Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 30. PANORAMA Zászlófelvonás és koszorúzás a fegyveres erők napján A fegyverés erők napja alkalmából zászlófelvonási ünnepséget rendeztek csütörtök reggel a Gellérthegyen, a felszabadulási emlékműnél. Katonai tisztelet- adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A Hősök terén koszorúzási ünnepség volt, a Magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. A Budapesten akkreditált véderő, katonai és légügyi attasék nevében Alekszan- dar Iliev Decsev vezérőrnagy,! a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, Gerhard Heim ezredes, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, valamint John William Hand ezredes, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének véderő és légügyi attaséja helyezett el koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoksága nevében Kosztantyin Kocsetov vezérezredes, a Déli hadseregcsoport parancsnoka, Nyi- kolaj Sevkun altábornagy és Vladlen Koleszov altábornagy, a Déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagjai koszorúztak. Elhozták a megemlékezés virágait a társadalmi szervezetek és a főváros fiataljainak képviselői is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival, s a katonai díszegység díszmenetével ért véget. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából fogadást adott a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá a politikai és a társadalmi élet több vezető képviselője. Ezerötszáz fiatal részvételével koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön Pá- kozdon, az 1848-as szabadságharc 135 éve lezajlott dicsőséges csatájának színhelyén felállított emlékműnél. Koszorúzási ünnepséget tartottak Foton Garay János író és szabadságharcos községbeli emléktáblájánál is. Komáromot határőr város címmel tüntették ki ezen a napon. Kecskeméten megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, Baján pedig a Rókus temetőben Perczel Miklós honvéd ezredés, a pákozdi csata és számos más ütközet kiemelkedő alakjának sírjánál tisztelegtek a fiatalok. BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Jordániái Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Karl-Heinz Lu- genheimet, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * • Marjai József miniszterelnök-helyettes és Román Ma- linowski, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese csütörtökön plenáris ülésen folytatták tárgyalásaikat. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta Román Malinowskit. A Ganz-MÁVAG-ban járt a lengyel küldöttség Csütörtökön a Ganz-MÁ- VAG-ba látogatott a varsói pártbizottság küldöttsége, amely Marian Wozniaknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága tagjának, a varsói vajdasági pártbizottság első titkárának vezetésével — az MSZMP Budapesti Bizottságának meghívására — tartózkodik hazánkban. A vendégeket — akiket elkísért Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára — a gyárban Gál János, a VIII. kerületi párt- bizottság első titkára, valamint a vállalat párt- és állami vezetői köszöntötték. Kocsis György vezérigazgató adott tájékoztatást a mintegy 13 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem termeléséről, a dolgozók bérezéséről, a vállalati önállóságról; Kiricsi István, a vállalati pártbizottság titkára pedig a pártszervezet munkájáról. Ezt követően a lengyel küldöttség üzemlátogatáson ismerkedett több gyáregység tevékenységével, majd az acélszerkezeti gyár egyik csarnokában baráti találkozóra került sor a Ganz- MÁVAG-ban dolgozó magyar és lengyel munkások részvételével. Elsőként Antal Béla, a gépgyár forgácsoló szakmunkása szólalt fel. Elmondta, hogy az elmúlt években a vállalat dolgozói megkülönböztetett figyelemmel kísérték a lengyelországi eseményeket, annál is inkább, mert a Ganz-MÁVAG-nál dolgozó 700 lengyel munkás tovább mélyítette az évszázadokra visszatekintő magyar—lengyel barátságot. A lengyel dolgozók nevében Jan Matek kért szót. Beszámolt arról, hogy magyar kollégáik nagy szeretettel fogadták őket, s baráti kapcsolataik hamar túlnőttek a munkahely keretein. Maróthy László felszólalásában rámutatott: a nagyüzemben zajló közös munka, annak hangulata is példázza a két ország szoros együttműködését, korábbi viszonyát, majd így folytatta: — Lengyelország történelmi időszakot él át, s azok az egyértelmű és szigorú lépések, amelyekre a lengyel párt, a lengyel hazafiak elszánták magukat, eredményeket hoztak. A lengyel államrend megszilárdult, a termelés dezorganizáltsága megszűnt, kibontakozóban van a párt egysége és születik az a program, amely alapján előre lehet lépni. Az itt dolgozó lengyel elvtársak nap mint nap érezhetik, hogy a magyar népnek és a magyar kommunistáknak nem volt közömbös, hogy mi történik Lengyelországban és nem közömbös az sem, hogy milyen ütemben tudnak előrehaladni. Tapasztalhatják, hogy a magyar dolgozók szolidárisak velük, minden olyan lépéssel egyetértenek, amely a szocializmus erősítését szolgálja. Marian Wozniak megköszönte a szívélyes, baráti fogadtatást. Hazája helyzetéről szólva elmondta: a rendkívüli állapot megszüntetésével Lengyelország túljutott a legdrámaibb időszakon, s bár az elkövetkező időszak nehéz feladatokat hoz, a lengyel kommunistáknak van erejük ahhoz, hogy megerősítsék a szocializmust, olyan társadalmat teremtve, amely képes megoldani a munkások, a parasztok és értelmiségiek problémáit egyaránt. — Nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk ma is a szocializmus építésének magyarországi tapasztalataira, országuk nagy felelősségtudattal bevezetett gazdasági reformjára. Itt, az üzemcsarnokokban járva, a lengyel munkásoktól sem csak szociális kérdésekről érdeklődtem, hanem arról is, hogyan oldják meg a termelési problémákat. Ha ezek a munkások hazatérnek, tapasztalataikat is magukkal hozzák, s azok felhasználásával bizonyíthatják, hogy a magyar— lengyel barátság eredményei hozzájárulnak országunk további fejlődéséhez — mondotta a többi között. Libanon Elmélyült válság Libanoni kormánykatona — két bevetés közti pihenőben 1975 tavasza, a polgárháború kezdete óta sohasem volt kiélezettebb a libanoni válság és sohasem látszott reménytelenebbnek, távolibbnak a kibontakozás, mint napjainkban, amikor a tavalyi izraeli invázió eredményeképpen hatalomra jutott keresztény-jobboldali rezsim hadserege a falangista pártmilícia oldalán nyílt hadjáratot indított a haladó és muzulmán erők ellen. Első ízben fordul elő, hogy az általában semleges magatartást tanúsító, békéltető szerepet játszó központi hatalom és fegyveres erői az egyik polgárháborús táborhoz csatlakoztak a másikkal szemben. EGYEDURALMI TÖREKVÉSEK Libanonban általános vélemény, hogy az izraeli megszállók fenyegető jelenléte nélkül sohasem került volna falangista politikus az államfői székbe. Így viszont rövid időn belül ketten is megkapták a szükséges parlamenti szavazatokat. Előbb a csakhamar meggyilkolt Ba- sir Dzsemajel. utóbb ma is hivatalban levő fivére, Amin. Az izraeli és főként amerikai támogatásra építő falangistá- kat kezdettől fogva az a meggyőződés . vezette, hogy a belpolitikai erőegyensúly felborulását, a baloldal, a mohamedán közösségek gyengülését kihasználva rákény- szeríthetik egyeduralmukat az egész libanoni társadalomra. Amíg az egyesített Bejrút nyugati felében feloszlatták, lefegyverezték a baloldali, mohamedán milíciákat, addig a keleti városrészben ma is toborzó kampányt hirdet az adóztatás jogát is kisajátító falangista milícia. A válságot tovább mélyítette az Izraellel aláírt kü- lönmegállapodás, amely nemcsak Libanon szuverenitását áldozta fel, hanem a szomszédos Szíriához fűződő kapcsolatokat is veszélybe sodorta. Az amerikai közreműködéssel tető alá hozott egyezménynek kiemelkedő része volt abban, hogy mind Bejrútban, mind a Szíriái ellenőrzés alatt álló Észak-Li- banonban, s a Bekaa-völgy- ben újjászerveződtek a kapitulációt, a falangista egyeduralmat elutasító nemzeti-hazafias erők. A hét baloldali haladó pártot tömörítő Nemzeti Megmentési Front élén Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Haladó Szocialista Párt elnöke, a ma- ronita keresztény Szulejman Franzsié volt köztársasági elnök és a szunnita mohamedán Rasid Karami volt miniszterelnök áll. Az Amal nevű síita szervezet is támogatja az ellenzéki egységfrontot. INGATAG TÜZSZÜNET Az első erőpróba, a baloldali mohamedán milíciák augusztus végi nyugat-bejrúti felkelése a. multinacionális erők kötelékébe tartozó amerikai, francia, olasz és brit csapatok támogatását élvező libanoni kormányhadsereg korántsem végérvényes győzelmével végződött. Ám az izraeli csapatátcsoportosítás nyomán, a kiürített területek birtoklásáért kirobbant hegyvidéki háborúban az ellenzéki drúz-szocialista fegyveresek kerekedtek felül. Dzsumblatt jó előre figyelmeztette Dzsemajel elnököt: a falangista érdekeket megtestesítő hadsereg nem vonulhat be a hegyvidékre előzetes politikai kiegyezés nélkül. Az amerikai támogatásban bízó elnök azonban a katonai összecsapást választotta. A kritikus helyzetben az izraeli hadsereg szerepét átvevő amerikai csapatok siettek a falangista rezsim védelmére, ezzel viszont megnőtt a szíriai—amerikai ösz- szecsapás veszélye. A helyzet pillanatnyilag — akárcsak a sorozatosan meghirdetett tűzszünetek — ingatag. A Nemzeti Megmentési Front harcot hirdetett a fa- langosta hegemónia ellen, az Izraellel kötött különmegál- lapodás érvénytelenítéséért. Nem kétséges, hogy a nemzeti megbékélés e törekvések megvalósulásától függ. Az amerikai beavatkozás azonban az ellentétek éleződéséhez vezetett. BÖCZ SÁNDOR Halvány remény Csütörtök esti kommentárunk. Salvadorról hallván, az újságolvasónak önkéntelenül is vér, gyilkosságok, pusztulás jut az eszébe. Nem csoda, hiszen évek óta más hír alig érkezik Közép-Amerika e kicsiny országából, mint hogy fegyverrel próbálják eldönteni a jövendőt. Tízezrek haltak meg a harcokban, s ezrek a fegyvertelen polgárok közül a jobboldali rendszer hadseregének és a rezsimet mániákus gyilkolással megszilárdítani próbáló rohamosztagok terrorakcióiban. A halál földjéről tehát ritkán érkezik jó hír, ezért aztán az idei szeptember végét piros jegyekkel illik jelölni a naptárakban. Tegnap ugyanis tárgyalások kezdődtek a salvadori hazafiak és a kormány között. Mégpedig — közvetlen megbeszélések; nem úgy, mint az előző hónapokban, amikor az amerikai kormány latin-amerikai megbízottján keresztül léptek csak kapcsolatba egymással a salvadori polgárháborúban érdekeltek. Persze, ezektől a tárgyalásoktól korai lenne gyors, látványos sikereket várni. Hiszen a polgárháború tétje a hatalom, s az ahhoz konokul, semmilyen erőszaktól vissza nem riadva ragaszkodó jobboldali rezsim aligha fogja azt békésen átengedni. Ám bebizonyosodott: a felszabadító csoportok túlságosan nagy erőt és tömegbázist képviselnek, tehát fegyverrel nem lehet őket megsemmisíteni. Erre a salvadori kormányzatot minden módon támogató Washington is rádöbbent, ezért is keresett más utat a salvadori rendezésre. A más út pedig csakis a politikai tárgyalásoké lehet. Ez késztette a gerillamozgalmakat arra, hogy leüljön a gyűlölt rendszer képviselőivel. Jól 'látják, hogy az Egyesült Államok hatalmas gazdasági és katonai támogatása miatt a rezsimet még sokáig nem lehet legyőzni a harctereken, tehát beláthatatlan ideig folyhat az országot pusztító, lakosságát naponta kínzó hadakozás. I A tárgyaláson azt kellene kidolgozni, hogy Salvadort miként llehet átvezetni a demokratikus viszonyok megteremtésének korszakába. Ez persze kölcsönösen óriási engedményeket tételez fel. Kompromisszum kerestetik, különben tovább dörögnek a fegyverek. A mostani, közvetlen tárgyalások erre nyújtanak — igaz, egyelőre halvány reményt. AVAR KAROLY Andropov nyilatkozatának első visszhangjai (Folytatás az 1. oldalról.) Gelb szerint lesznek olyanok, akik ezeket a szavakat a szovjet megegyezési szándék hiányaként fogják feltüntetni, mások ellenben annak bizonyítékaként értelmezik majd, hogy a Reagan- kormányzat túlságosan mesz- szire ment a Szovjetunió és vezetőinek szidalmazásában. A lap szerint bizonyos, hogy a szovjet vezető állás- foglalása a Reagan elnök által hétfőn New Yorkban előadott „kezdeményezések”, azaz a korábbi amerikai fegyverzetkorlátozási pozíciók átfogalmazásainak elutasítása. A nyugatnémet lapok csütörtökön nagy terjedelemben, és többnyire tényszerűen számoltak be Jurij Andropov szerdai állásifoglalásáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung főcímben idézte Andro- povniak azt a megállapítását, hogy ..Washington Genfiben nem akar megállapodást”. A nyugatnémet sajtó az állásfoglalásból azt a következtetést vonja le, hogy a nyugati elképzelések nem válnak valóra, mert a „közép-hatótávolságú rakéták ügyében nem lehet további engedményeket kicsikarni a Szovjetuniótól”. Brüsszeli NATO-körökben nem keltett meglepetést, hogy a Szovjetunió az újabb amerikai sürgetések ellenére sem hajlandó egyoldalú nukleáris leszerelésre, és ezért elutasította Reagan elnök ilegutóbhi ajánlatait. E NATO-körökben ugyanakkor „fenyegetőnek” nevezték Jurij Andropov nyi- lakozatát. A brüsszeli La Libre Belgi- que kifejtette: „Továbbra is gond és akadály a francia és a brit atomerő beszáipítása... Végeredményben érthető, hogy a szovjetek nem hajlandók úgy tenni, mintha ezek a fegyverek nem is léteznének.” A varsói Rzeczpaspolita csütörtökön „kiegyensúlyozottnak és határozottnak” minősítette Jurij Andropov nyilatkozatát. Tolna megyei műszaki hetek A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Tolna megyei Szövetsége és tagegyesületei, valamint a megyei könyvtár október 1. és november 30. között rendezi meg . a Tolna megyei műszaki heteket. A rendezvénysorozat igen gazdag programot ígér. Ízelítőül felsorolunk néhányat: Október 1-én a paksi munkásművelődési otthonban tartják az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezésében a „Paks Atomerőmű-nap”-ot. Október 4-én délután a Tolnai Selyemgyár várja vendégeit, amikor a Magyar Selyemipari Vállalat gyártmányfejlesztéséről hangzik el előadás. Egy nappal később a gabonaforgalmi vállalat szervez rendezvényt. Ugyanakkor a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület összejövetelére a MTESZ-székházban kerül sor. Az említettekhez hasonlóan a MTESZ többi tagegyesülete is tevékeny résztvevője lesz a Tolna megyei műszaki heteknek. A szakemberek és más érdeklődők előadásokat hallhatnak, részt vehetnek a vitákban, s véleményeikkel segíthetik megyénk műszaki fejlődését.
