Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
1983. szeptember 24. / Í\rÉPÜJSÁG 9 A kurszki mágneses anomália Épül a Sztarij Oszkol-i óriás Külszíni ércfejtés Sztarij Oszkolnál Az Oroszország európai részének központjában fekvő kisváros, Sztarij Oszikol majd négy évszázadon át élte csendes, vidéki életét. A közelmúltban, a hetvenes években minden megváltozott itt, Sztarij Oszkol rohamos fejlődésnek indult. A fő vonzerőt a hétszáz hektárnyi területű építkezés jelenti, ahol egy kohászati kombinát létesül. Nem is egyszerűen kombinát — a tervek szerint a XXI. században a szovjet ipar élen járó üzeme lesz. Ez a világon a legnagyobb szabású kísérlet a közvetlen eljárású .nagyolvasztót nem használói kohászat ipari bevezetésére. Évi négymillió tonna jó minőségű acél, és mindez a környezet szennyeződése nélkül. De miért is született a döntés, hogy éppen itt és most épüljön ez a több milliárd dolláros létesítmény? A válasz első pillantásra egyszerűnek tűnik: az iránytű. Ez a vidék a híres kurszki mágneses anomáliához (KMA) tartozik. Es bármelyik szovjet kisiskolás is tudja, hogy itt, a „harmadik mágneses sarkon” az iránytű mutatója rendellenes módon elkezd forogni a. tengelye körül. Ennek az oka sem titok: még a XVIII. század végén P. Lonohodcev orosz csillagász állította fel azt a hipotézist, hogy az iránytűre vasérctelepek hatnak. Ma már ismeretes, hogy a kurszki mágneses anomália körzetében összpontosul a Szovjetunió vasérctartalékainak több mint egyharmada. Vannak itt telepek, ahol az érc vastartalma eléri a hatvan százalékot, de vannak gyengébbek is — a teljes készlet meghaladja a kétbillió tonnát. A KMA komplexum fejlesztésének jelenlegi vázlata a következő: A gazdagabb lelőhelyeken bányák épülnek, mellettük pedig külszíni fejtéssel művelik ki a jobban elérhető, bár gyengébb minőségű ércet. Ennek során a fekete földet lefejtik és tárolják a rosszabb minőségű mezőgazdasági földterületek későbbi rekultivációjához. A külszíni bányák mellett ércdúsítók fognak működni, amelyek magas vastartalmú nyersanyagot állítanak elő. És végül a hulladék nélküli kohászat. Már maga ez a felsorolás is jól mutatja, hogy egy ilyen terv megköveteli a különböző ágazatok fejlesztésének koordinálását. Az energiaigény kielégítésére atomerőművek hivatottak, amelyek építését ösztönzik. Ma a komplexumot a Voronyezsi Atomerőmű táplálja, és épül egy távvezeték a Kurszki Atomerőműtől. Szükség van vízre is. A komplexum fejlődésével az igény többszörösére nő, a helyi források viszont korlátozottak. Ezért tervezik csatorna építését a Dontól és a Volga mellékfolyójától, az Okától. Az új iparágakhoz, elsősorban a kohászathoz több millió köbméter gázra van szükség. Ezért egy kiegészítő gázvezeték épül az orenburgi gázmezőktől (az Orenburg- központi fővezetéknek egy leágazása.! Gyorsan fejlődik a vasérc kitermelése. 1980-ban a KMA bányászai 68,5 millió tonna ércet termeltek ki. 1985-re az évi termelés még közéi 30 millió tonnával nő. Ekkor a KMA annyi vasércet ad majd, amennyi 1940-ben a Szovjet unió teljes termelése volt. A komplex fejlesztésnek és a kis távolságoknak köszönhetően egy tonna vasérc költ ségei itt ötven százalékkal alacsonyabbak például a ke let-szibériai vállalatok mutatóinál, harminccal a kazahsztániaknál, hússzal az uráliaknál és tizenöt százalékkal az ukrajnainál. Ezért úgy tér vezik, hogy a század végére a KMA a Szovjetunió egész európai részének alapvető vasérc-bázisává válik, sőt, exportra is termel majd ércet. A sztarij i oszkoli etektro- kohászati kombináton kívül még egy kohászati gyáróriás építését tervezik, ahol évi tízmillió tonna öntött bugát állítanak majd elő. Ennek a gazdasági kihatása érezhető lesz az egész szovjet iparban, mivel a legnagyobb fogyasztók a KMA közelében találhatók. LEONY1D KORENYEV Csehszlovákia Erdögazdalkodas Gyorsan növő lombos fák - Példa a magyar akácos A fianyersanyag iránt állandóan növekvő szükségletet a leginkább úgy lehet kielégíteni, ha gyorsan növő fafajokat termesztenek. Az erdőgazdaság kezdetben a fenyőféléknek tulajdonított jelentőséget, ma viszont a lombos fákat részesíti előnyben. Eleinte a nemes nyárfákra irányult a figyelem, de mivel ezek rendkívül igényesek a talajjal és az éghajlattal szemben, termesztésük korlátozott. Ez indokolja, hogy az utóbbi időben főképp az eukaliptusz, az akác, az éger, a fekete dió, a vörös tölgy és a tulipánfa iránt érdeklődnek az erdőgazdaságok. A gyorsan növő fajták évi átlagos növekedése meghaladja a hektáronkénti 10 köbmétert. Újabban azonban a növedéket súly szerint, szárazanyagban számolják. így a mérsékelt és a mediterrán éghajlaton az említett 10 köbméteres növedéknek 4,3 tonna szárazanyag felel meg. A faipari választékbővítés és az energiatermelés szempontjából az első helyen az eukaliptusz áll, de ezt a különböző próbálkozások ellenére sem lehetett meghonosítani a mérsékelt éghajlati övben, például Közép-Európá- ban. Ezért ezen a vidéken távlatilag is a legnagyobb jelentősége az akácnak van. Az akácot 1601-ben hozták be Észak-Amerikából Franciaországba, ahonnan később csaknem egész Európában elterjedt. Jelentős területeket foglal el Dél-Aznerikában, Afrikában, Kínában és a kis- ázsiai országokban is. Az európai államok közül a legtöbb akácerdővel Magyarország rendelkezik, ahol az akácosok területe eléri a 271 ezer hektárt. Az akác Közép-Európá- ban jellegzetesen magyar fának számít, s Magyarországon tájesztétikai szempontból is nagy jelentősége van. Szlovákiában jelenleg 35 ezer hektárnyi területet borít akácerdő. Az akáctermesztés 1976 óta kapott újabb lendületet. Kiváló tulajdonságú akóctörzsfákat jelöltek ki, megkezdődött az akác vegetatív úton történő szaporításának a kutatása is. Különösen ott van nagy haszna az akácnak, ahol különböző víz- rendészeti munkák követkéz tében lecsökkent a talajvíz szintje. Emellett az akác igen nagy szárazanyagot termel évente' 6,39 tonnát hektáronként. Nagy jövő vár az akácra a vegyiparban is, főként a félcellulóz gyártásánál. Rend kívül kedvező tulajdonsága a fának a magas mézhozam, Egy jó méztermő akácos egy hektárnyi területen egy év alatt 1500 kilogramm mézet is adhat, míg például ugyaneny- nyi hárs- vagy juharerdőből évente csak 1000 kilogramm méz várható. Külön figyelmet érdemel az akác az erózió elleni harcba. Mindezen jó tu lajdanságai miatt Szlovákiában tovább növelik az akácoserdők nagyságát. Bulgária A Marica-Kelet - a nehézipar óriása A Marica-Kelet ipari-energetikai komplexum Bulgária egyik legnagyobb nehézipari létesítménye. A hatalmas kombinát adja az ország elektromos energiaszükségletének egynegyedét, a széntermelés 68 százalékát, s itt állítják elő a brikett-termelés egészét. A nehézipari óriás alapjait a szocialista forradalom győzelme után rakták le. A szénmedence készleteinek feltárása a Szovjetunió támogatásával kezdődött meg 1948-ban. Szovjet szakemberek irányításával indult meg a szén kitermelése, s az erőművek berendezéseit is a Szovjetunió szállította. Hasznos segítséget nyújtott a többi szocialista ország is. Az NDK például 60 exkavátort küldött, amelyeknek összteljesítménye 138 ezer emberével egyenlő. Az exkavátorok és a szállítószalagok összeszerelésében csehszlovák szakemberek segítettek. Az együttműködés a KGST keretében valósult meg, s a termelés húsz éve folyik. Ebben az időben .még világviszonylatban sem volt elegendő tapasztalat az ittenihez hasonló lignit felhasználását illetően. Az első két erőművet előszárított lignit égetésére tervezték. Ez a módszer azonban nem vált be, így a Marica-Kelet—3 hőerőművet már új technológiára alapozva építették meg. Az új technológia szerint a lignitet előszárítás nélkül égetik el. A korszerű égetési rendszer alapján kezdődött meg a Ma- rioa-Kelet—2 hőerőmű rekonstrukciója. A jelenlegi ötéves terv végére az erőmű teljesítménye 420 megawattra nő. A következő, kilencedik ötéves tervben két újabb blokk épül, egyenként 440 megawatt teljesítménnyel. A Marica-Kelet komplexum összteljesítménye 1990-re eléri a 3240 megawattot. Az ipari-energetikai létesítmény eddig 290 .millió tonna szenet, 110 milliárd kilowattóra villamos energiát és 20 millió tonna brikettet adott a népgazdaságnak. A jövőben a lignit továbbra is alapvető energiaforrás marad. A széntermelés növelését további fejlesztéssel és korszerűsítéssel segítik elő. A feladatok teljesítése céljából három külfejtés rekonstrukcióját indították meg. Így lehetővé válik a villamos- energfia-termelés megduplázása. Gondot fordítanak a kelet- marioai bányászok, energetikusok életkörülményeinek javítására is. Két évtized alatt több mint 42 ezer lakás épült, munkásszállásokat, óvodákat, bölcsődéket, iskolákat adtak át rendeltetésüknek. Üdülőket létesítettek a dolgozók számára a tengerparton is. Rövidesen újabb 1500 családot juttatnak új otthonhoz. Helikopter-daruk nyolcvan szakmában A szovjet népgazdaság különböző ágazataiban az AEROFLOT száznál több munkafolyamat aktív résztvevője. Ebből nyolcvan konkrét feladat végrehajtására csak az emelő - csavaros gépek, azaz a helikopterek alkalmasak. A helikopterek népgazdasági alkalmazásának hatékonyságáról Sztanyiszlav Ro- gyionov, a Szovjetunió Polgári Repülésügyi Minisztériumának főosztályvezetője adott tájékoztatást. A munkák legnagyobb tömegét napjainkban a Mihail Mii tervezőirodában létrehozott MI—8, MI—6 és más lí- -pusok végzik. Az építő-szerelési munkálatok végrehajtására ugyanez a tervezőiroda különleges teherbírású (11 tonna) és kiváló manőverezési képességű MI—10K típus- jelzésű helikopter-darut fejlesztett ki. Ez a helikopter a villamos távvezeték oszlopait négy-hat perc alatt állítja be. A Lovaty folyón átívelő híd összeszerelése pedig a repülődaru segítségével 80 nap helyett mindössze öt napot vett igénybe. KEVESEBB MUNKA, KEVESEBB KÖLTSÉG Különösen nagy szerepet kapnak a helikopterek Szibériában, az Uraiban, Jakutiá- ban és a Távol-Keleten. A Nyugat-Szibériai kőolaj és földgázlelőhelyek kitermelése elképzelhetetlen lenne a for- gólégcsavaros gépek nélkül. A helikopterek alkalmazása a szovjet földgázvezetékek építkezésein a munkaigényt több mint hétszeresére csökkenti. Ezenkívül jelentősen csökkenthető a vezetékrendszer hossza a mocsarakon, hegyeken átvezető útvonal egyes szakaszainak ki- egyenesítésével. VégeredMűszaki berendezések érkeztek Tádzsikisztán egyik magashegyi körzetébe ményben az építkezések ideje ötödrészére, az önköltségük pedig huszadrészére csökkenthető. Az utóbbi években a különösen bonyolult energetikai beruházásokon valamennyi alapozási, oszlopfektetési és kábelfektetési munkálatot helikopterek láttak el. így például a Habarovszk—Komszo- molszk—Amuré közötti 220 kilovoltos nagyfeszültségű távvezetékrendszer építésénél a helikopterek alkalmazása több mint a felére csökkentette az üzembehelyezés határidejét. Emellett 275 dolgozót lehetett más fontos területre átirányítani. NAGY IDŐNYERESÉG _ Példák sora tanúskodik a helikopterek építőipari alkalmazásának hasznosságáról. A Volga partján helikopterek segítségével szerelték fel a folyón átívelő vezeték két tartópillérét. Az egyenként 250 tonnás, kétemeletes pillérek magassága meghaladta a 130 métert. A hagyományos építési módszerekkel összehasonlítva a helikopteres emeléssel nyolc hónappal rövidült a beruházás teljesítésének ideje. A jakutszki tv-torony tizenhárom szekcióból álló építményének összsúlya elérte a 120 tonnát. A szerelési munkálatok során a helikopterek alkalmazása féléves időnyereséget, fokozott munkatermelékenységet és hat- szorta kisebb költségráfordítást eredményezett. Két MI—10K típusú helikopter segítségével hat, egyenként százméteres rádióátjátszó tornyot állítottak fel Tyumeny északkeleti körzetében. Az AEROFLOT és az erdészeti vállalatok szakemberei közösen dolgozták ki a meredek sziklás hegyodalak értékes fafajtáinak elszállítási technológiáját az MI—8 típusú helikopterek segítségével. A közeljövőben az AEROFLOT üzembe állítja a 17 tonna külső felfüggesztésű, és 20 tonna belső teherbírású MI—26 típusú helikoptereket. Segítségükkel a geológusoknak és a kőolajkutatóknak lehetővé válik kisebb fúróberendezések helyszínre szállítása szétszerelés nélkül. Helikopter szállítja az éleim iszert és iparcikkeket a jakutiai Zsiganszkij szovhoz rénszarvastenyésztőinek
