Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
B KÉPÚJSÁG 1983. szeptember 24. Akik manapság Vietnamban járnak, azzal a benyomással távoznak, hogy az ország gazdasága maga mögött tudhatja a legnehezebb időszakot. Ismeretes, hogy a tavalyi termés a legjobb volt Vietnam újkori történetében: 16,3 millió tonnával 13 szár zalékos növekedéjst jelentett. Túlteljesítették a tervcélokat, csökkenteni tudták a behozatalt — Vietnam számára ritkán tapasztalt, örvendetes jelenség mindkettő. Különösebb elbizakodottságra azonban továbbra sincs ok. Erre figyelmeztetett a nyári hanoi pártkonferencia, amely megszokott, hagyományosnak mondható keménységgel szólt a negatívumokról. Le Van Luong, a VKP KB tagja, a hanoi pártbizottság első titkára például rámutatott: noha értek el eredményeket, sok területen még nagyok a nehézségek, akadozik a termelés, gyenge az állami kereskedelem, s egyre nehezebb a lakosság, elsősorban a fizetésből élők helyzete. A hanoi tapasztalatok általánosíthatók: miként a fővárosban, úgy országosan is a kereskedelem, az elosztás, az áruellátás kérdése Vietnam Bírálatok és kampányok Hanoi főpiaca, a Dong Xuan — állami boltokat és magánkereskedőket egyaránt befogad került a gazdasági vezetés gondjainak középpontjába. Ennek oka mindenekelőtt az árutermelés gyengeségében, illetve — ahogy Le Duan, a VKP KB főtitkára fogalmazott — az elosztás tervsze- rűtlenségében keresendő. Most újból átfogó kampányt indítottak az árupiac ellenőrzésére, hasonlóan az 1978. májusában, a pénzreform bevezetéséhez kapcsolódó kampányhoz. Emelték a kereskedők, kisárutermelők adóit, rendeletben rögzítették a piaci árak felső határát. A magántermelőknek könyvelést kell vezetniük, s forgalmukat bankszámlán kell. a hatóságok által dokumentálható módon bonyolítani. A mostani kampányban szigorú bírálattal illették a kereskedelem szocialista szektorát, amely képtelen volt ellensúlyozni a magánszféra térnyerését. Minthogy az állami kereskedelmi hálózat nem felelt meg a követelményeknek, a bérből és fizetésből élők kénytelnek voltak szükségleteik növekvő részét a szabadpiacon beszerezni, ott pedig az árak gyorsan emelkednek. A jelenlegi állapotok tehát érzékenyen érintik a dolgozó tömegek életszínvonalát. A VKP Politikai Bizottsága körlevélben hangsúlyozta, hogy az elosztás rendellenességei tartósan nem számolhatók fel a hiánygazdálkodás megszüntetése, a gazdasági és pénzügyi irányítás tökéletesítése nélkül. ' Korszerű japán híradástechnikai termékek a szabadpiacot Mongólia Mongolit-, foszforitmedence, ritka földfémek A mongol—szovjet geológiai expedíciók története egyidős a Mongol Népköztársaság megalakulásával. A két ország tudományos akadémiáinak munkatársai 1921 óta folytatnak értékes kutatómunkát Mongólia területén. Az eddigi közös munkáról szólva B. Luvszandancan, a Mongol Tudományos Akadémia levelező tagja, az Akadémiai Geológiai Kutatóintézet igazgatója elmondotta, hogy jelenleg a negyedik mongol—szovjet geológiai expedíció járja az országot. Az 1921-es első csoportot a paleontológiái expedíció követte a negyvenes évek végén, majd a hatvanas években indult újabb közös kutatás az ásványi kincsek felkutatására. A három kutatóút történetéről, eredményeiről számos cikk, monográfia jelent meg mindkét ország tudósainak tollából, s elkészült egy sor geológiai és tektonikai térkép is, amelyeket sikerrel hasznosítanak a népgazdaságban. A jelenlegi expedícióról N. Zajcev államidíjas akadémikus, a szovjet geológuscsoport vezetője nyilatkozott. Elmondotta, hogy a legújabb expedíció 1982-ben látott munkához a Mongol-Altaj és a Góbi-AItaj északi és déli körzetében, valamint a Höv- szögöl-tó vidékén, ahol a sziklás hegyi táj minden valószínűség szerint sok ásványi kincset rejt. Zajcev akadémikus megemlítette, hogy az utóbbi évek kutatómunkája fontos elméleti, és gyakorlati sikerekkel járt. A geológiai szerkezet mélyebb rétegeinek vizsgálata lehetővé tette, hogy elkészíthessék az első modelleket a földkéreg itteni szerkezetéről mintegy 120—140 kilométeres mélységig. Így rövidesen megszerkeszthetik a geológiai formációk első térképét. A tudós hangsúlyozta a kutatások gyakorlati hasznát is. A feltárt bauxit- és korundit-telepek, az új nemesfém- és érclelőhelyek kiaknázása a népgazdaságot gyarapítja a jövőben. Hasonló reményekre jogosítanak az ország déli részén felfedezett magas alkálitartalmú földfémlelőhelyek Emellett több új ércféleséget is felfedeztek és leírtak. Egyiküket előfordulási helyéről mongolitnak nevezték el. Mind a mongol, mind a szovjet expedícióvezető kiemelte a Hövszögöl-tó fosz- foritmedencéjének jelentőségét. A foszforit jelenlétét még a hatvanas években ott járt expedíció fedezte fel. A nagy kiterjedésű foszforitmedence feltárása a további kutatómunka eredménye volt. Ennek alapján Mongólia északi vidékén jelentős új iparterület alakulhat ki a közeljövőben. / Villamos távvezeték a föld alatt Szovjet villamossági szakemberek új, nagyfeszültségű berendezést fejlesztettek ki a kábelek lezárásához, illetve 110—220 kV- os műanyag szigetelésű kábelek csatlakoztatásához. A nagyvárosok egyik legégetőbb gondja a területhiány. Ebben nagymértékben lúdasak a villamos távvezetékrendszerek, amelyek óriási területeket vesznek igénybe. A szakembereket már régóta foglalkoztatja ezeknek a területeknek a felszabadítása. A probléma megoldását a kábelgyártási össz-szövetsé- gi tudományos-kutató intézet kutatói dolgozták ki. A fejlesztés eredménye: speciálisan varrott, polietilénből készült szintetikus szigetelésű nagyfeszültségű kábel. A kábelharisnya hőállósága fokozza a kábel áteresztőképességét, előállítása a korábbiaknál egyszerűbb és nem igényel olyan részletes üzemközbeni ellenőrzést, mint az olajtöltésű kábelek. Az új termék alkalmazásával lehetővé válik a nagyfeszültségű villamos energia föld alatti továbbítása. Sajnos, megfelelő hosszúságú kábel előállítása ma még nem áll rendelkezésre, ezért darabokból kell azt összeállítani. A kábelszakaszok csatlakoztatása bonyolult és munkaigényes folyamat. A 110—220 kV-ra tervezett mai korszerű energetikai vezetékrendszerek számára az intézet szakemberei most elviekben is új kábel- elzárási módszert dolgoztak ki. A csatlakoztató berendezés külsőleg egy gyerekjátékra, a pörgettyűre emlékeztet. Tulajdonképpen egy szigetelőpersely, amelynek fő feladata az elektromos tér feszültségének olyan átrendezése, hogy a kábelér és a légvezeték közötti szakaszon ne legyen energiaveszteség. A csatlakozófej különleges elektromos tulajdonságokkal bíró polietilén szalagból készül. A meghatározott alakra feltekercselt szalagot az intézetben kifejlesztett különleges kisméretű kemencében besütik. A csatlakozófejek besütéséhez készült segédeszközök könnyen szállíthatók, a működés ellenőrzését számítógép végzi. A kábelszerelők a csatlakoztatást közvetlenül a helyszínen végezhetik. A szakemberek véleménye szerint ez az újdonság a legjobb megoldás a polietilén szigetelésű kábelek lezárásához és csatlakoztatásához. A módszer szabadalmi védelmet élvez az Egyesült Államokban és Jugoszláviában. Jugoszlávia megvásárolta a csatlakozófej gyártási licen- cét is. IRINA KOSZTAKOVA Szovjetunió A kárpátontúli magyarság nyelvatlasza Szombathelyen a magyar nyelvészek nemzetközi kongresszusán a készülő magyar nyelvatlasz munkálataiból számolt be Pjotr N. Liza- nyec professzor, az ungvári egyetem magyar filológiai tanszékének vezetője. Lizanyec professzor, munkatársaival, 1965-ben kezdte meg a kárpátontúli magyarok nyelvjárásainak gyűjtését és rendszerezését. Egy ilyen nyelvatlasz összeállítása azonban igen bonyolult tevékenység. A kutatás egy egész országrész nyelvi jegyeire terjed ki, s ennek következtében több, egymástól különböző nyelvjárást térképez föl. A dolgot nehezíti, hogy a Kárpáton túli területen az egységes nyelvjárások mellett településtörténeti okokból több sajátos nyelvsziget is létezik. Az itt élő* magyarok általában az északkeleti nyelvjárástípus valamelyik változatát beszélik, de egyes községekben palóc, illetve mezőségi sajátosságokat őriztek meg a hajdani telepesek mai leszármazottai. További jellegzetességeket kölcsönös a gyűjtőmunkának, hogy a társadalmi fejlődés, illetve az idegen nyelvi környezet miatt a Kárpá- tontúlon is megkezdődött a nyelvjárások felbomlása, ösz- szemosódása. Az iparosodás, a városiasodás hatására különböző nyelvjárásokat beszélő emberek kerültek közvetlen és rendszeres kommunikációs kapcsolatba egymással. Az iskoláztatás elterjedése ugyanakkor a köznyelvi kiejtést erősítette. Az ukrán, a szlovák és a román nyelvi környezet is kimutatható a magyar nyelv- közösség hangtanán és szókészletén. Mindezek miatt a kárpátontúli magyarság nyelvatlasza nem csupán a^ nyelvjárásokról ad gazdag képet, hanem az országrész kialakulóban lévő területi (regionális) köznyelvéről is; a nyelvjárásokra általában jellemző régiességek, archa- izmusok mellett tükrözi a helyi társadalmi-gazdasági fejlődés nyelvi jegyeit is. A körülményeket figyelembe véve Lizanyec professzor munkatársaival olyan nyelvatlasz készítésébe vágott bele, amely Európában is úttörő jellegű. A fejlett szovjet és magyar dialektológia eredményeire támaszkodva a gyűjtést kiterjesztette a magyarok beszédének alaktani jellegzetességeire is. Egy korábban kiadott háromkötetes mű a magyar jövevényszavak megoszlását mutatta ki a kárpátontúli ukrán nyelvjárásokban. Ez a kiadvány még csak 530 térképpel volt fölszerelve. Amint ennek az utolsó kötete 1976-ban megjelent, azonnal megkezdődött a nyelvatlasz adatainak gyűjtése. A kérdőív 789 kérdést tartalmaz, részben a fogalmak hangalakjára, részben jelentésárnyalatainak kiderítésére. A tervek szerint az atlasz első kötete az életvitel, a mezőgazdaság és az emberi tulajdonságok, a második kötet az állat- és növényvilág fogalmi körében mozog. A harmadik kötet a hangtani és alaktani feltárás eredményeit tartalmazza majd. A nyelvatlaszban több mint 2 ezer különféle térkép rögzíti majd a kárpátontúli magyarság nyelvének mai állapotát. Már ennyi is elég volna, hogy e nyelvatlasz jövőre megjelenő első kötetét mint a magyar nyelvtudomány kiemelkedő teljesítményét fogadjuk. Ezzel párhuzamosan azonban befejezéséhez közeledik egy hatalmas tájszótár elkészítése is. Ez két kötetben 40 ezer szócikket fog tartalmazni. Szerkesztésébe, s kiadásába bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete is. A gyümölcspiac kínálata bőséges — ám az árak borsosak
