Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
8 NÉPÚJSÁG 1983. november 26. Kambodzsa Kétmillió tonna rizs A maribori Boris Kidric vagongyár a közelmúltban mutatta be a megrendelőnek, a jugoszláv vasúinknak legújabb gyártmányát: az első dízelmotoros alumíniumvonatat. A különleges vonat többoldalú gyártási kooperáció eredménye: megtervezésében és előállításában részt vett a nyugatnémet Messersohmidt —iBolkow—Blohm cég, a kranji Sava, a Slovenska Bistrica-i Impol és rivkai Jarov vállalat is. A 94 üléses kocsikból álló szerelvény 140 kilométeres óránkénti sebességre képes. A második atomerőmű Horvátország fővárosától, Zágrábtól 30 kilométerre, Prevlaka mellett épül föl Jugoszlávia második atomerőműve. Az erőművet két szomszéd köztársaság — Szlovénia és Horvátország — építi közösen. A nagyarányú munkálatokat 1985-foen kezdik meg, s az építkezés előreláthatólag 1993-ban készül el. Kambodzsa rizstermelése tavaly lényegesen nagyobb volt, mint az előző esztendőkben. Az év első felében pusztító aszály ellenére, az esős időszak kihasználásával sikerült több mint 1,5 millió hektárra növelni a rizs vetésterületét. A hektáronkénti hozam a megelőző évi 0,8—0,9 tonnáról 1,2—1,5 tonnára nőtt, sőt volt, ahol elérte a 3 tonnát. Az évi össztermés meghaladta a kétmillió tonnát. Ez nagy eredmény, hiszen a lakosság fő tápláléka a rizs. A rizs termésnövelésének alapját a száraz időszakban végzett munka vetette meg, amikor is mesterséges öntözéssel 150 ezer hektáron 250 ezer tonna rizst takarítottak be — kétszeresét az előző évinek. Az ily módon elért másodtermés nagy reménységet nyújt a terméseredmények további növeléséhez. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt 1981-ben megtartott IV. kongresszusa 1985-re a 2,3—2,5 millió tonnás rizstermelés elérését tűzte ki célul. Ezt segíti a kambodzsai parasztok egyre növekvő közös munkája. A termelőcsoportok mindegyikében 10—15 család tevékenykedik és számuk már túlhaladja a százezerét. A szövetkezés előnyei tükröződnek a szárazkultúrák — kaucsuk, eukalyptus, kávé, tea, gyapot, illetve szárazrizs, batáta, kukorica — vetésterületének jelentős növekedésében. Javulnak az állattenyésztés eredményei is. A jelenlegi állomány: 430 ezer bivaly, kereken egymillió szarvas- marha és 490 ezer sertés. g. f. Hektáronként öt tonna rizst a ratnak átlagosan a Kompong Cham megyei Prey Chhor kerület 500 hektárnyi rizsföldjén Jugoszlávia A maríbori alumíniumvonat Milyen lesz az új Moszkvics? 1986-ban kerül forgalomba A moszkvai Lenin Koirt- szomol Autógyár 1929-ben jött létre, mint gépjárműszerelő vállalat. Ez a gyár lett a szovjet személygépkocsigyártás megalapítója. 1939- ben kaptak megbízást az üzem konstruktőrei a KIM— 10 típusú gépkocsi gyártására. Mindössze 500 darabot tudtak belőle elkészíteni a háború kitörése miatt. Az üzem akkor természetesen hadiipari termelésre tért át és csak 1947-ben kezdődött meg újra a kis hengerűrtartalmú gépkocsik gyártása. A háború utáni évek első kocsija a 23 lóerős Moszkvics 400-as. Ezt követte még több mint tíz típus. 1982-ben új gépkocsitípus gyártásáról döntöttek. 1986- ig — ekkorra tervezik ugyanis az új Moszkvics megjelenését —, meg kell valósítani a termelés automatizálását, biztosítani kell a számítógépek és a robotok szélesebb körű alkalmazását, rugalmas technológiákat kell bevezetni — átszerszámoz- ható automatikus gépsorok és egyéb technológiai eszközök felhasználásával. A rugalmas technológiák lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több típusban gyártsák az új gépkocsit, és gyorsabban átálljanak egyik modellről a másikra. A Moszkvicsok tekintélyét a jó tulajdonságok és az üzembiztonság határozzák meg. A Moszkvics—408-hs reklámmondatát — „Az orosz autók mindent kibírnak” — Svédországban ellenőrizték. A kocsit kivltték a legrosz- szabb utakra. Ment esőáztatta földutakon, erdei vadcsapásokon és ösvényeken. 1200 rettenetes kilométer után elküldték a kocsit a gyárba ellenőrzésre. A Moszkvicsban, bár úgy nézett ki, mintha most húzták volna ki a mocsárból, minden kitűnően működött. Nem sok kocsi van a világon, amelyik ilyen próbát kibírt volna. Ám a gépkocsikkal szemben ma már egészen más követelményeket támasztanak gyorsulási, üzemanyag-fogyasztási és kényelmi szempontokból. Az üzemben már kifejlesztették és kipróbálták az új modellt, a Moszkvics— 2141-et. A sorozatgyártása ugyan még nem kezdődött meg, de a külsejéről egyet- mást már el lehet mondani. Rögtön szembe tűnik a karosszéria áramvonalas formája. A belső burkolatoknál és a díszítéseknél új anyagokat alkalmaztak, például a nagy szilárdságú és tetszetős porózus anyagot, amit egyébként textilhulladékokból gyártanak. Az üzemanyagtartály műanyagból, van. A kocsi a korrózió ellen cinkkel és alumíniummal bevont lemezből készül. Ez újdonság a szovjet gépkocsi- gyártásban. Üjdonság az is, hogy a motor a kocsi tengelyére merőlegesen helyezkedik el, és csupán az első kerekeket hajtja. Ez azt jelenti, hogy a karosszéria alján nem kell helyet hagyni a kardántengelynek, tehát a konstruktőrök kényelmesebbre tervezhették az utasteret. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az új kocsi súlycsoportja a kis hengerűrtartalmú Lada és a középkategóriájú Volga között van. Ma még nehéz Lenne megmondani, milyen lesz a motor teljesítménye. Egyelőre 75 lóerős motorral jár. Emlékmű-kórház Lódzban Lódz — Varsó után — Lengyelország második legnagyobb városa. Lévén a lengyel textilipar fővárosa, egyúttal a legtöbb nőt foglalkoztató település. E speciális helyzet dönt azokról a társadalmi szükségletekről, melyek másutt nem jelentkeznek ilyen erővel. Köztudott, hogy a népi állam — társadalmi programjának megfelelően — hatalmas átalakításokat vitt véghez ebben a városban, mely gazdag forradalmi hagyományokra tekint vissza. A múlt urai azonban — talán éppen ezéft nem sokat tettek a város fejlesztéséért, lakosságának ellátásáért. A háború utáni időszakban hatalmas erőfeszítéssel kezdődött meg ennek az addig például alig csatornázott és közművesített városnak a fejlesztése. A nyolcszázezres Lódz korszerűsítette az ipart, új lakótelepeket létesített, új utcákat és útvonalakat alakított ki, s mindezt a növekvő közlekedési igényekkel összhangban. Ezt követően, ha még nem is teljesen elegen* dő mennyiségben, de az új lakótelepeken egymás után épültek az üzletek, áruházak, szolgáltató üzemek, a bölcsődék és óvodák, az iskolák és felsőoktatási intézmények, valamint a kórházak. Ez, utóbbi azonban a szükségletek hierarchiájában valahogy mégiscsak elveszett. Figyelmen kívül maradt az a tény, hogy a nő a munkahelyen, a bevásárláson, a tanuláson és a kulturá- lódáson túl általában anya is. Szüksége van egészséges helyre ahhoz, hogy szülhessen, 8 kezeltesse magát. Annál inkább, mert a gyakori koraszülés és csecsemőhalandóság, — melyek szorosan kapcsolódnak a nő élet- és munkakörülményeihez — a legnagyobb mértékben Lódzban jelentkeztek. A LEGMELTÖBB EMLEKEZES Éppen ezért, amikor egy évvel ezelőtt a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa készülődött a Lengyel Néphadsereg idei 40 éves évfordulójának méltó megünneplésére, többek között elhatározta, hogy emlékművet állít a lengyel anyának. Ezzel jelképesen kifejezi tiszteletét a haza védőinek és építőinek nevelésében szerzett érdemeiért, A lódzi munkásnőkkel folytatott konzultációk eredményeképpen Woj- - clech Jaruzelskl hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára konkretizálta a társadalom tiszteletének formáját a lengyel anya iránt. Méghozzá nem szobor felállításával, hanem a Lengyel Anya Egészségügyi Központ megszervezésével. Így most e napokban, a Lengyel Néphadsereg keretében Lódzban lerakták e hatalmas építmény alapkövét. Egy kórházét, amely a legméltóbb emlékmű is lesz egyben. Arról, hogy e vállalkozás megvalósítására Lódzban kerüljön sor, a már említetteken kivül más, nem lebecsülendő okok is döntöttek. Lódznak ugyanis két orvosi egyeteme van — polgári és katonai —, ami biztosítja a Lengyel Anya Egészségügyi Központ számára a kiváló tudományos kádereket a végzős hallgatók közül. ORSZÁGOS INTÉZMÉNY A Lengyel Anya Egészségügyi Központot 800 ágyasra tervezik. Magába foglalja a szülészettel és nőgyógyászattal kapcsolatos kérdések egészét, igénybe veheti minden nő egész Lengyelországból, s tudományos és didaktikai kutatásokat is fog folytatni. Klinikái orvosi ellátást biztosítanak valamennyi női betegség terén. Többek között az alábbi osztályok létesülnek: terhespatológiai alosztályokkal azok számára, akik szív-, vese-, vérnyomáspanaszokkal, endokrinológiai betegségekkel küzdenek. A nőgyógyászati részlegben speciálisan foglalkoznak a meddőség gyógyításával, a terhesség kihordásával, a nőgyógyászati onkológiával és mással. Egy sereg kérdésben tanácsadó Is működik majd. Tekintettel a központ széles körű tevékenységére, szállodát is építenek mellé az egész országból érkezők számára, s egy száz családi házból álló kis telepet az ott dolgozóknak, ezenkívül 200 lakás felépítését is tervezik a kórház dolgozói számára. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A hazafias felhívás visszhangra talált, s a kezdeményezés meghirdetésétől számított egy év alatt 530 millió zloty és 19 ezer dollár folyt be. Az üzemekből és katonai alakulatoktól Is érkeznek a társadalmi bizottsághoz felajánlások befizetésekről és konkrét részvéteiről az építésben. Már az alapkőletételt megelőző időszakban is dolgoztak társadalmi munkán katonák: több mint fél millió köbméter földet mozgattak meg és előkészítették a területet. Ismerve a lengyelek áldozatkészségét, lehet számítani arra, hogy nem lesz hiány az eszközökben e remek kezdeményezés megvalósításához, melynek eredménye az egész társadalmat fogja szolgálni. E társadalom áldozathozatalával is kifejezi tiszteletét mind a lengyel anya, mind a lengyel anyafSld, szülőföld iránt. CEZARY JUSZYNSK1 A jádekövet — másik nevén: nefritet — már az időszámításunk előtti V-IV, században is szívesen használták díszítésre a koreaiak. Készítettek nefritből ékszeréket, csodálatos dísztárgyakat, apró szelencéket, kecses szobrocskákat. Faragtak belőle gombot, haj tűt és szép hangú fuvolát. Idővel nefritből készültek a gazdagok étkészletei is. Koreában — akárcsak a TáA játfekö művészete vol-Kelet más államaiban — a jádekőnek valóságos kultu. sza alakult ki a régmúlt századokban. A Három Királyság — Kogurjo, Pekcse, Szíl- la — korában különösen virágzott a jádekő művészete. A koreai nefritfaragé mesterek messze földön híresek voltak munkáikról. A Korjo dinasztia (918-1392) idején jöttek divatba a nefritbe vésett rajzok. A jádekőbe különleges technikával vésték be a legendavilág legszebb szimbólumait: a lótuszvirágokat, madarakat, főnixeket és sárkányokat. A nefrit művészete ma is él. A jelenkori méSterek alkotásai éppen olyan keresettek most, mint a régieké a letűnt századokban. Mloszkuaí szállodák Moszkvába kerülve bármilyen sürgős dolga is legyen valakinek, először a szállodát keresi fel. Minthogy az utasok száma egyre nő, a moszkvai szállodák nagyon megterheltek. — A szovjet főváros vendégeinek 113 Szálloda áll rendelkezésére — mondja Szer- gej Ivanovics Csibiszov, a moszkvai tanács végrehajtó bizottsága szállodákkal foglalkozó igazgatóságának ve. zetője. — A férőhelyek száma állandóan növekszik. Csupán a legutóbbi tíz esztendőben csaknem megkétszereződik a szállodaállomány. Olyan korszerű szállodák nyíltak meg, mint a Kozmosz, a Szal- jut, a Sport, az Izmajlovo. Ez utóbbi egyébként 10 ezer férőhelyes komplexum. De nemcsak a férőhelyek, de az embereknek a kényelem, á kiszolgálás minősége iránt támasztott követelményei is lényegesen megnövekedtek. Sok régi szálloda korszerűsítésre szorul. Éppen er. re fordítjuk a fő figyelmet. A negyvenes-ötvenes években épített egy sor szállodát máris újjá alakítottunk. A háború előtt épített elődjeik teljes felújításija kerülnek. — A Szaljut Szálloda
