Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

1983. szeptember 22. ^NÉPÚJSÁG 3 Kemenes *83 Munkásörök gyakorlata Vas megyében Tüzelőállásban a géppuskások Három férfi caplatott szót­lanul a sáros dűlőúton. Már csak néhány méternyire vol­tak az út végétől, amely sok­hektáros szántásban folytató­dott. Balról néhány, tán az ötvenes években épített siló földbe süllyesztett betonhen­gere, jobbról sűrű bokrok, és a bokrokon túl szalmakazal. Néptelen környék, fölötte csak néhány varjú kóvály­gott. A három közül az egyik zsebredugott kézzel balla­gott, a másik valami zsákfé­lébe göngyölt csomagot szo­rongatott a hóna alatt, vi­szont a harmadik akkumulá­toros, erős fényű lámpát ló­bált a kezében. Amikor a si­lógödrök mellé értek, hirte­len éles hang csattant. — Állj, kezeket fel! Meg ne kíséreljétek az ellenállást! A silógödrökből, a bokrok­ból géppisztolyos, álcaruhás alakok emelkedtek ki. Csuk­lyájuk alól csak a munkásőr- sapka szürke ellenzője kan­dikált ki. Az egyik elejtette a lámpát, a másik a csomagot, a har­madik a nadrágzsebből rán­totta ki a kezét. — Megmotozni, megbilin­cselni őket! — hangzott az újabb vezényszó. Néhány pillanat es a három férfi egy­mástól kellően elkülönítve, megbilincselve állt egy-egy géppisztolyos munkásőr fel­ügyelete alatt, majd külön- külön szólították őket a pa­rancsnok elé. Határozott, rövid kérdések csattantak. — Mi van a csomagban? Minek a lámpa? Hova tar­tottak? A három beijedt polgár egyöntetűen vallott. — Itt lakunk helyben, azt a megbízást kaptuk, hogy itt, a nyílt szántón jelt adjunk egy repülőgépnek. A repülő­gép ejtőernyősöket hoz. A további vallomásokból az derült ki, hogy a három lepénzelt atyafi ellenséges, diverziós csoport érkezését várja, annak ad jelt a földet éréshez. Vallomásukról a jelentés rádión ment az illetékes pa­rancsnokságra. Rövid időn belül kis létszámú, munkás­őrökből, katonákból álló megfigyelőcsoport vette körül a megjelölt területet. Nemsokára repülőgép je­lent meg a légtérben, kis ma­gasságban. A gépet tizenkét ejtőernyős hagyta el. Amikor mindegyik földet ért, kibon­takozott a tűzharc. A nagy tűzerővel rendelkező ejtőer­nyősök közül néhány holtan maradt a helyszínen, néhány­nak viszont sikerült kitörni, pillanatnyi egérutat nyerni. A fogadásukra kivezényelt munkásőr-katona csoport át­alakult üldöző csoporttá. * Ezzel az akcióval egy idő­ben Vas megye területén több, kisebb-nagyobb diver­ziós csoport is akcióba lé­pett. Több helyen sikerült se­gítőket verbuválni a helyi la­kosokból. így a megye mun- kásőrállományán, a terület- védelmi .parancsnokág egysé­gein, a határőrségen, a rend­őrségen kívül igénybe kellett venni a szomszédos megyék — Veszprém, Győr és Zala — parancsnoki tartalékait is. Az összehangolt akciók so­rán a kisebb-nagyobb diver- zánscsoportok egymás után jutottak megérdemelt sorsuk­ra. Nehéz feladatot jelentett viszont a különlegesen kép­zett, ejtőernyős diverziós cso­port kitört tagjainak a fel­számolása. Menekülésük során fedezé­kül használták fel a környék jellegzetes, kis településeit is. így az üldöző erőknek la­kóházakat, udvarokat kellett átkutatni — meg kell jegyez­ni, hogy a lakosság hasznos információkat adott a mun­kásőr-katona egységeknek. Végül is, az egyik kis tele­pülés utolsó, elhagyott házá­ban utolérte a végzet a di- verzánsokat. Házikertek, ud­varok, gyümölcsösök védel­me alatt még bevetté.k magu­kat az épületbe, de bezárult körülöttük a gyűrű. Géppus­kafészek, géppisztolyos kézi gránátvetősök, speciális ro­hamcsoport készült fel a fel­számolásukra. Ennek ellené­re sem adták meg magukat. Az épületre zúduló, hosszú géppuskasorozatok, majd a célba találó kumulatív grá­nátok megtették hatásukat. Két diverzáns holtan maradt a romok között, egy súlyosan, egy könnyebben megsebesült, míg az akciót lebonyolító munkásőrök vesztesége egy súlyos