Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

2 ^fePÜJSÁG-------------------------7“ 1983. augusztus 30. Megkezdődött a békekutatók X. kongresszusa Ülést tartott Bonyhád város Tanácsa Győrött hétfőn megkezdő­dött a Nemzetközi Békekuta- tó-társaság, az IPRA X. kongresszusa. A négynapos tanácskozásra a világ 40 or­szágából csaknem 250 elmé­leti szakember érkezett. A vendégeket Szakamoto Yosi- kazu, a tokiói egyetem pro­fesszora. az IPRA főtitkára és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára köszöntötte, majd plenáris ülést tartottak. A ta­nácskozáson áttekintették a békekutatás időszerű felada­tait, s meghatározták a soron következő tennivalókat. A hét folyamán számos előadás hangzik majd el, ame­lyen főként arra keresnek vá­laszt, hogy az elméleti kuta­tások eredményei mennyiben Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének meghívásá­ra vasárnap japán parlamenti küldöttség érkezett Budapest­re, Hajime Fukudának, a ja­pán alsóház elnökének veze­tésével. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Apró Antal és legfelsőbb törvényhozó testületünk tisztségviselői fo­gadták. ^lelen volt Kazuo Wachi, Japán budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. A japán küldöttség hivata­los látogatása során megbe­szélést folytat a két parla­ment kapcsolatainak fejlődé­séről, megvitatja a kölcsönös érdeklődésre számot tartó idő­szerű nemzetközi kérdéseket. A delegáció hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A Vendégek Teginíaip diéiultáin Ötinlaipos lá- tógiaitiásina megylénlkibe érkezett WiOilígainig Fmaimkie, az NDK Nemzleltii Franltjénialk Kiarl- Mairx-Stlaídt miegyeli .tliittoárhe- ilyjetrtoase és Kamrád Lóilbl; a Keresztény DemolkraltilkrUs Szervezet megyei szöveltsé- igéniek elnöikhelyetitese. A tostjvérlmielgyei? deíeglációlt Galjlbók Kél Imán, a Hazafias és miként járulhatnak hozzá a békemozgalmak új szaka­szának fejlődéséhez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nem­zetközi események ismereté­ben — milyen tendenciák vál­hatnak uralkodóvá a 90-es évek külpolitikájában. A té­mák részletes kifejtésére és megvitatására a szekcióülése­ken nyílik lehetőség. A tervek szerint megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkoznak majd a békekutatás és a békemoz­galom közötti kapcsolatok eddigi alakulásával, feltárva a szorosabb együttműködés­hez szükséges feltételeket. A magyar békekutatók munkás­ságának elismeréseként az IPRA főtitkára, Szakamoto professzor négy magyar tu­koszorúzásnál jelen volt Vida Miklós, az Elnöki Tanács tag­ja, az országgyűlés magyar— japán tagozatának elnöke. Megjelent Kazuo Wachi, Ja­pán budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ezt követően a japán dele­gáció megkezdte hivatalos eszmecseréjét a parlament­ben. A magyar tárgyalócso­portot Apró Antal, a japán küldöttséget Hajime Fukuda vezette. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági, politikai helyzetéről, törvényhozó tes­tületéinek és azok állandó bi­zottságainak munkájáról. Esz­mecserét folytattak Magyar- ország és Japán kapcsolatai­ról, s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megálla­Népfrfarot megyei titkária kö- szönlt'öltlte. A vendégék ma kezdlilk imag a tápaisztaláitidsarlélt — délelőtt a néFtfromit megyei sziéik'hiá- záJblain fcilytaitinialk besiziállgétóst Viarga látván megyei egyház­ügyi tiitikárnall és a megye papsá'gáinialk vezetőivel, az ál­lam és az ©gyházák kapcso­latáról. Délután a megye me­dóst — Kende Istvánt, Simái Mihályt, Szentes Tamást és Tímár Andrást — kért fel szekció-társelnöki teendők el­látására. Az IPRA húsz évvel ezelőtt jött létre, s céljául a béke- kutatások meggyorsítását, a világ különböző térségeiben kialakult konfliktushelyzetek feloldási lehetőségeinek meg­teremtését tűzte ki. A Nemzetközi Békekutató­társaság tevékenységében je­lenleg 40 ország 60 intézmé­nye vesz részt. Hazánk meg­növekedett politikai és tudo­mányos tekintélyének bizo­nyítéka, hogy az idei, jubi­leumi, X. kongresszust Győr­ben rendezik meg. pították, hogy kapcsolataink megfelelőek, s fejlesztésükre mind gazdasági, mind kultu­rális területen további lehe­tőségek vannak. A japán kül­döttség tagjai nagy érdeklő­dést tanúsítottak gazdaságirá­nyításunk, munkaerőgazdál­kodásunk, valamint a szociá­lis ellátással összefüggő kér­dések iránt. A tárgyaláson Darvasi Ist­ván, az Interparlamentáris Unió végrehajtó izottságának tagja tájékoztatta a vendége­ket a magyar IPU-csoport te­vékenységéről. A szívélyes légkörű megbe­szélés után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Or­szágház Nándorfehérvári ter­mében fogadta a japán dele­gációt. A találkozón jelen volt Kazuo Wachi. vezétesisiágelivel ismerkednék, szerdán Tam ásiba és Sírnom- tornyára uitaalk a delliégáoió. Csütörtökön a nlépfnoinit ifij ú - iságpottíiitíilkiali tevékenységéről ibesáéligetnök Temeöi Ágnes­sel!, a megyei úittörőielnafcslág ellnökóveli, és a n'épfromit ItisztségViüseJiőiiveL A közsiág- paltiittilkálval pénteken ismer­kednék venidéigeinlk Mórá­gyon. PANORÁMA BUDAPEST A Miagyar Niépközltiárisiaság Elnöki TahácSa id. Szabó Ist­ván Kossuth -idüljals szobrász- művésznek, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes művé­szének kiemelkedő művészi italjéSíltmánye elismertéseként, 80. szüliefésnaipjía altolimálból a Magyar Niáplköztórsiaség Zászlllár^ndje kitüntetést aido- miámyazta. A kitüntétést Lo­soncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn adta át. Jelen voillt Tétényi Pál, laz MSZMP Központi Rizdtltelá- ,gláni»k oiszitályvezieit'őjg és Gé- czii János, ,aiz MSZMP Nógiriád miögyéí Bizottságának el,só ftlilbkiáirla1.' * IA Magyar Népköztársaság Elnöki Taniácsia dr. Feramcz Józsefnek,, a magyarországi unitárius egyház püspökének a miaigyair állam és az unitá­rius egyház közötti jő vffiszomy fejlesztése érdekében kifej­tett tevékenysége elismerésié­ként, 75. szüleitésnálpjla ,alkal­miéiból á Miagyar Népköztár­saság Zászllórtemdjie kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést LoisancZi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelien volt Miklós Imire államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke ésdifj. Bartók Béla, az uniitáriuis egyház főgcmidnoikla. MOHÁCS iMohócson emlékünnepsé- gét tartatták hétfőn — az 1526. lauguisztiuls 29-i csalta év­fordulóján — azokinák a len­gyel kártomáknidk emlékezeté­re, akik a magyar sereg od- dlaíüáin küzdöttek a hazáinkéit elözönlő török eliten. LirVhánd Gnolilslkli káipiiitány vezetésével 1600 lengyel esett el a mo­hácsi cisatamiezőn, a hagyo­mány szerint többségük krakkói Volt. A Piakisii Atörn- ertálmű építkezésén dolgozó lieriígyel munkások, egy krak­kói építőipari váililialat allkal- mlaizottai az évfardülőra új já- épíitötfék a lengyel hősök mo­hácsi emlékművét. GENF ijlavier Perez de CuelEáir ENSZ-főtitkár megnyitó be- ísZédévei hétfőn a genfi nem­zették palotájában megkezdte munkáját a páliesztliniai kér­désről összehívott nemizettkö- zi konferencia. A tanáidsko- záson több mint 120 állaim, val-am'inlt a Palesztinái Fel- iszabiatíítási Szervezet képvi­selői vesznék részt. Tögnap délelőtt üiliésít tar­tott Bonyhád Város Tanácsa. Az ülésen Ezer Mihály ta- mácselinök árltákiedite a VJ. öt­éves tanácsi terv időlarányois teljesítését, majd dr. Bálint Júfliila egészségügyi osztályve­zető számolt be Bonyhád és a vároiskörinyták egészségügyi 'ellátásáról. A tanácsülés miá- isodik résziében dr. Sebestyén István vb-titkár adott számot ia hatósági munka és az ügy­intézés törvényességének helyzetéről. •A testület megálliaipíitottia: ia különböző szintű törvényes­ségi vizsgáltátok fapasztaláíai azt bizonyítják, hogy jó a ta­nácsoknál folyó munka tör­vényessége. Az ügyintézési határidőit minden esetben be­tartják, az ügyek egy részé­nél alkalmazott rövidített ügyintézési határidő .bevált ,a igyákorllátban. A váraSklömyéki tainéosok hatósági tevékenysége is .megfelel a ,törvényességi elő- íírásiolknlák. A tanácsülés a bejelenté­sek megtárgyalásával ért vé­get. A Maavar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényes: 1983. augusztus 30-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font: 6 745,13 6 731,88 6 758,03 Ausztrál dollár 3 925,94 3 929,87 3 933,80 Belga frank 23,15 83,23 83,31 Dán korona 464,18 464,64 465,10 Finn márka 783.00 783,78 784,56 Francia frank 558,11 558,67 559.23 Hollandi forint 1 492,02 1 493,51 1 495,00 Japán yen (1000) 181,85 182,03 182,21 Kanadai dollár 3 617,78 3 621,40 3 625.02 Kuvaiti dinár 15 229,52 15 244.76 15 260,00 Norvég korona 598,19 598,79 599,39 NSZK márka . 1 679 61 1 681,29 1 682,97 Olasz líra (1000) 28,04 28,07 28,10 Osztrák schilling 238,95 239.19 239,43 Portugál escudo 36,29 36,33 36,37 Spanyol peseta 29.64 29,67 29,70 Svájci frank 2 060,19 2 062,25 2 064,31 Svéd korona 566,31 566,88 567,45 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602.60 USA dollár 4 455,16 4 459,62 4 464,08 Az államközi megállapodásokon alapuló ' hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közléseknek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS csekk) Árfolyamok Érvényes: 1983. augusztus 30-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 549,32 6 954,44 Ausztrál dollár 3 811,97 4 047,77 Belga frank 80,73 85,73 Dán korona 450.70 478,58 Finn. márka — a) 760,27 807,29 Francia frank 541,91 575,43 Görög drachma — b) 47,96 50.92 Holland forint 1 448,70 1 538,32 Japán yen (1000) . 176,57 187,49 Jugoszláv dinár — a) 44,70 47,46 Kanadai dollár 3 512,76 3 730,04 Kuvaiti dinár 14 787,42 15 702,10 Norvég korona 580.83 616.75 NSZK márka 1 630,85 1 731,73 Olasz líra (1000) 27,23 28,91 Osztrák schilling 232,01 246,37 Portugál escudo 35,24 37,42 Spanyol peseta 28.59 30.35 Sváici frank 2 000,38 2 124,12 Svéd korona — a) 549,87 583,89 USA dollár 4 325,83 4 593,41 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100 as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500 ■as \ Japán parlamenti küldöttség Budapesten Karl-Marx-Stadt megyéből örmény bosszú Az ASALA -rejtély Egy hónappal a párizsi Orly'repülőtéren végrehajtott véres merénylet után Fran­ciaországot még mindig fog­lalkoztatja az ASALA-rej- tély. Mi ez a szervezet, amely pokolgépével hét embert meg­ölt, hatvanat megsebesített? Mit akar és miért éppen Franciaországot választotta egyik legsúlyosabb vérengzé­sének a színhelyéül? TITKOS HADSEREG Az ASALA nem ismeret­len Párizsban. Nevének a rövidítése francia: örmény- ország Felszabadításának Titkos Hadserege, amely — elsősorban — Törökország ellen harcol. A volt ottomán birodalom 1915-ben kegyet­len népirtást folytatott az örmény kisebbség körében. Csaknem hetven esztendő múltán a világban szétszóró­dott fanatikus örmények még Az ASALA pokolgépe júliusban hét embert ölt meg Pá­rizs Orly repülőterén mindig ezt akarják megto­rolni. Ismerjük meg a hátteret, a történelmi igazságtevés ked­véért. Az első világháborút követő békerendezés 1920- ban, a franciaországi Sév- res-ben elismerte a Török­országban élő örmények ön­álló államalapítási jogát. A három évvel később, 1923. július 24-én véget ért lau- sanne-i értekezlet azonban már csupán nemzeti jogról Az örmény terroristák Lisszabonban júliusban elfoglalták és felgyújtot­ták a török nagykövetsé­get tett említést. Az orly-i me­rénylet időpontját úgy rög­zítették, hogy hozzávetőlege­sen a lausanne-i konferencia lezárásának a hatvanadik évfordulójára essen. Hozzá kell tenni, hogy egy nappal korábban Brüsszelben gyil­koltak meg egy török diplo­matát, és volt merénylet Nagy-Britanniában is. Az Orly repülőtérre, pontosab­ban a török légitársaság ot­tani kirendeltségére külön­ben nyilván azért esett a vá­lasztás, mert az idén tavasz- szal egy fiatal örmény ter­rorista a Szajna partján négy török diplomatát túszul ejtett, a francia rendőrség letartóztatta, s az ő szaba­don bocsátását akarták ki­kényszeríteni a pokolgép­robbantással. KI A FELELŐS? A színhely kijelölésének politikai okai is voltak. A szocialista többségű francia kormány, a törökországi ör­mény emigráció szerint, ügyükben kétértelmű maga­tartást tanúsít. Elismeri az örmények nemzeti jogait és sajnálatosnak tartja, hogy a mai ankarai vezetés vissza­menőleg sem hajlandó kár­hoztatni történelmi elődjét, az 1915-ös példátlan népirtá­sért. Ugyanakkor hozzáteszi Párizs, hogy a mai török kormányzatot, szövetségesét a NATO-ban, nem lehet vá­dolni a múltbeli borzalma­kért. Kelet-Törökország — az örmények ősi földjének része, amint ezt az US News and World Report térképe ábrá­zolja A politikai megítélés, mi­ként az alkalmazott mód­szer, mélységesen elítélendő. A közvélemény szembe is fordult vele. Az orly-i me­rénylet óta se szeri, se szá­ma a francia sajtóban a le­leplező írásoknak, amelyek az ASALA — sokszor nem teljesen bizonyított — kap­csolatait tárják föl. írnak arról, hogy a terrorszervezet egyik központja az iszlám forradalmi Iránban találha­tó, ahol mintegy félmillió törökországi örmény mene­kült él. Az ASALÁ-nak itt állítólag tömérdek pénze van, nagy befolyása, több lapja és az egyik egyetem falai között a hívei katonai kiképzésben részesülnek. VÁRATLAN razziák Az orly-i merénylet után a francia rendőrség megle­petésszerű házkutatásokat, váratlan razziákat rendezett az örmény negyedekben, és nemcsak uszító röplapokat, hanem fegyvereket, a repü­lőtéren használt pokolgép­pel egyező szerkezeteket ta­lált. őrizetbe vették az ASALA franciaországi ve­zérkarát, köztük azt a hu­szonkilenc éves fiatalembert, aki a véres pénteken 500 frankért rábízta a halálos csomagot egy török utasra: a szerencsétlen az egyik első áldozata volt a tettnek. A párizsi rendőri és bírói szervek azóta mindenütt és mindenben terroristákat ke­resnek. Az Orly repülőtér azóta szinte ostromlott erőd; a török légi járat utasait rej­tett föld alatti részlegből in­dítják, itt kell gyülekezniük az utasoknak. Az előzetes vizsgálat keményen szigorú. De vannak az ügynek fran­cia belpolitikai vonatkozásai is. A jobboldal kárhoztatja a baloldali kormányt, mert szerinte nem eléggé határo­zott a politikai alvilággal szemben. Mitterrand bizo­nyítani óhajt; ebben az ügyben — hangoztatta — nincs helye megalkuvásnak. VARKONYI TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom