Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
1983. szeptember 30. toln*n\ ^lÉPÜJSÁG 3 Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Ribling Ferenc általános elnökhelyettes elnökletével tartotta meg soros ülését a Tolna .megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, melynek e napi munkájában — tekintettel a fő napirend fontosságára — részt vett Kenyér István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is. A testület Priger József osztályvezető beszámolója, és dr. Hegedűs Jánosnak, a megyei tanács vb- titiká-rának kiegészítő jelentése alapján tárgyalta meg a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának tevékenységét, mely a szakminisztérium képviselőjének hozzászólása szerint országos összehasonlításban az elsők között foglal helyet munkájának szervezettségével és szakszerűségével. A pénzügyi osztály sok irányú tevékenységével kapcsolatos vitában azt állapította meg a megyei tanács vb., hogy az osztály a vele szemben támasztott követelmények maradéktalan teljesítésére sikeresen törekedett az elmúlt években, s ezt várja tőle a testület ezt követően is. A megyei -tanács Vb-ülé- sének második felében a bejelentések címszó alatt előterjesztett ügyekben foglalt &..ást, majd az október 6-ra összehívandó megyei tanácsülés elé kerülő anyagok előkészítésével foglalkozott. A VÁROSI TANÁCS VB-ÜLÉSE SZEKSZÁRDON A megyeszékhely tanácsának végrehajtó bizottsága is megtartotta soros, egyben a következő tanácsülést is előkészítő ülését. A testület a városi tanács pénzügyi, valamint terv- és munkaügyi osztályvezetőinek együttes beszámolója alapján tekintette át a tanács 1983. I. félévi költségvetésének és fejlesztési alap tervének teljesítését. A végrehajtó bizottság ezt követően a városi tanács ülése elé kerülő beszámolókat vitatta meg. A megyeszékhely tanácsa soros ülésén a VI. ötéves terv, valamint az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait tárgyalja meg. Lépesméz a fán (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kókány András kölesdi méhész egy szép koronájú almafaágra mutatott: — Ott vannak! Én is csak nemrég fedeztem fel őket! Fantasztikus, hogy milyen meglepetésre képesek a méhek! Az nem ritka, hogy szaporodáskor a méhcsalád kirajzik — magyarázta Kókány András, aki 56 éve méhész- kedik — és" egy ágon megpihen. Ilyenkor az ember vagy befogja őket, vagy nem. Az is gyakori, hogy odvas fa üregében, parthasadékban, vagy földüregben készítenek maguknak új szálláshelyet. Hallani már hallotta, de látni még soha nem volt alkalma, hogy egy kirepült raj faágon telepedett meg. Most az ő kertjében csodálhatta meg: egy raj hogyan fejlődött családdá, hogyan építették ki a lépet. A család zavartalanul tevékenykedett, sőt, Hasítás is megfigyelhető volt. Láthatóan nagyon jól érezték és érzik magukat. Hatvan méhcsaládot gondoz beépített kaptárakban Kókány András. Idén akácmézből 31,5 kilót pörgetett családonként. A faágon csüngő lép a „szökevényekkel” Kép és szöveg: Konrád László Több exportáru Az idén tovább növekedett a külföldi érdeklődés az Egri Finomszerelvénygyár termékei iránt, az év elejétől mostanáig tőkés országokba 172 millió forint értékű terméket exportáltak, annyit, mint tavaly egész esztendőben. Dán, jugoszláv, valamint olasz partnereik jelentkeztek év közben is újabb megrendelésekkel, és a keresletnek az egri nagyvállalat lehetőségeihez képest eleget tesz. Elsősorban az egri hűtőgépkompresszoroknak van jó piaca külföldön. Ebből a gyártmányból az év elején 90 ezerre volt tőkés megrendelésük és ez év közben 115 ezerre növekedett. Az egri kompresszorok keresletét Európaszerte növelte, hogy a szerkezet takarékos energiafogyasztással működik. A vállalat vezetői idejekorán felismerték, hogy ebből a termékből egyre nagyobb a kínálat — csökkentettek az árak is — ezért a piacon maradáshoz új, a korábbinál lényegesen jobb gyártmányokkal kell kirukkolni. Az idén már az eddig gyártott kompresszor-család mindhárom típusát korszerűsített, energiatakarékos változatban küldték piacra, s a harmadik negyedévben egy negyedik típus, az előbbieknél nagyobb teljesítményű kompresszor sorozatgyártását is megkezdték. A piaci tapasztalatok alapján az Egri Finomszerelvénygyár jövőre már 400 ezer készüléket gyárt korszerűsített változatban, az elmúlt évi 300 ezerrel szemben. A nagyvállalat az idén 1,2 milliárd forint értéket termel, ezeknek mintegy 70 százalékát közvetlenül, vagy más hazai termékekbe beépítve exportálják. Fejlődőn a munkaügyi döntőbizottságuk tevékenysége Ezt a fogalmat, hogy munkaügyi döntőbizottság, úgyszólván mindenki ismeri, aki valaha is munkaviszonyban volt valamely vállalatnál, intézményben, vagy hivatalban. Az viszont már nem biztos, hogy mindenki tisztában is van azzal, hogy mivel is foglalkoznak ezek a bizottságok, inkább csak azok tudják, akik vailamilyen formában kapcsolatba kerültek valamelyikkel. Megyénkben 177 vállalati, üzemi, intézményi munkaügyi döntőbizottság működik. A munkaügyi döntőbizottsággal nem rendelkező vállalatoknál, intézményeknél, valamint a magánmunkáltatóknál felmerült munkaügyi vitákat a városi tanácsoknál, illetve ,a járási hivataloknál szervezett bizottságok bírálják el. A munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő ügyek száma a tavalyi évig fokozatosan csökkent. Az idei évről végleges adatok nem állnak rendelkezésünkre, a csökkenési tendencia azonban úgy látszik, nem állt meg. A csökkenés oka mindenekelőtt a jogsegélyszolgálat munkába állásának ^ köszönhető, valamint annak, hogy jelentősen javult a vállalati szabályzatok színvonala. Ide sorolhatók az alaposan előkészített, és megfelelő vita után elfogadott kollektív szerződések, valamint az alapos munkaügyi szabályzatok. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy az üzemi demokrácia erősödése kedvezően hatott és hat a konfliktushelyzetek kerülésére. De fordíthatunk is egyet a kérdésen, .mindezek a vállalati munkaügyi szerveket is alaposabb, körültekintőbb munkára serkentették. Nomármost az előbb csökkenésről szóltunk 1982-ig, a múlt évben azonban megint valamelyest emelkedés volt. Ez egyértelműen a húsipari vállalat munkaügyi döntőbizottságához benyújtott 281 ügy következménye volt. Megvizsgálták, és megállapították, hogy ennél a vállalatnál a munkaköri leírásokkal, általában a belső szabályozás pontatlanságával volt a baj. A megyében működő munkaügyi döntőbizottságok tavaly 699 ügyben hoztak érdemi határozatot, 192 ügyben a határozathozatal áthúzódott az idénre. A megyében 62 olyan döntőbizottság van, amelyik 1982-ben nem tárgyalt semminemű ügyet. Az ügyek megoszlása változó. Legtöbbször a megőrzési felelősség kérdésében kellett döntenie a bizottságnak, nevezetesen 350 estben. Ezt követte a dolgozók anyagi felelősségének kérdése és a fegyelmi ügyek. A fegyelmi és kártérítési ügyek viszonylag magas száma azt mutatja, hogy a megváltozott gazdasági környezetben a vállalatok bátrabban élnek a fegyelmezés és az anyagi felelősségre vonás eszközeivel. A fegyelmi ügyek között leggyakoribb a késés, az igazolatlan hiányzás, az ittasság, a munkaköri kötelesség teljesítésének megtagadása, a hanyag munkavégzés. Nem ritkán a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétségek miatti felelősségre vonás. Az olyan munkaügyi viták, mint például a munkaviszony megszüntetése, a munkaszerződés módosítása, a munkabér, nem jelentős számban fordultak elő. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a helyenkénti munkaerő-átcsoportosítások és a munkaerőmozgás nem teremtett — legalábbis jelentős számban — munkaügyi vitákat. Föltétlenül meg kell említeni az ügyintézéssel kapcsolatban egy gondot. Az előírások szerint a kérelmet nyolc napon belül el kell bírálni. A gyakorlat ennek ellentmond, hiszen az elbírálások több mint fele a megszabott határidőn túl történik. Ennek különböző okai vannak, kétségtelenül hanyagság is közrejátszott több esetben, de nem ez a jellemző. Inkább azon kellene gondolkodni, hogy a nyolcnapos — szerintünk rövid — határidő alkal- mazható-e a jövőben is. Szó sincs arról, hogy a tologatásokat, az elodázásokat pártoljuk, inkább arról, hogy a határidő-meghosszabbítás az érdemi ügyintézés hasznára válhat, az alaposabb munkát teszi lehetővé. A meghozott határozatok döntő többségükben jók, megfelelnek a jogszabályi rendelkezéseknek. Ne feledkezzünk meg arról se, hogy ebben — a jogi ismereteken, túl — sokat segít a józan élettapasztalat és az alapos helyismeret. Akkor is igaz ez, ha adott esetben a jogi indokolás esetleg hiányos. A munkaügyi döntőbizottságok helyzete sajátos. Társadalmi szerepet töltenek be, ugyanakkor i g azs á g szol gáJ tató, jogalkalmazó szervek is. Mindezekre figyelemmel elmondhatjuk, hogy a döntőbizottságok tevékenysége az elmúlt évben, minden területen, jelentősen javult. Az alapvető eljárásjogi előírásokat betartották, és döntéseik is általában helyesek voltak. A munkaügyi döntőbizottságok által tárgyalt ügyek elbírálása következtetésekre ad lehetőséget. A 699 elbírált ügyben 279 esetben a vállalat által kiadott határozat helybenhagyásával a benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasították. Ugyanakkor az is tény, hogy az ügyek hatvan százalékában a vállalati intézkedést megváltoztatták, hatályon kívül helyezték, vagy egyéb határozatot hoztak. Ez egyértelműen arra utal, hogy a munkáltatói határozatok nem eléggé megalapozottak, sokszor nem törvényesek. Ez a tény szükségessé teszi azoknak a vállalati vezetőknek, középvezetőknek a munkajogi képzését, akik fegyelmi, vagy egyéb határozat- hozatali joggal rendelkeznek, ugyanis az általuk kiadott határozatok többsége alapvető hiányosságok miatt került megváltoztatásra. A munkaügyi döntőbizottságok által hozott határozatok túlnyomó részében mind a dolgozók, mind a vállalat- vezetők megelégedéssel fogadták a döntést. A tárgyalt ügyek igen kis hányadában fordultak csak keresettel a munkaügyi bírósághoz. Kedvező tapasztalat, hogy a munkaügyi döntőbizottságoknál jogerőre emelkedett határozatok között törvény- sértő határozat úgyszólván nem fordult elő. Hasonlóan kedvező tapasztalat az r®, hogy a döntőbizottsági határozat nyomán a gazdasági vezetés, megfelelő intézkedésekkel, megszünteti a munkaügyi vitákat kiváltó okokat. A munkaügyi döntőbizottságokban, megyénkben, ösz- szesen 1026 tisztségviselő tevékenykedik. Az elnökök és az elnökhelyettesek többsége — és ez igén helyes — már több éve vesz részt ebben a munkában, tehát kellő tapasztalattal rendelkezik. Képzésük, illetve továbbképzésük folyamatos. A munkaügyi döntőbizottságok működéséhez a megfelelő körülmények adottak. L. GY. nagyüzem a konzervgyárakban Teljes kapacitással dolgozik a konzervipar tizenhat gyára. Jelenleg főként a paradicsom, a paprika feldolgozása jelenti a legnagyobb munkát, de a szilva-, a körte- és az alma- szállítmányokat is fogadják az üzemek. A nyári szárazság kieséseket okozott, elsősorban zöldborsóból, zöldbabból s paradicsomból, ám a hiányzó mennyiségeket más termékekből az ipar pótolni tudja, annál is inkább, mert almából és körtéből viszont többet vehettek át a vártnál az üzemek. így a konzervipar végül is várhatóan eleget tud tenni ez évi exportkötelezettségeinek, s a hazai kereskedelem igényét is kielégítheti, igaz, zöldbabból és zöldborsóból kevesebb jut majd az üzletekbe. Az üzemek most nagy mennyiségben készítenek a gyümölcsökből befőtteket, sűrítményeket, a termés egy részét pedig félig feldolgozva tárolják, a téli, tavaszi hónapokban ebből állítják majd elő a vegyes befőttet és a dzsemeket. Debrecenben és Kecskeméten a lekvárok mellett a tavalyinál több gyü- mölcspürét gyártanak. E készítmény a korszerű, egészséges élelmiszerek közé tartozik, alacsony cukortartalma miatt fogyókúrázók is ehetik, ételízesítőként és kenyérre kenve is jól használható. A Szovjetunió, az NDK és az NSZK a legnagyobb gyü- mölcspürévásárló, de szó van amerikai exportról is. Nagy ütemben végzik a vállalatok a gyümölcsök ivólévé „ alakítását” is. Nyíregyházán, Békéscsabán, Kecskeméten korábban már kidolgozták a rostos ivólevek családját, e keresett italokból jó ellátást ígérnek. A békéscsabai ivólevek külföldön is érdeklődést keltettek, jelenleg NSZK-beli céggel tárgyalnak a sütőtökből, az almából és vegyes gyümölcsből készülő ivóié kooperációs gyártásáról, külföldi forgalmazásáról. Az elképzelés szerint az NSZK- beli partner adná az üveget és zárókupakot a Békéscsabán készülő italhoz. Szerződés új gyógyszálló építésén A Danubis Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, a Komplex Nagyberendezések Export-Import Vállalat és a Kereskedelmi Beruházási Vállalat vezetői új termálszálloda építésére írtak alá szerződést az osztrák Bauges. H. Rella and Co. Niederlas- sung Eisenstadt cég képviselőivel. Az új szállodát Sárváron fogjákfelépíteni, 1985. június 15-ig. A Kereskedelmi Tervező Vállalat tervezésében létesülő szállodában 136 szoba lesz, és 272 vendég részére nyújtanak a szállodai szolgáltatások mellett komplett gyógyászati kezelést. Az új gyógyszálló létesítését egyebek között a már meglévő hasonló létesítmények kedveltsége, keresettsége indokolja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi ’ gyógyturiz- musban elért eredményeket elismerik külföldön mind a szakmai, mind pedig a fogyasztói körökben. A gyógy- vendégek tartózkodási ideje nem csökken, sőt növekszik. A sárvári termál szálloda gyógyvize elsősorban reumatikus betegségek kezelésére alkalmas, de gyógyítani lehet vele egyes légzőszervi és nő- gyógyászati bántalmakat is. A háromcsillagos szállodában, melyet a Nádasdy-vár tő- szomszédságában, a sárvári arborétum mellett építenek fel, belföldiek számára is kínálnak majd üdülési lehetőséget.