és egy könnyű sérült volt. * A munkásőrség országos parancsnoka szemlegyakorla­tot rendelt el a Vas megyei munkásőrök számára. Mint Fövényesi Károly, az orszá­gos parancsnokság hadműve­leti osztályvezetője elmon­dotta: az eddigi legnagyobb méretű harcászati gyakorlat folyt le Vas megyében, ame­lyen a megye állományán kí­vül részt vettek veszprémi, zalai, győri munkásőrök, a területvédelem egy alegysé­ge, a határőrség, a rendőrség erői, az MHSZ győri ejtőer­nyősei, az országos parancs­nokság híradói. (A gyakorlat döntnökei közt találkoztunk Kircz László, Tolna megyei parancsnokhelyettessel is.) A gyakorlatot Sárváron díszszemle zárta, amelyen Borbély Sándor, országos pa­rancsnok értékelte az esős időben, sáros terepen végre­hajtott gyakorlat tapasztala­tait. Elmondotta: az ország minden munkásőre tisztes­séggel dolgozik a termelés, az alkotás minden területén: az iparban, a mezőgazdaság­ban, az oktatásban, az egész­ségügyben, a tudományos életben. Ezt a teljesítményt azzal honoráljuk: a legkivá­lóbb munkásőrök részvételé­vel különvonatot indítunk a Szovjetunióba, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját együtt ünnepelhessük. Az országos parancsnok el­ismeréssel szólt a fiatalok kö­rében végzett munkáról, majd a gyakorlat lefolyását érté­kelte. — A most véget ért Ke­menes ’83 gyakorlaton bizo­nyították a munkásőrök és a velük együttműködő erők magas színvonalú felkészült­ségüket, összeforrottságukat, fegyelmüket. Külön említés­re méltó a mostani gyakor­latnak az a momentuma, amely az itt végrehajtott fel­adatokat megkülönbözteti bármely eddigi, hasonló erő­próbától. Ilyen, sokrétű együttműködést itt gyakorol­tak először társ fegyveres erőkkel és testületekkel. Ta­pasztalhattuk, milyen jó eredménnyel működtek ve­lünk együtt fegyvertársaink. Az országos parancsnok a gyakorlatot kiválóra értékel­te, dicséretben részesítette minden résztvevőjét, szerve­zőjét, parancsnokát, közre­működőjét. BOGNÁR ISTVÁN Lakott terület átfésülése Nemzetközi mastitis-kinferencia Tolna megyei elnököt választottak Az elmúlt évtizedek során jól átgondolt import- és ész­szerű tenyésztési munka ered­ményeképpen hazánkban a nagyüzemi tehenészetek tej­termelése nagymértékben emelkedett. Az emelkedés ütemét illetően Magyarország a negyedik helyet foglalja el világviszonylatban az Ame­rikai Egyesült Államok. Izrael és Dánia mögött. Mivel azonban a tej az egyik legértékesebb emberi táplálék, azért nemcsak a mennyiség emelésével, hanem a megtermelt tej minőségével is foglalkozni kell. A tejnek, mint emberi táplálkozásra szolgáló terméknek, mentes­nek kell lennie kórokozó mikroorganizmusoktól, mér­gező toxinoktól, nem tartal­mazhat antibiotikumokat peszticid-, oestrogen- és t.yre- oid anyagokat, ezenkívül íz és szag szempontjából kifo­gástalannak kell lennie, végül pedig a nem kórokozó csírá­kat csak .meghatározott szint alatt tartalmazhatja. Ezek a feltételek nagymértékben befolyásolják a, tej ipari fel­dolgozását, de a tehenészetek rentabilitását is, különösen most, amikor küszöbön áll a tej csíraszám szerinti átvé­tele. Mindezen gondolatok je­gyében került megrendezésre szeptember 22—15 között Ka­posvárott, a mezőgazdasági főiskolán az illetékes nyugat­német szervekkel karöltve az a nemzetközi konferencia.' mely a tej higiénikus megter­melését és a tőle elválasztha­tatlan tőgygyulladások (mas- titis) elleni szervezett véde­kezés eddigi tapasztalatainak és a jövő teendőinek a meg­tárgyalását tűzte ki célul. A téma rendkívül érdekes, és izgalmas, annál is inkább, mert a tőgygyulladások meg­létét az esetek nagy részében a tejtermelő tehenészetek ve­zetői nem észlelik, mert csak laboratóriumi vizsgálatokkal deríthető fel. így az esetek jelentős részében nem is vé­dekeznek ellene. A tőgygyul­ladások által okozott népgaz­dasági kár évente megközelíti az 1 milliárd forintot. A tőgygyulladások elleni véde­kezés nélkül nincs higiénikus tejtermelés, ugyanakkor a tej higiénikus termelésére irá­nyuló törekvés nagymérték­ben hozzájárul a tőgygyulla­dások elleni védekezéshez. A kérdés nemcsak hazai probléma, világviszonylatban is megoldatlan kérdés. Éppen ezért határozta el a Kaposvári .Mezőgazdasági Főiskola, az Állattenyésztési Kutatási. Fejlesztési, Termelési Egye­sülés a nyugatnémet Justus Liebig Egyetem (Giessen) ku­tatóival közös, tudományos konferencia tartását. A kon­ferencia megrendezésének a gondolata hatalmas érdeklő­dést váltott ki Európa-szerte. Ezt bizonyítja az a tény. hogy 15 országból közel 250 elmé­leti és. gyakorlati szakember vett részt a rendezvényen. 55 referátum hangzott el. 15 gyógyszer- és műszergyár tar­tott kiállítást, köztük olyan világcégek, mint a Bayer és Hauptner (NSZK), a Pfizer (USA), az Alfa Laval (Svéd­ország), az Orion (Finnor­szág). az Arcana és Miele (Ausztria) stb. A konferencián megtárgyal­ták az eddigi kutatások ered­ményeit, felvázolták a jövő feladatait. A konferencia zá­rónapján a résztvevő országok képviselői kerekasztal-meg- beszélés keretében elhatároz­ták a sikeres rendezvény lát­tán, hogy a tudományos kon­ferenciát kétévenként megis­métlik. Ezzel kapcsolatban létrehoztak egy közös, nem­zetközi tudományos bizottsá­got, mely egyrészt koordinál­ja a szakmai munkát, más­részt biztosítaná a kutatási eredmények folyamatos köz­readását. A bizottság elnöké­nek magyar kutatót, dr. Ko- váts Jenő c. egyetemi docenst választották, titkára T. J. Pek- kanen (Finnország), alelnök dr. Tamás Károly (Magyar- ország), P. Schmidt Madsen (Dánia), és dr. B. Senft (NSZK) lett. A két év múlva sorra ‘kerülő konferenciát Finnországban fogják meg­rendezni. Végül meg kell jegyezni, hogy a témával kapcsolat­ban, ilyen mélységben, ekkora érdeklődés mellett hasonló rendezvényt Magyarországon még nem rendeztek. Jó a szőlő cukorfoka Szőlőátvétel az Epreskertben Az időjárás kedvezett a szőlőnek, a fürtök jól fejlőd­tek. a cukorképződés kielégí­tő. A szőlő átvétele a törté­nelmi borvidéken szeptember 12-én elkezdődött. Még most nem sorakoznak a vontatók, szekerek a mázsaház előtt, mert jószerint csak a fehér szőlőt szedik. A rizlingszilváni, a mus­kotály volt eddig a behozott mennyiség kilencven száza­léka. Az oportót a héten kezdték hordani. Kovács Ferenc, a szekszár­di telep vezetője elmondta, hogy az állami gazdaság köz­pontjában és a paksi pincé­szetnél is megkezdték az át­vételt, ahogy ‘hozzák a ter­melők, úgy indítják be a fel­dolgozó gépsorokat. A vörös bort erjesztő toronyrendszert még nem indították be. A szőlő minősége általában jobb, mint tavaly volt. Egy­másfél fokkal magasabb a cukortartalma, mint amilyen az 1982-es évjárat termése volt. Decsen, Tengelicen, s a szekszárdi hegyen javában szüretelnek. Naponta 1000 mázsa termést vesznek át. Az állami gazdaság eddig körül­belül negyvenezer mázsa sző­lőt vett át három telepén. A fehér szőlők cukorfoka 19 körül alakul. Az oportó is eléri a 17 fokot, sőt egyes táblákból még ennél is éde­sebbet hoznak. A kékszőlő tömeges szedésére majd két hét múlva térnek át a gazda­ságok és az egyéni termelők. Felkészültek a nagy „szedő- napokra”, és kellő mennyi­ségben tudnak edényt is ad­ni azoknak, akik ezeket előre megrendelték. A szőlőt fajta szerint kell szedni, így az értékelés, mi­nősítés egyértelműbbé és vi­tamentessé válik. Az átvevő­telepeken ragaszkodnak a MÉM és más szervek rende­letéinek pontos végrehajtásá­hoz. Pj — Gk A szekszárdi Aranyfürt Tsz vontatója édes terhét üríti a feldolgozó garatjába Bencze József rizlingszil­vánija 19,2 cukorfokos A vörös bort érlelő torony is készen áll, a kevés oportót, amit naponta hoznak, azonnal kipréselik, s a mustot a kádba fejtik Fotó: Bele Béla (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom