Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-31 / 205. szám
a Képújság 1983. augusztus 31. Nemzetiségi közművelődés A nemzetiségi szövetségek becslése szerint jelenleg mintegy 200—220 ezer német, 100—110 ezer szlovák, 80—100 ezer délszláv és 20— 25 ezer román anyanyelvű állampolgár él hazánkban. Jelentős azoknak a nemzetiségi származású lakosoknak a száma is, akik következetesen magyarnak mondják ugyan magukat, de igénylik az anyanyelvű iskolázást és művelődési formákat. Mint azt a Művelődési Minisztérium nemzetiségi önálló osztályán az MTI munkatársának elmondották: nemzetiségi politikánk egyik sajátossága, hogy a hazánkban élő kisebbségek társadalmi, gazdasági, oktatási és kulturális lehetőségei nem függvényei a becsült számadatoknak, hanem a valós igényekhez, érdeklődéshez, szükségletekhez igazodnak. A történelem folyamán a nemzetiségek társadalmunk szerves részévé váltak, többségük gazdag néphagyományt őriz, s ehhez erősen ragaszkodik. A különböző nemzetiségi közművelődési formák főként a művelődési otthonok keretében valósulnak meg. Jelenleg több száz énekkar, éneklő csoport működik. a német, délszláv, szlovák és román zenekarok száma megközelíti a százat, s a legutóbbi felmérések szerint csaknem 90 néDi tánc- együttes dolgozik folyamatosan. Mind jobban kibontakozik az anyanyelvművelő klubmozgalom, amely változatos eszközeivel széles körű lehetőséget ad az anyanyelv ápolására. E klubok tevékenységének — számuk több mint 110 — különösen a vegyes lakosságú településeken, a városokban van nagy jelentősége. Az anyanyelv megőrzésében fontos szerenet játszanak az irodalmi színpadok is. Tavaly Szekszár- don német, Pécsett szerb- horvát bemutató színpad alakult hivatásos és amatőr színészek közreműködésével, rendszeres műsorprogramokkal.^ Tervezik, hogy a közeljövőben román és — a békéscsabai színház segítségével — szlovák bemutató szín- Dadot is létrehoznak. Feilődő közművelődési tevékenységi forma az anyanvelven tartott tudományos ismeretterjesztés. F célra a TIT nemzetiségi előadói csoportokat szervezett. A nemzetiségi néprajzi, történelmi, szellemi és tárgyi értékek gyűjtését és őrzését négy bázismúzeum szolgálja, a tatai német múzeum értékes anyagát tavaly nagy sikerrel mutatták be az NDK- ban és a Német Szövetségi Köztársaságban. A múzeumrendszeren kívül csaknem negyven tájház alakult a nemzetiségiek tárgyi kultúrájának bemutatására: Tótkomlóson, Békéscsabán például szlovák, Mecseknádas- don, Járjpssomorján német, Tótszerdahelyen horvát, Két- egyházán román helyi gyűjtemény található, s most van kialakulóban Lakócsán a délszláv, Pomázon a szerb kiállítási anyag. A hagyományok feltárását segítik a nemzetiségi szövetségek szervezte néprajzi gyűjtőtáborok és az e témában írt dolgozatok, melyeket tanulmánysorozatokban jelentetnek meg, ezek iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A nemzetiségi lakosság tájékoztatásáról egy-egy hetilap gondoskodik. Az anyanyelv megőrzését, fejlődését szolgálandó, nemzetiségenként egy-egy irodalmi folyóirat létrehozását is tervezik: első lépésként a múlt év decemberében napvilágot látott a horvát-szerb Narodne No- vine című lap „Névén” című melléklete, amely később — ha kialakulnak a kellő feltételek — önálló lappá válhat. A nemzeti kisebbségek könyvellátásában az úgynevezett alapkönvvtári rendszer játssza a főszerepet: jelenleg hat német, négy szlovák, egy román és hat délszláv báziskönyvtár működik, ezek 450 település könyvtárába juttatják el a nemzetiségi irodalmat. A hazai nemzetiségi könyvkiadásról — a tankönyvkiadón belül — külön szerkesztőség gondoskodik. 