Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

1983. november 26. KÉPÚJSÁG 9 Újjáépült a Prágai Nemzeti Színház A színház épülete 1881-ben I Hatalmas külső és belső rekonstrukció után 1983. no­vember 18-án újra megnyílt a Prágai Nemzeti Színház. Ezzel végétért a csehszlovák építészmérnökök, építőmun­kások és iparművészek több mint hatéves erőfeszítése, a Nemzeti Színház épületének felújítása és az azt körülvevő objektumok felépítése. Egy­ben ekkor ünnepelték a szín­házépület megnyitásának századik évfordulóját is. Az Orbis Sajtóügynökség inter­jút kért a Prágai Nemzeti Színház igazgatójától, Jiri Pauertől. — A Prágai Nemzeti Szín­ház századik születésnapjára nagyvonalú ajándékot kapott társadalmunktól. Nem csu­pán történelmi épületét re­konstruálták, hanem több új épülettel is gazdagodott — az úgynevezett Üj Színpad­dal, valamint próbatermek­kel, egy — a nyilvánosság számára is hozzáférhető — étteremmel, kávéházzal, al­kalmi rendezvényekre szol­gáló kis szalonokkal. Üjdon- ság a föld alatti parkoló; a lá­togatók a színházjeggyel együtt parkolójegyet is vásá­rolhatnak. A mozgás- és hal­lássérült látogatók számára megfelelő berendezések ké­szültek. A színház üzemelése szempontjából azonban ta­lán a legfontosabbak a nagy­méretű föld alatti kosztüm-, kellék- és dekorációraktá­rak. Emellett mind a törté­nelmi színházépületet, mind az Űj Színpadot a legkorsze­rűbb színpadi és szcenográ- fiai berendezésekkel látták el. — Milyen repertoárt készí­tettek elő az 1983—84-es év­adra? — A műsortervünk rendkí­vül terjedelmes — nyolcvan művet tartalmaz. Bemutatá­sukban részt, vesz minden részlegünk: az opera, a pró­zai és balettegyüttes, sőt a Laterna Magika együttese is, amely igen népszerű itthon és külföldön is. Ez a szezon magába foglalja a cseh szín­ház évét és az 1984-es cseh zene évét. Az élenjáró hazai és külföldi szerzők művei­ből összeállított új darabo­kat is ezzel a ténnyel szá­molva válogattuk ki bemu­tatásra. Grúz teaújdonság Grúziában az országos tea- és szubtrópikus növények tu­dományos-termelői egyesülé­sének csakvi részlegében új teafajtát, a „Kolhidát” állí­tották elő. Az oltásos mód­szerrel szaporítható „Kolhi- da” fajta hektáronként 17 tonna tealevelet ad, ami 60 százalékkal több, mint a he­lyi fajtáké. Jellemző rá, hogy korán termést hoz, hosszú p ideig szedhető és levelei egy­formán érnek, ami nagyon fontos a gépi szüretelés szem­pontjából. A tudósok kidolgozták a „Kolhida” teafajta oltásos szaporításának technológiá­ját. A telepítési anyagot „mesterséges ködkamrában” nevelik, a töveket polietilén zsákokban tartják, speciális táptalajban. Az elmúlt évben a csakvi telep 360 ezer „Kol­hida” tövet adott a népgaz­daságnak, idén ezt a mennyi­séget 380 ezerre növelik. Több régi teaültetvényt az új fajtával fiatalítanak meg. APN — KS NDK Egészségvédelem úton és munka közben EGÉSZSÉGÜGYI ÚTLEVÉL Ez évtől kezdve az NDK minden állampolgára úgyne­vezett egészségügyi útlevelet kap. Az okmány olyan alap­vetően fontos egészségügyi adatokat tartalmaz tulajdo­nosáról, amelyek közúti vagy más baleset, váratlan rosszullét, esetleg eszmélet- vesztés esetén azonnal infor­málják az elsősegélyt nyújtó orvost a legfontosabb tudni­valókról. Felvilágosítást ad a krónikus betegségekről, pél­dául a cukorbajról, a vese­betegségekről, a szív- és ér­rendszeri rendellenességek­ről, az allergikus bántalmak- ról, különböző gyógyszerér­zékenységekről, de még ar­ról is, hogy az illető átesett-e szervátültetésen vagy hasz­nál-e pacemakert. Az útle­velet elsőként a 16 éven aluli korosztályok kapják meg. Ugyancsak soronkívüliséget élveznek a krónikus betegsé­gekben szenvedő állampol­gárok. • MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEM Ma az NDK-ban minden ötödik dolgozó élvezheti az egészségügyi üzemorvosi há­lózat segítségét. Az üzemor­vosok elsősorban a munkára való alkalmasságot, a mun­kafeltételek és munkakörül­mények helyzetét vizsgálják. Tanácsaikat figyelembe ve­szik új munkahelyek létesí­tésénél. a fiatalok, a nők, a nyugdíjkorhatáron túl is dol­gozók alkalmazásánál. Az üzemorvosok javaslatai alap­ján 1975 óta több mint 1,6 millió munkahelyet korsze­rűsítettek az NDK üzemei­ben. VÖRÖSKERESZTES SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYOK Ez év első felében Afrika, Ázsia és Latin-Amerika 13 országába továbbított se­gélyszállítmányokat a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Vöröskereszt Szervezete. Az 1,2 millió vöröskeresztest és pártoló tagot számláló szervezet aktívan támogatja az ország egészségügyi szol­gálatát is. Teaszedőnők a „Kolhida” teaültetvényen Meghívjuk egy csésze teára Űj építkezések bán új városok és települések építésénél már a kezdeti sza­kaszban ki kell alakítani a normális szociális, kulturális életfeltételeket. Botanikusok a Spitzbergákon A Spitzbergák (Jeges-ten­ger) szigetcsoportját ma úgy ismerik, mint gigantikus mé­retű természetes hűtőszek­rényt. A kutatások azonban kimutatták, hogy évmilliók­kal ezelőtt honos volt ott a tölgy- és a hársfa, sőt még a meleget kedvelő mammutfe- nyő is. Az eljegesedett hegyek lejtőin leningrádi botaniku­sok harmadkori növények 500 — jól konzerválódott — fossziliáját találták meg. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Sarkvidéki Geológiai In­tézetének egy kutatócsoport­ja munkához kezdett a Spitz­bergákon, hogy még ponto­sabban feltárja a szigetcso­port természeti titkait. Több téma vizsgálatába norvég kollégáik is bekapcsolódtak. nál nagyobb méreteket öltött a lakásépítkezés a falvakban, valamint a szibériai terüle­teken és Távol-Keleten. Eze­ken a helyeken az építkezés többe kerül, az állam mégis vállalja a plusz kiadásokat. Megfelelő életkörülménye­ket biztosítani, függetlenül attól, hogy hol él az ember — a kormány szociálpolitiká­jának a legfontosabb aspek­tusa. Jelentős összegek men­nek kedvezményes hitelre azoknak, akik szövetkezeti alapon, vagy magánerőből építkeznek. Növeltük a hitel összegét és a visszafizetés időtartamát, továbbá adható olyan egyszeri segély is, amit az építtetőnek nem kell visszafizetni. — A lakásprogram, azon­ban nemcsak új lakások építését jelenti. A megvaló­sítás során a problémák egész sorát kell megoldani. Mint például az új lakótele­peken a mindennapi élet­hez hozzátartozó egyéb épü­letek, a szolgáltató hálózat kialakítása, a meglévő lakó­házak részleges vagy teljes felújítása és még sok egyéb. Ezekkel mi a helyzet? — A jelen tervidőszakban minden eddiginél szigorúb­ban betartjuk azt az elvet, hogy a lakossági építkezés­nek elsőbbsége vah az ipari építkezésekkel szemben. Az Kétmillió új lakás évente Dávid Hodzsajev, a Szovjet Állami Tervbizott­ság lakás- és városgazdál­kodási osztályának helyet­tes vezetője válaszol az APN munkatársának kér­déseire. — A tizenegyedik ötéves terv lakásprogramjának vég­rehajtásának a felénél tar­tunk. Minden a tervek sze­rint alakul? — A program megvalósu­lása alapjában véve az előírt ütem szerint halad. Abból a 10 millió lakásból és csalá­di házból, amelyet a jelen tervidőszakban kell felépíte­ni, 4 millió még az ötéves terv első két évében elké­szült és átadásra került. 1983 első hat hónapjában további 640 ezer új lakásba költöz­tek be a lakók. A Szovjetunió azt a célt tűzte ki, hogy az évtized vé­gére alapjában megvalósítja az elvet, miszerint „minden családnak legyen külön laká­sa”. Jelenleg a városi lakos­ság 80 százalékánál ez a kér­dés megoldott. Ahhoz vi­szont, hogy az előbb említett elv érvényre jusson, tarta­ni kell az építkezés ütemét: 2—2,2 millió lakást kell átad­ni. A jelen tervidőszak fontos sajátossága, hogy a korábbi­Moszkva egyik lakónegyede (Fotó: APN—KS) fi hattyúk tana Litvánia délnyugati részén van az or­szág legrégibb rezervátuma, a Zsuvintasz, ez az ornitológiái rezervátum, amely 5421 hektárt foglal el, főleg mocsarakból, ki­sebb erdőkből és valamivel több mint 10 négyzetkilométer területű vízből áll. A vízfelület minden évben növekszik. A tó mélysége csak néhány hónapon keresztül 2,5 méter, egyébként általában alig 60—70 centiméter, de a sekély vízréteg alatt több mint 3,5 méter vastag iszapréteg van, amelynek sokféle mikroorganizmusa és kagylója igen jó táplálék a vízi madarak­nak. A tóban ezenkívül mintegy 150 fajta növény is van. A rezervátumban tilos vadászni, halász­ni, fákat kivágni, legeltetni, de még gom­bát vagy málnát szedni is. Az ember nem zavarhatja meg a tó, a mocsarak és az er­dők természetes életét. A tavon több mint 200 különböző ma­dárfajta él, fő lakosai azonban a hattyúk. Körülbelül 40—60 pár hattyú él és költ a rezervátumban. 1980-ban a tavon már mintegy 200 felnőtt és ugyanannyi fiatal hattyút számoltak meg. Ez nem mindig volt így. Az első hattyúpárt mintegy fél évszázaddal ezelőtt próbálták letelepíteni a rezervátumban, de fészküket valaki fel­dúlta. A következő tavaszon, amikor a ta­von olvadni kezdett a jég, megjelent a re­zervátumban két hattyúpár, amelyek ne­hezen megközelíthető helyen, a sásban raktak fészket. A tudósok felfigyeltek a hattyúk érkezésére, Zsuvintasz közvetlen közelében megtiltották a gazdasági tevé­kenység folytatását. A hattyúk pedig, mintha érezték volna az ember gondosko­dását, kiköltötték tojásaikat és felnevel­ték fiókáikat. Azóta a rezervátumban olyan sok lett a hattyú, hogy kevés lett nekik a hely, és megkezdték a kitelepülést először a kör­nyező, majd a távolabbi tavak és víztáro­lók környékére. Még a vilniusi régi par­kokban, sőt elővárosokban is láttak haty- tyúkat a tavakon. Litvániában jelenleg csaknem 2500 hattyú él. A hattyúk március elején érkeznek meg, ahogy a tavak jegén megjelennek az első repedések. Négyéves korukban keresnek párt és akkor építik fel nagy fészkeiket a sásban, a nádban, sőt néha a mocsári nö­vényzetből képződött szigeteken is. A fészekben rendszerint 5—7 világoskék és kemény héjú tojás látható. A kis hattyúk gyorsan felnövekednek és késő ősszel, amikor a jég ismét kezd megjelenni a ta­von, a szülőkkel együtt elrepülnek, hogy néhány hónap múlva újra visszatérjenek. A litvániai hattyúk Dániában, Belgium­ban, az NDK-ban, az NSZK-ban, Svédor­szágban, a balti-tengeri szigeteken telel­nek, sőt még Franciaországban is. A Zsuvintasz-tó jelenleg pusztulófélben van, mert az évről évre növekvő növény­zet annyira megtölti a vizet, hogy lassan- lassan mocsaras síksággá változtatja azt. A tudósok igyekeznek meghosszabbítani a tó életét. Nagyszabású programot dolgoz­tak ki e célból. Nemcsak a madarak és a tó világát vizsgálják, hanem a mocsarakat, a mikroklímát, a vízösszetétel változásait, a levegő szennyezettségét is. Fő témájuk azonban továbbra is a vízi és a mocsári madarak ökológiája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom