Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
1983. szeptember 10. tfÉPÜJSÁG 3 Társadalmi eszmecsert a választási törvényről Erősödjön tovább a népképviselet A szocialista demokrácia fejlesztése, tökéletesítése rendszeresen napirenden szerepel, ha közéleti dolgainkról esik szó. Ennek pedig egyik alaptétele, hogy minden hatalom a választóktól ered. Bár önmagában egy törvénytől aligha várható, hogy megváltoztatja a kialakult — és bizony, még nem mindenben a legtökéletesebb — társadalmi gyakorlatot, az új választási törvényjavaslat mégis fontos lépés közéletünk további demokratizálásában. A népfront által most társadalmi vitára bocsátott jogszabály-tervezet a szakemberek hosszas, alapos előkészítő munkája nyomán nyerte el jelenlegi formáját, amely azonban még korántsem tekinthető véglegesnek, több alternatív javaslat is szerepel benne. Éppen azért, hogy maguk a választópolgárok, a közügyek iránt érdeklődő emberek is véleményt mondhassanak róla, észrevételeket tehessenek rá, s csak azután kerüljön majd az országgyűlés elé. Hangsúlyozni kell, hogy választási rendszerünk nem szorul gyökeres reformokra, a korábbi alapelvek továbbra is érvényben maradnak. !?•’ az országgyűlési képviselőket, a községi, városi tanácsok tagjait a választópolgárok továbbra is általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. Szükségesnek látszik azonban, hogy néhány korábbi előírást módosítson az országgyűlés. Az elmúlt választások tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb esetben került sor az egyes választókerületekben két vagy több jelölt állítására. Ez összefüggött azzal, hogy azokat a jelölteket, akik végül nem kerültek be a népképviseleti szervekbe, környezetük bukott embernek tekintette. Az új jogszabály-tervezet kötelezővé teszi a kettős vagy többes jelölést, vagyis a jövőben nem fordulhat elő, hogy az állampolgárok valamely körzetben csak egyetlen emberre adhatják szavazatukat. Azok a képviselő-, illetve tanácstag-jelöltek, akik megszerzik az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótmandátumot kapnak. A többes jelölés nagyobb felelőséget ró a választópolgárokra is, akiknek módot kell adni arra: minél alaposabban megismerjék a jelölteket, elképzeléseiket, hiszen csak így lesz alapjuk, indokuk a választásra. Korábban sok gondot okozott az is, hogy a népképviseleti testületekben bizonyos érdekviszonyok nem fejeződtek ki kellően. Ezért is szükségesnek látszik az a rendelkezés, hogy az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát ne egyéni választókerületekből, hanem országos listáról válasszák meg. Ezeknek a képviselőknek a személyére különböző társadalmi és tömegszervezetek tehetnek javaslatot, s megválasztásuk esetén ők ezeknek a szerveknek a véleményét, érdekeit képviselik a parlamentben. A társadalmi vitára bocsátott tervezet olyan javaslatot is tartalmaz, hogy célszerű lenne 20—25 százalékkal csökkenteni a helyi tanácsok tagjainak számát. Nem titok, hogy vannak, akik eredetileg még radikálisabb létszám- csökkentésre gondoltak. Ennek legfőbb indoka, hogy sok helyen a tanácstestületek már inkább valamiféle népgyűlésre hasonlítottak, a nagyszámú testületek kevésbé voltak képesek az érdemi munkára. Ez alkalmasint oda vezetett, hogy a kisebb létszámú végrehajtó bizottságok vették ténylegesen kezükbe az irányítást, a tanácstagok testületé pedig többnyire csak formailag döntött, jóváhagyta, szentesítette az elképzeléseiket. Bizonyára élénk vitát vált majd ki a társadalmi vitákon az önálló tanács nélküli társközségek helyzete. Ezeknek a lakosság gyakran joggal érzi úgy, hogy érdekeit a körzetesített tanácsban kevésbé tudják képviselni, a csatolt falvak a székhely- községekhez képest hátrányos helyzetbe kerülnek. Jogosnak tűnik tehát az az igény, ami az új jogszabály- tervezetekben is megfogalmazást nyert: a kisebb falvakban a tanácstagokból alakuljanak községi elöljáróságok, amelyek önálló, érdemi hatáskörrel is rendelkeznek. összességében megállapíthatjuk, hogy a tervezett új rendelkezések egyértelműen azt szolgálják: erősödjön tovább a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — társadalmi, politikai szerepe, közéleti súlya, s egyben az állampolgárok közéleti aktivitását is növeljük a joggyakorlás lehetőségeinek bővítésével. A viták során a megoldási módozatokban, az egyes részkérdésekben, persze, lehetnek majd eltérő vélemények, olyan észrevételek, amelyek egyelőre nem szerepelnek a törvényjavaslatban. De a társadalmi eszmecsere, a széles körű közéleti párbeszéd célja éppen az, hogy a paragrafusok ezáltal tovább gazdagodjanak, még alkalmasabbak legyenek társadalompolitikai céljaink megvalósítására. DEÁK ANDRÁS A SZOT Elnökségének állásfoglalása a felszabadulási munkaversenyről A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége pénteki ülésén konzultációt tartott az 1984. évi népgazdasági terv főbb összefüggéseiről. A testület tagjai további napirendi pontként a vasiparban és a kereskedelemben létrejött új gazdálkodási formák gazdasági és társadalmi hatásainak szakszervezeti tapasztalatait tekintették át. Az elnökség a továbbiakban a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácsának tapasztalatairól szóló jelentést vitatta meg. Ezután az elnökség úgy határozott, hogy szeptember 15-ére ösz- szehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését, ahol megtárgyalják a szak- szervezetek kádermunkájának időszerű kérdéseit és fejlesztésének feladatait. Végül a SZOT Elnöksége állásfoglalást fogadott el a felszabadulási munkaversenyről. Ebben rámutat: számos szocialista brigád — elsőként bányász és vasas kollektívák — javasolták, hogy induljon munkaverseny hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére. A kezdeményezők célja, hogy hatékonyabb munkával, sokoldalú közéleti tevékenységükkel és művelődési törekvésekkel még inkább elősegítsék a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatának végrehajtását, a hatodik ötéves terv eredményes befejezését. A munkaversenyt kezdeményező brigádok szándékai egybeesnek legfontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai • törekvéseinkkel. Konkrét tettekben akarják kifejezni szocialista céljaink iránti elkötelezettségüket, hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének elősegítését. A szakszervezeti mozgalom ezért helyesli és minden erejével támogatja a kezdeményezést. Felhívunk minden dolgozót — munkásokat, alkalmazottakat, értelmiségieket — ipari és mezőgazdasági üzemben, hivatalban és intézményben: vegyenek részt a fel- szabadulási munkaversenyben! Tegyenek meg mindent a jobb, a hatékonyabb, a fegyelmezettebb munkáért. Legyen eredményesebb a termelőmunka, az ügyvitel, a termelést kiszolgáló adminisztráció, a dolgozók ügyeinek intézése, az egészségvédelem, az oktatás. Mindenütt fordítsanak nagyobb figyelmet a kezdeményezések felkarolására, a formalitások elleni fellépésre. Az év hátralevő időszakában és az 1984—1985-ös években vállalkozzanak nagyobb munkaeredmények elérésére. Az év hátralévő hónapjainak teljesítménye döntően befolyásolja népgazdaságunk egész évi eredményét. Számítunk arra, hogy ez a kezdeményezés már az 1983. évi feladatok megvalósításában is érezteti hatását. Ez évi céljaink feszített követelményei a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben igénylik a dolgozók önkéntes kezdeményezéseit. helytállását. Munkánkat változatlanul nehezítik a számunkra kedvezőtlen külgazdasági viszonyok. Gondjainkat súlyosbítja a mezőgazdaságban bekövetkezett aszály. A veszteség mértéke azonban szervezett, gondos munkával csökkenthető. Különösen az export növelése terén van sok tennivaló. Ehhez az iparban különösen nagy erőfeszítésekre van szükség. Meggyőződésünk, hogy a kezdeményezések országos méretűvé válása, a dolgozók termelési aktivitásának tömeges növekedése nélkülözhetetlen népgazdasági feladataink megoldásához, az életszínvonal védelméhez. Felhívjuk a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, hogy biztosítsák a felszabadulási munkaverseny kibontakozásának feltételeit. A verseny szervezésének, értékelésének és elismerésének minden szakában erősödjenek a demokratikus módszerek, a szocialista brigádoknál pedig az önkormányzat elemei. A felszabadulási munkaverseny országos szintű értékelésére a hatodik ötéves terv befejezésekor kerüljön sor. A szak- szervezeti szervei, tisztség- viselők tekintsék alapvető feladatuknak a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolását, és minden munkahelyen a kibontakozását; törekedjenek a munkaverseny és a munkajavító mozgalmak formális, bürokratikus vonásainak visszaszorítására, arra, hogy a jobb és hatékonyabb munka feltételei mindenütt biztosítva legyenek; népszerűsítsék a kiváló eredményeket elérő dolgozókat és kollektívákat. A hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére induló munkaverseny méltó módon járul hozzá szocialista • céljaink megvalósításához — hangzik a SZOT Elnökségének állás- foglalása. HÉTRŐL I HÉTRE 1 HÍRRE A múlt l\éten még csak a naptárból 'vehettük észre, de ezen a héten már saját bőrünkön is tapasztalhattuk az évszakváltást. A sárguló, rozsdásodó lombok, a lassan pergő levelek láttán már vártuk érkezését, kopogtatását, de úgy tűnt, mintha késne még. Hétfőn aztán megérkezett esővel, széllel, hűvösebb levegőt terelve maga előtt. Itt van újra az ezer színben pompázó, gyümölcsöt érlelő, néha ködös, de .mégis szép ősz. Kirándulások A fiatalokat, diákokat váltva most az idősebbek kelnek útra, hogy hazánk valamelyik szép táján üdüljenek, pihenjenek, megismerkedjenek egy-egy tájegységünk nevezetességeivel. Szaporodik az 1—2 napos kirándulások száma. Lapunk szerint a Bonyhádi Zománcárugyár szocialista brigádvezetőinek Balaton körüli utazása jelentette a kezdetet. Olyan jutalomút volt ez, ahol a látvány megmutatása mellett az is céljuk volt és lehetett a szervezőknek és a résztvevőknek, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket, új barátságokat alakítsanak ki, vagy a régebbieket elmélyítsék, fokozzák. Szakmai szempontból nézve is jelentősége van az ilyen, vagy az ehhez hasonló kirándulásoknak. Ugyanis a kikapcsolódás mellett biztosan szóba kerül a munka is. Jó ötletek, hasznosítható gondolatok, elképzelések cserélnek gazdát. S az — én így csinálom ..., próbáld meg te is ... — egy kicsit már képzés, továbbképzés, még ha nem is mondjuk ki. Eredményeit aztán a mindennapokon tapasztalhatják, mérhetik le vezetők és vezetettek egyaránt. A bonyhádi mellett még jó néhány hasonló Tolna megyei példával találkozhatunk most is, de később is. Színházi járat Egyre gyakrabban hallhatunk, olvashatunk színházaink évadnyitó társulati üléseiről, s az új színházi produkciókról. A mi megyénk nem rendelkezik állandó színházzal — ezt bizonyára mindenki tudja — mégis eljut hozzánk nagyon sok értékes előadás. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ az idén is gazdag programot kínál. Hogy .mennyire élünk a lehetőséggel, az rajtunk, egyes embereken múlik. Hasznos kezdeményezésnek látszik a dunaföld- vári művelődési ház és a Volán helyi kirendeltségének terve. Októbertől különjáratokat indítanak — természetesen kellő számú jelentkezés esetén — a kecskeméti, a kaposvári és a budapesti színházak előadásaira. Azt nem tudom, hogy lesz-e „kellő számú jelentkező” Dunaföldváron, de abban biztos vagyok, jó dolog szószólói a duna- földváriak, és mindent megtesznek majd azért, hogy elindulhassanak ezek a járatok. Legalábbis az első. Utána biztos, hogy köny- nyebb helyzetben lesznek a szervezők, mert egy sikeres „akciónak” hamar híre szalad, s az emberek egymást győzik meg, beszélik Ruhaváltásra készülődnek a fák Vendégek az új tolnai telefonközpontban rá. hogy mozduljanak ki kényelmes lakásukból, a tévé és a rádió mellől, és „szippantsanak” egy kis színházi levegőt. Akit pedig a színház hatalmába kerít, az nem könnyen tud szabadulni tőle. Lám, a kultúra utáni szomjat így is ki lehet elégíteni. Reméljük, a példa, mert ez is példa ám a javából, követőkre talál. A gazdagodó Kocsoia Apró, de mégis jelentős híreket adtunk megyénk egyik szép településéről, Kocsolá- ról. Mind-mind az összefogást, a jó együttműködést, a lakosság igényeire való odafigyelést igazolják. A helyi tanács és a Vörös Csillag Tsz megvalósuló tervei hasznosak, Az új benzinkút, az ifjúsági-lakótelepen biztosított 15 telek, a két új pedagógus szolgálati lakás, a napokban elkészült orvosi rendelő és szolgálati lakás, a szilárd burkolatú utak építése nemcsak a kényelmet, a jobb körülményeket biztosítják, de általuk is nő a község népességmegtartó ereje. A gazdagodó Kocsoláról szóltam eddig azzal a szándékkal, hogy a település eredményeit bemutassam. Tisztában vagyok azzal, hogy hasonlóan jelentős eredmények a megyénkben másutt is vannak. Elég csak Szakályon végigutazni. A 65-ös út mellett, a tanács által kialakított telkeken új házak sora nő ki a földből, egyik napról a másikra. Ugyanitt bővítik a vízhálózatot, és ezzel mintegy 50 szőlőhegyi lakóházat látnak el egészséges ivóvízzel. De említhetném Tolnát is, ahol a héten adták át egy új automata telefonközpontot. A nagyközségben az összefogást példázza az a tény, hogy a telefonközpont épületének építési költségéhez a helyi üzemek és a lakosság is hozzájárult. Kongresszus, fórumok Az ősz úgy is mondhatnánk, hogy a tanácskozások ideje. Olyan tanácskozásoké, fórumoké, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintenek bennünket. Tegnap, a kora délutáni órákban fejeződött be Szekszárdon, közel kettőszáz magyar és külföldi résztvevővel. a Magyar Pathológusok Társaságának 42. kongresszusa. A résztvevő pathológusok a hormont termelő belső elválasz- tású mirigyek elváltozásaival kapcsolatban cserélték ki tapasztalataikat, összegezték kutatási eredményeiket. A kongresszus résztvevői — a szakmai tanácskozás mellett —, bepillantottak megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életébe is. Szolidaritási akció A simontornyán megtartott magyar—koreai barátsági nagygyűléssel megkezdődött az őszi szolidaritási akció megyei programja. A megrendezésre kerülő fórumok — szolidaritási gyűlések, külpolitikai tájékoztatók, baráti találkozók — célja, hogy a lakosság rétegei érdemi ismereteket kapjanak a nemzetközi helyzet összefüggéseiről, a politikai enyhülésért és a fegyverkezési hajsza megállításáért, a fegyverek és a fegyver- rendszerek csökkentéséért folytatott küzdelem időszerű eseményeiről, valamint a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek harcáról. —él Fotó; Czakó S. Gottvald K.