1976—82 között 65 nemzetiségi nyelvű szép- irodalmi és néorajzi kiadvány. illetve tanulmánykötet jelent meg. A Magyar Rádió pécsi stúdiójában német és horvát- szerb, Miskolcon szlovák, Szolnokon román, Győrben szlovén és német műsort sugároznak a hazai nemzetiségiek számára. Pécsett 1979 óta nőmet és szerb-horvát nvelvű televízióműsor is készül. s 1982-ben megkezdődött a román, idén júliusban pedig a szlovák nvelvű adások sugárzása Szegeden. A rádió- és a tv-műsorokat a jövőben is folyamatosan bővítik. Fúvóstalálkozó Bonyhádon A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége a bonyhádi Vörösmarty Mihály művelődési központot kérte föl a német nemzetiségi fúvószenekarok IV. találkozójának .megrendezésére, illetve fogadására. A szeptember 10— 11-én zajló találkozó a résztvevő zenekarok szakmai bemutatójával kezdődik a művelődési központban szombaton délután három órai kezdettel. A kilenc résztvevő zenekar között több olyan együttes is van, mely országos hírnevet szerzett már magának. Palotabozsokról és Babarcról az úttörőfúvósok érkezését várják a rendezők, Hetvehelyről, Tatabányáról, Törökbálintról, Csolnokról és Nagyárpádról a felnőttek zenekarait. A vendéglátó bonyhádiak úttörő- és felnőtt- együttese is részt vesz a IV. találkozón. Egyébként az esemény első napja ismerkedésre és felszabadult vígasságra egyaránt alkalmas svábbállal fejeződik be. Vasárnap — 11- én — délelőtt a zenekarok Mórágyon, Aparhanton, Nagymányokon, Kisdorogon, Cikón, Tevelen és Bonyhádon adnak térzenét. Délután háromkor kezdődik a zenekarok ünnepi koncertje Bonyhádon, a szabadtéri színpadon. Rossz idő esetén a találkozó záró hangversenyére a sportcsarnokban kerül majd sor. „Kottát-postán” szolgálat Az új tanév kezdetével egy időben új szolgáltatást vezetett be az Állami Könyv- terjesztő Vállalat a Zeneműkiadóval közösen. A „Kottát — postán” szolgálat lényege, hogy a budapesti, Múzeumkörúti Kodály Zoltán Zeneműbolt és zenei antikvárium szeptembertől az ott megrendelt kottákat azonnal postázza a vevők címére. Bármilyen kottára, könnyű- és komolyzenei, hangszeres és pedagógiai kiadványra, továbbá a bolt választékában megtalálható import kiadványokra is elfogadnak megrendelést. A készülő újdonságokat, vagy a sajtó alatt lévő utánnyomásokat kívánságra előjegyzik, illetve a kiadványokat postázzák. A „Kottát — postán” szolgálat egy-egy példány megküldésén kívül vállalja egész zeneiskolai osztályok ellátását a szükséges hangszeres, illetve szolfézskottákkal egyaránt. A megrendelt zeneműveket postán, utánvéttel küldik el. Uj szoborcsoport Szombathely központjában állították fel Körössényi Tamás négyalakos szoborkompozícióját, amely a város örök megújhodását jelképezi. se. Ahoű kMéitfáataü&n 'volt a SQMOGMHaw 'Az alacsony hatékonysággal 'gazdálkodó szövetkezetek proiblléméi oirszáigois gondét Okoznak. Somogybáin iis számottevő 'a számuk. Az elmúlt években .számois köz- ipomiti és helyi Intézkedés történt helyzetük jiavítiásia érdekében. Tartós miegetidlást azioiniban esíalk néhány esetben isliikariült találni. Az alacsony hatékonysággal gazdálkodó szövetkezeteik száma az V. ötéves iterivihan sejn ősökként. Több szövetkezeteit éveinte szanáltak, mások sa- játt forriáslbál [rendezték veszteslégéi két, a harmadik csoport ugyam nem volt veszteséges, de az egyszerű újratermelés faltátleilieii't is alig tudta biztosítani. A megyei páirt-végirehajfő bizottság 1960 tavaszán határ ozatot hozott e fontos témában. iHanmiimclkáS szövetkezetei sorolnak alacsony hatékonysággal gazdálkodó ikatögórilá- ba. Ezek a [szántóterület 42,5 iszázáillékán gazdálkodnak, Itt dolgozik a Itéesz-itagság 40,8 százaléka, és iitt 'áülítét- itálk elő a tez-elk terimettlálsi értékének 36,9 százalékát. Ez (azt jeleníti, hagy ia tsz-elk szántóterületének osáknem fele, az állatállománynak 40 százálóka valamilyen okból alacsony hatásfokkal produkál, gyakran veszteséget „termel”. Ű26 település tepmlelő- szavetikezéti ifalgsága hátrányosabb helyzetben van, a tsz állandó gondokkal küzd, s ez kihat a falu egész társadalmára. Ugyanakkor a népgazdaság nem nélkülözheti az itt ■be.rmsJ’it búzát, kukoricát, tejet, hűsít és egyéb itertmiányt. A felülvizsgált 32 itszJbő(l 22-iben teljes vagy részleges vezetőcsere ment Végbe. A volt vezeték egy része nyugdíjba:, mások alacsony munkakörbe kerültek, vagy távoztak a tsz-tbői. Mindenkiről gondoisködtlak az liMaté- kes szerveik. A kijelölt szövetkezetek lakásépítési és jövedelemkiegészítő támogatósban részesülnek. Az .intézkedésék eredményeként megerősödött a vezetés. A gazdaságok íátalaikítot- tók a vetésszerkezetet Három év ailátt 18 százafllékkall nőtt a gabona, két és félszeresére a napraforgó területe. Űj ültetvényeket teli,építették, és 35 százalékkal csökkent a kukorica területe. Javult a tápanyag-gazdálkodás. Ezek hajtására a termiés eredmények -jóval meghaladták az előző évek átlagúit. Tarljsd „Az erősebb segítse a gyengét” mozgatom, far- tiallmaisabb a szektorok (ág- tsz-kisüzem) együttműiködészövetik;eze,t jövője, ott vagy beolvadt a másik szövetkezetbe, vagy hatóságilag felszámolták. lEmnelk a hagy munkának az 1982. évi zárszámadásokban. kézzelfoghatóak voltaik az eredményei. E szövetkezetekben a megyei átlaghoz viszonyítva — 3 év átlagában — 'dinamikusan nőtt ,a termelés, az árbevétel, az ipari tevékenység, a bruttó jövedelem, a nyereség, a f ejlasz,tési alap, és természetesen a tagság jövedelme iis. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nagy a sikere az Aliba Re- giia Állami Építőipari Válla - lat székesfehérvári Alba- boltjónak. A Seregélyeisd útion megnyitott bolt első báróim havi forgalma megfcözefllíltet- ite a Ikilenomiilliló forintot, ezen beiül is Itöbb mint hét- szlázezer forint értékben adtaik el elfekvő készületeikből különböző építőanyagokat. A iszékesféh'érvárli botit eredményei alapján a fővárosban iis megnyitották a vál- ílalat Aiba^baitját, a Xil. kerület, Hunyadi Jámols u. 168. szám alatt. Az új bolitnak a 43-as Állami Építőipari Vál- Jjallat adott területeit. Iliit dís forgatómba hozzák a vállalat állttal gyáMaítt Alba-ltermák- családot; a válaszfalaikat, gipszet, nyílászárókat, álmennyezetet. A budapesti bolt megnyitása egybesett az AÜbiaifal gyártásba vételének tizedik évfcirdulláj'ávall. Egy évtized alatt — mint ez az évforduló alkalmából rendezett kis ünnepségén elhangzott — ösz- szesen kétlmlllió-lhatszázíhet- veneizer négyzetméter válaszfalat állítottak elő iaiz A'RÉV- •nél, félmiiaiárd forint értékben. Dunántúlt napló Új termékkel igyekszik új piacokat szerezni a Szentlő- iriimei -Állami Gazdaság és a Gsanlgráid megyei Galbcina- forgalmli és Malomipari Vállalat.' Szegeden javában tartanak a kísérletek, hagy már idén eladhassák a burgoinyape- iheiybőíl Ikélszülő pogácsa- és lángospor-lkü lönlegieiss/ágat, maijd jövőre a goimbóc- és levesporrali iis jelentkezhessenek. Mindehhez az alapanyagot, a burgcnyapelyhet -a Szahtlőrinci ÁUiáfni Gazdaság vajszlóli feldolgozó üzeme szolgáltatja. Nincs probléma az alapanyaggal és alaposan fleOlkészüi'tek a szegedi, speciális receptoraik iszeriint dolgozó szákemberek is. Bíznak abban, hagy megnyerik a hazái fogyasztók tetszését. Ennek egyik alapja, hogy a szegediek Unlikonn újdonság- cSaládija alig két Wónaip alatt befutott, így kelendő a kimondottan szegedi specialitás, a krumplis tiésztápor. Szeged másfél-két év alatt jelentős ,tapasztaiatr|a tett szart, amíg az Umikarn-spe- óilalMitásolkkál a piacon megjelenít. Ennek folytatását, kibővítését jelenti a vajszlói- lákkal való együttműködés, almi möst van születőben. 'Ha siker koronázza laz üzleti1 számítást, ami szinte százszázalékosnak tekinthető, iákkor a jövő évtől kotmolly kooperációnak lehetünk tanúi/ PETŐFI NÉPE A Kalocsai Asztalos- és Eldktramosipari Szövetkezet vezetői itíz esztendeje gondolták először árra, hogy itő- lkés exporttal próbálkozzanak. Az 1973-ás év piackutatással, kaposolatterernitás- sel, mintadarabok ikjészítésé- vel telt el. A szövetkezet szakmai, műszaki, technikai felkészültsége, adottságai névén a küSbútóngydntásra spe- oiialiizálódótt. Rusztikus kisbútoraik ma már iklül>- és belföldön egyaránt 'keresettek. Ezek olyan cikkek^ amelyekkel szemben az Igények gyákraln változnak. A gyorsaság, a írugaümla'ssáig, a versenyben maradás alapvető feltétele. A termékeiknek 30 —40 százalékát cserélik újialhbna évente. Atsztalosüize- mük képes a rövid idő alatti átállásra, s lez megfelel a Vásárlók érdekeinek. Egyik nyugatnémet vevő az idén áprilisban mutatta be azt a zsúrkocsi -miiratiadainabot, ameiybőll niagydbb mennyiséget kívánt rendelni náliúk. Nem telt bele két hónáp, s május Végién útnák inidlítoit- iták számára .az első 500 darabos iszá'lüiLtmányt. A kalocsai szövetkezet jelenleg háromféle vitrint, négyfáj'la komódot gyárt, a zsurköcsik 5 variációban készülnek. Jelentős még a VáMifiakászítés is: ezzel egy gazdaságii munkaközösség foglalkozik. Tavaly 22,6 millió forint értékű árut adtak ■ed laz iNSZK-lban, laz idei tő- késexparltfenvük 26 millió. Az Idei első félévet erad- imányésen zárták. A 1118 miiil- liős árbevétel és a főkásex- port-előiirányzat időarányosan megvalósult. A hónap műtárgyai - szeptemberben Szeptemberben — megemlékezésül születésük évfordulója alkalmából — Fadrusz János és Iván Mestrovic szobrászművész alkotását tárják a hónap műtárgyaként a közönség elé a Magyar Nemzeti Galériában, illetve a Szépművészeti Múzeumban. Szeptember 1-től a Magyar Nemzeti Galériában láthatók Fadrusz János főnemest és közvitézt ábrázoló szobrai — két vázlat a pozsonyi Mária Terézia-emlékműhöz. Fadrusz János szobrászművész 125 esztendővel ezelőtt született. Első köztéri szobra és egyik fő műve az 1897-ben felállított és azóta megsemmisült Mária Terézia-emlékmű. A pozsonyiak, megjelölendő az egykori királydomb helyét, — ahol a mindenkori uralkodó 1867-ig végezte a szertartásos kardvágást a négy égtáj felé —, 1892-ben kérték fel Fadrusz Jánost az emlékszobor elkészítésére. Első jelentős alkotásának, a feszületnek kirobbanó sikere hozta számára ezt a megbízást, amelyet sorra követett a többi: a kolozsvári Mátyás-szobor —amely már a Mária Terézia-emlékmű erényeit továbbfejlesztve, és annak hibáit kijavítva született meg —, a zilahi Wesse- lényi-emlékmű, a szegedi Tisza Lajos-szobor. A Mária Terézia-szobor egy konkrét történelmi eseményt ábrázol: az 1741-es pozsonyi országgyűlésnek azt az ünnepélyes pillanatát, amikor a magyar nemesség „életünket és vérünket” felkiáltással a királynő előtt lojalitásáról tesz tanúbizonyságot. Az emlékmű kiemelkedik a korszak hasonló funkciójú, ám hamis pátoszú, modoros emlékszobrai közül. A Mária Terézia két oldalán álló alak, a két magyar nemes, nem kísérői, hanem kiegészítői, kiemelői a főalaknak. Korabeli jellegzetes típusok a közvitéz, aki harcol, védi az országot, és a főnemes, aki hűségéről és készségességéről biztosítja az uralkodót. A Szépművészeti Múzeumban Iván Mestrovic, világhírű jugoszláv szobrászművész Anyai gond című szobra látható. Iván Mestrovic 100 évvel ezelőtt született Dalmáciában. Tehetségét felismerve a környékbeli pásztorok, parasztok és értelmiségiek összegyűjtött pénzükön küldték Splitbe, a szobrászat mesterségét tanulni. 17 éves volt akkor, de iskolába még nem járt, az alapismereteket autodidakta módon szerezte meg. Fél év múltán Bécsbe küldték, ahol elvégezte a képzőművészeti akadémiát. 1903-tól rendszeresen vett részt kiállításokon. Az Anyai gondot fiatal korában faragta szürke márványtömbből. Az asszony jobb kezével oltalmazón támasztja alá gyermeke fejét, kettejük körül a kendő szecessziósán kanyargó redői láttatják bal kezét is, amint magához szorítja csecsemőjét. Az arcok, kezek és a drapéria részletgazdag megmunkálásán túl a szobrász megtartotta a kő természetes tömbszerűségét. A művet Frankéi Ernő budapesti műkereskedő ajándékozta 1918- ban a Szépművészeti Múzeumnak.
