Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

1983. október 9. Vásárolunk, de hogyan? A kulturált vásárlásnak is vannak aranyszabályai, ame­lyeket családunk egészsége érdekében érdemes betartani. Az a bevásárlóháló. amely ben egymás mellett megfér a kenyér és a zöldségféle, el­árulja gazdájáról', hogy nem sokat törődik a higiéniával... Azt hiszem, nem kell bő­vebben ismertetnem, milyen sokféle baktérium kerül az ilyen módszerrel szállított kenyérre, amelyet otthon, a rendszerető háziasszony tisz­ta ruhával letaikarva tárol." A célom nem az, hogy el­marasztaljam a mindig siető, időhiánnyal küzdő háziasszo­nyokat, inkább néhány ta­náccsal szeretném felhívni fi­gyelmüket a helyes vásárlás szabályaira. A vásárláshoz legalább két hálót vigyünk magunkkal. Az egyikbe helyezzük el azo­kat az élelmiszereket, ame­lyek főzés nélkül kerülnek fogyasztásra (kenyér, péksüte­mény, sajt, vaj, felvágottak, cukrászsütemény stb). A másik hálóba kerüljenek a zöldség- és főzelékfélék, a hús, tojás, tej, a 'műanyag csomago­lásban kapható tejtermékek. A zöldségféléket tegyük egy nagyobb műanyag zacskóba, így szállítás közben nem szennyezi 'be ruhánkat és má­sokat a járműveken. Otthon először a zöldség­félét, húst, tojást, és ehhez hasonló árukat rakjuk ki, az­tán mossunk kezet, és tiszta kézzel tegyük helyére a ke­nyeret, süteményt, stb. Na­gyon fontos higiéniai sza­bály, hogy a műanyagba cso­magolt tejet és tejterméket (tejfölt, krémtúrót, joghurtot, tejszínt stb.) alaposan mos­suk le tárolás vagy felhasz­nálás előtt. Ezek a burkola­tok szállítás, tárolás közben erősen szennyeződnek, s ha nem mossuk le, megfertőzheti a többi élelmiszert. A tojáso­kat felhasználás előtt fertőt- lenítős vízben mossuk le, mert rendkívül sok baktéri­um tanyázik a tojás héján. A zöldségféléket .műanyag zacskóban tegyük a hűtőszek­rénybe, így nem szennyezi be a hűtőteret. A petrezselyem­zöldje két hétig is frissen marad, ha egy üveg vízbe tesszük, és úgy helyezzük el a hűtőszekrényben. A vizet naponta cseréljük. Ha gyorsfagyasztott ké­szítményt vásárolunk, meg­különböztetett figyelmet szenteljünk kiválasztására. Részben felolvadt vagy sé­rült csomagolású árut ne vá­sároljunk meg. Ne vásárol­junk olyan gyorsfagyasztott árut sem, amelyen vastag jégréteg van, mert ez arra utal. hogy egyszer már fel­olvadt, és újra megfagyott. A mirelit árut vásároljuk meg utoljára, nehogy idő előtt felengedjen. A mirelit készít­mények gyártási idejét ellen­őrizhetjük a csomagolóanya­gon belül elhelyezett ellenőr­ző címkén, vagy a csomagoló­anyagra kívül nyomtatott bé­lyegzőn. A húsfélék a legértékesebb, de egyben a legromlandóbb élelmiszerek közé tartoznak. Ezért ügyeljünk arra, hogy a termék friss és szagtalan le­gyen. Az előrecsomagolt húsfé­léknél a csomagolás idejét és épségét ellenőrizzük. A tej és tejtermékek vásárlásakor ve­gyük figyelembe a szavatos­sági időt. Önelemzéssel - Önerőből ŰTIIESZTiSBEIi “9 Milyen események idézik elő élelünk kritikus helyze­teit? Egy kérdőíves pszicho­lógiai felmérés szerint azok a legveszélyesebbek, amelyek túlságosan közel kerülnek személyiségünkhöz, igen mé­lyen érintenek, s veszélyez­tetik társas kapcsolatainkat. Valakinek az elvesztése, pél­dául a legközelebbi család­tag halála, a meghitt baráttól való elszakadás, súlyos anya­gi probléma, balsiker a tanu­lásban, a munkahelyről való kikerülés érint a legsúlyo- sobban, ezek vezethetnek el a legnagyobb valószínűséggel konfliktushelyzetbe, útvesz­tőbe. Úgy tűnik, hogy a legsú­lyosabb krízisek mögött alap­jában véve az egyedülléttől, a magukra maradástól, illet­ve az egzisztenciális gon­doktól való félelmek húzód­nak meg. Senki sem szeret­ne elszigetelődni sem egy kö­zösségben, sem a családban, sem a munkahelyén, s a lét- biztonság is alapvető szük­ségletünk. Ha valamelyik tár­sas szférában sérülés ér bennünket, általában egy másik körben próbálunk meg kárpótlást szerezni: megkíséreljük kapcsolatain­kat újjászervezni, életmó­dunkat megújítani, azaz ki­utat keresünk az útvesztőből. A külső környezeti esemé­nyek elviselésének képessé­gét életünk során fokozato­san sajátítjuk el, a kudarcok eltűrésére, a kínos élmények elhordozására meghatározott készségünk alakul ki. E tűrő­képesség határai személyisé­günk fejlettségi szintje, ak­tuális állapota, kiegyensúlyo­zottsága szerint bővülhelnek- szűkülhetnek. A kívülről ér­kező hatások nemcsak az ese­mények jellegétől, hanem a személyiségünkön való úl- szűrődés következtében is mások és mások, jól-rosszul elviselhetőnek vagy elvisel­hetetlennek minősülnek. Ah­hoz tehát, hogy zsákutcába tévedve vagy éppen útvesz­tőbe kerülve érezzük ma­gunkat, sok-sok tényezőnek kell összejátszania — egyet­len egy ok aligha idézhetné elő. okok láncolatáról beszél­hetünk inkább. Hogyan szűri meg személyiségünk a külső hatásokat? Egyáltalán mi a személyiség? A személyiség fogalmát ér­telmezve leggyakrabban a személyiségvonásokat szok­tuk említeni. A mindennapi életből is jól tudjuk, hogy melyek lehetnek ezek: pél­dául önérvényesítési készte­tés, rendszeretet vagy ren­detlenség, uralomra vagy alá­vetettségre törekvés, aktivi­tás-passzivitás, kifelé- vagy beleléfordulás. Megannyi el­lentétpár! E konkrét voná­sok közül egyik-másik in­kább jellemző ránk, mint másokra, így jól megfigyel­hető különbségek adódnak közöttünk. A személyiségvonások mö­gött egységet tételezünk fel, az emberi személyiséget, amely magába foglalja és in­tegrálja tulajdonságaink, vo­násaink összességét. Szemé­lyiségünkön, mint egy priz­mán áthaladva hatnak tehát ránk különböző formában a külvilági benyomások és vál­tanak ki sajátos reakciómó­dokat. Személyiségünk — saját magunk — megismerésére, a legmegbízhatóbb módszer cselekvésünk, viselkedésünk, a rólunk szóló közvetlen be­számolók rögzítése. Mind­ezekben gondolkodásunk, ér­zelmeink, képzelőerőnk, szükségleteink rendszere, vá­gyaink, szándékaink tükrö­ződnek és nyilvánulnak meg. A tudományos vizsgálódás mesterségesen kialakított pontos feltételrendszerre épülő helyzetei (a kísérletek), az életkörülmények összeha­sonlítása, a beszéd, s különö­sen tartalmi elemzése, a te­vékenység iránya, jellege szintén jó útmutatást nyúj­tanak, de sajátosan más el­járások, próbák (tesztek), és a cselekvés eredményei: az írás, a rajz, egy-egy megal­kotott tárgy elemzése is esz­közül szolgál önmagunk és mások megismerésére. Példá­ul Chapuis „labirintus-teszt­je" nemcsak az útvesztőből való kijutás sikerét fedi fel. hanem a feladatlartás mód­ját, a találékonyság jegyeit, a céltudatosság adott fokát, illetve a véletlenre hagyatko­zást. A szakember kezébe való próbák mellett legfőbb esz­közünk az útvesztőből való kijutásra az önismeret, sze­mélyiségünk valósághű meg­ismerésére törekvés. Ez ad iránytűt az eligazodáshoz. Van azonban, aki nem igény­li sem az önismeretet, sem mások segítő kezét, szavát, hallgatását, ám ha tűrőké­pessége határaihoz ér. a krí­zis csak súlyosabb lehet, mintha mindjárt a bajba ju­tás kezdetén támaszt kere­sett volna. Sokan azt remélik, függet­leníthetik magukat a környe­zetüktől. Valóban, a pszicho­lógia ismeri a kívülről és a belülről irányított ember tí­pusát. Az előbbinél a környe­zeti hatások erőteljesebben megszabják a viselkedésmó­dot, az utóbbinál a belsővé vált, beépített normák in­kább a mérvadóak. De a kör­nyezet — a család, az iskola, a lakókörnyezet, a társada­lom egészének — hatása alól senki sem vonhatja ki ma­gát, s fel kell ismernünk, hogy mi is visszahatunk rá, alkotó, cselekvő lényként alakítjuk önmagukat és vi­lágunkat is. Eközben válasz­tások sorozatával találjuk szembe magunkat, s előbb- utóbb döntenünk kell. mit választunk, mi a legfonto­sabb cél számunkra? Ne feledjük: mindig van mód arra, hogy változtas­sunk önmagunkon, helyzetün­kön! Lassú, fáradságos mun­ka az önismeretre jutás, fő­ként már idős korban, de ha " tanulunk tapasztalatainkból, elkerülhetjük, hogy újra és újra ugyanabban a labirin­tusban találjuk magunkat. Ha tévutakón át is, de a fejlődés elvezethet a konflik­tusmegoldás készségének ki­alakulásához. Pierre Cár din Egyenesen Párizsból repült hozzánk. Személyesen ellen­őrizte a nevét viselő buda­pesti butik megnyitását és a modelljeit felvonultató di­vatbemutatót. Pierre Cardin — a francia divattervező, mecénás, szín­ház- és étteremhálózal-tulaj- donos. Élete csupa mozgalmasság, tevékenység. Egészen fiata­lon kapcsolatba kerül Jéan Cocteauval és Christian Be- rarddal, és filmjeikhez — például az Állat az ember­ben címűhöz — kosztümöket és maszkokat tervez. 1946- ban az akkor alakult Chris­tian Dior céghez csatlakozik. Jellegzetes hajtással bőví­tett ujjú kosztüm. majd négy év múlva saját céget alapít. Az első feltűnést 1954-ben a gömb stílusú Cardin mo­dellek aratják világszerte. Női és férfiöltözékeket, gye­rekruhákat tervez. Színházat alapít, az Espace Cardint, amely színház- és kiállító­terem — s aho) a kortárs ma­gyar képző- és textilművé­szet is bemutatkozott, s ahol a Kodály-év alkalmából nagy sikerű magyar műsort mu­tattak be. Az öltözködés mellett az emberi környezet tárgyai iránt is érdeklődést mutat — bútorstúdiót nyit. Különle­ges élelmiszereket forgalma­zó Maxim's üzletei és étter­mei behálózzák a világot. Butikjai, divatházai New Yorktól Pekingig, Egyiptom­tól Törökországig reprezen­tálják az elegáns Cardin- stílust. Tavaly szerződést kötött a magyar Hungarotex Textil­külkereskedelmi Vállalattal a Pierre Cardin Hongrie védjegyű termékek gyártásá­ra. A kollekció férfi-, női kon­fekciót, bőrruházati terméke­ket, alsóruházatot, kötött­árut. háztartási és lakástex­tíliákat, valamint ruházati kiegészítő cikkeket tartal­Elegáns férfiöltöny egyso­ros gombolással, kemény reverrel. máz. A hazai alapanyaggyár­tó és konfekcionáló vállala­tok a magyarországi terme­lési viszonyokhoz adaptált Cardin-modelleket belföldre és meghatározott piacon ex­port-értékesítésre készítik. Az első 100 modellből álló őszi—téli kollekciót nemrég divatbemutatón láthattuk. Kádár Márta TOLNA KÉPÚJSÁG 5 T •• •• ff | • • rr Toruikozo-, konyharuha-szárítc J Házilag is készíthető táro­ló- és szárítóalkalmatosság a törülközők és konyharuhák számára. Ehhez ad segítsé­get rajzunk. A) Egy hüvelykes deszká­ból készítjük a falra erősít­hető pajzsot. Ebbe van bele­kapcsolva a B) ábrán oldalnézetben lát­ható. két darabból összeeny­vezett. s a lécek számára megfelelő vájolatokkal ellá­tott, ív alakú léctartó lemez, amelyet a C) ábrán l'elülnézetben szemléltettünk. Ugyancsak jól megfigyelhető, hogy a vá- jolatokba betolt, lekerekített és átfúrt lécvegeket 2 milli­méteres horganyzoti huzalra felfűzve hogyan rögzíthetjük a helyére. D) Használaton kívül — ez­zel a megoldással — a szári - tóléceket felhajthatjuk . TÖLTÖTT GOMBA Hozzávalók 2 személynek: 12 db nagy fejű gomba, 1 hagyma, 1 nagy paradicsom, 1 kávéskanál vaj. só, bors. 1 csomag petrezselyem, 1 evő­kanál reszelt sajt, 1,5 dl tej­szín. Óvatosan levágjuk a gom­ba szárát. A szárát megtisz­títjuk, és apróra vágjuk. Fel­daraboljuk a hagymái is. A paradicsomot leforrázzuk, haját lehúzzuk, és magját el­távolítjuk. A vajat egy ser­penyőben felforrósíljuk, és a hagymát benne üvegesre pároljuk. Majd beletesszük a gombaszárakat. Megkeverjük és erős lángon megsütjük. Vé­gül hozzákeverjük a paradi­csomot, sózzuk, borsozzuk és petrezselymet keverünk hoz­zá. A gombafejeket tűzálló, kivajazott nagy tálba egymás mellé rakjuk. Az elkészített keveréket beletöltjük és re­szelt sajttal megszórjuk és tejszínnel meglocsoljuk. Zsír- papírt (pergamenpapírt) meg­vajazunk, és betakarjuk ve­le a gombát. Sütőben magas hőfokon 15 percig süljük 5 perccel a sütés befejezése előtt levesszük a papirt. GOMBASALÁTA Hozzávalók 4 személynek: 50 dkg gomba. 2 csomag pet­rezselyem, 1 kávéskanál mus­tár, só, bors, fél citrom leve. 6 evőkanál olaj, 4 evőkanál tejszín. A gombát vékony szeletek­re, a petrezselymet apróra vágjuk, és a gombához ke­verjük. A salátaszósz elké­szítéséhez mustárt, sót, bor­sot teszünk egy tálba, és rá­öntjük a citrom levét, és jól elkeverjük, hogy a só feloldódjon. Hozzáöntjük az olajai és a tejszínt. Jól össze­keverjük. Tálalás előtt a gombát belekeverjük ebbe a szószba. Megszórhatjuk re­szelt sajttal. A gombasalátát csak fris­sen készítve fogyasszuk, mert hamar elveszíti ízet. es meg is barnul. Bútorakció A BONYHÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ TÁJÉKOZTATJA KEDVES VÁSÁRLÓIT. HOGY A SZÉK- ÉS KÁRPITOSIPARI VÁLLALAT MOHÁCSI GYÁREGYSÉGÉNEK TERMÉKEIBŐL ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT bútorbemutatót tart 1983. október 13-a és 17-e között a bonyhádi művelődési házban. Nyitva tartás: naponta 10—18 óráig. Bemutatásra kerülnek: ülőgarnitúrák, heverők. étkezőszékek. (8 18)

Next

/
Oldalképek
Tartalom