Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

1983. augusztus 31. 'NÉPÚJSÁG 3 Esti képek Faddró/ A cukrászda előtti tér a fiatalok gyülekezőhelye is Milyen ágy nagyközség es­te, almiikor aemimdilyan ese­mény mám zavialrljia íhétlköznla- -pi rendijét? Ez ia kérdés iinidí- toitita esti isótáinlkiait, laimdlt ez­úttal Faiddicin la Rákóczi ut­ca tfiaillulszjálii h'áizialiiniáll kez- düinik... * — Röttenieteisian dolgozik iift a iniétp — kezdi Ikéridezet- lemiüO. lils a ibemiutiatlkoizás után Pesti IsWámné — imtaijid msg- liátjia ihia itt mlartad. Még es­te nyd'Jc órakor is szaliaidnak az emlbenék. A fialtatok mag lábba la ...imondjia csak, hogy ... iigen, a diszkóba jiárimák. Mi kettőit enne, kettőt ánna lépkedtünk tánc közben, az­tán megöregedtünk így áls. ölk mag... Jó vtiliág vtain bíiigy- gye ét. Mondom is a papá­nak, papa jó, hogy van ez a damokiráaiiai, mert éheznénk, ha nem tenne, így mag ínyiug- díjat is kapuink és itthon va­gyunk . — ifin mag váindsbcl jiáircik ide — bátorodik Hostyénsz- ky Józsefinié — Pestről, poini- itolslahban Rudaifokról. Amlilkoir iaz uram ;a frontnál megijöitit, tíment Pestre a ihellyiiéindekű viaisúthoz, én meg később utá­na mentem. A piinicagazda- iságnláil dolgoztam huszonöt évig, laimlilklcir ínyugdíjiaztaik. Azóta, mint a gólyák, ádle- jáinunlk vissza, mart én itt íSzüP.iattiem, Tavasszal! jövünk, itt magterimeOüinlk miiin'deinit, /almi iá konyhára Ikiel’ll, aztán októberiben fölmégyüník Pest­re a iláinyioimhoiz, hogy inie te­gyem legyedül... . — Látjai, imiilyan kényel- münk van — mutat iagy sár- ga Ladára Pesti .Isitrvánmé — la dinnyéit is házhoz Számít­ják nekünlk... * Augusztus 25., csütörtök. /Késő délül lián. A falúban áz étefllmlilszeribólitók :ás a ven- délgttiők ellőtt, szinte számlál- haitatlamiul sonalkaznaik ia Ike- inékipáiriclk. Glazldálik az ©siti bevésárlláat Végzik, imlásdk la naip fáraldságlána, itaossZúsá- gára, no és teirméiszetesan a iSilkarérle is lamalgétiik isöröls-, vagy frlöccsös polhiairláilkat. * IKét_ Mislány kapaszkodik a inevéllŐQtitlhiCfn ináosois ikertíltié- isére: — iBáasii, haZal inékün/k csokit? — így iaz egyik, az­tán választ seim (várva fclly- tiatjia — én majd írjeik az anyukámnak, ihdgy jöjjenek ell érteim, de a,zárt 'te is iszófl- hatimál nekik... * A cukrászda előtt tíz, ti­zenöt filatlál hangioiSkiodlilk, főgyfJalltdt nyalnák. lÉfctefljen SékcSikoirgláisra fomdulinlalk a isltopptábLa liiráhyálba. A tó- vetkező pillanatban visíltásig feűipöirög egy -autó motorja; majd a Trabant hirtelen el is itűn'ik szem élői. * A művelődési ház zárva. A könyvtár a bejárati ajtó mel­lett kínálja legújabb könyve­it. A benzinkútnál egy ma­gánfuvarozó beszélget la ku­tassal. iNiélhányan az érkező és 'induló autóbuszokra vár­nák. 'Kicsit távolabb ia mű­isziaki cikkeket is 'árusíitió bolt kirakata, zsúfóiáSig töltve iszüretélőedényeklkél, szer­számokkal. Csendesedik az utca, a fa­lu iis. Ám a Páksii 'Konzerv­gyár helybéli telepe felől váltazatlaniúl hallatszik a munika iZajia. 'Iltt három mű­szákban idollgoizmák az emihe- irték. Most éppen a bogyisz­lói brigád készít szovjet és NDK exiportma szillrvábefőtltat. * Kanyarodjunk a '6-iois szá­mú (főút irányába, a iseintiás- téüep fellé. iHomofcois dombok közié érünk. — Jeges-hegyneik mondták ezt itt valamikor — néz tó- írüll Rigó József — italén azlért, merít itt a sók jégeső igyakiran éltverte a iszőlőket. .Ma már se szőlői, lse jég. Ez a keVás rvlan már eisalk, amit itt lát. lAzJt ,mondjiáik, neim éni mag a gyümölcsössel fog- iiailkotznl. Rengeteg vélt pe­dig errefelé. Rigó Jözséflfel a iszőllője előtt beisziélgatiünk. Ö maga huszonnyolc éve tagja a ítéesznék. Traktoros. A sző­lőjéből gariebliyével szledi ösz- ,sée a igazt, hogy ittakairiois rend várbásSia a szürételőkiét. * ‘ iMig van a ifallúban olyan utca, lahol ne épülne új ház. Váoi Mihályinál nevezték él azt 'az utcát, lahot Székeres Imre fils épít. ö iKoimüióról ke­rült IFladdna. A Volánnál gép­kocsivezető. A felesége ipádig a Itládszban 'adminisztrátor. Három hete kezdték aiz álla­pot ásni, de még a tál éllőtt tető allé akarják haknii a há­zukat. A téliek áira százezer forint volt. — Jobb falun, mint Város­ban — válfljla Szekeres Imre — bár itt többet 'kell dolgoz­ni, de meg léhát szokni. .Én megszerettem iezt 'a környé­két, a Dunát. Ezért ils vállaste- toittlaim Komló ihélyetit. Körülöttünk isoirlbain készül­nek laz új llakiáistík 'allapjái. * A moZibain ezen a naivon két előadás volt. A délutánit a Vakáció jegyében, ifslkoffiá- Soíkinak rendezték. Ha.tVanan voltaik ezen. Az esti előadás­ira (a kezdőéig ötvenian váltot­ták jegyet. — ...de azért tudjuk telje- .síten.i a tervet — magyaráz Doszpod Iistv.ánné, .alkli hu­szonhét éve tákarítója és jegykezelője a moziinák. — Mindig van egy-egy /dlyan film, amire sókian jönnek. Nekem minden magyar film 'tetszőik, meg szovjet is, de ezeknek csaik a „serifesek” keltemének mindig... * Hirtelen lehűl .a levegő. A Dunanpárton .a kompnál mé­hanyáin vádak ozinák. Vár­szegre, ia nakonákhoz akar­nák menni. A vízen cslónia- kióklban horgászdk ülnék csendben. Nem .zavarja őket az este. A „strand” félő! für- dőzők osoibbanásali ihálllllatsza- nak. A hűvös isZál ellienére öt fiú ugrál a vízben. iKa jakja­ik fehérítenék .a iszülikülatlben. — Mondd meg inkább ainyuéknák, hogy itt vágyók — kilábal a vízből egyik ük, az éppen érkező társéinak — mert különben az egész fa­luban keresnek majd! — Niem vagy te ólyan fon­tos ember! — vág vissza a másik. — Tényleg, miit tennének a fiúk itt a faluiban, ha fon­tos emberek, mondjuk ta­nács, tsz elnökei lennének — véfcőáik fel bennem és már el is ihiaingzik a kérdés.' — Ez nem lehetséges — ne­vetnék, ide RákiiicZkii Ferenc és Ádám .Levente rááll a já­tékra. IMirnd la ketten az 505- ös iszákmunkéékiépző tanulói és ifaddiiak.' — lÉn hallat telepítenék ide .a Dunába, .ment most itölbto a horgász, mint a hál — derüli RalkBcZkli 'Ferenc, minit ta- naraselinök. Mag itt ia stran­dolt is le kellene 'betonozni... — De nem itt, hanem a Várszegi oldaton — múltát a itúlísö partra a komptcil tá­volabb Ádám iLevente. Na és a földes utcákat is lie Ikéllle- rue betonozni — teszi hozzá, maj.d elkomialyodik és csaik ennyit mond: — Más min­den megvan* ami kell az em- beréknék, csak dofigozzamak... Jó itt és jól lehet élnli. A hűvös szél esőt hozott. SZépen esik, imirie a faluban kigyúLnák a fényök. DECSI KISS JÁNOS Bortárolók Móron Huszonnégyezer hektoliter­rel bővíti bortároló kapacitá­sát a Móri Állami Gazdaság. A nagyszabású tárolóépítési program .már megkezdődött. Eddig együttesen kétezerhat- száz hektoliter, a szüretig pe­dig további 10 400 hektoliter bor tárolásának a feltételeit teremtik meg kétszáz, négy­száz, illetve kilencszáz hekto­literes tartályok összeszerelé­sével. Azt követően tíz, egyen­ként ezer hektoliteres óriás­tartályt állítanak fel. A több mint 13 millió forintos beru-. házás a bor minőségének megóvását szolgálja. A Fejér megye történelmi borvidékén gazdálkodó nagyüzem ugyanis termésének nagyobbik részét a külföldi piacokon keresett, különleges minőségű italnak érleli meg, s ez csak korszerű tárolókban lehetséges. Új kukorica­vetőgép Űj; nagy teljesítményű, 12 soros kukorica-vetőgép soro­zatgyártását kezdték meg a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár mosonmagyaróvári me­zőgazdasági gépgyárában. Az előzetes kipróbálás során az új gépekkel átlagosan 846 hektáros átlagot értek el, de volt olyan kísérleti gép is, amellyel több mint 1200 hek­tár kukoricát vetettek egy idényben. A Cyclo 800-as elnevezésű vetőgép a maggal együtt a műtrágyát is a talajba juttat­ja. Újszerű csoroszlya kikép­zése javítja a magvak csírá­zásának feltételeit, egyenlő mélységbe juttatja a magot, s ezzel elősegíti, hogy egy­szerre keljenek ki. A gép a megfelelő kiegészítéssel hib­rid kukorica vetésére is alkal­mas. A vetőbarázdába került maghoz a takarótárcsák friss, nedves talajt nyomnak, s ezt megfelelően tömörítik is. Új üzem, Impregnált papírt készítő üzem épül az Erdőkémia Er­dőgazdasági Vegyi és Ipari Vállalat zalaegerszegi gyárá­ban. A csaknem 40 millió fo­rintos költséggel kialakuló üzemben december elején akarják megkezdeni a próba- termelést, jövőre pedig — a tervek szerint — már teljes kapacitással dolgoznak. A új termék munkafolyamat során saját gyármányú műgyantával von­ják be a bútorlapok díszíté­sére szolgáló impregnált pa­pírt, amely közvetlenül a fa­rostlemezre préselhető. Kez­detben csak néhány színár­nyalatban készítik az új ter­méket, később azonban nö­velik a választékot. A lakosság életkörülményei a községekben (II.) Meghatározó a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe Kapospula korszerűsödő falu utcaképe A nagyüzemi mezőgazdaság technikai és technológiai fej­lődése a mezőgazdasági dol­gozók élet- és munkakörül­ményeit is kedvező módon befolyásolta. Csökkent a ne­héz fizikai munka aránya, ugyanakkor a fejlődés új ár­talmak megjelenését is elő­idézte. A nagyüzemi interjú­adatok szerint a dolgozók 30 százaléka úgy érzi, hogy nem éri ártalom. A korszerű gé­pek megjelenése sem tudja teljesen megszüntetni a zaj-, a por- és a vibrációs ártalmak egv részét. A kemikáliák használata változatlanul gon­dot okoz. A megfelelő védő- felszerelések rendelkezésre állnak, de használatuktól so­kan idegenkednek. Az ártal­mak károsító hatásainak meg­előzése, mérséklése érdeké­ben minden gazdaságban rendszeres oktatással, védő- felszerelések biztosításával és változó szigorú ellenőrzéssel próbálnak védekezni. Az üze­mek nagyobb hányadánál a szociális- létesítményekkel va­ló ellátottság jó, mégis az az általános tapasztalat, hogy ki­használtságuk részleges. A vizsgált körben és idő­szakban a községfejlesztési hozzájárulás összege nőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek elsősorban a közutak, föld­utak javításával, az iskolai, óvodai, tanácsi intézmények személy- és áruszálllítási igé­nyeinek kielégítésével; az ok­tatási, kulturális és gyermek- intézmények különböző fel­szereléseinek javításával, karbantartásával, társadalmi munkával segítik a lakossá­got. A vizsgált 16 gazdaság mintegy 24 millió forintot biz­tosított szociális és kulturális célra. A felhasznált összeg több mint felét fordították üzemi étkeztetésre. Nem egy gazdaságban több száz adagos, jól felszerelt konyha és ét­kező biztosítja a dolgozók megfelelő szintű ellátását. A szociális és kulturális alap nagyságrendje elsősor­ban az aktív dolgozók számá­tól függ, ugyanakkor a nyug­díjasok anyagi támogatása is ebből a keretből finanszíroz­ható. Feszültséget okoz tehát, hogy a nyugdíjasok és járulé­kosok után szociális-kulturá­lis alap adómentesen nem ké­pezhető. Általában úgy ítél­hető meeg, hogy a szociális gondoskodásra a jó szándék megvan. A nő- és ifjúságpolitikával évről évre fokozottabban tö­rődnek a nagyüzemek. Jól se­gítik az e téren folyó .munkát az üzemi nőizottságok, a KISZ, a munkahelyi kollektí­vák, a szocialista brigádok és az ifjúsági parlamentek. A fiatalok letelepedését leg­több helyen határozottan megkönnyítik a lakásépítési támogatások, az erre szolgáló lakásépítési alap. A szövetkezetek egy része néhány, az állami gazdaságok számos szolgálati lakással rendelkeznek. Az agrárértel­miség, a vezetőség egy része Sok kis településen nő az idősek aránya helyben lakik, másutt ők is ingázók. A fiatalok továbbtanulását a mezőgazdasági nagyüzemek általában segítik. A pálya­kezdés esélyei, perspektívái nagymértékben függenek az illető gazdaság helyzetéből. Az ankéton részt vevő fiata­lok valamivel több mint egy­ötöde „sokat ígérő”-nek, va­lamivel keveseb mint egyötö­de pedig „kilátástalan”-nak ítélte meg előmeneteli lehe­tőségeit, 59 százaléka úgy ér­tékeli, hogy az „még nem ítél­hető meg”. Az agrárértelmiség köz­életben való részvétele vál­tozó. Néhány helyen nagyon szép példáit találjuk a köz- művelődési tevékenységben való részvételnek; Tevel, Du- naföldvár, Mőcsény. Döntő hányaduk részt vesz lakóhe­lyének társadalmi életében. Tanácstagok, Hazafias Nép­front-tagok, képviselőjüket megtalálhatjuk^ helyi párt-, KISZ-szervezetekben is, to­vábbá községük kulturális és sporttevékenységében ak­tívan dolgoznak. A felméré­sek alapján több társadalmi megbízatást is vállalnának, ha az ilyen irányú igények konkrét formában jelentkez­nének. A vizsgált körben a lakos­ság kor szerinti összetétele kedvezőtlenebb, mint a me­gyei átlag. Rendkívül magas az idősek aránya három tele­pülésen. Regöly és Magyar- keszi községekben a 60 éves­nél idősebbek aránya 25 szá­zalék, Nagyszékelyen 28. A vizsgált településeken az oda, illetve elköltözők száma évenként külön-külön a né­pességnek mintegy 5 száza­lékát teszi ki. Ilyen mértékű mozgás régebben nem volt jellemző. Egyes települése­ken már a 10 százalékot is meghaladja. Nagyszékelyben 1981-ben 22 százaléknyi volt. A népesség 57 százaléka munkaképes korú, akiknek négyötöde aktív kereső. Ez utóbbi arány tíz község ese­tében jóval kedvezőtlenebb­nek mutatkozik, 69 és 75 százalék közötti. Átlagosan véve, a munkaképes korú népesség saját községben va­ló foglalkoztatására 68 szá­zalékban, az aktív keresők­nél 82 százalékában volna lehetőség. Ez utóbbinak azonban mintegy kétharma­dát foglalkoztatják helyben, a többi — 35 százalék — in­gázik. A két jelentősebb nagyköz­ség, Dunaföldvár és Tolna adatai nélkül még kedvezőt­lenebb a helyzet: az aktív keresők 76 százaléka talál­hatna saját községében mun­kaalkalmat, mégis csupán 59 százalékuk dolgozik helyben. A megfigyelt települések felében nincs ipari munka­hely, továbbá 3 helységben van. de nem számottevő. Az ipari munkahellyel nem vagy alig rendelkező 17 község­ben — az ÁG-központ Dal- mand és a tsz-központ Mő­csény kivételével — az ak­tív keresők felének lenne csupán helyben munkalehe­tősége. — > — Fotó: Czakó (Folytatjuk.) Hagyományos utcakép Fácán kerten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom