Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám
a Képújság 1983. szeptember 22. Magyar-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Magyar—amerikai külügyminiszteri megbeszélések voltak Washingtonban. Várkonyi Péter a washingtoni diplomácia irányitója, George Shultz (jobbra) társaságában. (Telefotó) Szent-Györgyi Albert kitüntetése Díszelőadás Az ember tragédiája bemutatásának 100. évfordulóján FeiópUÍ az új Nemzeti Színház A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászló- rendjét adták át kedden az egyesült államokbeli Bostonban Szent-Györgyi Albert- nek, a világhírű magyar származású amerikai tudósnak. A Nobel-díjas kutatónak a magas kitüntetést Kocziha Miklós, a New York-i magyar főkonzulátus vezetője nyújtotta át ünnepélyesen azon a díszvacsorán, amelyet az amerikai országos rákkutatási alapítvány rendezett 90. születésnapja tiszteletére. Ugyancsak az alapítvány rendezésében kedden egésznapos szimpóziumot tartottak Bostonban. Ennek mintegy száz résztvevője — a rákkutatás megannyi nemzetközileg elismert szaktekintélye — méltatta Szent-Györgyi tudományos- és szervező- munkáját jelentőségét a modern rákkutatásban. A New York-i magyar főkonzul beszédében elmondotta hogy a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tudományos életművéért, a magyar tudomány eredményeinek megismertetéséért és elismertetéséért adományozta Szent-Györgyi Albertnek az érdemrendet. Szüts Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkár-helyettese olvasta fel a banketten azt a levelet, amelyben A Német Demokratikus Köztársaság honvédelmi szervezetének, a GST-nek kéttagú küldöttsége érkezett Tolna megyébe Karl-Marx- Stadtból: Eberhard Zill, megyei elnök és helyettese, Rei- ner Hempel, aki a szervezet Karl-Marx-Stadt-i városi elnöke is. Az MHSZ megyei székházában Négyesi József alezredes, megyei titkár, Takács András, Szabó Tibor titkárhelyettesek, Radnóti Péter városi titkár fogadta a vendégeket. A fogadáson részt vett dr. Bősz Endre, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. Négyesi József alezredes tájékoztatta a vendégeket Tolna megye történetéről, népességéről, iparának, a mezőgazdaságának eredményeiről, arról a társadalmi, politikai, gazdasági háttérről, amelyek megteremtik a feltételeket a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységéhez. — Az idén 35 éves honvédelmi szövetség tevékenységét a párt határozatai, a honvédelmi miniszter irányelvei, az MHSZ főtitkárának utasításai határozzák meg — mondotta a megyei titkár, majd részletes beszámolót adott a lakosság, az ifjúság körében végzett honvédelmi dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntötte az idős tudóst. A világszövetség nagy jelentőséget tulajdonít Szent-Györgyi akadémikus tevékenységének a külföldön élő honfitársak magyarságtudatának erősítésében is, mutatott rá. Méltatta a levél Szent-Györgyi életművét az ifjú tudósok nemzedékeinek felnevelése szemszögéből is. Kiemelte, hogy a C-vitamin felfedezőjét, a tudományos rákkutatás amerikai úttörőjét szülőhazájában egyszersmind az antifasiszta ellenállás, a magyar humanizmus képviselőjének is tekintik. Az ünnepelt, aki szeptember 16-án töltötte be életének 90. évét, személyesen köszönte meg a jókívánságokat, s még arra is maradt energiája,, hogy a sajtó számos képviselőjét fogadja. A nap folyamán az Egyesült Államokból és a világ minden tájáról üdvözlő táviratok százai érkeztek Bostonba. Táviratban kívánt jó egészséget Szent-Györgyi Albertnek Rónáid Reagan, az Egyesült Államok elnöke és felesége, Nancy Reagan. Levélben méltatta kiemelkedő tudományos érdemeit Frank Press, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának elnöke is. nevelő, felkészítő munkáról, a sportmunkáról. A tömegsport-feladatok közt sorolta fel a sorkötelesek honvédelmi versenye, az összetett honvédelmi verseny, a tartalékosok honvédelmi, illetve lövészversenye, a honvédelmi kupa lövészverseny tömegeket megmozgató eredmé. nyeit, a minőségi sportok közt a repülést, a rádiózást, a modellezést. Elmondotta: az együttműködés keretei közé akarják sorolni a honvédelmi tömegsportok több formáját, a rádiózást és a gemenci vitorlázórepülő-verseny résztPANORAMA BUDAPEST Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke szerdán budapesti katonai intézményekben tett látogatást. Programja befejezéseként a néphadseregben tudományos munkát végzők részére időszerű ideológiai és tudománypolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. * Szerdán elutazott Budapestről a Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége (SAK) küldöttsége, amely a SZOT meghívására Pertti Viinanen elnök vezetésével szeptember 18—21-e között hivatalos látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. SALGÓTARJÁN Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Nógrád megyébe látogatott. Felkereste a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat, ahol szocia- listabrigád-vezetőkkel találkozott. Délután a megyei pártbizottság székházában aktívaülést tartottak, amelyen Németh Károly időszerű politikai kérdésekről adott tájékoztatót. PHENJAN Phenjanban Bulgária,, Magyarország, Vietnam, az NDK, a KNDK, Kuba, Mongólia, -Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia sportvezetőinek részvételével tanácskozás kezdődött. A résztvevők egyebek között megvitatják a szocialista országok együttműködése elmélyítésének lehetőségeit a sportélet és az olimpiai mozgalom legfontosabb kérdéseit is. A magyar küldöttséget Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke vezeti. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka kedden este — Hol- lai Imrének, az elsőző ülésszak leköszönő elnökének megnyitó beszéde után — titkos szavazással Jorge Illueca panamai alelnököt választotta meg elnökévé. PERING Csao Ce-jang kínai miniszterelnök kedden Pekingben bemutatkozó látogatáson fogadta Iván Lászlót, Magyar- ország új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Kínai Népköztársaságban. vevői között szívesen látják az NDK vitorlázórepülőit. Eberhard Zill elmondotta: hasonló feladatokkal, hasonló gondokkal küzdenek. Ezért hoztak magukkal javaslatokat, amelyek alapján a két testvérmegye honvédelmi szervezetei mindkét fél számára hasznosíthatják a tapasztalatokat. A tájékoztató után a vendégek az MHSZ megyei gépjárműiskoláját keresték fel, amelynek vezetője, Tárnok Géza számolt be a gépjárművezető-képzés feladatairól, eredményeiről. Szerdán a Nemzeti Színházban díszelőadással emlékeztek Madách Imre: Az ember tragédiája című műve bemutatásának 100. évfordulójára. Az ünnepségen ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke,' Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Megjelentek politikai, társadalmi, kulturális életünk kiemelkedő képviselői, ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Malonyay Dezsőnek, a színház igazgatójának köszöntőjét követően Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet: — A magyar drámairodalom, s egyszersmind a magyar kultúra nagy ünnepét üljük — mondotta bevezetőül — 100 esztendővel ezelőtt mutatták be először az akkori Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiáját. Madách valami rendkívülire vállalkozott: emberiség-poémát akart írni, amely végigkíséri az ember sorsát a történelemben. Nagy ihletője Goethe „Faust”-ja, de hat rá a korabeli társadalomtudomány is. amely akár Hegel történetfilozófiája, akár a pozitivizmus, akár az utópista szocializmus gondolatrendszerében azt keresi, hogy mi az ember útja e földön. A nagy rendszerépítők időszaka ez, s mi csak büszkék lehetünk arra, hogy egy magyar író a XIX. század közepén a kort meghatározó eszmei áramlatok szellemében megkísérel önálló álláspontot kialakítani az emberiség alapkérdésében. Nem elvont elmélkedésről van szó, Madách merít saját tapasztalatból is, az 1848—49- es szabadságharc élményéből, amelyben részt vett, s amelyért börtönbüntetést szenvedett, és személyes élete drámájából. A nemzet és az egyén helyzetéből kiindulva teszi fel tehát a kérdést, hogy az ember meg tudja-e valósítani terveit. „Egész művem alapeszméje akar lenni — írta Erdélyi Jánosnak 1862 szeptemberében —, hogy amint az ember Istentől elszakad és önerejéből cselekedni kezd, az emberiség legnagyobb és legszentebb eszméin végig egymás után cselekszi azt”. Madách egy-egy kor uralkodó eszméinek útját vizsgálja, s így jut el az ellentmondásos végkövetkeztetéshez: az eszméket nem lehet megvalósítani, de mégsem szabad az értük folyó harcról lemondani. Nemcsak az Űr mondja a jól ismert igét: „Ember küzdj és bízva bízzál!”, Ádám maga is vállalja: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét, s az ember célja a küzdés maga”. Tudjuk, már a kortársak közül többen elítélték Madách történelemfilozófiáját, amelyet pesszimistának és reakciósnak tartottak. Ezekkel az előítéletekkel szembeszállva a Tragédia születését segítő Arany János azt bizonyította, hogy az emberiség történetét ábrázoló jelenetek nem a történelem valóságát mutatják be, hanem álomképek, amelyek Lucifer megrontó szándékait példázzák. „Téved tehát, ki úgy fogja fel, hogy a szerző a világtörténet egyes alakjainak és általuk az egésznek hű képét akarta adni, azt mutogatván, hogy nincs haladás az emberiségben, vagy szüntelen körbenforgás, vagy alábbszállás, míg minden a nihilizmusba süllyed”. Ma- dáchcsal együtt vallja, hogy „Lucifer célja nem valósul meg, a szeretet szavai és Isten keze visszarántja az embert az örvény széléről”. Ebben a vitában a marxista irodalomtudomány kiváló képviselője, Lukács György az első állásponthoz csatlakozott és a korabeli Magyar- ország sajátos körülményeivel magyarázta Madách válságtudatát. Ezzel együtt elismerte, hogy „Madách Tragédiájának megértése nélkül hiányos lenne a képünk a magyar nép Világos és a kiegyezés közötti — a későbbi sors szempontjából döntő jelentőségű — fejlődéséről. Ez biztosítja Madách helyét a magyar irodalom haladó hagyományai körében”. Véleményünk szerint a Tragédia nemcsak a magyarság, hanem az emberiség sorsára is választ keres. Az európai forradalmak, s így a magyar szabadságharc bukása után az újat akarók körében is elhatalmasodik a válsághangulat, és sokan konzervatív irányban tájékozódnak. Madách ennek a légkörnek a hatása alatt idézi a múltat és a jövőt, de az egyértelműen pesszimista végkövetkeztetéstől visszatartja etikája. Ez az etika történeti — közösségi jellegű, s a válságban is az emberi nem létének értelmét akarja bizonyítani. Szemére vetették Madách- nak azt is, hogy „erősebben gondol, mint képzel”, vagy ahogy Gyulai Pál fogalmazott: „Hiányzik belőle a fantázia rendkívüli ereje, az előadás elegendő varázsa, a nyelv szuverén hatalma”. Ez a kritika részletigazságokat tartalmaz, de Madách a Tragédia legjobb részeiben meg tudja teremteni nyelvi kifejezőeszközeivel az érzékletes gondolatiságot, az igazi drámaiságot, sőt a lírai vallomás lendületét is. Hogy a Tragédia valóban hathasson, ahhoz a színpadra volt szükség, amely a mű esztétikailag is legértékesebb részeit emelte ki, hol a látványosság, hol az életszerűség, hol pedig a gondolatiság hangsúlyozásával. Minden korszaknak és minden színháznak megvolt a maga Tragédiafelfogása, s ez természetes, hiszen a művek nemcsak önmagukban, hanem a befogadási körülményektől függően is hatnak. A Tragédiát 1300- szor mutatták be magyar színpadon, mindig nagy érdeklődés mellett, s azt mondhatjuk, hogy ez a mű hatott gondolatilag a legszélesebb körökre, s lett népünk valóságos filozófiai iskolája. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd és felhívás elhangzása után felgördült a függöny: Az ember tragédiája 1983. szeptember 21-i előadásán — amelyet Vámos László rendezett — Ádámot Bubik István, Évát Tóth Éva, Ebben a mi nagy megrázkódtatásokat végigélő világunkban, amely annyi reményt és szkepszist gyűjt magába, jó újból színpadon látni „Az ember tragédiájáét. Világszemléletünk más, mint Madáché, de a jövő gondjainak megfogalmazásával kortársunk, az ő erkölcsi elkötelezettsége bennünket is kötelez. A Tragédia a magyar műveltség elidegeníthetetlen része, emberséget és magyarságot egyedülállóan ötvöző költői dokumentum, amelyet méltán ünnepelünk és ünnepel velünk mindenki, aki felismerte e mű jelentőségét. A Tragédiát sok nyelvre fordították le, olyan jeles költők, mint az orosz Marti- nov, a román Goga. a szlovák Hviezdoslav, de figyelemre méltóak Mohácsi Jenő német, Tempesti olasz, Rous- selot francia átültetései is. „A múlt század nagy könyve” — mondta róla Goga, s ez volt Gorkij és Valéry véleménye is. Talán remélni lehet, hogy századunk valóban nagy könyve, sőt egyetemesen elismert nagy színdarabja lesz — mondotta Köpeczi Béla, majd így folytatta: A tragédia bemutatásának 100. évfordulóján jutott számomra az a megtisztelő megbízás, hogy bejelentsem: a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa — közóhajnak is eleget téve — határozatot hozott az új Nemzeti Színház építésére, amelyet 1989-ben át kell adni rendeltetésének. Reméljük, hogy a központi forrásokból és a közadakozásból felépülő új Nemzeti Színház a magyar drámairodalomnak, a magyar színművészetnek méltó otthona lesz, s egyben kulturális életünk egyik messzire sugárzó központja. A művelődési miniszter beszéde után Kállai Ferenc, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke ismertette a Hazafias Népfront, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Építőművészeik Szövetsége felhívását, amellyel hazánk népéhez és a külföldön élő magyarsághoz fordultak: járuljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának felépítéséhez. Lucifert Balkay Géza alakította. * » * Az új Nemzeti Színház építésére tegnap védnökség és operatív bizottság alakult. Az állampolgárok, intézmények anyagi hozzájárulásának lehetőségeiről tájékoztató jelenik meg. (MTI) GST-küldöttség Karl-Marx-Stadtból 3 r Négyesi József tájékoztatja a vendégeket Az első Nemzeti Színházat a reformkor hozta létre — hangzik a felhívás —, hogy a nemzeti újjászületést, a társadalmi halad,ást vállaló eszmék harcosa, a nemzeti drámairodalom és színjátszás, a magyar nyelv ápolásának messzesugárzó központja legyen. Első otthonának létrehozásához a korabeli magyar társadalom minden rétege hozzájárult, s a színház a reformkor szellemében évtizedeken át szolgálta a magyar kultúra és a társadalmi haladás ügyét. Társulatának ezután is csak ideiglenes otthona lehetett a Blaha Lujza téri Népszínház, majd a Hevesi Sándorról elnevezett téren, az egykori Magyar Színház épülete. Az ország első színházának ügye kezdettől fogva közügy volt, s a történelem és a színházművészet százados változása során az maradt n'apjainkig. Elérkezett az ideje annak, hogy szocialista társadalmunk a nemzeti színjátszásnak olyan új otthont emeljen, amely méltón szolgálja további kulturális fejlődésünket. Kormányzatunk már korábban elvi határozatot hozott, hogy megvalósítja az évszázados tervet, végleges helyet biztosít a Nemzeti Színháznak. Most az ügy nemzeti jelentőségének tudatában, a megújuló társadalmi igénytől is ösztönözve született meg a végleges döntés, hogy államunk jelentős központi forrásokból megkezdi az új színház felépítését. A már eddig is megnyilvánult áldozatkészségtől lelkesítve hívjuk fel tehát mindazokat, akik magukénak érzik a nemzeti színjátszás és ezzel egyült a magyar kultúra ügyét, hogy lehetőségeik szerint anyagilag is járuljanak hozzá az új Nemzeti Színház minél gyorsabb felépítéséhez. Legyen mielőbb állandó otthona a Nemzeti Színháznak, hogy méltó körülmények között, a kor követelményeinek színvonalán folytathassa a szent hagyományt; segítse kifejezni mindazt, amit az emberiség és a magyarság önmagáról, helyzetéről, jövőjéről el akar mondani! Kelt 1983. szeptemberében, „Az ember tragédiája” bemutatásának 100. évfordulóján.
