Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

A népújság 1983. november 30. Kőszobrász restaurátorok Sopronban Sopronban, az Országos Műemléki Felügyelőség kőszob­rász restaurátor műhelyében évente számos értékes szob­rot újítanak fel. Képünk: A fertődi kastély egykori pár­kányszobrai, melyek a teljes felújítás után kerülnek visz- sza helyükre. Középkori kápolna Pécsett Középkori kápolna falait bontják iki a régészek Pé­csett, az első magyar egyetem ásatásának területén. A székesegyház mögötti részen talált falmaradványak a nevezetes Aranyos Mária kápolna részei. Korabeli for­rásokból tudjuk, hogy az 1355-ben alapított kápolna másfél száz éven át a pécsi püspökök temetkezőhelye volt, ott nyugodtak a nagy középkori főpapok, köztük az egyetemalapító Vilmos püspök és — Bonfini törté­netíró szerint — a költő Janus Pannonius, A 20 méter hosszú és 6 méter széles gótikus épülethez több mellék- kápolna csatlakozott. Közülük hármat már megtaláltak. A régészeti kutatás tovább folytatódik 1984-ben. A Mária kápolna belsejében — az eredeti padlószint alatt — feldúlt, kifosztott sírokat találtak. Az össze­vissza dobált csontok több ember maradványai, antro­pológiai vizsgálatokkal igyekszenek majd tisztázni, hogy kiiknek a csontjai lehettek. Egyes gödrökből vö­dörszámra emeltek ki törmelékanyagot, közte rengeteg kerámiatüredéket, török edények maradványait. Felté­telezések szerint a kápolna a hódoltság első időszaká­ban pusztult el és az épületben levő üregeket szemetes­gödörnek használták a törökök. Az ásatás eddigi legjelentősebb eredménye a tavaly és az idén napvilágra ikerült szoborlelet. A szobrok és a díszítmények a 600 évvel ezelőtt állt Aranyos Mária kápolna részei vóltak, köztük egy aranyozott hajú női szent szobra, egy ép relief két apostolfejjel, egy rene­szánsz címeres sírfedőlap, egy aranyozott baldachin és egy oltár faragványának töredékei. Feltűnő a szobro­kon látható színek fnissesége. A híres pécsi román és reneszánsz kőfaragványok között eddig csaknem telje­sen hiányzó gótika leggazdagabb megjelenése a mos­tani lelet. A Bánk bán kritikai kiadásban Fél tucat könyvúj donság- gal jelentkezik az Akadémiai Könyvkiadó a téli könyvvá­sárra. Először jelenik meg kritikai kiadásban Katona József Bánk bánja, amelyet Orosz László rendezett sajtó alá. A kötet tartalmazza a dráma első kidolgozását, amelyet a fennmaradt kéz­irat alapján közöl, helyesbít­ve az eddigi kiadások több helytelen olvasatát, valamint a második kidolgozást, amely — kézirat hiányában — az 1820-ban megjelent első ki­adást követte. A sajtó alá rendező jegyzetanyagában tá­jékoztatást ad a dráma ki­adásairól, fordításairól, szín­padi szövegeiről, feldolgozá­sairól. Ismerteti a mű kelet­kezésének történetét, össze­hasonlítja az első és második kidolgozást. Elemzi a Bánk bán mindkét változatának nyelvét, verselését, helyes­írását. Foglalkozik történel­mi forrásaival és irodalmi mintáival, összeállítást közöl azokból a szövegekből, ame­lyek fordítását Katona beil­lesztette művébe. Összefog­lalja a drámai cselekvés ide­jére és helyszínére, továbbá a szereplőkre vonatkozó ku­tatási eredményeket, majd a mű szövegének sorrendjében haladva összegzi az egyes részletek forrásaival, értel­mezésével kapcsolatos isme­reteket és véleményeket. Szö­vegkritikai vizsgálat és a Bánk bán irodalmi és szín­padi fogadtatásáról és utó­életéről szóló fejezet zárta a kötetet. A Bibliotbeca Hungarica Antiqua sorozat legújabb kö­teteként adta közre az Aka­démiai Kiadó fakszimile ki­adásiban Huszár Gál: A ke­resztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és KáLmán- csehi Márton Reggeli ének­lések című művét. Űjfalvi Imre 1602-ben jelentette meg a magyar nyelvű énekes­könyvek első kis bibliográ­fiáját. Ebben található Hu­szár Gál Énekeskönyve és Kálmáncsehi Márton Reggeli éneklése. Mintegy 400 évig eredménytelenül kutattak e művek után, egyetlen pél­dányra sem sikerült rátalál- mli, pedig a XVI. századi ma­gyar irodaiam történetének ismerete szempontjából mindkét munka rendkívül fontosnak ígérkezett. Végül 1975-ben a stuttgarti Landes- bibliothekben sikerült az Üj- fálvi által 'leírt két munkát teljesen ép példányban fel­fedezni. Nemzetiségek kötetei Növekvő érdeklődés az új kiadványok iránt A hazánkban élő nemzetiségek szellemi gyarapodásának, anyanyelvi kultúrájának egyik aranyfedezete — egyebek között — a különféle nemzetiségi — német, szlovák, román és délszláv nyelvű — kiadványok megjelentetése és terjesztése. E kiadvá­nyok gondozását jó néhány éve a Tan- könyvkiadó vállalja, vidéken pedig nagy­részt a Művelt Nép, a fővárosban az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat terjeszti. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az egyik legpatinásabb, leglátogatottabb fő­városi üzletét, a Liszt Ferenc téri Írók Boltját bízta meg a nemzetiségi kiadvá­nyok központi terjesztésével. A könyves­bolt élő, eleven kapcsolatot épített ki és tart fenn a nemzetiségek szövetségeivel. Kulcsár Imre, az Írók Boltjának nem­zetiségi könyvfelelőse elmondta, hogy ör­vendetesen széles körű érdeklődés nyilvá­nul meg a hazai vásárlók körében is egy- egy kuriózumnak tekinthető néprajzi munka vagy művészeti kiadvány iránt. Ilyen volt többek között a hartai festett bútorokat és Mecseknádasd—Obánya faze­kasságát bemutató kötet, az Aurél Koch művészetét tükröző album és a Pusztavám borászatát tárgyaló, szakmai szempont­ból is igényes kiadvány a német nyelvte­rületről. Szintén népszerűek a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége kiadásában megjelenő naptárak, kalendá­riumok. A szlovák nyelven napvilágot lá­tott kötetek sorában szép sikert aratott a Magyarországi szlovák népballadák, a Nagybánhegyesi szokások és hiedelmek cí­mű kiadvány, valamint a Kötődések címet viselő album, amely hat Magyarországon alkotó szlovák képzőművész világát tárja elénk. A délszláv nyelvterületről minde­nekelőtt említést érdemel a repülőszeren­csétlenség következtében fiatalon elhunyt Vujicsics Tihamér munkája, A Magyaror­szági délszlávok zenei hagyományai, a ro­mán nyelvű kiadványok között pedig olyan keresett köteteket találunk, mint például Purdi Mihály vagy Simonka Péter meséi Hotopan lejegyzésében. A Könyvterjesztő Vállalat beszerzése a Tankönyvkiadó éves kiadói tervére épül, s az igényük — a jelzett művek iránti várható érdeklődéstől függően — 200—300 példány. Az évente kiadott 18—20 kiad­vány bármelyikéből azonban további pél­dányokat szerezhet be az írók Boltja a Könyvértékesítő Vállalat törökbálinti rak­tárából. Előfordul gyakran, hogy egy-egy kötetből lényegesen több talál gazdára az Írók Boltjában, mint amennyi az eredeti beszerzési példányszám. A fővárosban kö­zel sincs olyan centrikusán található nem­zetiségi népcsoport, mint például Gyula, Baja vagy Pécs környékén, ezért a bolt vásárlóköre más összetételű: elsősorban a nemzetiségi szövetségek, valamint a buda­pesti nemzetiségi iskolák tagjaiból kerül ki, de szívesen vásárolják a kiadványokat az idelátogató turisták is. Sz. D. Lassan készülnek az évvé-, gi számvetések Karl-Marx- Stadt megyében. Vannak a gazdasági életnek olyan terü­letei amelyekről már akár el is készülhet a mérleg. Az e témákkal foglalkozó cikkek­ből válogattunk össze né­hány szemelvényt. * A megye kiskerttulajdo­nosai és a háztájiban gazdál­kodók, több mint 13 700 ton­na gyümölcsöt és zöldséget, 325 tonna mézet és közel 790 tonna nyúlhúst adtak át az ólelmiszerkereskedelemnek. A kisgazdaságok termelési kedvének fokozódását mutat­ja, hogy tovább keresik a termelés bővítésének lehető­ségeit. Elsősorban az öntözés kiszélesítésére fordítanak nagy gondot. Jelenleg kere­ken 80 hektár kiskert öntö­zése vár megoldásra. Ezek nagy részén a jelenlegi ideig­lenes megoldást igyekeznek mielőbb véglegesíteni, úgy néz ki, hogy a jövő év má­jusáig további 50 hektár kert lesz öntözhető. * Harmincéves a vadászati törvény az NDK-ban. Ebből az alkalomból ünnepi ülést tartottak Karl-Marx-Stadt megye vadászai. A több mint 2600 vadász 72 társaságban hódol szenvedélyének. A te­rületük 473 000 hektár kitű­nő minőségű és gondosan ápolt erdő, mező. * Nemcsak a kisgazdaságok, de a szocialista nagyüzemek is tanultak az idei aszályból és több helyen víztározókat kezdtek kiépíteni önerőből. A blauchaui járásban levő waldenburgi szövetkezet a jövő évben már aligha kerüli az ideihez hasonló nehéz helyzetbe, hiszen 9000 köb­méteres 319 hektáros víztáro­zóját szivattyúkkal feltöltve készítette elő a jövő gazda­sági évre. Terveik szerint ön­tözni fogják a cukorrépát, a marharépát és természetesen a zöldségféléket is. FEJÉR MEGYEI HIRLAPi Festőién szép természeti környezetben húzódik meg Etyek község. Mindentől tá­vol és mindenhez közel. Fe­jér megye szélére települt, annyira a szélére, hogy sem vasúti, sem autóbusz-közle­kedés nem köti össze a me­gyeszékhellyel és ilyen igény nincs is. A pár kilométerre fekvő Érd városba, Bicske nagyközségbe Biatorbágyon keresztül vezet az út, és per­sze a 25 kilométerre lévő fő­városba is, ahová Etyekről a felnőtt lakosság fele naponta ingázik. A község 53,2 négy­zetkilométer területen fek­szik, valamivel „terjedelme­sebb” mint Dunaújváros. Csak hát ott ekkora területen 62 ezer ember él, itt Etyeken pedig 3206. Szóval, bőven akad élettér lakáshoz, ker­tészkedéshez, szőlőművelés­hez. A lélekszám 30 év óta szinte változatlan. Olyannyi­ra, hogy az utóbbi három évben mindössze kettővel emelkedett a népességszám. Ez a stagnálás azonban erős mozgással párosul. Csupán tavaly 352-en mozdultak a községben, a lakosság több mint egytizede. Odaköltöz­tek 167-en, 185-en pedig el­mentek Etyekről. Mert ez a község évtizedek óta ugró­deszka Budapest felé. Az ős­lakosság — köztük a 15 szá­zalékot meghaladó német nemzetiségi lakosság — e mozgásban is őrzi évszázados kultúráját, hagyományait. SOMOGYINÉtw — A havas téli éjszaká­ban hazafelé igyekeztem, mi­kor a kocsim megcsúszott, s az árokba kötött ki. Ott áll­tam a hidegben segítség nél­kül, s nagyon egyedül érez­tem magam. Amióta van CB- rádióm, sosem vagyok egye­dül. A 27 megaherzen — ezen a sávon működnek a CB-k — valahogy közvetle­nebbé válnak az emberek, íratlan szabály például a kortól és nemtől független te- geződés, és ami ennél fon­tosabb: magától értetődő a kölcsönös segítségnyújtás. A minap egy, az országúton bajba jutott CB-s hívására két társunk is útnak indult. Egyikük hazafuvarozta a családot, a másik szervizbe vontatta az üzemképtelen ko­csit. Nem is ismerték egy­mást, mégis örültek, hogy segíthetnek. Az orvosok, a szolgáltató kisiparosok, vagy a taxisok munkájuk során is hasznosít­ják a CB-t. S azok is, akik csupán a családdal való kap­csolattartásért vagy hobbiból szerelték föl, számos közér­dekű feladatot is megold­hatnak. Hét hónapja műkö­dik CB-s segélyszolgálatunk a 9-es csartonán; ez idő alatt 34 sürgős esetben segítettünk. Arra is volt példa, hogy a CB életet mentett: egy sú­lyosan sérült kisgyaláni asz- szonyhoz hívtak így — más lehetőség híján — mentőt s ugyancsak így jutott idejé­ben kórházba egy osztopáni szülő nő. Jelentős kárt előztek meg a CB-sek 12 tűzeset gyors jelzésével. A bűnüldözésben is hathatósan közreműköd­tek. A CB-s helyi csoport Ka- posv'ron az Arany János utca 2-ben most, az IKV-val kötött szerződés alapján, klubhelyiséghez jutott. Ez figyelemre méltó új szolgál­tatások bevezetését teszi le­hetővé. — Januártól hétfő estén­ként ügyeletet tartunk, s egyebek közt leendő CB-sek- nek adunk útbaigazítást az engedélyezési eljárással vagy szolgáltatásainkkal kapcso­latban — mondta Glós Ta­más. — Ugyancsak itt lesz mód az esetleges zavarások bejelentésére. Ezeket kivizs­gáljuk, s ha valóban CB-za- var, gondoskodunk a javítás­ról is. CB-s biztosítási ta­nácsadó szolgálatot is indí­tunk. Ugyancsak januárban kezdjük heti félórás, közér­dekű adásunkat; ebben or­szágos és helyi információ­kat adunk műszaki kérdések­ről, jogszabályokról, szolgál­tatásokról, valamint a klub tevékenységéről. Az első CB-ket két éve sze­relték föl Kaposváron. Szá­muk ma meghaladja a 200- at. Kilencven magánszemély­nek van Kaposváron CB-je, közülük ötven tagja a klub­nak. Mellettük három válla­lat, illetve közület is igény­be veszi a díjtalan, valamint önköltséges szolgáltatásokat. Dunántúli napló A téli sportok kedvelőinek és a velük ismerkedni aka­róknak figyelme a hideg idő beköszöntésével a sportszer- ellátás és a téli sportolási le­hetőségek felé fordul. Körül­néztünk Dél-Dunántúlon, hogy hol, mit kínálnak és milyen belföldi utakat aján­lanak az Ibusznál és az ide­genforgalmi hivataloknál. Az érdeklődésünk után ki­tűnt, hogy a kínálat mind sportszerekből, mind pedig a sportolási lehetőségekből szinte mindenütt azonos. A TRIÁL november közepétől szállítja folyamatosan a bol­toknak a téli sportszereket és felszereléseket. Van, ahol már elfogyott, másutt még kapható komplett gyermek- sífelszerelés, NDK gyártmá­nyú, műanyagból készült. A nagyobbaknak 140 centimé­tertől 160 centi méretig kí­nálják a lengyel gyártmányú síléceket. Természetesen megfelelő öltözékre is szükség van. A síoverállok egyelőre még nem érkeztek meg — két hét múlva kapják meg a boltok — várnak hazai és import terméket is. A komplett fel­szerelés kiegészítői — fajvé­dő és kesztyű — nem kapha­tók. Korcsolyát is hiába keres­nek a kedves vásárlók, mert hiánycikk. Néhány nagy — 41 és 42-es méretű — mű­korcsolya érkezett, de az is hamar gazdára talált. Van viszont kanadai hokikorcso- lya 35—38—39-es méretek­ben. Aztán kapható szóló korcsolyacipő, csak korcso­lya nincs hozzá. Szánkóból bőséges a kínálat. Kapható magyar és kétfajta kormá­nyozható szovjet szánkó is. A Skála-Coop áruházaiban ennél egy kicsit változato­sabb az árukészlet. Cseh sí­ruha is kapható — igaz ugyan, hogy csak kamasz méretben. A többi még nem érkezett meg. Korcsolyából náluk sem nagy a választék: kanadai hokikorcsolya van 39-től 44-es méretig. Elhangzott viszont egy ígé­ret: január végéig mind mű­korcsolyából, mind pedig sí- ruhából megérkezik a ren­delt mennyiség. Az IBUSZ belföldi téli sportotokat nem szervez, mert egyrészt ez teljesen az időjárás függvénye, másrészt pedig nincs alkalmas terep, harmadrészt pedig nem is igénylik az emberek. Szíve­sebben túráznak a Tátrában, vagy az Alpokban. A kor­csolyázóknak némileg köny- nyebb a helyzetük: ha be­fagy a Balaton, akkor idén két korcsolyapályát is kiala­kítanak, valamint megrende­zik a siófoki jégkamevált. Ezenkívül kipróbálható a fa­kutyázás — de ez igen költ­séges szórakozás, mivel az eszközök a sportklubok tu­lajdonában vannak. Oj el­képzelésként — az időjárás függvényében — idén átala­kítják a szörföket j ágszörfök­ké — azt is igénybe lehet venni. A síbarátoknak tehát nincs Dél-Dunántúlon bőséges sportolási lehetőségük. Talán, ha a most megalakult somo­gyi és tolnai síszakosztály is elkészíti a pályáját, akkor a pécsi mellett az is a rendel­kezésükre fog állni. PETŐFI NÉPE Az egyik szakszövetkezet megengedte nődolgozóinak, hogy az üzemi konyhán fő­zött ebédet hazavigyék, s ott­hon fogyasszák el. Méghoz­zá a munkaközi szünetben. Ez az engedmény ellentmond ugyan a legkülönbözőbb elő­írásoknak, ám a tapasztala­tok szerint a vezetőknek ér­demes volt vállalni az emiatti esetleges elmarasztalást. A nők ugyanis nemcsak időben térnek vissza munkahelyük­re, de teljeítményük is sok­kal nagyobb a korábbinál, hiszen nincsenek feszültség­ben otthonuk, családjuk mi­att. Bizonyos, hogy ezt a módszert kevés vállalat, szö­vetkezet alkalmazhatja, ám mindenütt akadnak ehhez hasonló lehetőségek, amelyek javítják a lányok, asszonyok közérzetét, helyzetét. Azaz csökkentik leterhelt­ségüket. Márpedig a nőpoli­tikái határozat megjelenése óta eltelt 13 esztendő ered­ményeit elismerve, változat­lanul az aránytalan tehervi­selés akadályozza az előre­lépést — állapították meg Kecskeméten, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának ülésén. A tanácskozás résztvevői, akik a népfrontbizottságok lakó- területi nőpolitikái munkájá­nak tapasztalatait és a to­vábbi feladatokat tárgyalták meg, Iván Istvánnénak, a testület alelnökének beszá­molója után az utóbbi évek sajátos jelenségeire hívták fel a figyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom