Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-20 / 222. szám
1983. szeptember 20. ÍVÉPÜJSÁG3 A Minisztertanács tárgyalta A biotechnológia és Magyarország Már nagyanyáink is biotechnológusok voltak, amikor kenyeret dagasztottak, ök valószínűleg nem tudtak erről, egyszerűen csak tették a dolgukat. Elkészítették a kovászt, s ezzel a művelettel kerültek a „biotechnológusok” közé. Persze e szákma művelői voltak azok is, akik értettek a sörfőzéshez, a szeszgyártáshoz. A biotechnológia tehát csak fogalomnak új keletű, gyakorlatként már évezredes múltja van. Mit is jelent pontosan? A kémikusok nemzetközi uniója így fogalmazza meg a tartalmát: „A biotechnológia a biokémia, a .mikrobiológia és a műszaki tudományok olyan együttes alkalmazása, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett szöveti sejtek, vagy azok valamely részének technológiai felhasználása”. A pontos tudományos fogalmazás mögött egykor egyszerű gyakorlat húzódott meg, ami mostanában természetesen összetettebbé, kiterjedtebbé vált. Üj tudományos eredmények, technológiai eljárások születtek, s ezek alkalmazásához korántsem elegendő nagyanyáink ismerete, s még kevésbé a parasztudvar technikai felkészültsége. Bonyolult berendezések sora, speciálisan képzett szakemberek ezrei kellenek ahhoz, hogy a biotechnológiákat sikerrel alkalmazzuk. Világszerte jelentős összegeket áldoznak a biotechnológiák kutatására, fejlesztésére, gyakorlati alkalmazására. Az USA-ban például évente 2,5 milliárd dollárt fordítanak erre a célra, Japánban 23 millió dollárt, s a nyugat-európai államokban is széles körű kutatások folynak. Hol tartunk mi? Magyarországon jelenleg 40 intézményben foglalkoznak biotechnológiai kutatásokkal, s néhány üzemben gyakorlattá is váltak a módszerek. Az alapkutatásban számottevő eredményeink születtek, az alkalmazott kutatás viszont mór csak közepes fejlettségű. Az ipari alkalmazásban pedig elmaradtunk az élenjáróktól, s a legutóbbi években ez a távolság még növékedett is. Néhány ígéretes alkalmazási lehetőség a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban kínálkozik a közeljövőben. A budapesti Rozmaring Kertészeti Termelőszövetkezét gesztorságával már dolgozik a Meriklon gazdasági társulás, mely a növényi sejtek, szövetek tenyésztését kutatja. Egyetlen növényi sejtből — megfelelő körülmények között — a teljes növényt képesek felnevelni. Ennek gyakorlati haszna abban van, hogy meggyorsítható a szaporítóanyagok előállítása, csökkenthető a növények vírusfertőzése, s ennek következtében termőképességük fokozható. Másutt, más technológiákkal melléktermékekből értékes anyagokat tudnak előállítani. A biotechnológiák kidolgozásának, alkalmazásának tehát számos előnye van. Ezek közé sorolható, hogy olcsó, hazai és megújuló nyersanyagokra épülnek a technológiák, energia- igényük alacsony, a gyártáshoz kevés importból származó anyagra van szükség, hasznosíthatóak a hulladékok, s a biotechnikai úton előállított termékek versenyképesék a világpiacon is. A kutatásfejlesztés, gyakorlati alkalmazás tehát érdeke az országnak, csak ennek a rendkívül szerteágazó feltételrendszerét kell először megteremteni, összehangolt, anyagilag is támogatott, nemzetközi kapcsolatokra épülő kutatásra, fejlesztésre van szükség, hiányzó technológiai berendezéseket kell beszerezni, szakembereket kell képezni, s lehetne még sorolni az eredményes és kiterjedt alkalmazás feltételeit. Azért is tűzte napirendre a Minisztertanács a témát, hogy segítse az egyeztetést, útmutatást adjon a következő esztendők kutató-fejlesztő munkájához. FARKAS JÓZSEF llj Hibrid kender Palota a csarnokban Országszerte befejezték a kender aratását; az idén együttesen 5600 hektáron termelt fontos ipari nyersanyagot jó ütemben szállítják az átvevőtelepekre és a feldolgozó üzemekbe. A termés kevesebb ugyan a tavalyinál, de fedezi az ipar nyersanyag- szükségletét. Az idén állami elismerést A fiatal szakemberek fogadásának, egy-egy közösségbe történő beilleszkedésének szinte elengedhetetlen feltétele a szolgálati lakás biztosítása. így van ez Szedresben is, ahol most építenek ilyen lakásokat, amelyeket egy tanácsi dolgozó és egy pedagógus házaspár foglal majd el. Az épület kivitelezését az AGROBER tervei nyert új hibrid kender mutatkozott be: négy gazdaságban termelték 50 hektáron. Az új hibrid jól vizsgázott: kevésbé sínylette meg a rendkívüli aszályt, magasabbra nőtt a köztermesztésben lévő fajtáknál. Nemcsak terméshozamban múlta felül azokat, hanem beltartalmi értékben is. alapján a szedresi iparosok végzik. A kilencven négyzet- méter alapterületű, tetőtér- beépítéses lakásokat magába foglaló épület költségvetése egymillió forint. Az összegből nyolcszázhetvenezret a megyei, a többit a szedresi tanács biztosítja. Ezzel párhuzamosan alakítanak ki egy nagy alapterületű lakásból két garzont, amelyeket egy egészségügyi és egy közműMeliorációs továbbképzés Szekszárdon Meliorációs továbbképzést tartottak a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson az üzemi szakemberek részére a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Szekszárd—paksi Vízitársulat, a Tolna megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szervezésében. Dr. Nagy Elemér igazgató bevezető előadása után Vida György, a Tolna megyei Tanács V. B. meliorációs főelőadója a VI. ötéves terv megyei meliorációs programjának végrehajtásáról, az állami támogatási keret elosztásáról, a melioráció szervezésével kapcsolatos kérdésekről és a VII. ötéves terv megyei meliorációs programtervéről tartotta meg előadását. Dr. Hadházyné Ivanics Judit, a Tolna megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás meliorációs főfelügyelője a főművi, a közcélú és az üzemi vízfolyásokon végzett beruházások összehangolásának jelentőségét és a komplex fenntartás fogalmát, végzési módját ismertette. Az előadások után üzemi meliorációs fenntartási tervek bemutatása következett. A kaposszekcsői, dombóvári, szekszárdi termelőszövetkezet meliorációs felelősei ismertették az üzemükben végzett beruházásokat, azok fenntartási problémáit, értékelték a társulatok megrendeléssel Végzett fenntartási tevékenységét. A kivitelező szemszögéből Kolozs István, a Kapós—Kop- pánymenti Vízitársulat igazgatója szólt hozzá az elhangzottakhoz. A délelőtti program,a drénezésről és a forgalomban levő fenntartási gépekről szóló filmek vetítésével fejeződött be. A tanulmányi úton délután a VI. ötéves terv két befejezett meliorációs kivitelezését: az őcsényi és mőcsényi termelőszövetkezet földjeinek teraszosítását, valamint a Szekszárd—paksi Vízitársulat fenntartó gépláncát tekintették meg az érdeklődők. velődési dolgozónak szánnak, így tizennyolcra emelkedik szedresben a szolgálati lakások száma. Horváth László és Ignácz Imre beállítja a felvonót A Szovjetunió idén is, a sokéves hagyományokhoz híven, a legnagyobb kiállító a BNV-n. Ezúttal sok-sok újdonsággal, gépekkel, műszerekkel, fogyasztási cikkekkel, női és férfiruhákkal, sporteszközökkel, kiváló vadászfegyverekkel jöttek bemutatEzek alapján — a járás szövetkezetei közül — három „szerepel” a gyengék között. A megye termelőszövetkezetei közt tíz olyan volt, amelyben — az ötödik ötéves terv időszakában — a száz forint ráfordításhoz képest hat forint alatt volt a nyereség, közülük három a tamási járásban. Jellemző azonban, hogy ezekből kettő ma már nem tartozik e kategóriába, ám még náluk sem oldódtak meg teljes egészében a korábbi lemaradást okozó problémák. A három szövetkezet természeti adottságai eltérőek. A föld minőségét többé-ke- vésbé kifejező átlagos aranykorona-érték egyiküknél messze a járási átlag fölött, a másik kettőnél valamivel a járási átlag alatt van. (Mégis ez utóbbi kettőnél következett be az elmúlt két esztendőben számottevő javulás.) Egyébként ezek egyikénél a szántóterület fele dombos, 14 százaléka hegyes terület, a művélt terület közel egyhar- madán csak 25—30 hektáros táblák alakíthatók ki. A másik kettőnél az ilyen jellegű, természeti adottságok a járási átlagnál jobbak. „Változatos” az eszközellátottság is, az egyiknél magasan a járási átlag fölött, a másiknál közepes, a harmadiknál gyenge. Mindháromnál a rendelkezésre álló munkaerő — létszámát tekintve — megfelel az igényeknek, ám a szakkozni. A bemutatkozás egyben vásárt is jelent, hiszen ezekből az árucikkekből válogathatnak majd a hazai kereskedők, illetőleg a vásárlátogató mondhat véleményt, díjazhatja a termékeket — szavazatával. Minden bizonnyal a legnagyobb érdeklődést az a pomképzettség szerinti összetétel nem kielégítő. Elsősorban az állattenyésztésben dolgozók alacsony szakképzettsége okozza a legtöbb gondot mindhárom szövetkezetben. Közös jellemzője mindhárom szövetkezetnek, hogy „gyenge pontjuk” az állattenyésztés. Ám ez sem egyformán járul hozzá a szövetkezet nyereségéhez. Az egyik szövetkezetben az utóbbi években javult az állattenyésztés eredményessége, a másikban állategészségügyi okok és az ágazat tartós vesztesége miatt felszámolták a sertéságazatot és a „megmaradó” szarvasmarhaágazat helyzete sem biztató (csökkenő tejhozam és borjúszaporulat, a tehenészeti telep munkáját ma is szak- képzettség nélküli vezető irányítja, csak nemrég töltötték be a főállattenyésztői állást a szövetkezetben). A harmadik szövetkezetben is évek óta stagnál, gyenge színvonalon az állattenyésztés. A következtetés csak egyértelmű lehet, amit többen is hangsúlyoztak a végrehajtó bizottság ülésén: eredményesen gazdálkodni csak úgy lehet, ha „két lábon” áll a szövetkezet. Nagy súlyt helyez nemcsak a növénytermesztésre, hanem az állattenyésztésre is. A legdöntőbb azonban — és a többi tényező tekintetében is meghatározó — a személyi feltételek alakulása, ezeken belül is a vezetés pás palota váltja ki, amely a Mordvin Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot reprezentálja. Ebben a palotában, amely a népi művészet remeke, helyet adtak a mordvin nép szokásainak, használati eszközeinek, népviseletének bemutatására. színvonala. Közös vonás mindhárom szövetkezetnél, hogy az elmúlt két-három évben nagy volt a szakember-fluktuáció, nyolc-tíz szakember „vándorolt el”, a cserélődés mindenképpen negatív hatással volt a termelésre, a fegyelmezett, eredményes gazdálkodásra. Az egyik tsz-ben kevés a jól képzett szakember, de a másik kettőnél sem töltenek be minden beosztást az arra szakmailag és politikailag alkalmas személyek. Előfordul évekig húzódó torzsalkodás a vezetők között. A végrehajtó bizottság álláspontja: nem szabad engedni, hogy évekig elhúzódjanak a szövetkezetekben ezek a problémák, gyorsabban kell beavatkozni. Elsősorban a szövetkezetek vezetésére hárul e feladat, de ha kell, segíteni is kell őket. Egyébként, ez manapság meglehetősen nehéz. Más gazdaságból „importálni” vezető szakembereket nem könnyű, hiszen ritka köztük az olyan, aki mostani munkahelyén már évek óta bedolgozta magát, megbecsülik erkölcsileg is, anyagilag is és most vállaljon a szakmán belül, de más környezetben és feltételek mellett akár magasabb vezetői beosztást is. Az átlag alatt gazdálkodó szövetkezetek — az elmúlt évek gazdálkodásának részletes elemzése után — intézkedési tervet készítettek. E terveket a vezetőségek és a pártszervezetek megtárgyalták. A tervek jók, két szövetkezetben, ám az egyikben az intézkedési terv igencsak általános, hiányzik belőle a helyzetnek, a tsz sajátosságainak megfelelő tennivalók meghatározása. Az intézkedési terv végrehajtását — a tennivalók közt is kiemelten a vezetés színvonalának emelését — kell a szövetkezeti pártszervezeteknek ellenőrizniük, segíteniük. J. J. Szolgálati lakások Szedresben A kicsiny, fából készült palotát az A-pavilonban, a legnagyobb kiállítási csarnokban állították fel Nem elsősorban a természeti adottságokon múlik A tsz-ek differenciálódása a tamási járásban A tamási járási párt-végrehajtóbizottság — legutóbbi ülésén — a járás termelőszövetkezeteinek differenciálódásával, ennek okaival és az „elmaradók” — az átlag alatti eredménnyel gazdálkodók — helyzetével, feladataival foglalkozott. A gazdálkodásban törvényszerű a differenciálódás, az egyik szövetkezet „kiugorhat”, a másik „lemaradhat” és ennek számos tényezője lehetséges. Egyik évről a másikra is bekövetkezhet a változás. Mivel a mezőgazdaság sajátos ágazat, sok tényező befolyásolja eredményességét, egy év adataiból nem lehet alapos következtetést levonni. Éppen ezért a végrehajtó bizottság több éves átlagból kiindulva elemezte a helyzetet. Pontosabban: az ötödk ötéves tervidőszak átlageredményeiből. Az eredményességet is több tényező együttes vizsgálatából lehet meghatározni, ám ezek közül döntő fontosságú a ráfordításarányos nyereség. A nyugati homlokzat bejárata
