Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

1983. szeptember 9. „ 2 NÉPÚJSÁG Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáréi Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő táviratot küldte Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsa elnökének és Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a békeszerető testvéri bolgár népnek a szocialista forradalom győzelmének és országuk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából. Népünk nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelye­ket a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével ért el országa felvirágoztatásában. Szilárd meggyőződésünk, hogy az önök sikerei és eredményei nagymértékben járulnak hoz­zá szocialista közösségünk erejének növeléséhez a nemzet­közi biztonság erősítésében, a béke és a szocializmus vé­delmében. Őszinte megelégedésünkre szolgál, hogy a magyar—bolgár kapcsolatok a marxizmus—leninizmus eszméi és a proletár internacionalizmus elvei alapján közös érdekeinknek meg­felelően az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye, a bolgár párt- és állami küldöttség ez évi magyarországi látogatása alkalmával is ki­fejezésre jutott az a közös meggyőződés, hogy sokoldalú együttműködésünk, továbbá a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében végzett együttes tevékenységünk jól szolgálja népünk testvéri barát­ságának elmélyítését, a szocializmus és a társadalmi haladás érdekeit, és a béke megőrzésének ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánunk önök­nek és a testvéri Bulgária dolgozó népének újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, országuk felvirá­goztatásában, a bolgár nép anyagi és szellemi javainak gya­rapításában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulója al­kalmából táviratban köszöntötte Kim ír Szent, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága főtitkárát, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnökét és Li Dzong Ok-ot, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökét. Dr. Várkonyi Péter beszéde Madridban (Folytatás az 1. oldalról) III. FEJEZET Az országgyűlési képviselő és a tanácstag 12. § (1) A választókerület meg­választott országgyűlési kép­viselője, illetőleg tanácstag­ja az a jelölt, aki az összes érvényes szavazatnak több, mint a felét megkapta, fel­téve, hogy a választókerület­ben az összes választópolgár­nak több, mint a fele szava­zott. (2) Az a jelölt, aki a válasz­tókerületben a megválasztott országgyűlési képviselő, ille­tőleg tanácstag mellett meg­kapta az összes érvényes sza­vazatnak legalább az egyne­gyedét, pótképviselő, illető­leg póttanácstag. (3) A fővárosi és a megyei tanács megválasztott tagja az a jelölt, aki az őt megválasz­tó helyi tanács tagjai számá­nak felénél több szavazatot kapott. 13. § Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok rendszeresen beszámolnak működésükről a választóiknak. 14. § (1) Az országgyűlési képvi­selő és a tanácstag megbíza­tása megszűnik: a) az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának le­jártával vagy feloszlatásának kimondásával, b) összeférhetetlenség ki­mondásával, c) visszahívással, d) lemondással, e) a választójog elvesztésé­vel, f) a képviselő, illetőleg a tanácstag halálával és g) az igazgatási terület megváltoztatásával, ha az a tanács megszűnésével jár együtt. (2) A pótképviselő, illetőleg a póttanácstag megbízatása — a visszahívás kivételével — az (1) bekezdésben felso­rolt esetekben szűnik meg. 15. § (1) A választópolgárok az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot — ha megbízatá­sának nem tud eleget tenni, vagy arra méltatlanná vált — visszahívhatják. (2) A visszahívásra az érin­tett választópolgárok legalább 10 százaléka, továbbá a vá­lasztókerületben megválasz­tott országgyűlési képviselő esetén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, helyi ta­nácstag esetén a Hazafias Népfront helyi bizottsága te­het javaslatot az Elnöki Ta­nácsnak, illetőleg a helyi ta­nácsnak. (3) A visszahívásról a vá­lasztópolgárok e törvénynek a választásra vonatkozó sza­bályai szerint titkos szava­zással döntenek. (4) Az országos választási listán megválasztott képvise­lő visszahívásáról az ország- gyűlés — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának javaslatára — dönt. Megjegyzés: A törvényjavaslat ezt kö­vetően a választási eljárás részletes szabályait tartal­Csütörtökön szerte az or­szágban folytatódtak az őszi szolidaritási hónap demonst­rációi. Különösen nagyszabá­sú megmozdulás színhelye volt a győri Kába Magyar Va­gon- és Gépgyár és a Diós­győri Gépgyár. mázzá. E rendelkezések kö­zül a jelentősebbeket is­mertetjük. 21. § Az országgyűlési választó- kerületeket a főváros és a megye területén belül úgy kell kialakítani, hogy mint­egy 30 000 lakos választhas­son egy képviselőt. 22. § (1) A tanácsi választókerü­letek számát — az állandó la­kosok számával arányosan — úgy kell megállapítani, hogy a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 30, az önálló tanácsú községekben legalább 11 választókerület legyen. A községi közös ta­nácsba községenként legalább 3 tanácstagot kell választani, a közös tanács tagjainak száma pedig legalább 11 le­gyen. (2) A tanácsi választókerü­letek száma legfeljebb a kö­vetkező lehet: a) az 1000, vagy ennél ke­vesebb lakosú községben 20, b) az 1000—5000 lakosú községben 30, c) az 5000—10 000 lakosú városban és községben 35, d) a 10 000—20 000 lakosú városban és községben 45, e) a 20 000-en felüli lakosú községben 50, f) a 20 000—30 000 lakosú városban 60, g) a 30 000—50 000 lakosú városban és fővárosi kerület­ben 70, h) az 50 000—100 000 lako­sú városban és fővárosi ke­rületben 80, i) a 100 000—150 000 lakosú városban és fővárosi kerület­ben 90, j) a 150 000-en felüli lako­sú városban és fővárosi kerü­letben 100. (3) A községi közös taná­csok esetében a választókerü­■ letek kialakításánál a közös tanácshoz tartozó községek lakosságszámát együttesen kell figyelembe venni. 39. § (1) A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront bizottsá­gai szervezik — a Hazafias Népfrontba tömörült politi­kai, társadalmi, érdekképvi­seleti szervek bevonásával — a lakóterületen vagy a mun­kahelyeken. (2) A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek, a mun­kahelyek dolgozóinak közös­sége és bármely választópol­gár. 40. § (1) Az országgyűlési kép­viselő jelölése céljából vá­lasztókerületenként két vagy több jelölő gyűlést kell tar­tani. (2) A korábbi jelölő gyűlé­sen elhangzott valamennyi . javaslatot — ha a javasolt személy ott szavazatot kapott — a későbbi jelölő gyűlésen is szavazásra kell feltenni. A már megtartott jelölő gyűlést azonban nem kell újból ösz- szehívni, ha a későbbi jelölő gyűlésen újabb jelöltet fo­gadtak el. 41. § (1) A helyi tanács tagjának jelölése céljából választóke­A győri nagyüzemben Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára beszélt több mint kétezer ember előtt a hazai és a nemzetközi békemozga­lom törekvéseiről, eredmé­nyeiről. rületenként jelölő gyűlést kell tartani. (2) Az olyan községben, ahol a lakosok száma 300-nál nem több, a választókerüle­tek jelöltjei összevont jelölő gyűlésen is jelölhetők. 42. § (1) A jelölés nyílt szava­zással történik. A jelöltekre tett javaslatokat — elhang­zásuk sorrendjében — egyen­ként kell szavazásra bocsáta­ni. (2) A jelölő gyűlésen részt vevő választópolgár több sze­mély jelölését is támogathat­ja. 52. § (1) Szavazni a megfelelő szavazókörben, a szavazás napján 6 órától 18 óráig le­het. (2) A szavazatszedő bizott­ság a szavazást 18 óra előtt befejezettnek nyilváníthatja, ha a választók nyilvántartá­sába felvett valamennyi vá­lasztópolgár szavazott. (3) Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási elnökség elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék, a szavazatszedő bizottság pe­dig elrendelheti, hogy a sza­vazás 19 óráig tartson. 53. § (1) Minden szavazóhelyi- jégben — a szavazás titkos­sága érdekében — legalább két fülkét kell kialakítani. (2) Minden szavazóhelyi­ségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállí­tani. Az urnákat úgy kell le­zárni, hogy azokból a zár fel­nyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nél­kül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. (3) A szavazatszedő bizott­ság az urnák állapotát a sza­vazás megkezdése előtt meg­vizsgálja, és a vizsgálat ered­ményét feltünteti a szavazási jegyzőkönyvben. 54. § (1) A szavazatszedő bizott­ság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazó­helyiségben és környékén a rendet fenntartsák. (2) A szavazatszedő bizott­ság elnökének a rend fenn­tartására tett intézkedése mindenkire kötelező. (3) A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben nem szabad választási agitációt kifejteni. (4) A szavazóhelyiségben az Országos Választási Elnök­ségnek, az illetékes választá­si elnökségeknek és a sza­vazatszedő bizottságnak a tagjain, az e szervekhez be­osztott dolgozókon, a Hazafi­as Népfront és a sajtó igazo­lással ellátott megbízottam kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint ameny- nyi a szavazáshoz szükséges. 57. § (1) Érvénytelen az a szava­zat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, vagy amelyből nem lehet megálla­pítani, hogy a szavazó kire szavazott. (2) Az országgyűlési és a tanácsi választókerületben érvénytelen a-szavazat, ha a szavazólapon egynél több je­lölt nevét hagyták meg. (3) A szavazat érvényessé­géről a szavazatszedő bizott­ság véglegesen határoz. Diósgyőrött a 40 évvel ez­előtti béketüntetésre emlékez­tek. Ugyanúgy, mint annak idején, pontosan két órakor megszólalt a gépgyárban a duda és leálltak a hatalmas üzemcsarnokban a gépek. A gyár dolgozói, a testvérüze­mek képviselői, s velük együtt a megye és Miskolc város vezetői a négy évtized­del ezelőtti demonstráció em­72. § (1) Ha valamelyik ország- gyűlési, illetőleg tanácsi vá­lasztókerület megüresedik, és a választókerületnek meg­választott pótképviselője, il­letőleg póttanácstagja van, ők lépnek a megüresedett tisztségekbe. Ilyenkor részük­re az országgyűlési képvise­lői, illetőleg tanácstagi meg­bízólevelet át kell adni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett választókerületnek nincs pótképviselője vagy pót­tanácstagja, az Országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatá­sának idejére új képviselőt, il­letőleg tanácstagot kell vá­lasztani (időközi választás). (3) Időközi választást kell tartani akkor is, ha terület­változás következtében új ta­nács alakul, és az Elnöki Ta­nács az igazgatási egység te­rületén választást rendel el. (4) Ha a tanácsot az El­nöki Tanács feloszlatja, egy­úttal új tanács választását tűzi ki. (5) A (2) és (3) bekezdés alapján megválasztott tanács megbízatása a következő ál­talános tanácsválasztásig tart. 82. § (1) A fővárosi tanácsba mintegy 10 000 lakosonként egy tanácstagot, a megyei ta­nácsba pedig — a lakosság és a helyi tanácsok számához igazodóan — 70—120 tanács­tagot kell választani. Alternatív javaslatok: Felmerült az a javaslat, hogy a hatékonyabb testü­leti működés érdekében a Fővárosi Tanácsba a jelen­leginél 201 helyett 150 ta­nácstagot válasszanak. Ugyanebből az okból a megyei tanácstagok számá­nak csökkentését is java­solták. (2) A fővárosi és a megvei tanácstagok számát — az (1) bekezdésben foglalt keretek között — az Elnöki Tanács állam'tia mén. A helyi tanács a főváros', illetőleg a megyei tanács által megállapított számú tanácstagot választ. Több községi tanács együtt is választhat egy megyei ta­nácstagot (31 A fővárosi és a megvei tanácstagokat a helyi taná­csok tagjainak megválasztá­sát követő 30 nanon belül, általáhan a helvi tanács ala­kuló ülésén kell megválasz­tani. 91- § , Ez a törvény az 1985. évi általános választás kitűzésé­nek napján lép hatályba, végrehajtásáról az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, és az Országos Választási El­nökség gondoskodik. Űj választójogi törvényünk megalkotása fontos esemé­nye államéletünk demokra­tikus fejlődésének; érinti minden honfitársunkat. Ezért a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa felkéri hazánk állampolgárait, hogy minél többen vegyenek részt és nyilvánítsanak véleményt a népfrontbizottságok által a következő hetekben rende­zett vitákon. Ezenkívül ja­vaslataikat, észrevételeiket írásban is juttassák el a he­lyi, a megyei népfrontbizott­ságokhoz, vagy közvetlenül a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsához; továbbá a megyei vagy az országos na­pilapok szerkesztőségébe. lékét őrző márványtábla előtt gyülekeztek. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsa nevé­ben Jakab Sándor főtitkár- helyettes, az Országos Béke­tanács nevében Sarkadi Nagy Barna főtitkár, a Borsod me­gyei pártbizottság nevében Grósz Károly, a Borsod me­gyei pártbizottság első titká­ra helyezte el az emlékezés koszorúját a márványtáblá­nál. (Folytatás az 1. oldalról) hordozó rakéták számát. Meggyőződésünk, hogy min­dent el kell követnünk annak érdekében, hogy ne telepít­senek rakétákat ott, ahol ed­dig nem voltak és csökkent­sük azok számát ott, ahol most még vannak. Köszönetét mondok a ta­lálkozó résztvevőinek a bi­zalomért és megtisztelteté­sért, hogy a kulturális fórum színhelyéül Budapestet ítél­ték alkalmasnak. Szívesen látjuk hazánkban a fórumon résztvevő államok kultúrájá­nak reprezentánsait, hogy eszmecserét folytassunk az alkotás, az együttműködés problémáiról, ideértve termé­szetesen a kulturális kapcso­latok és a csere előmozdítá­sát. Elnök úr, a találkozó sikeres befeje­zése, bármilyen jelentős tény is, még nem jelenti a kelet— nyugati viszonyban felhal­mozódott feszültségek és problémák megoldását. Meg­győződésünk azonban, hogy segíti a nemzetközi kapcsola­tok jelenlegi feszült és vészé­PANORÁMA BUDAPEST A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó U San Yu burmai államfő és kísérete csütörtökön az északi Bala- ton-part nevezetességeivel is­merkedett. Társaságában volt Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes. SZÖFIA Ünnepi gyűlésen emlékez­tek meg csütörtökön Szófiá­ban a szeptember 9-i szocia­lista forradalom győzelmének 39. évfordulójáról. Az Iván Vazov Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen Todor Zsivkovval, a BKP KB főtit­kárával, a bolgár államtanács elnökével az élen ott voltak a párt és az állaim, a társadal­mi és tömegszervezetek veze­lyes szakaszából való kilá­balás lehetőségeinek felkuta­tását. Az 1986 novemberére összehívott bécsi találkozóig sorra kerülő szakértői érte­kezletek és rendezvények al­kalmat adnak az európai biztonsági folyamat tovább­vitelére. Dr. Várkonyi Péter után még nyolc beszéd hangzott el a csütörtök délelőtti ülé­sen. Szót kapott Ausztria, Jugoszlávia, Belgium, Hol­landia, Írország, Lichtenstein, Izland, Románia és Bulgária külügyminisztere. ■* Rövid találkozót tartott szerdán Madridban Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, külügyminiszter és Sir Geoff- rey Howe angol külügymi­niszter. A megbeszélés az angol fél kérésére jött létre. A találkozón megvitattak néhány, a két országot köl­csönösen érintő kérdést és kifejezték készségüket a to­vábbi munkakapcsolat fenn­tartására. tői, a bolgár munkásmozga­lom veteránjai, a szófiai dol­gozók képviselői. NEW YORK A Biztonsági Tanács szer­da este folytatta a vitát a Szovjetunió légterében szep­tember 1-re virradóra lezaj­lott repülőgép-incidens ügyé­ben. A vitában felszólaló len­gyel, bolgár és NDK-képvise- lő elítélte a szovjetellenes hisztériát. Emlékeztettek, hogy a Szovjetunió államha­tárainak, légterének megsér­tése része az Egyesült Álla­mok konfrontációs, fegyver­kezési politikájának. Liech­tenstein, az Egyesült Államok állandó ENSZ-nagykövetének helyettese szovjetellenes ál­lásfoglalásra szólította fel a Biztonsági Tanácsot. Az ame­rikai delegátus ilyen értelmű határozattervezet előterjesz­tésére készül. Békegyűlések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom