet négy nagy területre osztható: az ifjúság sportja, a felnőttek alkalomszerű, illetve szervezetit tömegsportja, versenysport és a gyógyító sport. Tudományosan bizonyított, hogy szinte mindenfajta sporttevékenység alapja a színvonalasan szervezett és megfelelő szakmai tartalommal megtöltött ifjúsági sport. Az ifjúság nevelésében nélkülözhetetlen a testi nevelés, amely szerves egységet alkot a nevelés többi ágával. Dr. Frenfcl Róbert mondta: Az ifjúság testi nevelése pedagógiai céljain túl magasrendű nemzeti, biológiai érdeket is képvisel. Egy nép nemcsak gazdasági, kulturális, hanem biológiai vagyonnal is rendelkezik. Ennek fontos része az ifjúság egészsége. E vagyon pazarlásának igen nagy a társadalmi veszélyessége, bár nem bünteti paragrafus. Az ifjúság sportjának jelenleg kettős feladata van. Egy részt biztosítani a versenysport utánpótlását, másrészt felkelteni a rendszeres testmozgás iránti igényit, ezzel is elősegíteni a mindennapos regenerálódást. Az elmúlt negyedszázadban nagy változás állt be az emberek életében. A tudományos technikai forradalom, a motorizáció, az urbanizáció. az elkényelmese- dett életmód népbeteségség forrása lett. Addig, amíg korábban a sport az erők ösz- szemérése, a versengés eszköze volt, napjainkban már a megelőzés, gyógyítás funkcióját is be kell, hogy töltse. Néhány évtizede erre alig volt szükség, mert az emberek életvitele bőséges mozgási lehetőséget biztosított, így a sportági struktúra kialakításában egészségügyi szempontok nem játszottak szerepet. Ma más a helyzet. A sportnak ma nemcsak a sportolók vetélkedését kell biztosítani, hanem ugyanezen versenyzők egészségét is óvni kell, de védeni kell, vagy kellene azoknak az egészségét is, akik nem versenyeznek. Azt hiszem, nem szabad szó nélkül hagyni, hogy ők vannak többségben. Társadalmi, egészségügyi oldalról nézve a mai életkörülmények között nekik legalább olyan fontos a sportolás, mint a versenyzőknek. Ezt ma már nagyon sokan felismerték és el is jutottak odáig, hogy szeretnének sportolni. Tessék elhinni, nincsenek könnyű helyzetben. Sportolni többnyire szervezett keretek között lehat. A kérdés már csak az: hol fogadják be őket? Az utóbbi években született nemzetközi sporteredmények és az átlagember eredménye között olyan nagy a különbség, hogy még a viszonylag fiatal és tehetséges embernek sem lehet reménye közepes színvonalú eredmények elérésére. Sajnos, ezeket a sportolni vágyókat nem fogadják kitörő lelkesedéssel a szakosztályok. Ezek tudatában lesz-e kedve valakinek hagyományos sportágat választani, amikor tudja, hogy nem lehet ott a legjobbak között?! Az új gazdasági szabályozók bevezetése után kevesen tudnak napi több órát edzésre fordítani. Mindezek együttesen elveszik a nagy többség kedvét a rendszeres sportolástól. Az elmúlt években komoly erőfeszítések történtek, hogy sportegyesületeink építsék be programjaikba, készüljenek fel ennek a „nagy többségnek” a foglalkoztatására. A kérdés most már csak az, ha sikerült ezt elérni, nem igényelne-e az új körülmény változtatást a foglalkoztatás tartalmában? Az egészségükért sportolóknak megfelel-e a sportági szakszövetségek által kialakított versenyrendszer? Azt hiszem, az esetek többségében nem. A tömegtestnevelés és tömegsport foglalkoztatási formák nem egészségügyi szempontok alapján alakultak ki és többnyire nem az ember komplex fizikai képességeit, hanem azok közül csak egyet-egyet fejlesztenek. A másik gond, hogy elvész a sportolás legnagyobb motivációs ereje, a jó eredmény elérésének a reménye. Valaki hosszú éveken át folytat edzéseket, de tudja, hogy eredménye Áég a közepes szintet sem éri el. Eőri István mondta: túlozva azit mondhatnánk, hogy olyan ez, mintha a ihelyihenfutás gyakorlásával akarnánk megoldani ezt a kérdést. Egészségileg hasznos, csak mégsem megoldás, mert az emberek többségének nincs ekkora monotóniatűrése. Bármilyen szinten sportol valaki, a sikerélmény nélkülözhetetlen. A „csak az egészségért” való sportolás később sablonossá, unalmassá válik és nem lesz az ember egész életét végigkísérő belső kényszer. Kell tehát egy olyan megoldást találni, ami egészségileg, hangulatilag is megfelel, könnyen hozzáférhető, technikai kivitelezése egyszerű és táplálja az önbizalmat. Napjainkban egyre nagyobb szimpátia övezi az úgynevezett kondicionáló testedzési formákat. Például gyer- mektoma, nők tornája, aerobic, lakótelepi kocogás, gimnasztikái klubok. Feladatuknak nem egy-egy fizikai képesség kifejlesztését tekintik, hanem az összes arányos fejlesztését. Elterjedését növeli, hogy formáját, tartalmát, intenzitását, terjedelmét a közösség maga határozhatja meg. Mivel az esetek többségében épülettömbre, lakótelepre, munkahelyre épül, pozitív hatással van a közösségi élet formálására, baráti kapcsolatok kialakítására. A sportirányító szerv, valamint a sporttal foglalkozó szervezetek feladata, ezen kis közösségek számának a növelése, szakmai tanácsokkal, módszertani iránymutatásokkal, tartalmi, munkájuk hatékonyságának emelése a gazdasági lehetőségek figyelembevételével, gyerekkel, eszközökkel, létesítményekkel való segítése. „A szépség vagy ite, sport / a testeket te formálod nemessé, / elűzöl romboló vad szenvedélyeket, / acéllá ed- zel lankadatlanul. / Lábak, karok, törzsek összhangja és / a tetszetős ütem tőled való. / Bájt és erőt te fűzöl együvé, / szilárddá és rugalmassá te tész.” (Coubertin) HERCZIG GÁBOR, a Tolna megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke Ez lenne az ideális: együtt sportol a család
