Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

1983. november 6. Képújság 3 MSZBT-hetek _ Ismerd nei jmbban a Szavjetuniit! Természetes, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója tájékán megélénkül az érdeklődés a Szovjetunió iránt. Többek között ennek az érdeklődés­nek a kielégítésére hívta élet­re 1976-ban a megye az MSZBT-napok rendezvény- sorozatát. A megyei párt vb határozata nyomán a tag­csoportok sorra csatlakoztak a rendezvényhez, hogy sa­ját dolgozóik igényei sze­rint beszéljenek a Szovjet­unióról. A napokból aztán hetek lettek, szeptember vé­gétől, november végéig élén­kül meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoport­jaiban az élet. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS HAGYOMÁNYOK Már maga az együttmű­ködés is hagyomány. Első­sorban a helyi párt és mun­kahelyi szervekkel jó a tag­csoportok együttműködése, programjaikkal kölcsönösen kiegészítik egymást. Ugyan­csak a hagyományok közé tartozik a helyi sajátossá­gokhoz való alkalmazkodás. Nyilvánvalóan mást szeretne tudni a Szovjetunióról egy általános iskolás diák, mint egy termelőszövetkezeti tag, hiszen élményeik és tapasz­talataik is különbözőek a vi­lágról és ebben a Szovjet­unióról. Kialakultak időközben a tagcsoportok közötti hagyo­mányok is. Mindegyik cso­port igyekszik hatását kisu­gározni az adott munka­hely határain túlra. Ugyan­akkor évek óta igyekeznek a tagcsoportok a fiatalokat és a gyerekeket bevonni a ba­rátsági munkába. Mindkét fél számára megvan ennek a haszna. A Bonyhádi Cipő­gyár tagcsoportja vetélke­dőket szervez a helyi általá­nos iskolák nyolcadikos ta­nulói számára. Szekszárdon a IV-es iskola és a Mezőgép tagcsoportja szervez évente közös rendezvényeket. A gyerekek műsorukkal színe­sítik a felnőttek megemléke­zését, az úttörők pedig meg­ismerkedhetnek ilyen módon is felnőttek életével, köze­lebb kerülnek azok élmény­világához. A községekben működő tagcsoportok szá­mára ez a lehetőség pedig szinte természetszerűen adó­dik. Többek között van kap­csolat az aparhanti, a bátai termelőszövetkezetek és az iskola, a szekszárdi Babits iskola és a Mezőgép és Mo­ziüzemi Vállalat tagcsoportja között is. Az idén is tervez­nek közös programot, termé­szetesen nemcsak az emlí­tett tagcsoportok. Hagyomány, hogy Szek- szárd városban van olyan széles érdeklődésre számot tartó rendezvény, amelyen valamennyi tagcsoport részt vehet. Az idén külpolitikai fórum lesz, aktuális kér­désekről. November 12-én kerül sor a tamási járás tagcsoportjai­nak ugyancsak hagyomá­nyos találkozójára, most ép­pen Tamásiban. Délelőtt előadás lesz, aztán játékos vetélkedő, majd pedig kö­tetlen baráti találkozó. Ez alkalmat ad arra is, hogy a tagcsoportok kicseréljék ta­pasztalataikat a barátsági munkáról. A LEGFONTOSABB KÉRDÉS A BÉKE A középiskolák és egy-egy üzem között is gyakori az együttműködés. Példás for­mában oldja ezt meg a du- naföldvári Magyar László Gimnázium és a gumiipari szövetkezet. Kölcsönösen részt vesznek egymás ren­dezvényein, megemlékeznek nemcsak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, de a Komszomol megalaku­lásáról és Turgenyev szüle­tésnapjáról is. A dunaföld- vári a tamási gimnázium­mal is épített ki kapcsola­tokat, tavasszal a győzelem napja alkalmából Tamási­ban, most Dunaföldváron rendeznek találkozót. Az iskolák általában osz­tályfőnöki, orosz- és ének­órán viszik közelebb a gye­rekek világához a barátság és a szocializmus eszméit. Az osztályfőnöki órák rendsze­rint megemlékezések, néhol műsorral, az oroszórák már kapcsolódnak a tananyaghoz, az énekórán pedig vagy szovjet zeneszerzők művei­ből rendeznek mini-koncer- tet, vagy orosz népdalokat tanulnak. Több iskolában műfordí­tói, szépkiejtési versenyt hirdetett meg az oroszszak­kör. A diák-levelezőklubok pedig kiállításon mutatkoz­nak be. Ahol ilyen még nem működik, éppen ez alkalom­ból szervezik meg. Minde­nütt, ahol ilyen kapcsolat van, megemlékeznek a test­vérintézményről is, távirat­ban vagy pedig levélben kö­szöntve őket. A hagyomá­nyok közé tartozik az is, hogy a barátsági hetek so­rában helyet kapnak külön­féle előadások a Szovjet­unióról. Az idén is sok fel­kérés érkezett, lényegesen több, mint amennyi előadást az MSZBT központja bizto­sítani tud, de valamennyi­nek a témája a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kepolitikája. A jelen nem­zetközi helyzetben természe­tes, hogy mindenki a béke megőrzésének a biztosítékát szeretné még jobban ismer­ni, megerősítve látni és hal­lani. Egybeesik az MSZBT-na- pokkal a szovjet filmek fesz­tiválja, ami országos prog­ram ugyan, de amiből mint tagcsoport is kiveszi a ré­szét a megyei moziüzemi vállalat. Tagcsoportok szá­mára igény szerint biztosít játék- és ismeretterjesztő filmeket, és ez az igény nem kicsi, szinte minden tagcso­port programjában szerepel. Hasonlóan népszerű forma a kiállítás is. Ebben az idő­szakban zajlanak a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedő iskolai döntői is. EMBERKÖZELBE KERÜLNI A programok között szép számmal akad pionír és út­törő, KISZ- és Komszomol- találkozó. Szinte mindenütt játékos vetélkedővel, ének­kel. tánccal összekötve. Két nép barátságát nyilvánvaló­an semmi sem erősítheti jobban, mint a személyes ta­lálkozás. Szinte mindegyik tagcsoportnak van is kap­csolata Magyarországon élő szovjet emberekkel. A baráti találkozók, beszélgetések, a közös szórakozás iránt mind­két fél részéről nagy az ér­deklődés. Több csoport ellá­togat a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. Nagy az érdeklődés a Szovjetunió né­peinek művészete, kultúrá­ja, irodalma és filmművé­szete iránt, összegezve az idén is gazdag program vár­ja az érdeklődőket a megyei MSZBT-hetek folyamán. — Ihárosi — Befejezéshez közelednek az őszi mezőgazdasági munkák Az ország mind több me­gyéjéből érkezik híradás ar­ról, hogy befejeződésükhöz közelednek az őszi mezőgaz­dasági munkák. A legtöbb gazdaságban elvetették a jö­vő évi kenyérnek való búzát, nagyobb részt az őszi árpa is már földbe került; sok he­lyütt zölden sorol a korai ve­tés. A kukorica betakarítása is a végéhez közeledik. A földeken kint lévő cukorrépa sem ad már sok munkát a gazdaságoknak. Az ország legtöbb megyéjében tető alá kerültek a zöldségfélék, a gyümölcsösökben pedig csak néhány fa roskadozik terhé­től. A levonuló betakarító gépek helyett traktorok jár­ják a határt, szántják a föl­det, előkészítik a tavaszi ve­tés magágyát. Előre járnak az őszi mun­kákban az ország déli és kö­zépső megyéinek mezőgazda- sági üzemei. Somogy me­gyében befejeződött a búza vetése, több mint 70 ezer hek­táron került földbe a jövő évi kenyérnekvaló. A repcé­vel együtt mintegy 100 ezer hektáron védi földtakaró az őszi gabonák magvait. Több helyütt zöldell a határ, ki­bújtak az első vetések. A ku­korica betakarítása is jósze- rint befejeződött, mindössze félezer hektáron áll lábon a termés. Végeztek a szőlő szü­retelésével is, s az almásker­tek is csak egy-két napi munkát adnak a gazdaságok dolgozóinak. A gazdaságok most az őszi ‘mélyszántás el­végzésére összpontosítják erőiket. A szántó traktorok nyújtott, néhol kettős mű­szakban dolgoznak, s a 140 ezer hektárnyi területnek több mint a felén megforgat­ták a földet. A Szolnok me­gyei mezőgazdasági üzemek­ben is jól haladnak az őszi munkákkal. Tárolókba ke­rült már a silókukorica ter­mése is. A földek nagy ré­széről levonultak a trakto­rok. A szántók a jó időt ki­használva mintegy 160 ezer hektárnyi földet forgattak meg, s a termőterületnek csupán 10 százaléka vár még mélyszántásra. Pest megyében a hét vé­gére a legtöbb termelőszövet­kezetben és állami gazdaság­ban befejezték az őszi mező- gazdasági munkákat. A gyor­saság a gazdaságoknak külön 'hasznot is hozott; az elmúlt hetekben már gyakoriakká vált hajnali fagyok így ke­vésbé veszélyeztették a ter­mést. Az őszi vetemények magja több mint 100 hektá­ron a földbe került, a hét vé­gére pedig az összes .gazda­ságban elvetették a búzát. Tető védi a termést a főváros környéki hagyományos zöld­ségtermesztő gazdaságokban is. Közöttük az egyik legna­gyobb a gyáli Szabadság Ter­melőszövetkezet, ahol az év végén átadják az új zöldség- feldolgozó üzemet. Ezzel csaknem negyedévre elegen­dő burgonya .tárolását old­ják meg, s a korábbiaknál még több tisztított konyha­kész zöldséget küldhetnek a budapesti intézmények kony­hájára, a háziasszonyok asz­talára. A megyében az egyetlen hátralévő munka a cukorré­pa betakarításának befejezé­se, amivel az elkövetkezendő héten végeznek. Borsodban, az ország leg­északibb szántóföldjein szom­baton befejeződött az őszi búza vetése. A mélyebb fek­vésű részeken, főként a Tisza mentén és a Bodrogközben a korai vetésű őszi árpa és a rozs már sorol. Az ősziek be­takarítása azonban több mint félszáz gazdaságban ad még tennivalót. Az északi, lejtős területeken, így többek kö­zött a zempléni és az abaúji részeken mintegy kétezer hektáron vár betakarításra a kukorica, Bodrogköz vidékén viszont már biztonságba he­lyezték e fontos takarmány- növényt. Hajdú-<Bihar megyében a cukorrépának mintegy há­romnegyedét betakarították. A Kábái Cukorgyár csak fo­kozatosan tudja fogadni a nagy mennyiségű nyersanya­got, ezért a feldolgozásig az utak melletti táblákon nagy prizmákban tárolják a ré­pát. (MTI) HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Túlságosan sok esemény nem volt az el­múlt héten, de ami igen, az rangos. Sőt, közülük az egyik soha meg nem ismétel­hető és ha valami évszázadokig fenntartja Tolna megye nevét-hírét, hát ez igen. Azt hiszem, nem kell mondanom miről beszé­lek, hiszen akik nem olvasnak újságot, a televízió jóvoltából azok is értesülhettek róla: felavatták a paksi atomerőmű I-es blokkját. De következzék az eseménynaptár, a la­punkban megjelent írások időrendjében: Október 28., péntek: Babits Mihály szü­letésének centenáriumán ünnepi irodalmi est volt Szekszárdon. Október 29., szombat: Egyhetes látoga­tását befejezve, elutazott a Ka'rl-Marx- Stadt megyei szakszervezeti küldöttség. Október 30., vasárnap: Megyénkben to­vább erősödött az úttörőmozgalmi munka — állapította meg az úttörővezetők me­gyei konferenciája. November 1., kedd: Határjáráson vol­tak kollégáink és ott szerzett tapasztalata­ikról számoltak be ebben a lapszámban. November 2., szerda: A Népújság Galé­riában megnyílt fotóriporter kollégánk, Bakó Jenő „Szibériai tájak, emberek” cí­mű kiállítása. November 3., csütörtök: Pakson, az „atomvárosban” tartották a szovjet könyv és hanglemez ünnepének országos megnyi­tóját. November 4., péntek: Felavatták a paksi atomerőmű I-es blokkját. Avatóbeszédet Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondott. 'November 5., szombat: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából ünnepi gyűlések, koszorúzások vol­tak megyeszerte. A kisüzemek létjogosultsága Természetesen a „sláger” az elmúlt hé­ten a paksi atomerőmű I-es blokkjának avatása volt, amelyet Lázár György mi- niszterelök adott át rendeltetésének igen rangos vendégek jelenlétében, akik között volt Aiekszej Antonov szovjet miniszter­elnök-helyettes is. Most amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ünnepeljük, kü­lön kiemelten kell hangsúlyoznunk, hogy a paksi atomerőmű felépítéséhez az alapot a Szovjetuniónak az atomenergia békés cé­lú felhasználásában elért kiemelkedő ered­ményei teremtették meg. Megyénk legnagyobb ipari létesítménye az atomerőmű, de az első részleg avatása­kor se feledkezzünk meg többi ipari üze­münkről, köztük a legkisebbekről sem, hi­szen jelenlétük, működésük is eredményez­te, hogy Tolnából az addigi, egyoldalúan mezőgazdasági .megye helyett, erős iparral rendelkező fejlett terület vált. Négy írás is foglalkozott a héten úgyne­vezett kisüzemmel, közülük egy pedig egy gazdasági munkaközösséggel. Tolnanémediben, a volt kendergyárban, a TEMAFORG végez rendkívül fontos munkát. Nemcsak azért fontos, mert el­látja az ipart a szükséges géptörlő rongy- gyal, vagy szigetelőanyaggal, hanem azért is, mert hulladékot használ fel erre a célra, amely máskülönben „bitangba menne”. A döbröközi tsz-nek a Dalmandi Állami Gazdaság egy gazdasági munkaközössége segít az állattenyésztés fejlesztésében. A döbröközi Zöld Mező Tsz sertéstelepét a Dalmandi Állami Gazdaság egy gazdasági munkaközössége szereli Pusztahencsén öntödét hoztak létre, ed­dig évi kétszáz tonna öntvény volt a pro­duktumuk, az idei terv már háromszáz. A simontornyai SIMOVILL-ban megkét­szerezték az exporttermelést, több mint 16 millió .forint értékben küldenek terméke­ket az idén tőkés piacra, tehát konvertibilis valutát termelnek a népgazdaságnak. összehasonlítani, természetesen, az atom­erőművet és a felsorolt kisüzemeket nem szabad, de a kisüzemekkel együtt kerek a világ, pontosabban népgazdaságunk. Mit mutat a határjárás 7 Kollégáim határjáráson voltak a megyé­ben és beszámoltak a tapasztaltakról. Eh­hez túlságosan sok hozzátennivalóm nincs. Eredmények, gondok — ez utóbbiak a kel­leténél többször — adódtak. .Híven számolt be mindegyikéről a riport. Hogy mégis szót ejtek újólag, annak is megvan az oka. Kétségtelen, az aszály, pontosabban a mi vidékünkön a várva várt eső hiánya, nagy gond. Nagy felelősséget és rengeteg több­letmunkát kíván-követel a mezőgazdaság dolgozóitól. Hiszem, hogy átvészeljük ezt is. Ugyanakkor viszont ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez az .időjárás lehető­séget adott arra, hogy mindent idejében elvégezzünk. No és még egy ilyen szüret? Kevesebb termett? Igen, kevesebb. De mutasson va­laki még egy ilyen minőséget visszamenően akár húsz esztendőre. Az átvételi árakkal, elismerem, volt gond, de erről most nem beszélek, hama­rosan — megígérem — részletesen írunk azokról is. Az olvasásról Két, az irodalommal, a könyvvel kapcso­latos, rendezvény is volt a héten. Az egyik Babits Mihály születése centenáriumának alkalmából. Ünnepi esten irodalmi életünk számos kiválósága tisztelgett Babits emlé­ke előtt. Szovjet könyvkiadványokkal ismerkednek a látogatók a paksi kiállításon A másik rendezvény Pakson volt, itt ke­rült sor a szovjet könyv és hanglemez ün­nepe országos megnyitójára. Az események kapcsán, és utalva néhány — ugyancsak a héten volt — vetélkedőre, szabadjon hangot adnom egy véleményem­nek, pontosabban ellenvéleményemnek. Az utóbbi időben mind gyakrabban le­het olvasni az újságokban, hallani a rádió­ban, televízióban, hogy nem olvasnak az emberek. Mármint szépirodalmat, ismeret- terjesztő műveket. Nem akarok vitatkozni kollégáimmal, de nekem más a véleményem, mivel mások a tapasztalataim. Pontosan szerkesztőségi szobám ablaka alatt található egy könyv­sátor. Ha csak ennek az egynek a forgal­mát említem föl példának, máris merem mondani: ne fessük a falra az ördögöt, le­het, hogy X-et, Y-t nem olvassák az embe­rek, Z-t viszont igen. Hogy miért van ez így, nem tisztem megítélni, viszont meg­nyugtat a tény, hogy igenis olvasnak az emberek. Vendégeink Több baráti ország küldöttségeit is üd­vözölhettük ezekben a napokban megyénk­ben. Szakszervezeti küldöttség járt nálunk az NDK-ból, Észak-Csehországból, elláto­gatott hozzánk is a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság delegációja magyarországi tartózkodása során és vendégünk Tamara Vaszilievna Bltvina. Tambovi vendégünket — az előzőekhez hasonlóan — gazdag program várja. Több helyen előadást tart szovjetunióbeli testvér- megyénkről, ezzel is gazdagítva ismerete­inket. .Az ilyen látogatások nem .kis gondot okoznak a rendezőknek, mégis örülünk ne­kik, hiszen — ha nem is gondtalanok min­dennapjaink — bátran bemutathatjuk mi magunkat. Ha felsőfokon nem is beszélhe­tünk munkánkról, eredményeinkről, szé­gyenkeznivalónk sincs. Biztosak lehetünk abban, hogy nem rossz, hanem jó hírünket viszik el a baráti országokba. A nagy ünnep jegyében telt el a hét, most következnek a dolgos hétköznapok. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Czakó Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom