Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. november 19. T ( TOLNA ^ rtEPÜJSAG 9 Egyedül a világ körül Indulás előtt a Tangrán Több mint két hónapja van úton egy bolgár hajós, Niko- laj Dzsambazov. A kapitány szeptember 1-én indult el a szozopoli kikötőből, s nem kevesebbre vállalkozott, minthogy Tangra nevű jachtjával körülhajózza a Földet. Dzsambazov 1974-ben kezdte el saját tervei alapján építeni a Tangrát. Hat esztendő múlva már sikerrel szerepelt a magányos hajósok egyik legnehezebb versenyén az OSTAR-80 tranzatlanti regattán. Később, télvíz idején áthajózott az Atlanti-óceán északi részén, majd több mint' másfél évig Burgaszban a kikötői flotta egyik vontató hajóján volt kapitány. A bátor kapitány ezúttal a Horn-fokon keresztül szeretné körülhajózni a Földet. A körülötte magasló 40 méteres hullámfalakat a világ jachtsportolói közül eddig csak mintegy 25 tudta legyőzni. Viszont Dzsambazov az első a világon, aki saját tervezésű és maga építette jachtjával vállalkozott a Föld körülhajózására. Ütja során csak az ausztráliai Sydneyben szándékozik megállni. A bolgár hajós útiránya a következő: Szozopol — Gibraltár, majd onnan magányosan tovább: az Atlanti-óceán, a Jó- reménység-fok, az Indiai-óceán, Ausztrália, a Csendes-óceán, a Horn-fok, ismét az Atlanti-óceán, Gibraltár és Szozopol Fekete-tengeri bolgár kikötő. Útközben Dzsambazov rengeteg nehézséggel és megpróbáltatással kénytelen megbirkózni. Egyedül lenni az óceánon azt jelenti, hogy szinte éjjel-nappal dolgoznia kell, navigációs, rádiós, csillagászati és egyéb teendőket is el kell látnia. A bolgár hajós gazdag tapasztalatra tett szert eddigi útjai során. Több mint 22 ezer tengeri mérföldet tett meg már előzőleg a Tangrával. Volt olyan eset, amikor távol a partoktól érte a vihar, pár órával azután, hogy éjjel ösz- szeütközött egy hajóval, kétszer felborult a jachtja. Mostani útján nehéz, mintegy 20 hónapos küzdelem vár rá, összesen körülbelül 30 ezer mérföldet kell megtennie. Ljubomir Ljubenov Tovább fejlődik a alumíniumipari A szovjet és a magyar gazdaságban vannak olyan ágazatok, amelyeknek eredményes működését ma már nehéz lenne elképzelni a két ország közötti szoros termelési kapcsolatok nélkül. Ilyen iparágak közé tartozik például a gépkocsigyártás, az olefin és az olefinszármazé- kok termelése, növényvédőszerek és műtrágyák, vagy a műszaki gumiáruk előállítása. Különleges szerepe van azonban az alumíniumipar területén megvalósuló termelési és tudományos-műszaki együttműködésnek. Mindenekelőtt azért, mert ez volt az első lépés a két ország szakosítási és kooperációs tevékenységében. A szovjet-magyar timföld- és alumíniumgyártási együttműködési egyezményt már 1962- ben megkötötték, azaz jóval a KGST-tagországoknak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása előtt. Ugyanakkor ez az együttműködés az egyik legszemléletesebb példája annak, hogy miként lehet a kölcsönös érdekeket szolgáló feladatok megoldására összpontosítani az erőket. Annak ellenére, hogy Magyarország jelentős bauxit- tartalékokkal rendelkezik, gondot jelentett az alumíniumipar önálló fejlesztése, mivel nincsen elegendő energiatartalék az alumínium gazdaságos gyártásához. Egy tonna alumínium előállításához például megközelítőleg 17 ezer kilowatt-óra villamosenergiára van szükség. A probléma megoldását ezért az jelentette, hogy a termelés leginkább energiaigényes részét a Szovjetunió területére telepítették. Az egyezménynek megfelelően Magyarország timfölMongólia Népművészeti szövetkezet A mongol népművészek évszázadok óta híresek szépérzékükről. Különösen Dzav- han megyében élnek a régi hagyományok. Ezen a vidéken ma is gazdagon díszítik a jurtabejáratokat, s messze földön híresek az itteni festett bútorok, népi mintákkal kirajzolt használati tárgyak. \ Dzavhan megye népművészeti Cecen-ul járásban alapítottak szövetkezetét, ahol a szakma leendő mesterei is megtanulják a mesterségüket. A szövetkezet nemcsak a megyéből, hanem az ország más vidékeiről is fogad tehetséges, jól rajzoló fiatalokat. Utánpótlásban nincs gond. A jövendő népművészeket T. Szambu avatja be a szakma fogásaiba, „a vékony ecset mesterségébe”. Korábban csak a férfiak mestersége volt ez a népművészeti ág, ma a lányok is tanulják a népi festészetet. Új Avia tehergépkocsik Csehszlovákia új, exportképes gyártmányai közé tartoznak a prágai Avia gyár A—31 típusú tehergépkocsijai. ' A számos konstrukciós újításnak köszönhetően a teherautó maximális óránkénti sebessége 86 kilométerre nőtt. így átlagos sebessége 15 százalékkal lett nagyobb, üzemanyag-fogyasztása pedig 5—10 százalékkal csökkent. Fém helyett - műanyag A mlndontturió fómpo/imer Ismert igazság, hogy milyen nagy jelentőségűek a fémek a modem társadalomban, s hogy előállításukban a Szovjetunió vezető helyet foglal el a világon. A szovjetek országában tehát elegendő mennyiségű fém van, ám a tudósok törődnek azzal is, hogy a földön mindig és mindenkinek elég legyen a fém. Ezért a Szovjetunióban új helyettesítőket dolgoztak ki, olyan anyagokat, melyek rendelkeznek a fémek tulajdonságaikkal, s azok mellé még elviekben új tulajdonságok járulnak. Ilyen anyag többek között a fémpolimer. Ez olyan műanyag, melyben töltőként fémporokat alkalmaznak. A polimerek legfőbb előnye a könnyű technológiai kivitelezésben rejlik: a különféle darabok gyártásának munkaigénye többszörösére csökken. A polimerből készült termékek jól ellenállnak az ütési és a dinamikus igénybevételeknek, alkalmazásukhoz nincs szükség drága korrózió- védelemre. Olyan gyártmányok esetén helyettesítik a fémeket, melyeknek nagy hővezetőképességgel és kis hőtágulási együtthatóval kell rendelkezniük (például a csapágyanyagok). Szakértők számításai szerint egy tonna műanyag négy-öt tonna acélt helyettesíthet. Gomelben, a belorosz tudományos akadémia fémpoli- merrendszerek szerkezetét kutató intézetének munkatársai foglalkoznak olyan új anyagok kifejlesztésével, meFém helyett fémpolimerből készült alkatrészek — traktorok indítómotorjaihoz és takarmánybetakarító kombájnokhoz. Alekszej Szvirigyenok (jobbról), a műszaki tudományok doktora, az intézet igazgatója és Viktor Szav- kin, a műszaki tudományok kandidátusa, tudományos főmunkatárs a polimer szerkezeti mechanikáját és súrlódását vizsgáló laboratóriumban. lyeket kenés nélküli súrlódó gépalkatrészekként, erős vákuumban, nagy hőmérsékletek és dinamikus igénybevételek esetén lehet alkalmazni. Több mint kétszáz szovjet vállalatnál hasznosítják a go- meli tudósok javaslatait. Hatékonynak bizonyultak a fémpolimerek az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben. Minden rubel, amit új anyagok és termékek kifejlesztésébe fektetnek, átlagosan öt rubel megtakarítást eredményez. magyar-szovjet együttműködés det szállít a Szovjetunióba, ahonnan a volgográdi alumíniumgyárban előállított kész terméket kap vissza. Cserébe a magyar exportra jellemző áruféleségeket szállítanak a Szovjetunióba. A jelen ötéves tervidőszakban a Szovjetunió évente a 330 ezer tonna timföldből 165 ezer tonna alumíniumot szállít Magyarországra. Ez az együttműködés magyar szakemberek számításai szerint annyi villamosenergia megtakarítását teszi lehetővé, amennyi jelenleg a Magyarországon háztartási célokra felhasznált teljes meny- nyiség. Napjainkban a nyersanyagok és az energiahordozók magas világpiaci árai mellett ez jelentős gazdasági nyereség. Országaink alumínium- ipari együttműködése a konkrét termelési feladatok mellett kiterjed az iparág tudományos-műszaki fejlesztésének kérdéseire is. Jelenleg a szovjet és a magyar szakemberek előtt álló közös feladatok közé tartozik többek között a bauxit nagyhőmér- sékletű kilúgozási technológiájának kifejlesztése, a félkésztermékek gyártásához szükséges alumíniumfinomító berendezés tervezése. Az új berendezést mindkét ország üzemeinél alkalmazzák majd. Tekintettel arra, hogy az egyezmény érvényessége 1985-ben lejár, már folynak a tárgyalások az együttműködési egyezmény meghosz- szabbításáról 1990-ig. Megegyezés született nemrégiben arról, hogy a magyar timföld szovjetunióbeli feldolgozását tovább szélesítik, s így több alumíniumot nyerünk. A feldolgozásért előreláthatóan késztermékkel fizet Magyarország. Veszteség nélkül szüretelhető a borsó A szovjet biológusok olyan új borsófajokat nemesítettek, amelyeknek szemei érés után nem hullanak ki hüvelyeikből, és géppel veszteség nélkül szüretelhetők. A szovjet tudományos akadémia mellett működő általános genetikai intézet igazgatója, Alekszej Szoszinov megállapította: a sikeres nemesítés igen hasznos, mert eddig a borsóbetakarításkor a termés, közel egynegyede kárba veszett. KNDK Energiatermelés korszerűen A KNDK energiahordozókban gazdag ország. Ezekre a természeti kincsekre alapozva bontakozott ki a hatvanas években az országos energiaprogram. A tervek szerint elsőként vízerőműveket, majd a hetvenes évektől kezdődően főként hőérőműveket létesítettek, a Csongcsongang Hőerőművet, amely az északi megyéket látja el villamos energiával. Ugyancsak a hetvenes években kezdődött meg a Taedonggang Erőmű építése. A nyolcvanas években tovább folytatódik a villamos- energia-potenciál bővítése: megkezdte a termelést a Pukcsang és a Szoduszu Hőerőmű, megépült a Vivőn és a Hujcson vízerőmű, továbbá a Miriam és a Pongva zsiliprendszerhez csatlakozó áramtermelő üzem. Az évtized első három évében néhány tucat kis- és középméretű erőmű is elkészült. Egy karóra mintegy 110 alkatrészből áll. Egy rutinos óragyári munkás egy műszakban kézzel körülbelül 200 karórát tud összeszerelni. Ez monoton, kimerítő, fárasztó munka. Igaz, a környezet csendes, tiszta, szinte steril, az órakészítés is tiszta, finom munka. Csakhogy a műveletek mindig ugyanazok, az évek óta végzett mozdulatok automatikussá válnak, végül a szem és az idegek lassan fellázadnak. Vagy van más megoldás is? A Leningrád közelében levő petrodvoreci óragyárban férfikarórák készülnek. A gyárban már évek óta gondolkoznak azon, hogyan lehetne megkönnyíteni a fáradságos kézi munkát. Ha máshol segíthetnek a robo- • tok, miért ne segíthetnének itt is? A merész ötlet megvalósult. Első látásra minden változatlan. A vakítóan megvilágított terem éppen olyan tiszta és csendes, mint volt. Csak éppen az ember sokkal kevesebb benne. A munkaasztalokon a fogorvosi fúróberendezésekhez hasonló krómtól csillogó automaták mozognak. A plexiüveg-tartályokból ahová az operátor az alkatrészeket, helyezi, a kis futószalagon egy-egy alkatrészt továbbítanak egyik pontról a másikra. Az embernek csak akkor kell beavatkoznia ebbe a folyamatba, amikor olyan alkatrészekre kerül sor, amelyeket még ez az annyira finom, érzékeny és bonyolult automata sem tud fölemelni. A petrodvoreciek büszkék óragyártó robotjaikra, mert azokat ők egyedül találták ki, szerkesztették meg, próbálták ki, és kezdték alkalmazni, miközben le sem állt az üzem. Mialatt betanították dolgozóikat a robotok kiszolgálására, folyamatosan folytatódott a termelés. Tapasztalataikat még a moszkvai 1. Óragyár is átvette. A petrodvoreci óragyárban a robotok alkalmazása lehetővé tette, hogy a munkaerőlétszámot ötszázzal csökkentsék. Petrodvorecen hetven fajta órát gyártanak hét vállalkozásban : kvarcórákat, luxuskivitelű órákat egyéni megrendelésre, sarkvidéki kutatóknak Antarktisz-térképet ábrázoló, 24 órás számjegyű karórákat, vakoknak, búvároknak szánt órákat. A fiatal szovjet óraipar váratlanul tört be a világpiacra. A második világháború után nagyon gyorsan sok új üzem épült fel. Ma húsz hatalmas óragyár működik tizenhat szovjet városban, amelyek évente 66 millió különböző fajta órát gyártanak, a legmodernebb típusokat is. Ebből mintegy 20 milliót exportálnak 112 országba a világ minden tájára, és óráik megbízhatóságukkal, pontosságukkal a legrégibb cégek termékeivel is felveszik a versenyt. Ebben a sikerben a petrodvoreci órásoknak is részük van. A robotosítással csak növelik az esélyeket. Amint említettük, korábban egy műszak alatt kézzel 200 órát tudtak összeállítani, most a robotok segítségével egy perc alatt 40 darab készül el, ami azt jelenti, hogy a petrodvoreci gyár napi termelése 24 ezer óra. A gyár eddig még külföldi reklamációt nem kapott.
