Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

1983. szeptember 3. Eredményes vevőszolgálat Magyar kisvállalkozás Prágában Prága óvárosában működik a Videoton „software” szol­gáltató háza. A Videoton Rt. prágai irodájának ez a cso­portja két éve alakult, ezalatt csaknem száz szerződést kö­tött és teljesített különféle programrendszerek elkészíté­sére. Nem a Videotont, s még- csak nem is a Videoton cseh­szlovákiai jelenlétét szeret­nénk most bemutatni. Hiszen az elmúlt 18 év alatt északi szomszédunknak szállított 1,2 millió televízió, rádió, vagy a 140 kiépített számítógéprend­szer szükségessé tette, hogy a prágai három bázis mellett már Kassán, Pozsonyban és az oravai gyárban is dolgozza­nak videotonosok, s mit ta­gadjuk: szerviztevékenységük nem sokban különbözik más vevőszolgálati munkától. A software-csoport viszont ép­pen a korábbi kereskedelmi stratégia gazdagítására, élén­kítése érdekében jött létre, annak eredményeképpen, hogy hazánk legnagyobb szá­mítástechnikai vállalata fel­ismerte: a „meztelen” számí­tógép egyre kevésbé adható el, valamilyen szolgáltatást, számítógéppel végzett feldol­gozást, irányítást kell a ve­vőnek kínálni, s az ennek eszközeként veszi majd meg az árut. A software-csoportban dol­gozó néhány — nem egészen két tucat szakember — úgy végzi munkáját, mint vala­mely kisvállalkozás. Tárgyal­nak, üzletet kötnek, termel­nek, szállítanak. De nemcsak ebben hasonlítanak a gazda­sági munkaközösségekre. Pé­ter Gábor csoportvezető sze­rint a különféle eljárási, számlázási jogok, az üzletvi­tel gyakorlatában, a vállalko­zói út kitaposásánál legalább annyi nehézséget kellett le­küzdeniük, mint az első kis­vállalkozóknak. Ma már ilyen gondjuk nincs, nyereségük fe­dezi a vevőszolgálat teljes ál­lományának kinttartózkodási költségeit, s önállóan vállal­nak a határokon túl is (Moszkvában, Szófiában, Ber­linben) munkát. A Videoton software-szolgáltatóháza az Óvárosban Munkamódszerüket az elő­relátás jellemzi. Ha egy meg­rendelés érkezik, megkísérlik a feladatot általánosítani, többször eladható terméket létrehozni belőle. Azt a prog­ramot például, amely a kü­lönféle termékek automatikus dokumentálásához nyújt segít­séget, most a Videoton Fej­lesztési Intézet igényei sze­rint fejlesztik tovább, hogy a jövőben a dokumentációk ki­egészítését, korrigálását min­den Videoton-vevő számára számítógép segítségével le­hessen elvégezni. Hasonló­képpen megpróbálják univer­zálissá tenni azt a nyilvántar­tási rendszert, amelyet a prágai Képzőművészeti Alap rendelt meg tőlük a szabad­foglalkozásúak jövedelmének, adóinak és egyéb adatainak nyomon követésére. A Videoton prágai vállal­kozása az első, amely kinőtte a szokásos vevőszolgálati ke­reteket, s önálló fejlesztő­termelő munkába kezdett. Van egy számítástechnikai szakszó: interface. Szó szerint közbülső arcot jelent, s azt az elektronikai berendezést, áramkört értik alatta, amely lehetővé teszi, hogy a külön­féle perifériák és a számító­gép között kapcsolat jöjjön létre. Péter Gábor szerint ők ezt az interface szerepkört töltik be a Videoton és a fel­használó között. BARANYI PÁL ^NÉPÚJSÁG 9 Akupunktúra Bulgáriában „Csodatevő tűk” Nemrég tartották Szó­fiában a Nemzetközi Aku­punktúra Szövetség VIII. világkongresszusát. Szer­vezőinek legfőbb célja az volt, hogy népszerűsítsék ezt az ősi gyógymódot, amit ma is sokan előítélet­tel vagy kétkedő kíváncsi­sággal fogadnak. Az akupunktúra Bulgáriá­ban aránylag rövid múlttal rendelkezik. Dr. Cekova Ma­ria, aki Kínában volt szak­mai továbbképzésen, 1960- ban vezette be a szófiai Or­vosi Akadémia mellett mű­ködő Neurológiai Tudomá­nyos Intézetben. Manapság mintegy 20 akupunktúra­rendelő van az országban és több mint 100 képzett szak­orvos. Leginkább a klasszi­kus tűszúrást alkalmazzák, de ismeretes az égetéses, az elektro-akupunktúrás és a lézersugárzásos kezelés is. Dr. Koceva Roszica kilenc éve dolgozik a klinika aku­punktúra-rendelőjében. A páciensek általában 10—15 kezelésben részesülnek. El­ső alkalommal meghökkentő a látvány. A betegek testé­ből és fejéből tűk állnak ki, de nem látszik rajtuk, hogy fájna. Ellenkezőleg, majd­nem türelmetlenül várják a következő szúrást, hiszen a „csodatevő tűk” megköny- nyebbülést hoznak számuk­ra. „Harminc éve fejfájásban szenvedek és szédülök: az itteni kezelés után végre nagy javulást érzek” — mondja például Vera Kaj- kadzsieva. A 12 éves Teodóra Sztara Zagorából súlyos ál­matlanságban szenved, min­denféle gyógyszer hatásta­lannak bizonyult. Dr. Koce­va több tucat ezüsttűt szúrt a kislány fejébe, aki egy percen belül mély álomba merült. A tudósok az akupunktúra hatását az emberi szervezet különböző bioaktív áramla­taival magyarázzák, amelyek szúrással serkenthetők vagy elnyomhatók. A keleti orszá­gokban majdnem ezer pontot ismernek a bőrfelületen, amelyeken keresztül aku­punktúrával különböző be­tegségek gyógyíthatók, főleg az ideggyógyászat területéről: fejfájás, neurózis, migrén, periférikus izomgyengeség, allergia, hurut, és fekélyek esetében alkalmazzák. Dr. Koceva keze ingadozás nél­kül, hibátlanul, mintegy 400 ilyen pontot tud kitapintani. „Az esetek 50—70 százaléká­ban — mondja — a gyógy- hatás nagyon jó és tartós ja­vulást eredményez. Az akupunktúrát az orvos- tudomány egyéb területein, a belgyógyászatban, bőrgyó­gyászatban is alkalmazzák. Kitűnő eredményeket értek el vele a teljes és foltos haj­hullás gyógyításánál, de ke­zelhető vele a csalánkiütés, s a bőrviszketés is. ELENA DARAKCSIEVA (Fotó — Szófiapress —KS A darbanok titka: az ördöngös lakat A darhan — a kovács — megbecsült, tekintélyes mes­terember volt a régi mongol társadalomban. Céhük — aszerint, hogy milyen anyag­gal dolgoztak — vaskovácso­kat és aranyműveseket tar­tott számon. De az aranymű­veseknek csöppet sem volt magasabb a rangja, mint a vaskovácsoknak, akik töké­lyig fejlesztett kézügyesség­gel készítették a különleges lakatokat. A zárak háromféle méret­ben kerültek ki a műhelyek­ből. Az óriáslakatok a jurták biztonságának őrzésére szol­gáltak, a középméretűek, az úgynevezett beregek a kü­lönböző ingóságokra vigyáz­tak, s az ékszernél alig na­gyobb lakatocskákkal a kin- csesládikókat, táskákat zár­ták le. Az ördöngös lakatok bo­nyolult szerkezete alaposan kifogott a tolvajokon. Ezeket nemcsak elkészíteni, de ki­nyitni is művészet volt annak a számára, aki nem ismerte titkukat, vagy nem volt bir­tokában a zárat nyitó, külön­legesen megmunkált;* kulcs­nak. A darhanok lakatjai dísz­tárgynak is beillettek volna. Nem akadt köztük két egy- Eorma, szerkezetét és díszíté­sét tekintve sem. A lakato­kat ezüst, vörös- vagy sár­garéz figurális elemek ékesí­tették. Dr. Koceva Roszica keze 400 pontot tud kitapintani. Kuba Szovjetunió Üzemek a világűrben A jövőben szükség lesz a különleges műszaki fedélzeti eszközök kifejlesztésére, újabb űrkészülékek és mű­szaki modulok létrehozására és új technológiai kísérletek végrehajtására. E kozmikus technológia végső célja a vi­lágűrben működő üzemek megteremtése, amelyekben minőségileg új anyagokat nyernek. A gyakorlati űrku­tatásnak azonban nem ez az egyetlen a célja. Az űrben széles körben alkalmaznak olyan műszaki folyamatokat, mint a hegesztés, a forrasz­tás és az összekapcsolás. A jövő űrállomásain a fémek és más anyagok hegesztésére, vágására további kutatások­hoz és más égitestekre indu­ló űrhajók összeszerelésére lesz szükség. Sor kerül majd a lakó- és termelőlétesítmé­nyek összeszerelésére is. A súlytalanság nagy segítségé­re lesz az embernek az űr­állomások, a csillagközi űrha­jók egyes szerkezeteinek vé­kony fémlapokból, sőt fóliák­ból történő előállításában. A Szaljut—6 űrállomáson foglalkoztatott nemzetközi legénységek munkájukkal je­lentős lépést tettek az űr­technológia fejlesztésének út­ján. A kísérletek folytatása közelebb hozza az időt, ami­kor a világűrben ipari üze­mek létesülnek és az onnan szállított anyagokat sikerrel hasznosítják a korszerű mű­szeriparban. Ma már világszerte egyre szélesesebb körben alkalmaz­zák a különféle mikro- és optoelektronikai berendezé­seket, a bonyolult művelete­teket irányító számítógépek­től a miniatűr méretű orvosi műszerekig. Többségüket három és ennél is több kom­ponensből álló új félvezető vagy optikai anyagokból ál­lítják elő. Ezeknek az anya­goknak a felhasználhatósá­gát egyneműségük mértéke és kristályszerkezetük töké­letessége határozza meg. E tulajdonságok biztosítása vi­szont igen körülményes, mi­vel az alkotóelemek tömör­ségüket, hővezető képességü­ket és egyébb jellemzőiket tekintve erősen különböz­nek egymástól. Számításokkal kimutatták, hogy jó minőségű kristályo­kat könnyebb a súlytalanság állapotában létrehozni, mert ilyen körülmények között nagymértékben gyengülnek a hő- és tömegcsere hatások. A világűrben előállított kristá­lyok egyneműbbek, mint a Földön előállított példányok, s jobban megfelelnek a mű­szeripari igényeknek. Az elmélet azonban arra nem keresi a választ, hogy mely anyagok előállítása ki­fizetődő a súlytalanság álla­potában. Ehhez nagyobb ta­pasztalatra, ismételt gazda­ságossági számításokra és olyan technológiai • kísérle­tekre van szükség, amelyek révén tanulmányozhatják a különböző anyagoknak a vi­lágűrben történő előállítási módszereit. A Szaljut—6 űr­állomáson a nemzetközi le­génységek az űrrepülés alatt ilyen kísérleteket hajtottak végre. Miután a mintadarabokat visszajuttatták a Földre, a szovjet kutatóintézetekben és a kísérletekben részt vevő or­szágok tudományos intézete­iben elemezték az űrben elő­állított anyagokat. A félve­zető, optikai és fémanyagok számos fajtájának laborató­riumi kutatási eredményei igazolták a számításokat. A mintapéldányok tulajdonsá­gai jobbak voltak, mint a Földön létrehozottaké. Az elvégzett kutatások elemzése lehetővé teszi, hegy pontosítsák az űrtechnoló­gia terén végzett munka kö­vetkező szakaszának prog­ramját. Nemcsak arra van szükség, hogy pontosan meg­határozzák az előállításra ér­demes anyagokat, de arra is, hogy tovább kutassák és tö­kéletesítsék a gyártás egyes részműveleteit, valamint a kristályosítás folyamatát, to­vábbá új, tökéletesebb beren­dezéseket alkossanak. A kö­vetkező berendezéssorozat le­hetővé teszi, hogy kutassák a súlytalanság fizikájának aktuális kérdéseit és meg­kezdjék a félvezetők és más anyagok javított mintapéldá­nyainak előállítását, amelye­ket azután felhasználhatnak a gyakorlatban. Krokodilfarm '.WWUh. tessék belépni! A Zapaita mocsár környéke kieltllen, vad Vidék, a kör­nyéken található Kincses-tó mégis kedvelt turistalátvá­nyosság. Kuibában egyedül­álló, de a viliágon, is pátiját ritkítja az itteni farm és te- nyészitelep. Ezen a farmion ugyanis nem teheneket, vagy birlkáiklat, hanem krokodilo­kat tenyésztenék. iA iáitioiglaitót egy „Knokodiil- fanm — tessék belépni!” fel­iratú táibQla fogadja. A látvány meghökkentő, mégis lenyűgö­ző: a hatallmlas ki,terjedésű parikban etgyimás hegyén,-há­tán hevernek a hüllők. Né­melyük a sekély vízben keres menedéket a perzselő nap sugaraitól,, és csak széles po­fába, düililedt szeme mered ki a pocsolyából. Mások viszont a szárazon heverésznék, s tátogatják rettentő szájukat a megszeppent látogatóra „ Ijedtségre semmi ok. A te­lepet kér észtül-lka sül behá­lózó sétányt miagás drótkerí­tés védi. A telep persze csu­pán másodsorban turiisatdlkali vonzerő. Kilenc évvel ez­előtti kormányrendelettel hozták létre, főleg kutatási, kísérleti céllal,. Akkor a tü­dősök azt a feflldatot .tűzték kii mlagulk elé, hogy emberi fel­ügyelet mellett, de természe­tes könnyezeötlben, iparszeré­vé tegyék a kr,ak odi.litenyész - test. Az első lépés a külön­féle krökodilfiajiolk különVá- llasztása vólt. A környéken alapvétőén két kroteodUiflajita él: az úgynevezett „kubai”, tudományos nevén rthiomibi- fer, valamint az „amerikai”, más néven acutus. Az előző jellemzője a test hosszában végigfutó sárga csíkozás, a széles háromszög alalkú pofa és a bőrből kiálló hegyes tüskék,1 az Utóbbit szürke színéről, nyúlánk, hosszú fe­jéről, ,s háttanajárol lehet fel­ismerni. A kutató-kísérletező mun­ka eredményéként ma miár a két allapflajon kívül létezik egy harmadik, hibrid kroko­dil is, amély a szakemberek szerint egyesíti az előző ket­tő jó tulajdonságait. A tudó­sok azonban áUitják: a kí­sérletezés lehetőségei miég kionánit sincsenek kimerítve. Hogy rnilk lőhetnék egy kro­kodil jó tulajdonságai? Ami­ről a magyar olvasó is tud, az főként tárcák, táskák és cipőik alapanyagaként szol­gáló bőrénék minősége. Ami viszont jóval kevésbé köztu­dott: húsa ízletes, proteinek­ben gazdag táplálék, amély Latin -Aemriikában csemegé­nek számít. A krdkiodliiolkniák egyéb­ként épp nagy keletjük lett a vesztük, s emiatt rendelte el a kubai kormányzat az iparszerű, ellenőrzött te­nyésztést és felhasználást. A világ legtöbb olyan országá­ban ugyanis, ahol egykoron őshonos volt e hüllő, a kor­látlan vadászait miatt számuk vészesen' megfogyatkozott, így a zapatáiihioz hasonló kroköditfianm az egyik lehet­séges megoldás megóvásuk­ra, szaporításukra. NAGY CSABA Krokodilok egym ás hegyén-hátán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom