Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

2 Képújság 1983. október 2. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Libanonban, heves harcok után, létrejön a tűz- szüneti megállapodás — Reagan beszédével megkezdődik az ENSZ közgyűlési ülésszakának általános vitája — Szo­ciáldemokrata siker a brémai és hesseni tartományi vá­lasztásokon — Idő előtti választások Kenyában. Kedd: Indira Gandhi javaslatára nemhivatalos csúcs- értekezletet tartanak New Yorkban csaknem húsz állam vezetői — a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank köz­gyűlése Washingtonban. Szerda: Andropov nyilatkozata időszerű nemzetközi kér­désekről — Szovjet—csehszlovák külügyminiszteri talál­kozó Moszkvában. Csütörtök: A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 31. fordulója — Szovjet—dél-jemeni tárgyalások — Az ame­rikai hadügyminiszter Kínában. Péntek: A New York-i csúcsértekezleten részt vevő Lo- sonczi Pál felszólal az ENSZ-közgvűlés általános vitájá­ban — Tüntetések Pakisztánban — Izraelben meghiúsul­nak a nagykoalíciós tárgyalások. ^ Szombat: Az európai szakszervezetek békefelhívása — Harcok Salvadorban, Nicaragua az ENSZ napirendjére javasolja a közép-amerikai válságot. A hét 3 kérdése 1. Mit jelzett Reagan beszéde és Andropov nyilatkozata? A nemzetközi helyzet jelenlegi állapotában, amikor érez­hetően megnőtt a feszültség, nem tűnik közeli lehetőség­nek egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó. A héten mégis tanúi lehettünk egy közvetett „csúcspárbeszédnek'’. Az ENSZ közgyűlési ülésszakának általános vitájában — ahol a hagyományok szerint mindig a brazil képviselő kap elő­ször szót — ezúttal Reagan amerikai elnök nyitotta meg a sort és az Egyesült Államok külpolitikai törekvéseit fog­lalta össze. Folytatódott az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán az általá­nos politikai vita. Az ülésszakkal párhuzamosan sor ke­rült a New Yorkba utazott állam- és kormányfők tanács­kozására is. Megváltoztak az ENSZ-tradíciók abban a vonatkozás­ban is, hogy a vita második napján elmaradt az ilyenkor szokásos Giromiko-beszéd. A szovjet külügyminiszter, hosszú hivatali ideje során először, kénytelen volt távol­maradni az ülésszakról, az amerikai hatóságok magatar­tása miatt. A szovjet felszólalás így későbbre halasztódott a világszervezetben, de a Reagan-beszéd másnapján el­hangzott Andropov nyilatkozata, amelyben a világpoliti­ka bonyolult fejleményeit a Szovjetunió szemszögéből ér­tékelte. Reagan ugyan nagy általánosságokban szót emelt a nuk­leáris háború ellen, a gyakorlatban viszont semmi sem mutatott arra, hogy véget kívánna vetni a fegyverkezési hajszának és hozzá kívánna járulni a nemzetközi bizalom erősítéséhez. Amit ténylegesen letett az asztalra: a genfi INF (középhatósugarú atomeszközök korlátozása Európá­ban) tárgyalásokon előterjesztett új amerikai javaslatok csokra. Főként két új tényezővel, az Egyesült Államok nem kívánja közvetlenül összekapcsolni az ázsiai konti­nensen levő középhatósugarú eszközöket az európaiakkal (erről soha nem is lehetett szó!) és Washington hajlandó tárgyalni a repülőgép-szintről. (Még szép — tehetnénk hozzá, hiszen az „előretolt stratégia” keretében több mint 800 nukleáris fegyverek célbajuttatására alkalmas ame­rikai repülőgépet állomásoztatnak kontinensünkön, mi­közben a hasonló szovjet légiflotta csupán 461 egység­ből áll.) A Reagan-beszéd után is maradt a kettős lényeg: 1. Wa­shington már az idei esztendő végén meg akarja kezdeni az eurórakéták telepítését; 2. Mindenképpen olyan „egyen­súlyt” akar, hogy a NATO oldalán — beleértve a francia és brit eszközöket — mintegy kétszáz rakétával túlsúly­ban legyenek. Az elfogadhatatlan javaslatokat az Egyesült Államok éles szovjetellenes kirohanásokkal párosítja, ele­ve kedvezőtlen légkört teremt s közben a másik felet vá­dolja — úgymond — a rugalmasság hiányával. Az Andropov-nyilatkozat kulcselemeit éppen a rugal­massággal ötvözött határozottság, valamint a világos be­széd jelentették. Szembesítette az amerikai szavakat az amerikai politika gyakorlati cselekedeteivel,'nem hallgat­va el ezzel kapcsolatos kemény bírálatát és aggodalmát. A tárgyalások előtt nem zárult be az ajtó, a Szovjetunió fenntartja korábbi építő javaslatait és kész megvizsgálni minden ésszerű indítványt — viszont egyértelműen vissza­utasítja az erőpolitikai próbálkozásokat, a zsarolásf kísér­leteket, az egyensúly megbontására tett lépéseket. 2. Mit eredményezett a New York-i csúcsértekezlet? Indira Gandhi, indiai kormányfőnek, az el nem köte­lezettek mozgalma elnökének kezdeményezésére, úgy is mondhatnánk, hogy új típusú, eddig még nem alkalmazott politikai rendezvény zajlott New Yorkban. Csaknem húsz ország állam és kormányfői gyűltek össze nemhivátalos csúcsértekezletre, amelynek keretében rövid beszédben összegezték álláspontjukat, de mód nyílt sokoldalú, kötet­len eszmecserére is. A csúcsértekezleten — s ez a mai helyzetben érthető — nem voltak jelen az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői. A „csúcsok csúcsához” megfelelő feltételeket kell.teremteni, s ez ma azon múlik,'mennyire képes Wa­shington a józan ész szavára hallgatni. A New York-i ta­lálkozó lehetőségeinek ez természetszerűleg erőteljes kor­látokat szabott, hiszen nem titok, hogy a világpolitika Megfeszített erővel folyik a nyomozás a belfasti Maze- börtönből megszökött rabok után. Képünkön: az Eszak- írországban állomásozó brit csapatok egyik járőröző osztaga. alapvető meghatározói közé tartozik a szovjet—amerikai kapcsolatrendszer. A New York-i találkozó jelentősége azonban így is két­ségbevonhatatlan, jóllehet az ENSZ tagállamainak csupán kisebbsége vett részt' rajta, de ott voltak a szocialista or­szágok, a Varsói Szerződés tagjai közül Lengyelország, Bulgária és hazánk képviseletében Losonczi Pál, állam­elnökkel vett részt Jugoszlávia is. Jelen voltak több nyu­gati ország vezetői, Mitterrand francia elnöktől a finn államfőn és svéd miniszterelnökön át az osztrák kancellá­rig. S természetesen többen képviselték a fejlődő világ különböző iráríyzatait. A csúcs nemhivatalos jellege és eszmecseréinek kötet­lensége nem adott módot arra, hogy terjedelmes doku­mentumok szülessenek, nem is ez volt a találkozó célja. Azzal járult hozzá a légkör javításához, hogy példájával bizonyította: a különböző társadalmi berendezésű, más­más szövetségi rendszerhez tartozó államok is képesek szót érteni, ha azt valóban meg kívánják tenni. A ma­gyar külpolitika (az Elnöki Tanács elnökének felszólalása a csúcsértekezleten és az ENSZ-ben, különböző megbeszé­lései, külügyminiszterünk találkozója számos kollegájá­val) a maga szerény eszközeivel és lehetőségeivel minden módot ki akar használni arra, hogy együtt szocialista szö­vetségeseivel, útját állja a feszültség további növekedésé­nek s az enyhülés vívmányainak védelmezője legyen. 3. Tartós lehet-e a libanoni tűzszünet? Tíz év leforgása alatt létrejött a 179. tűzszünet Libanon­ban, legalábbis a bejrúti A1 Amal című lap ezt a szám­adatot közli. Ezúttal azonban többről van szó, mint rutin- fegyvernyugvásról, amely kérészéletű, hiszen súlyos pol­gárháborús, külföldi beavatkozástól sem mentes időszak zárult le, veszteséglistáján csaknem kilencszáz halottal és kétezer sebesülttel. Vagy könnyelműség lenne azt állítani, hogy lezárult? Ez az a kérdés, amelyre lehetetlen ma még igazi választ adni. Figyelmeztető lehetett a hajnali tűzszünetet megelő­ző utolsó éjszaka, amelynek során rendkívüli hevességet értek el a harcok. Ezzel is jelezve: egy utolsó rohammal még mindenki meg akarja javítani pozícióit. A tűzszünet tartóssága mindenesetre megkívánná, hogy 1. egyezségre jussanak a nemzetközi ellenőrzés módoza­tait illetően; 2. tisztázzák egy nemzeti megbékélési kon­ferencia kereteit, amely hatékony garanciákat adhatna mindenki számára; 3. intézkedés történjék a külföldi csa­patok kivonásáról. (Külön bonyolítja a helyzetet, hogy az úgynevezett békefenntartó erők tevékenyen beavatkoztak a belső harcokba a jobboldal javára!) A közvetlen tűzszüneti teendők mellett még két jelentés mutatja a problémák összetettségét. Hírek érkeztek az Arafathoz hű palesztin egységek összeütközéséről szíriai erőkkel, nyilván ez a belviszály, amely a libanoni Bekaa- völgy körzetében zajlik csak kuszálja a frontokat. Érdek­lődést keltettek az izraeli táviratok is: a Samir vezette Likud és az ellenzék közötti nagykoalíciós tárgyalások a libanoni nézeteltéréseken hiúsultak meg. Az ilyen belpoli­tikai kötélhúzás és egy lehetséges rendkívüli választások kiírásának fényében, a világ mindig tart attól, nem kato­nai kalanddal akarják-e biztosítani a „nemzeti egységet''? Az, hogy libanonban nem lőnek, hanem a diplomácia került előtérbe, önmagában kedvező jelzés. De az igaz­sághoz tartozik, hogy túl sok a bizonytalanság és a kér­dőjel ... RÉTI ERVIN Libanoni helyzetkép: romba dőlt épületek a Bejruttól dél­re fekvő Mreije városkában. A héten kihirdetett tűzszü­net sem csökkentette jelentősen a közel-keleti országban uralkodó feszültséget. A magyar parlamenti küldöttség Grúziában Szombaton folytatódik a magyar parlamenti küldött­ség programja a Grúz Szov­jet Szocialista Köztársaság­ban. Apró Antalnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével a delegáció szerdán érkezett hivatalos baráti lá­togatásra a Szovjetunióba a Legfelsőbb Tanács meghívá­sára. Grúziában csütörtök óta tartózkodnak a magyar képviselők. A grúz házigazdák által összeállított program jóvoltá­ból a magyar küldöttség szé­les körű betekintést nyert a köztársaság gazdasági életé­be, megismerkedett a grúz kultúra és építészet múltjá­nak és jelenének néhány ki­magasló alkotásával. Grú­ziában, Magyarországhoz ha­sonlóan, igen jelentős szere­pet játszik a mezőgazdaság, nagy figyelmet fordítanak fejlesztésére. Ez az egyik alapja az egymás iránti nagy kölcsönös érdeklődésnek. A Grúz Legfelsőbb Tanácsban folytatott megbeszéléseken mindkét részről elégedetten szóltak a kapcsolatok alaku­lásáról, s megállapították: Magyarország és Grúzia kap­csolatainak további elmélyí­tését és bővítését óhajtják. Szombaton fogadta a ma­gyar parlamenti küldöttséget Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Grúz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára. Szakszervezetek a békéért A szakszervezetekbe tömö­rült európai dolgozóknak fo­kozniuk kell harcukat a bé­kéért és a földrészt fenyegető atomkatasztrófa elhárításáért — erre szólította fel őket a Szakszervezeti Világszövetség európai bizottsága berlini ülésének zárónapján közzé­tett felhívásában. A felhívás emlékeztetett arra, hogy közeledik az ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítése megkezdésének ha­tárideje. A telepítés végrehaj­tása a fegyverkezési verseny újabb fordulóját jelentené, annak minden negatív poli­tikai, katonai és társadalmi következményeivel. • Az ülés résztvevői meghív, ták Európa minden szakszer­vezetének képviselőit: vegye­nek részt az októberben, Szó­fiában rendezendő szakszer­vezeti béketalálkozón, ahol megvitatják, hogyan tehetné­nek minél többet a háború elkerüléséért. A felhívást magyar részről Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára írta alá. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Nigériai Szövetségi Köztársaság nem­zeti ünnep alkalmából táv­iratban üdvözölte Alhaji Shehu Shagari köztársasági elnököt. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ahmed Sekou Tourét a Guineái Népi és Forradalmi Köztársaság el­nökét az ország nemzeti ün­nepe alkalmából. * Szeptember 27. és 29. között Budapesten a Magyar Kül­ügyi Intézet, és a moszkvai világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok intézetének szak­értői tudományos konferen­ciát tartottak, amelyen az európai biztonság és együtt­működés időszerű kérdéseit vitatták meg. * Szombaton elutazott Buda­pestről a Varsói Pártbizott­ság delegációja, amely Ma­rian Wozniak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Po­litikai Bizottsága tagjának, a Varsói Pártbizottság első tit­kárának vezetésével az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának meghívására négy napot töltött Budapesten. A delegáció tanulmányozta a főváros ellátását, a városfej­lesztés. a pártirányítás kér­déseit. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára búcsúztatta. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. PÁRIZS Franciaországban nagy fel­háborodást keltett' a marseil- le-i nemzetközi vásáron elkö­vetett merénylet: az algériai és amerikai pavilon között pénteken délután másfél ki­logrammos plasztikbomba robbant, a kiállítás látogatói közül 28-an megsebesültek, s az egyik súlyos sebesült a kórházba szállítás után meg­halt. A merénylet után több terrorista csoport is bejelen­tette, hogy magára vállalja a felelősséget: az Orly nevű örmény szervezet és a Char­les Martel nevű szélsőjobb- oldali terrorista csoport. Ez utóbbi Marseille-ben az el­múlt években már több me­rényletet követett el észak- afrikai munkások, az algé­riai konzulátus és más algé­riai érdekeltségek ellen. Vé­gül a késő éjszakai órákban egy telefonáló bejelentette, hogy a „libanoni forradalmi hadseregek frakciói” nevű szervezet követte el a me­rényletet, tiltakozásként a li­banoni amerikai és francia beavatkozás ellen. PRAGA A Csehszlovák Szövetségi Árhivatal rendelkezése értel­mében szombattól emelked­tek egyes szolgáltatások árai Csehszlovákiában. A szolgál­tató tevékenységek és javítá­sok díjszabása ezúttal azokat a szakmákat érintik, ame­lyekre a február 1-el hatály­ba léDett áremelkedések nem vonatkoztak. Az árak módo­sításának az a célia. hogy a szolgáltató tevékenvséget végző szervezetek költségei megtérüljenek és megfelelő nyereség elérésével létrejöj­jenek a szolgáltatások szín­vonalának emelkedéséhez szükséges gazdasági feltéte­lek. A díjszabás-módosítás vonatkozik a varrógépek, fe­kete-fehér televíziók, mosó- gének, hangszerek, sportsze­rek. esernyők, bőrdíszműáruk iavítására. a kalankészítésre és -javítására. Drágul a fod­rász, a kozmetikus, valamint a pedikűrös. Többe kerül a szabás, a ruhatisztítás és -festés, az üvegezés, a kép­keretezés és a könyvkötés. Ugyancsak szombattól emel­ték az ob'an közvetítő szol­gáltatások árait mint az uta­zási irodák belföldi szállás- és járműfoglalási tevékeny­sége. A mosógépek javítására vonatkozó áremelés a mecha­nikus gépekre vonatkozik, az automata mosógépek javítá­sa egyidejűleg olcsóbb lett. Az új díjszabás a felsorolt területeken átlagosan 17,5 százalékkal emeli a szolgál­tatások árának felső határát. Az államilag meghatározott árak a megengedett legma­gasabb térítést jelölik, a nem­zeti bizottságok (tanácsok) az egyes javítások és szol­gáltatások konkrét árát a szükséges költségelemzések elvégzése alapján saját ha­táskörükben állapíthatják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom