Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-09 / 239. szám
A i^ÉPÜJSÁG 1983. október 9. Munkakönyv Egy olvasónk leveléből: „1980. február 18-tól dolgoztunk férjemmel a vegyesboltban, én mint vezető, férjem mint helyettes. 1981. októberi leltárunknál 60 ezer forint hiányt mutattak ki. Bűnvádi eljárást, bírósági pert indítottak ellenünk. A per lefolyása után 3 hónappal mindkettőnket fegyelmi- leg elbocsátottak. Én 1982 áprilisában szültem, így GYES-en voltam. Munka- könyvemet „kilépett” bejegyzéssel adták ki, 1982. szeptember 14-én. Kiadható-e a munkakönyv' a GYES alatt? A szakszervezeti bizalmiak könyvében azt olvastam, hogy nem.” Molnár Lajos, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának titkára válaszolt. „ön a szakszervezeti bizalmiak zsebkönyve 217. oldalán a munkaviszony a vállalat részéről felmondással törté- nü megszüntetésének a korlátáiról olvasott, ami valóban azt tartalmazza, hogy a vállalat nem szüntetheti meg felmondással a dolgozó munkaviszonyát a gyermekgondozási szabadság ideje alatt. Az ön esetében azonban nem a vállalat állal történt felmondásos munkaviszony megszüntetéséről van szó, hanem fegyelmileg történt elbocsátásról, ami más elbírálás alá esik és annak végrehajtási akadályáról az Ml. V. 78. § (4) bekezdése rendelkezik. »Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot csak a szülési szabadság tartama alatt végrehajtani nem szabad." Tehát a végrehajtást gyermekgondozási szabadság (GYES) nem korlátozza. Telefonszámunk: 16-211 A vállalat által hozott fegyelmi határozat kelte 1982. augusztus 27. és 1982. szeptember 14-én emelkedett jogerőre. Az ön szülési szabadsága pedig 1982. augusztus 14-én lejárt. Ez természetesen nem érintette és továbbra sem érinti a levélben említett GYES passzívjogon történő folyósítását. A szövetkezet tehát a munkaviszony megszűnését illetően a jogszabályoknak megfelelően járt el és ön a hivatkozott bizalmi zsebkönyvben közöltek értelmezésénél ott tévedett, hogy az ön esetében nem az áfész részéről történt felmondás, hanem fegyelmileg történt elbocsátásról van szó, és mindkettőre más jogszabály vonatkozik.” Kémény tisztítása Hársfalvi Mária, Szekszárd, Zöldkert u. 24. sz. alatti lakos leveléből: „A Bottyán- hegy 22—24, A és B jelű épületek kéményeit valamennyi helyen — lakásonként négy darab — úgy építették, hogy azok a földszinti lakások padlószintjéről indulnak. Valamennyi lakás alatt alagsor, illetve szabad szint van. Ezekben a szintekben a földszinti padlóvonalról indított valamennyi kéménynek felfalazott pillére van. Így az összes földszinti lakástulajdonosnak a felette lévő négy emelet kormát a saját tapé- tás, padlószőnyeges lakásában kell kiszedni. A Kéményseprő Válllat évente három alkalommal a négy emelet kéményének kormát a földszintre söpri.” — Ezt a levelet 1983 márciusában a Szekszárd városi Tanács műszaki osztályához küldték, ahonnan nem érkezett válasz.- \ Szerkesztőségünk a panaszt a Tolna megyei Tanács építési osztályához továbbította, a választ Bohli Antal osztályvezető adta. „A lakók március 1-én beadott tiltakozó levelének hatására a Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztálya I. fokú határozatában március 29-i keltezéssel kötelezte a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatot, hogy a korom- zsákajtókat helyezze át. A határozatról értesítést kapott Császár János, aki mint lakó a panaszos levelet aláírta. Az I. fokú határozatot a TOTÉV megfellebbezte, osztályunk a fellebbezésnek helyt adott, az I. fokú határozatot megsemmisítette. Ugyanis az mellőzte a szak- hatósági állásfoglalásokat. A II. fokú határozat új eljárásra szólította fel a Városi Tanács V. B. műszaki osztályát. Erről a határozatról is értesítették Császár Jánost 1983. június 8-án. Az I. fokú hatóság új eljárása során hozott határozatában elutasítja a Szekszárd, Zöldkert u. 22— 24. sz. alatti lakosok korom- zsákajtók áthelyezésének kérelmét. Erről is értesítették Császár Jánost, így a lakók folyamatosan értesülhettek ? megtett intézkedésekről. Az ügy érdemi részét illetően a Tolna megyei Tűzoltóparancsnokság és a Kéményseprő Vállalat szakhatósági állásfoglalása alapján nincs olyan tiltó rendelkezés, amely a koromzsákajtók elhelyezését nem engedné lakáson belül elhelyezni. Államigazgatási jogkörben eljárva nincs lehetőség a kérésük teljesítésére, esetleges kárigényüket a bíróság útján érvényesíthetik. A lakók, amennyiben mégis igénylik a koromzsákajtók áthelyezését, úgy megegyezés esetén a szövetkezet közös költsége, vagy felújítási alap számlája, vagy saját költségük terhére áthelyeztethetik azokat. A TOTÉV külön megbízás és szerződés alapján hajlandó a munkát elvégezni." Korlátozott látási viszonyok Egy szekszárdi olvasónk a közlekedéssel kapcsolatban írt. „Nemrégiben az egyik főútvonalon közlekedtem és mivel erősen beborult az ég, a látási viszonyok korlátozottá váltak, felkapcsoltam a fényszórókat. Az úton közlekedő elég nagy számú autózó 95 százaléka kivilágítás nélkül közlekedett. Az egyik útszakaszon szolgálatot teljesítő rendőr leintett és az útpadkára irányított, közölte velem, hogy szabálytalanul közlekedtem, mert a tompított fényszóró helyett a parkírozófényi használtam. Nem értem, miért pont engem figyelmeztetett, aki működtette a lámpákat.” László Antal, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság főhadnagya a következő választ adta: „Tekintettel arra. hogy a levélíró a vele szemben történt rendőri intézkedés időpontját és konkrét helyszínét nem jelölte meg, így annak körülményeit és részletes lefolyását kivizsgálni nem lehetett. A járművek kivilágításával kapcsolatban a KRESZ 44. § (2) bekezdése előírja, hogy éjszakai és korlátozott látási viszonyok között a gépjárművet helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Amennyiben a gépkocsivezető a látási viszonyokat korlátozottnak ítélte meg, járművét a fenti előírásnak megfelelően kellett volna kivilágítani, a kivilágítás ettől eltérő módja megtévesztően hat a közlekedés más résztvevőire. Az intézkedő rendőr feltehetően a vonatkozó jogszabály be nem tartása miatt vonta intézkedés alá a levélírót." Ml VÁLASZOLUNK .4 megváltozott mun- f* kaképességű dolga- (V 2ók részére járó ke V# lesetkiegészítés. át J meneti járadék, rendszeres szociális járadék megállapításáról és folyósításáról szól a Szakszer vezetek Országos Tanácsának a Magyar Közlöny idei 41. számában megjelent 3/1983. (IX. 15.) SZOT számú szabályzata, amely előírja, hogy miként kell megállapítani a keresetkiegészítésnél irányadó átlagkeresetet. kimondja, hogy a megváltozott munka képességű dolgozó új munkakörére irányadó átlagkereseteként a vele azonos munkahelyen és munkakörben azonos munkakörülmények között és azonos gyakorlattal foglalkoztatott dolgozók átlagkeresetét kell figyelembe venni, az átmeneti keresetkiegészítést havonta annyi napra kell folyósítani, ameny- nyi a bérezett napok száma, a keresetkiegészítést és átmeneti keresetkiegészítést havonta utólag kell folyósítani. kimondja a szabályzat azt is — és erre a munkáltatók figyelmét hívjuk fel nyomatúkkal — hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó keresetkiegészítésének, átmeneti keresetkiegészítésének megállapítását az új munkahely szerint illetékes táppénzfolyósító szervnél annak a munkáltatónak kell kezdeményeznie, amely a dolgozót eredetileg foglalkoztatta. A kiegészítés megállapítását természetesen a dolgozó is igényelheti. Tudni kell, hogyha az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet nem fogadja el, a járadékot meg kell szüntetni. A szabályzat a kihirdetés napján — 1983. szeptember I5-én — hatályba lépett. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 24. számában olvasható a Belkereskedelmi Minisztériumnak a vendéglátóipari árakkal és áralkalmazási feltételekkel kapcsolatos á 1 - lásfoglalása, amely rámutat arra, hogy „a szabad árforma további bővítése ráirányítja a figyelmet a minőségre. Az ételek, cukrászsütemények és italok árának megállapításánál a legfontosabb tényező azok élvezeti értéke, megjelenési formája és szolgáltatásának színvonala.” A vendéglátóiparban dolgozók bizonyára tudják, de talán a fogyasztókat is érdekli, hogy az árszabályozás ugyan nem rögzíti az eszpresszó kávé anyaghányadát, a kávéital szabvány azonban előírja, hogy 1 szimpla kávéhoz 3 g. 1 dupla kávéhoz 6 g. automatákban legalább 6 g pörköltkávét kell felhasználni. Ugyancsak a Kereskedelmi Értesítőnek idei 24. számában olvasható a bolti lopások esetén követendő eljárás megváltozásáról szóló közérdekű tájékoztató. A változásra a szabálysértés1 és bűncselekmény közötti értékhatár módosítása miatt kellett sor kerüljön, a módosítás szerint ugyanis a szabálysértésekről szóló törvény szerint az ott meghatározott lopás, sikkasztás, csalás. jogtalan elsajátítás, szándékos rongálás, vagy hűtlen kezelés, úgyszintén e cselekmények bármelyikének kísérlete esetén a szabálysértési értékhatár 2000 Ft. s e cselekmények csak akkor képeznek bűncselekményt, ha az érték a fenti összeget meghaladja. Szabálysértés esetén a feljelentést a tanácsi szabálysértési hatósághoz, bűncselekmény esetén az illetékes rendőrkapitánysághoz kell megtenni. A kereskedelmi dolgozóknak természetesen továbbra is kötelességük. hogy a vásárlókat alaptalanul ne gyanúsítsák és tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, amely a vásárlót akár személy szerint, akár általánosságban sértené vagy megszégyenítené. Az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről szól a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a Tanácsok Közlönye idei 17. számában megjelent irányelve amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A munkáltatóknak jelezni kell, ha a dolgozóik nagyobb számban és rendszeresen akkor is munkaidőben jellennek meg a tanácsnál, amikor ügyük elintézésére vagy egyszerű érdeklődésre munkaidejükön túli idő vagy más mód (pl. telefon) is igénybe vehető." DR. DEÁK KONRAD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Tölünk vette át a világ A Magyar Posta a nemzetközi hálózatban Ma ne bosszankodjunk azon, hogy a várva várt levél nem érkezett meg, hogy harmadszorra is mellékapcsolt a telefonunk. A postások ünnepe van ma, ünnepelnek a postások szerte a világban: október 9-e, postai világnap! 1874. október 9-én Bernben huszonkét ország alapította meg az Általános Postaegyesületet. Négy évvel később e nevet Egyetemes Postaegyesületre változtatták. A huszonkét alapító ország közi Magyarország is szerepelt. Már akkor tekintélye, rangja van a Magyar Postának, s azóta is egyik legaktívabb tagja az UPU-nak (ez a neve a nemzetközi postaegyesületnek). A berni alapító okiraton ott olvashatjuk Ger- vay Mihály nevét, az 1871- ben alakult Országos Posla- fő'gazgatóság első postafőigazgatójáét, aki úttörő szerepet vállalt a nemzetközi postaszolgálat megteremtésében és fejlésztésében. CSONKA FORGATTA MEG A KURBL1T Postánk már akkor több évszázados múltra tekintett vissza. Első levélpostai emlékeink a XVI. századból valók. Igaz, akkor még lovas futár vitte az írott üzenetet, majd később az egyes forgalmas főútvonalakon rendszeres kocsijáratok közlekedtek, lóváltó állomásokkal. Az első önálló magyar postaszervezet a Rákóczi szabadságharcban született. A felkelés leverése után hosszú ideig csak osztrák polgár vezethetett magyar postahivatali. A negyvennyolcas szabadságharc idején ismét megalakult az önálló magyar posta- szolgálat. De a bukás után a Habsburgok mindent felszámoltak, sőt az úgymond hűtlen magyar postásokat haditörvényszék elé állították. Postánk sosem maradt le (mégha mostanában néha kicsit késik is) a fejlődésben, sőt sokszor volt első, kezdeményező. Száztizennégy éve a világon az első postalevelezőlapot nálunk hozták forgalomba. Kétféle magyar postai lapot őriznek a múzeumok: az egyik német szöveggel és magyar címerrel, a másik Levelezési lap felirattal készült. A cél az volt, hogy a lakosság olcsón ludjon rövid üzeneteket küldeni az ország bármely részébe. A levelezőlapokat a világ tőlünk vette át, rövid idő alatt mindenütt elterjedt. Az első magyar postaautó hetvennyolc évvel ezelőtt a Múzeum kőrútról indult el. Keménykalapos, komoly férfiak állták körül a nyitott autómobilt (a Városligetben, a Közlekedési Múzeumban láthatjuk, köztük Csonka János, a műegyetem gépész- mérnöki kara tanműhelyének vezetője, a kocsi készítője. Ekkor indították el az első postaautót, hogy a próba- utat megtegye. A volán mellett Haltenberger Samu postamérnök ült, Csonka forgatta meg a kurblit, majd a vezető mellé pattant, s a kocsi — a nézők kalaplengetése közben — elindult hosszú útjára. Kétezer kilométer megtétele után a posta 1905. június 14-én átvette és 1906. január 15-én forgalomba állította. Ausztria és Svájc jóval később állította posta- szolgálatba a gépkocsit. KIÉ A LEVÉLDÍJ? De térjünk vissza Bernhez, a nemzetközi egyesület alapító kongresszusához. — Mik voltak a legfontosabb kérdések az első kongresszuson? — kérdezem dr. Oláh Lászlótól, a Posta-vezérigazgatóság nemzetközi osztályának vezetőjétől. — Elsősorban a levelek kicserélését volt hivatva szabályozni, s emellett, természetesen a díjakat határozták meg. Mert mi volt addig? A díjat a feladó mindig az átmenő országok díjszabása szerint külön-külön rótta le. Ez igen komplikált volt. Egységes elveket dolgoztak hát ki. Az alapja az volt, hogy ahol felveszik a levelet, az a hivatal, illetve ország a díjat megtarthatja magának. — így az az ország jár jól, ahonnét több .levelet adnak fel . .. — Az utóbbi öt—tíz évig ez az elv érvényesült, s valóban manapság vannak is e körül problémák. Az egyenlőtlenségek miatt mindig több postai anyag megy egy iparilag fejlett országból egy fejletlenbe, mint vissza. Azok az országok pedig, amelyeknek több postaanyagot kell kézbesíteni (nagyobb személyzet kell ehhez, technikai berendezések, utak stb.) na________Delizsánsz Budapesten a postamúzeum előtt________J g yobb terhet viselnek. Ezért ezek az országok azt javasolták, hogyha az eltérés jelentős, akkor a többletmunkáért legyen joga különdíjat kérni a küldő országtól. SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY — Magyarország eddig minden kongresszuson részt vett. A mostanira is több javaslatot tettünk egy új arculatú posta kialakulásának érdekében — mondja az osztályvezető. — És az új arculat ne csak a fejlettebb technika megvalósítását jelentse, hanem azt is, hogy a posta kifejezetten az embert szolgáló intézménnyé váljék, s ne hatósággá. Annál is inkább, mert ez a törekvés nem új, már a nemzetközi egyesület alapító okmányában is így szerepel: ..Az Egyesületnek az a célja, hogy biztosítsa a postaszolgálat megszervezését és tökéletesítését. s ezen a téren elősegítse a nemzetközi együttműködés fejlődését.” Kőbányai György ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71
