Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 272. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 18., péntek Mai számunkból BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK IDEJÉN (3. old.) DALMAND EZERKILENCSZAZ­NYOLCVANHAROMBAN (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT ÚTKERESZTEZŐDÉSBEN (II.) (3. old.) Sarlós István látogatása megyénkben Elutazott Budapestről Fred Sinowatz osztrák kancellár Sarlós István a szekszárdi aktívaértekezleten aktuális kül- és belpolitikai ké rdésekről beszélt Magyarországi hivatalos látogatását befejezve csütör­tökön elutazott Budapestről Fred Sinowatz. Az osztrák szövetségi kancellárral el­utazott felesége, Hermine Si­nowatz. A magyar és osztrák zász­lókkal díszített Keleti pálya­udvaron a vendégeket Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és felesége, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­Közös közlemény Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására dr. Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja 1983. novem­ber 15—17. között hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. Dr. Fred Sinowatzot fogad­ta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja Budapesten meg­koszorúzta a Magyar hősök emlékművét, és részt vett a Ferihegyi repülőtér új for­galmi épületének alapkő- letételén. Lázár György és dr. Fred Sinowatz szívélyes, nyílt lég­körben beható véleménycse­rét folytatott a magyar— osztrák kapcsolatokról, vala­mint az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. A két kor­mányfő elégedetten állapí­totta meg, hogy egy sor kér­désben a véleményük közel­álló vagy azonos. Kiemelték a magyar—oszt­rák magas szintű találkozók és tárgyalások fontosságát, amelyek a jelenlegi, feszült nemzetközi helyzetben — túl a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésén — az enyhülési fo­lyamat továbbvitelét, az európai béke és biztonság ügyét szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a két ország gyakorlatában meghonosodott magas szin­tű találkozók, amelyek példá­val szolgálnak a különböző társadalmi berendezkedésű országok között lehetséges konstruktív párbeszédre, mindkét félnek hasznosak, és azokat a jövőben is rend­szeresen folytatják. Hangsú­lyozták. hogy a kapcsolato­kat bővíteni kell az élet minden területén, és keresni kell az együttműködés még konkrétabb formáit. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak beható meg­tárgyalása során a két kor­mányfő elégedetten állapítot­ta meg, hogy a két ország együttműködése a jelenlegi Gyenes András látogatása a Szovjetunióban Tegnap, a kora délelőtti órákban megyénkbe érkezett munkalátogatásra Sarlós Ist­ván, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökihelyettese. Vendégünket a megyei pártbizottság épüle­tében K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Császár József, a me­gyei tanács elnöke fogadta. A fogadáson jelen voltak a megyei pártbizottság titká­rai is. Ezt követően Sarlós István K. Papp József és Császár József kíséretében megláto­gatta a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumot, ahol dr. Vadas Ferenc, a múzeum igazgatója köszöntötte és tá­jékoztatta a Minisztertanács elnökhelyettesét. Végigkalau­zolta a pincemúzeumon, is­mertette a kiállítás anyagát és tájékoztatást adott arról, miként jött létre ez az or­szágban szinte egyedülálló múzeumi rész. Beszélt a pin­cemúzeumnak az iskolai ok­tatásban betöltött szerepéről is. Rövid diaképes ízelítőt is adott abból, hogy az iskolai történelemórák keretében miként hozzák közelebb a gyerekekhez azt a kort, 'amelyből a kiállított tárgyak tanúskodnak. Diaifilmek se­gítségével megmutatta azt a tájat, azt a környezetet, amelyből a leletek előkerül­tek. Dr. Vadas Ferenc el­mondta : nemcsak a gyere­kek járnak ide szívesen ta­nulni, a felnőttek is. Napon­ta öt-hat iskolai csoportot „kalauzolnak” el a múltba, este pedig a felnőttek „talál­koznak” itt az elmúlt korok embereinek életévéi, kultú­rájával, történelmével. Be­mutatta azt az 1200 eszközt is, amelynek segítségével a gyermekek megismerkedhet­nek a környezetükkel és azt a részt, ahol eredeti eszkö­zök segítségével tilollhatnak, szőhetnek a tanulók. A múzeumból a Babits- házba vezetett vendégünk út­ja. Itt Vendel-Mohay Lajos- né irodalomtörténész kalau­zolta és tájékoztatta Sarlós Istvánt. A Babits-házban a látogatás során gyakran le­hetett a következő jelzőket hallani: fontos, egyedülálló. Igen fontos például a könyv­tár. A Babits-ház könyv­társzekrényében látható töb­bek között az első magyar nyelvű lexikonnak mind a tizenkét kötete, és természe­tesen a kiegészítő kötet is. Ugyancsak itt van az első magyar statisztikai könyv is. „Ezek itt a gyermek Babits első levelei, ez pedig az első verse, ez itt a Dante szonett két tétele. Ez a pécsi tabló­kép egyedülálló... A Hol­nap-antológia, amelyben Ba­bits és Ady először mutatko­zott be az országnak. Egye­dülálló emlék ez a gyászje­lentés is. Babits halálakor a Magyar Tudományos Akadé­mia adta ki. Csak ez az egy példány van belőle. Ez pedig a híres bőrgarnitúra, amely­ben a magyar irodalom szin­te minden olyan jeles képvi­selője helyet foglalt, aki Ba­bits kortársa volt.” Rengeteg volt a látnivaló, az idő viszont kevés. De bár­milyen kiszámított is volt minden perc, előkerültek a Babitsnak dedikált könyvek, közülük is az egyik legérté­kesebb: Bartók Béla: Can­tata profana című műve, amelyet a szerző dedikált a költőnek. A Babits-házban tett láto­gatást követően aktívaérte­kezlet volt a megyei párt- bizottságon. Sarlós István ak­tuális kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta az aktívaülésen résztvevőket: a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy vezetőit, az e területeken dolgozó párt-, tanácsi és társadalmi szer­vek vezetőit. A tájékoztatót követően Sarlós István és kí­sérete Ozorára utazott, ahol Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igaz­gatója beszélt arról a feltá­ró és helyreállító munkáról, amely Tolna megyében Si- montornyával, Dunaföldvár- ral kezdődött és most egy gyönyörű ozorai várkastély feltárásával és helyreállítá­sával folytatódik. A költsé­geket a megyei tanács és a Műemléki Felügyelőség fele­fele arányban viseli. Ha a- feltárás befejeződik, a hely­reállítás megtörténik, Tolna megye, az ország egy újabb idegenforgalmi nevezetesség­gel gazdagodik. — És mikorra készül el? — kérdezte Sarlós István. — Ennek az évtizednek a végére készen lesz. Erre itt most ünnepélyes ígéretet te­szek! — válaszolta Mendele Ferenc. Féld István régész, az ozo­rai ásatások vezetője a vár­kastély múltjáról beszélt nagy lelkesedéssel. Elmond­ta : A kutatás a források ösz- szegyűjtésével kezdődött, majd ezt követte a feltáró munka, amely immár három éve tart. A kutatás, a feltá­rás eddigi eredményei min­den várakozást felülmúltak, és remélik, hogy az elkövet­kezendő időben is bővelked­nek majd meglepetésekben. A várkastély a középkori Magyarország igen jelentős építészeti alkotása volt és re­mélhetően a helyreállítás után kiemelkedő építészeti nevezetessége lesz a mai Ma­gyarországnak is. A helyreál­lított kastélyt sokcélúan le­het majd hasznosítani. Ide­genforgalmi jelentősége is nagy lehet, hisz itt van a közelben a Balaton. A feltárás során előkerült leleteket Simontornyán, a helyreállított várban egy kis kiállítás keretében mutatták be Sarlós Istvánnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására november 14. és 17. között látogatást tett a Szov­jetunióban. Megbeszéléseket folytatott Mihail Szolomencewel, az SZKP KB Politikai Bizottsá­tes, Várkonyi Péter külügy­miniszter, és több más köz­életi személyiség búcsúztat­ta. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bé­csi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át Fred Sinowatznak és felesé­gének, akiktől a vendéglátók szívélyes, baráti kézfogással köszöntek el. feszült nemzetközi helyzet ellenére is tovább fejlődött. Megerősítették szándékukat, hogy ezeket a jószomszédi és baráti kapcsolatokat a jövő­ben is ápolni és mindkét or­szág hasznára fejleszteni fog­ják. Ehhez az eddig elért eredmények jó alapul szol­gálnak. Megkülönböztetett figyel­met szenteltek a kormányfők a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak, amelyek fej­lődését — ideértve azt is, hogy a két ország vállalatai között ez idő szerint már 120 kooperációs megállapo­dás van érvényben, amelyek jelentősen hozzájárulnak az árucsere-forgalom stabilizá­lásához — pozitívan ítélték meg. Annak ellenére, hogy a nemzetközi gazdasági és bel­ső konjunkturális helyzettel összefüggésben az 1981. évi rekordforgalom után az áru­csere összértéke némileg csökkent, összhangban a ma­gyar—osztrák árucsere-for­galmi és kooperációs vegyes bizottság harmadik üléssza­kának eredményeivel, meg­állapították, hogy még szá­mos kedvező lehetőség van a két ország közötti gazda­sági-műszaki együttműködés és kereskedelem bővítésére. A két kormányfő egyetértett abban, hogy a lehetőségek jobb kihasználása érdekében további erőfeszítéseket kell tenniük mind az érintett ha­tóságoknak, mind a vállala­toknak. A nemzetközi helyzet érté­kelése során a két kormány­fő aggodalommal állapította meg, hogy a feszültség to­vább éleződött és nincsenek jeled a fegyverkezési verseny mérséklődésének. Mindkét fél kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a feszültséggó­cok száma szerte a világban nem csökkent, ellenkezőleg, újabbak keletkeztek; az eny­hülés megtorpant, a világ- gazdasági helyzetben tovább növekedtek a bizonytalansá­gi tényezők és ezek megter­helik a kelet-nyugati gazda­sági együttműködést. A két fél egyetértett abban, hogy az enyhülés minden nép érdeke, s közös erőfeszí­gának póttagjával, az SZKP KB mellett működő pártel­lenőrző bizottság elnökével és Gennagyij Szizovval, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának elnökével. Láto­gatást tett az SZKP moszk­vai városi bizottságán. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon véleményt ese­téssel kell útját állni a fe­szültség további növelésének, tárgyalások útján kell keres­ni a kiutat a jelenlegi hely­zetből. Kiemelt figyelmet fordít­va az európai helyzetre, Lá­zár György és dr. Fred Si­nowatz rámutatott, hogy a hagyományos és nukleáris fegyverek felhalmozódása következtében veszély fenye­geti a kontinenst. Hangsú­lyozták országaik őszinte készségét minden olyan cél­ravezető erőfeszítés, javaslat támogatására, amely a fegy­verkezési verseny megszün­tetésére, az államok közötti bizalom és együttműködés erősítésére, olyan megálla­podások elérésére irányul, amelyek az egyenlőség és va­lamennyi érintett állam biz­tonsági érdekeinek egyenlő figyelembevétele alapján hatékony leszerelési intézke­déseket biztosítanak. Ezzel összefüggésben a két fél kifejezte azt a kívánságát, hogy a stratégiai fegyverze­tek, valamint a középható­távolságú nukleáris eszkö­zök korlátozásáról folyó gen­fi szovjet-amerikai tárgya­lások sikerrel fejeződjenek be, és a már meglévő atom­fegyver-készletek jelentős csökkentéséhez vezessenek. A két kormányfő megelé­gedéssel nyugtázta a madri­di találkozó sikeres befeje­zését. A találkozó záródoku­mentuma hosszú idő óta az első jelentősebb kelet-nyu­gati megállapodás, amely összhatásában — ha erre minden fél törekszik — hoz­zájárulhat az európai légkör javulásához, támogathatja a helsinki folyamat és a ke­let-nyugati kapcsolatok to­vábbfejlesztését, valamint az enyhülési politika fennma­radását. A madridi találkozó fontos eredménye a bizalom- és biztonságerősítő intézke­désekkel, valamint az euró­pai leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia ösz- szehivása, amely az európai biztonsági folyamat új táv­latait nyithatja meg. E kon­ferencia összehívása azt bi­zonyítja, hogy megfelelő jó­akarattal, kölcsönös erőfeszí­téssel, ésszerű kompromisz- szumok figyelembevételével a mai feszült nemzetközi vi­szonyok között is lehet ered­ményeket elérni. A két kormányfő a meg­beszéléseket igen hasznosnak értékelte. Dr. Fred Sinowatz, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja hivatalos auszt­riai látogatásra hívta meg Lázár Qyörgyöt, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A lá­togatás időpontját diplomá­ciai úton egyeztetik. (MTI) féltek a pártellenőrzés idő­szerű, elvi és gyakorlati kér­déseiről, a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejleszté­sének néhány kérdéséről. A megbeszéléseken részt vett Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Dr. Vadas Ferenc múzeumig azgató bemutatja azokat a múzeumi tárgyakat, amelyeket a gyerekek a múzeumi tör­ténelemórákon ké zbe is foghatnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom