Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
1983. október 2. ^ÉPÜJSÁG 3 A bemutatott gépek — munka közben A felhívás nyomán Szekszárdi brigád a Nemzeti Színházért i i < Felhívást fogalmaz a Pollack brigád Az idén hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bábolna. Míg az első rendezvényt ötezren, a tavalyit mór több mint 65 ezren tekintették meg. A hat év alatt negyedmilliónál több látogatót fogadtak. Az 1977. évi 2Ő kiállítóval szemben, most 164 bel- és külföldi cég mutatta be újdonságait az elmúlt héten. A bábolnai napok megrendezésével változatlanul az a fő cél, hogy ezzel is elősegítsék a népgazdaság gabona^- és húsprogramjának teljesítését, az exportképesség növelését. Egyúttal tükrözni kívánják, a rendszergazdálkodás lehetőségét abban, hogy szüntelenül megújítsák önmagukat, és a nehezebb gazdasági környezetben is versenyképesek tudjanak maradni. Az állattenyésztési és kukoricatermelési bemutatókon csak olyan kiállítók vehettek részt, akik gyakorlati alkalmazásra megérett újdonságokat is hoztak. A nagy világcégek mellett szerepelt több jelentős magyar vállalat. Forgószínpadszerűen egész nap. reggel fél tíztől délután fél négyig lehetett megnézni a gyakorlati gépbemutatót. Ezen, a külföldi szakemberek szerint legnagyobb közép-európai „mozgó” kiállításon, idén mintegy 50 új gépkapcsolás mutatta be mire képes. A kombinát kollektívája a múlt esztendőben érte el eddigi legnagyobb sikerét. A hétmilliárd forintos termelési érték változatlanul a legnagyobb volt a hazai mező- gazdasági termelőüzemek között. Annak ellenére, hogy a szabályozók változása — 1981-hez képest — több mint 130 millió forinttal csökkentette a nyereséget, mégis jelentősen túlteljesítették a tervezettet. Az eddigi legmagasabb — több mint 600 millió forintos — nyereséget értek el. Ebben döntő szerepet játszott a költségek — elsősorban a takarmányozásra és az energiahordozókra fordított kiadások — nagyarányú csökkentése. A másik fő tényező a termékek minőségének a javítása volt. A Tetra baromfitenyésztést ma is a világ első cégei között „jegyzik”. Három földrész 14 országába szállítják termékeiket. Az idén 1200 kü- lönrepülőgép-járatot vesznek ehhez igénybe. A Tetra 726- os broiler hibrid — termelési és vágási mutatói alaDján — ismét első helyre került a nemzetközi tesztversenyen. Azt, hogy mennyire javultak a mutatói, jól tükrözi az is, hogy tavaly a belföldi értékesítés 5 millió darabbal haladta meg az előző. évit. A barna héjú tojást termelő Tetra SL hibrid exportja is növekedett. A háztáji gazdaságokban egyre kedveltebb az igénytelen, kettős hasznosítású Tetra-hibrid. Az államilag már elismert fajták mellett újdonság a Tetra 82 broiler szülőpár, valamint a mini broiler. Sokat fejlődtek a kombinát ipari üzemei, ez elősegítette, hogy határidő előtt három hónappal teljesítették eddigi legnagyobb exportvállalkozásukat: 516 komplett technológiával ellátott baromfiistállót szállítottak a Szovjetunióba, ahol négy nagy baromfigyárat építettek fel. A kombinátot 150 önelszámoló egységre „osztották" fel. Ezek, a számítógépes irányítási rendszer segítségével, havonta és teljes körűen elszámolnak. Itt alakították ki elsőként 1970-ben az iparszerű kukoricatermelési rendszert. Mivel hamarosan a hazai gazdaságok egész sora csatlakozott hozzá, 1973-ban 70 gazdaság közös vállalatot alapított. A Bábolnai Iparszerű A kiállítás első napján már számos Tolna megyei szakemberrel lehetett találkozni. A nyitás után közvetlenül futottunk össze Bogár Györggyel, az Agrober főmérnökével. Természetesen leginkább az érdekelte, ami a gazdasági beruházások tervezésénél felhasználható. Ilyen például az Érdért által gyártott hulladékégető kazán, már csak azért is, mert mostanában, mint mindenütt a mezőgazdaságban is, előtérbe kerültek az energiatakarékos megoldások. Itt voltak a zombai Egyetértés, a gyönki Petőfi Tsz, a KSZE, a paksi és a Szekszárdi Állami Gazdaság, valamint a decsi Egyetértés Tsz szakemberei is. Kukoricatermelő Közös Vállalat, közismert nevén az IKR, gépparkjának jobb kihasználásáért a kalászos gabonákat, a cukorrépát, a napraforgót, legújabban pedig a tömegtakarmányokat is bevonták rendszereik sorába. A 245 taggazdaság ma már több mint félmillió hektárt művel bábolnai technológiával. Ez a hazai szántóföldi terület 12 százaléka, a kukoricának pedig egyharma- da. Az idei rendkívül súlyos aszály nagyon megviselte a kukoricaföldeket. Az elegendő esőt kapott taggazdaságok azonban most is bizonyítják a rendszer életrevalóságát: tíz tonnánál nagyobb hozamokat is várnak. Nemcsak az ökológiai és ökonómiai adottságokat, hanem a termés tervezett felhasználási célját is messzemenően figyelembe veszik. Ennek megfelelően alakítják ki a ma már mintegy 5500 gépből álló gépparkot, a hozzá tartozó mintegy 400 millió forint értékű alkatrészkészletet, és a termelés egyéb eszközeit. A bábolnai kukoricatermelési technológia külföldön is nagy érdeklődést keltett: Csehszlovákiában idén már 20 ezer hektár kukoricát művelnek a bábolnai iparszerű rendszerrel. Nagy János, a decsi tsz elnöke így nyilatkozott a kiállításról. — Minden évben érdemes elmenni az olyan kiállításokra, ahol a legmodernebb gépekkel, eszközökkel és fajtákkal lehet megismerkedni. Tavaly például itt Bábolnán találkoztam először Géhl rakodógéppel: 20 perc alatt kirakja a vagonból a sót, műtrágyát, s mindent ami a szövetkezetbe érkezik. Természetesen megvettük. — Idén nem találkoztunk — eddig legalábbis — hiánycikkel. Igen tetszett viszont a Becker vetőgép, valamint az IH gabonavetőgép. Láttuk azt a Carborobot kazánt is, amit még idén szeretne megvenni a szövetkezet. Ezenkívül számos újdonságot, ami remélhetőleg mielőbb a forgalomba kerül. Már hírül adtuk, hogy megyénkben elsőként a Szekszárdi Húsipari Vállalat Pollack Mihály szocialista brigádja egy kommunista műszak bérével járul hozzá az új Nemzeti Színház építéséhez. Lássuk, hogyan született a felajánlás ötlete, ismerkedjünk kicsit a brigáddal. — Láttam és hallottam a televízióban a felhívást a Nemzeti Színház építéséről. — kezdi Temesvári Tamás, aki szerkesztőségünket is értesítette a felajánlásról. Másnap reggel szóltam a brigádunknak, mi lenne, ha felajánlanánk egy kommunista műszakot. Ezt megbeszéltük Valentin Ferencnével, a munkaverseny-szervezővel és megfogalmazódott a mi felhívásunk is vállalatunk valamennyi szocialistá brigádjához. Nyomban megkerestük a népfront megyei bizottságát, gyorsak voltunk, hisz elsőként jelentkeztünk a megyéből. Felhívtuk telefonon Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát is. Ö örömmel vette jelentkezésünket, kérte, hogy írásban küldjük el. — Brigádunktól nem idegen az ilyen jellegű munka- vállalás. — néz körül társain Unyi Ferenc brigádvezető. Akkor alakult brigádunk, amikor még Állatforgalmi Vállalat néven szerepeltünk. Munkaterületünk a beruházás, és a beruházások ellenőrzése. Jelenleg Borsi Györgyné, Simon Györgyné, Werling Józsefné, Gondi Csaba, Gaján Sándor, Jung Henrik, Kopcsó György, Pálinkás István, Temesvári Tamás a brigád tagja. Más briPéntek délután. A szekszárdi autóbusz-pályaudvaron várakozó, nyüzsgő tömeg. Tömött autóbuszok viszik az utazókat. Megszokott kép ez a hétvégeken, de van valami szokatlan is. Az irodaépület mellett izgatottan váró, beszélgető zöldegyenruhás volánosok csoportja. — Megmondtuk neki, hogy húzzon jó előre — mondja egyikük, majd hozzáteszi: — Most már itt kell lennie. Majd kis idő múlva: — Jön már — állapítják meg egyszerre többen, s a következő pillanatban már fékez is előttünk a sárga Ikarus. A vezetőülésből kiszálló Apari János sióagárdi gépkocsivezetőt először hangosbeszélőn köszöntik, majd Rizner Jenő forgalmi vezető meleg szavait hallgatja elérzékenyülten a nyugdíjba vonuló „pilóta”. Harminc évet töltött el példamutatón, szerényen, csendesen, kötelességtudón dolgozva, 1 millió 200 ezer kilométer balesetmentes vezetéssel a háta mögött, a Volánnál. Hogy mennyi minden van a harminc év mögött, azt már az irodában elevenítjük fel, miután Rasch Henrik az üzemegység osztályának vezetője oklevelet és pénzjutalmat adott át a jól megérdemelt pihenésre menőnek. — Küzdelmes, szép, de kegyetlenül nehéz volt — kezdi az emlékezést Apari János. — Nagyon sok munka, sokszor lehetetlen helyzetek megoldása, örök bizonyítás volt ez a harminc év. Ha mégegyszer kezdeném, akgádokhoz hasonlóan mi is járunk néha közösen is kiállításokra, író-olvasó találkozókra és színházba. — Ismerték-e a régi Nemzeti Színházat? — Nekem bérletem is volt ott — szólal meg Gondi Csaba. — Pesten jártam középiskolába és a Nemzeti volt az állandó színházunk. Emlékezetes előadás maradt számomra, amit Sinkovits Imrével és Kálmán György főszereplésével láttam, a Marat halála. Ott láttam Az ember tragédiáját is. Tetszett maga a színház is belülről. Sajátos hangulata volt a gipszstukkóknak, a piros bársonyszékeknek. — Vállalatunknál 53 szocialista brigád van. — Tájékoztat Valentin Ferencné kor is ezt a hivatást választanám. Persze csak úgy lehet csinálni, ha szereti az ember a szakmát, a kocsit és megvan az otthoni háttér. A nejem mindent elintézett helyettem. Semmire nem volt gondom, semmiért nem kellett idegeskednem. Aztán peregnek tovább az emlékek. Az örökjáró Csepelek képe elevenedik meg, melyekben a vidéki utakon jól lehetett aludni és csak „akkor ébredt fel az ember, ha a motor leállt.” Á tengelytörő utak, a szalonnamunkaverseny-szervező. — Az elmúlt években is tettek hasonló vállalást pl. a városi sportcsarnok építésénél, vagy az öregek segítéseként, a szociális otthonban férőhelyek bővítésére. A színházépítési felhívásunkra vállalatunktól már jelentkezett a Vasas és a Bolyai Farkas brigád is. Az e célra szervezendő kommunista műszakra 1984 első félévében kerül majd sor. Pénzösszegről csak az elmúlt év tapasztalata alapján lehetne szólni. Akkor két kommunista műszak munkabére kétszáztízezer forint volt. Ezekben valamennyi brigád részt vett. Az új Nemzeti Színházért mi egy műszak bérét ajánlottuk és bízunk abban, hogy brigádjaink követnek bennünket... DECSI KISS JÁNOS kenyér, kenyér-szalonna „változatos” étrend, s minden előjön, ami a harminc évből néhány percbe belefér. Beérkezett tehát az utolsó járat. Apari Jánosnak most már nem kell korán kelnie és lekocogni a garázsba, hogy indulásra előkészítse a kocsit. Több idő jut a hobbijára, a barkácsolásra, fényképezésre is. „Nevelek malackát, szőlőm, konyhakertem van és ezzel megleszek valahogy.” — mondja. — él—gk — Gratulálok, János bácsi! Tolna megyeiek - Bábolnán Közélet Tambovi tapasztalatcsere Tegnap, a délutáni órákban érkezett haza a Szovjetunióból Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke, és István József, a megyei tanács elnökhelyettese. A kéttagú delegáció szovjet testvérmegyénk, a Tambov megyei tanács elnökének meghívására töltött négy napot Tambovban, ahol — egyebek között — a Tambov megyei városok lakossági ellátását tanulmányozták, továbbá azt, hogy a helyi erőforrásokat mi módon lehet bevonni a városfejlesztésbe. Az utolso Járót Bábolna *83 Mozgó kiállítás
