Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
1983. november 18. TÓIN* 2 ‘NÉPÚJSÁG Sarlós István látogatása megyénkben és hogyan hat egy ilyen kulturális központ az itt élők művelődésére. A múzeum léte nemcsak az itt élő emberek életét hatja át, az ország, a világ különböző részeiből is sokan látogatnak ide. Naponta tíz-tizenkét csoport járja a múzeum termeit. Évente átlagosan mintegy 80—90 ezer ember jön el Si- montornyára azért, hogy lássa a helyreállított szép várat és mindazt a sok-sok kulturális kincset, amit itt bemutatnak. Simontornyának ma már jelentős az idegenforgalma és méginkább az lesz, ha sikerül a dédelgetett terv: az ozorai puszta múltjának életre keltése: a nagy építőművészeti értékű kastély, a cselédlakások, az istállók helyreállítása, berendezése. Ha elkészül, egyedülálló ilyen idegenforgalmi nevezetessége lesz hazánknak. Ezek még csak tervek, a bútorokat, a berendezéseket már gyűjtik, előbb-utóbb pénz is lesz majd hozzá. Sarlós István Simontornyá- ról Tengelicre utazott, ahol Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész műtermének megtekintésével befejezte Tolna megyében tett munka- látogatását. SZALAI JÁNOS Fotó: Gottvald Károly (Folytatás az 1. oldalról.) E mondatból már kiderül: vendégünk útja Simontor- nyára vezetett, ahol Vincellér Lászlóné, a simontornyai múzeum igazgatója adott rövid tájékoztatást a vár múltjáról, a helyreállításról és az itt folyó munkáról, majd végigkalauzolta a vár minden jelentős részén. Meg-megáll- tak egy tárgynál, hosszabban időztek a kiállított képek előtt, végigmentek * a könyvtárhelyiségen. Sarlós István elismerően bólogatott, majd megkérdezte: — Hány lakosa van Simontornyának ? — ötezer-hatszáz. — És hány kötetes a könyvtár? — Tizenhatezer! — Jó arány. Általában két könyvet szoktak számolni egy lakosra. E látogatás során szó esett arról, miként vált szokásukká a szocialista brigádok tagjainak a' kiállítás-látogatás, a szocialista brigádvetélkedők miként szoktatják rá az embereket a könyvolvasásra, Eszmecsere Vendel-Mohay Lajosné irodalomtörténésszel a Babits-házban Látogatás a simontornyai vármúzeumban A feltárás, helyreállítás után hazánk egyik nevezetessége lesz az ozorai várkastély BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Ondnej Durejt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. NEW YORK Az ENSZ közgyűlésén „A délkelet-ázsiai béke, stabilitás és együttműködés” című napirendi pont vitájában szerdán felszólalt Hollai Imre külügyminiszter-helyettes. Elismerését fejezte ki az indokínai szocialista országok reális politikai javaslataiért, PANORÁMA amelyeket a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere a közgyűlés általános vitájában megerősített. MOSZKVA Rónáid Reagan, .az Egyesült Államok elnöke válaszolt arra a táviratra, amit a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége intézett hozzá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel ötvenedik évfordulóján. „Remélem, hogy az évfordulóról megemlékezve ismét elkötelezhetjük magunkat az előttünk álló problémák megoldásán végzendő konstruktív munka mellett” — mondja többi között a távirat. BECS Az elsőcsapásmérö új rakéták nyugat-európai telepítése jelenti napjainkban a legnagyobb veszélyt Európa és a világ békéjére — hangsúlyozza a 2. bécsi párbeszéd elnevezésű nemzetközi béketalálkozó záróközleménye. A tanácskozás részvevői felhívással fordultak a kormányokhoz, a parlamentekhez, a világ közvéleményéhez: hárítsák el ezt a veszélyt, hiszen a fegyvertelepítések, valamint az agresszió, a beavatkozás globális politikája Grenadától a Távol-Keletig és Afrikától a Közel-Keletig katasztrófához vezethet. fl Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munkát és az időszerű feladatokat vitatta meg csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vettek Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai is. Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő. — Ismerjük az ország helyzetét, érzékeljük a tevékenységünk iránt támasztott növekvő igényeket — mondotta a többi közt. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat tovább kell erősíteni, színvonalasabban kell képviselni érdekeit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül megvannak azok az erők, amelyek munkánk fejlesztésének biztosítékát jelentik. Ez fontos feltétele és biztosítéka a jövőnek. — A szakszervezetek létezésének és tevékenységének alapvető része az érdekvédelem — mondotta. Enélkül a szocializmusban sem szak- szervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azonban nem szabad úgy felfognunk, hogy az akkor jó, ha minden igényt egyforma erővel képviselünk. S nem jelentheti csupán a követelések benyújtását. A szakszervezeteknek az érdekvédelem anyagi feltételeinek megteremtését is segíteniök kell. Méghozzá úgy, hogy az érdekek érvényesítésének korlátáit, az egyeztetés konfliktusait az érintett dolgozók személyesen érzékeljék a vitákon. A szakszervezetek valamennyi szintjén nagyon fontos feladatok várnak ránk az érdekvédelemben, de a vállalati önállóság növelése miatt a fő feladatok és problémák a legalsó fokon, a bizalmi munkában jelentkeznek ; azon a területen, ahol a szakszervezetek közvetlenül érintkeznek a dolgozók tömegeivel, ahol szükséges a napi érdekvédelem erőteljes fejlesztése. A konfliktusok mindenáron való keresését elutasítják a szakszervezetek. A demagógia veszélye minden időben és helyzetben fennáll, amikor a követelések nem a valóságos helyzetből, hanem inkább óhajokból indulnak ki. De óvakodni kell attól' hogy minden igényt megalapozatlanul demagógiának minősítsünk. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági egységek teherbíró képessége korlátozott, de az erre való állandó hivatkozás nem indokolt. Ezután rámutatott, hogy a szocialista irányítási rendszer javításában az egyik legfontosabb, gyakorlati tényező a szakszervezetek önállósága. Ezért vált a szak- szervezeti munka fejlesztésének fontos feltételévé már 1957-ben az az elvi egyetértés, hogy a szakszervezetek önálló, bár nem független szervezetei a szocialista rendszernek. A szakszervezeti mozgalom továbbifejlődése érdekében ■néhány belső szakszervezeti kérdésben is előbbre kell lépni. Mindenekelőtt abban, hogy a tagság nagyobb szerepet játsszék a szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásában, abban, hogy az önállóan gondolkodó, kezdeményező, következetes munkára alkalmas embereket részesítsék mindenütt előnyben. A szak- szervezeti munka szép, nemes szolgádat. Itt nem terem babér azoknak, akik hivatalnokként, vagy önös célokért dolgoznak. A tagságot csakis emberi tisztelettől és a szocializmus iránti elkötelezettségtől vezettetve szabad képviselni. A régi tapasztalt tisztségviselők mellett felnövőben van az aktivisták új gárdája. A mozgalomban sok fiatal erő jelentkezik. Törekvéseik, szándékaik józan támogatást érdemelnek. A népgazdaság helyzetét, és az életszínvonal kérdéseit elemezve a SZOT főtitkára jelentős eredményként értékelte, hogy sikerült megtartani az ellátás viszonylag magas színvonalát, az életkörülmények számos területén még javulást is elértünk. Figyelemre méltóak az eredmények az energia- és anyagfelhasználásban, javult a bölcsődei és óvodai ellátottság. A lakosságot érintő infrastrukturális fejlesztések terveinek teljesítése megfelelően alakul, hasonló a helyzet a felépített lakások számában is. Ezek az eredmények nagyon értékesek. Ennek ellenére— mondotta — az elmúlt három évben életszínvonalunk és életkörülményeink nem úgy alakultak, ahogyan a szakszervezetek XXIV. kongresszusán számítottuk. A feltételek hiánya miatt jogos igényeket nem tudtunk kielégíteni. Egyes rétegeknek és számos családnak nehezebbé vált a helyzete. Ez jelenlegi gazdasági gondjaink következménye, realitása, amelyet a szakszervezeteknek is tudomásul keli venniök. A SZOT főtitkára utalt az élet- színvonalat érintő több teendőre. Mér a szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhangzott a javaslat, hogy ki kell dolgozni a munkabérek alakításának távlati tervét. Ez még nem történt meg. A szakszervezeteket foglalkoztatja a fogyasztói árak alakulása is. Az árak növekedését a szakszervezetek tudomásul veszik, de fontosnak tartják, hogy az állami szervek hosszabb időre dolgozzák ki elképzeléseiket és jobban fontolják meg minden egyes árváltozás indokoltságát, várható hatását. . A SZOT főtitkára a továbbiakban a munkafeltételek és munkakörülmények további javításának szükségességéről, a szocialista munkaverseny- mozgalomban elért eredmények elismerésének jelentőségéről szólt, végül részletesen elemezte, hogy a vállalati gazgasági és szakszervezeti szervek miként segíthetik a munkahelyi demokrácia kiszélesítését. Lázár György az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozást. Bevezetőben arról szólt, hogy a tanács elé terjesztett dokumentumok és a vitában elhangzott felszólalások reálisan összegezik a szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munka eredményeit, nagy figyelmet szentelnek a mozgalom mai helyzetének s további feladatainak, vagyis a szakszervezeti munka továbbfejlesztésének, amit az MSZMP Központi Bizottsága is fontos teendőként jelölt meg. A szocialista társadalom építésének hazánkban ma a legfontosabb tényezője az, hogy gyorsabban és eredményesebben oldjuk meg gazdasági feladatainkat. Változatlanul legfőbb tennivalónk az ország fizetőképességének megőrzése, az elért vívmányok megtartása és a gyorsabb fejlődés feltételeinek megteremtése. Ha ezeket a feladatokat sikerül teljesíteni, azzal nagy szolgálatot teszünk népünknek, a szocializmus ügyének. A külső feltételeket, amelyek között dolgoznunk kell, nem mi alakítottuk olyanokká, amilyenek. Az azonban rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan és milyen eredménnyel igazodunk a realitásokhoz. Ennek érdekében sokat tettünk, több területen előbbre léptünk, de a szükséges eredményeket még nem értük el. Elsősorban azt kell számon tartanunk, amit még nem tudtunk megoldani, azokra a feladatokra kell erőinket összpontosítani, amelyek még előttünk állnak. Erről nem felesleges beszélni, mert vannak — és nem is kevesen —, akik arra a kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy . a nehéz feltételek között, a beszűkült mozgástérben a cselekvésre is kevesebb a lehetőség, ki kell várni a jobb időket a feladatok teljesítésére. Ez veszélyes álláspont. A cselekvésre nem várakozni, hanem azt gyorsítani kell: az adott viszonyok között jobb munkával kell megte- rémteni azokat a lehetőségeket, amelyek az előrelépéshez valóban megteremtik a tágabb mozgásteret. A Minisztertanács elnöke külön is foglalkozott a tanácsülés elé terjesztett beszámolónak azzal a részével, amely rámutat, hogy nem elegendő a nehézségek felsorolása, ismételgetése. Mozgósító cselekvési programra van szükség. Ilyen program valójában létezik, az elvi egyetértésben sincs hiány. A program végrehajtásakor azonban többre van szükség. Az egyetértés igazi mércéje a cselekvés, valódi hitelét az adja meg, hogy ki mit tesz. Néhány nagyon fontos területen a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb az előrehaladás. A meglevő technikai eszközökkel, szaktudással, a rendelkezésre álló anyag felhasználásával jobb minőségű, piacképesebb termékeket is elő tudnánk állítani. Sok éve hirdetjük, hogy korlátozni kell a gazdaságtalan termelést. Amikor azután eljutunk odáig, hogy megnevezzük, mely üzem mely termékéről van szó, gyakran visszarettenünk attól az elhatározó lépéstől, hogy ki- kényszerítsük a termelés gazdaságosságának megjavítását, vagy egyéb megoldást keressünk. Ugyanígy nem haladtunk kellőképpen előre a munkaerő-gazdálkodásban, a munka szervezettségében, a munkakultúra színvonalának emelésében, a termelési költségek csökkentésében. A dolgozók joggal mondják: nem járhatjuk örökké azt az utat, hogy ha valahol emelkedik valaminek az ára, az azonnal tovább gyűrűzzék, i. Nemcsak a szocialista országokban, még a tőkés országokban is előfordul, hogy a begyűrűző költségeket a termelékenység növelésével és a ráfordítások csökkentésével ellensúlyozzák. Ez a módja annak, hogy az árakat ne kelljen-olyan gyakran „továbbgyűrűz tét ni”. Ezzel a lehetőséggel azonban még mindig nem élünk eléggé, noha, mint követelményt, hirdetjük. Itt is gyorsabban kell előbbrehaladnunk. A feltételeket a kormánynak, az állami szerveknek, a vállalatoknak együttesen kell megteremteniük. S ha ezzel kapcsolatban van türelmetlenség közvéleményünkben, ha emiatt a szakszervezeti tagok kritikus hangot hallatnak, ezt teljes joggal teszik. A továbbiakban a többi közt arról szólt, hogy a közeljövőben a SZOT vezetőivel megvitatja a kormány az 1984. évi felkészülés tennivalóit. Jelenleg azonban az 1983-as év sikeres befejezése a legfontosabb. Az év eredményei nem egészen úgy alakultak, ahogyan terveztük, ennek okai ismertek. Még mindig munkával tölthető hetek vannak azonban előttünk, amikor sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy könnyítsük az 1984-re való átmenetet. A jövő esztendő sem ígérkezik köny- nyebbnek, mint az idei. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy minél több erővel rendelkezzünk az 1984. évi feladatok végrehajtásához — mondotta a Minisztertanács elnöke. A Szakszervezetek Országos tanácsa végül egyhangúlag elfogadta a szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munkáról szóló beszámolót.
