Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

ír 1983. augusztus 28. Országos tanévnyitó Szekszárdnn (Folytatás az 1. oldalról) ntondhlaitnáJm „Msárüieltt” idő- szlafkíát som áltliépnd, sem, kii- ilkitaitnii nem Lelhetett. Termé­szetes veit Daliáit tokáik ide- igenlkedése az újítód. Ma el- .manidlhlalDjuik, hagy a tamitáir- igytalk töbtosléíglétoen a pedagó­gusok mlaiguk iismieirik fel a ibairttaflimá korszerűsítés előnye­it és fogadják ,eü, a megváilito- zatt tiainitanviekiat és tianlklöny- veket. Vannak persze olyan Itlanlkönyvek is, aimeilyieikinisk a hibáit a itlaniitáis gytaiktortaltia (tiánta fél-. Joltíb irányító, a né­zetek sziamlbelsífő, kíisláii-l-etti mumlkálvíail ezeket legalább rlászlben el lehetett volinia ke- írülllnii. EDhátáróatuk, hogy megfelelő ütemben, gondos előkészaltésseil a Iköwefflkező éveikben elvégezzük a szük­séges korinelkeilóklat.-Az elmúlt tamiév teigmia- gyoibb vívmánya az 5 niaipos tanítási hét bevazeitésie vokt. Ez az iinitézlkedés itánsiadal- mu/nik egészét árliinltette, szü­lőiket, iskdMikalt, köziművaliő- dési iinltézményéket és támsla,- dladlmli szerv,ezatelket. A gya- kordlat és a kuitaltáls taipiasz- ítiallaltaliiria és enedményeire it:á- miaiszlkadvia mondihöit-clm el, hoigy az új tamíltáisli rendre vn'ó átállás erősebb megráz­kódtatásokat niem okozott. Egyes iskdliatí pútokban, így ikü’önösan a szlalkközébisko- ilálkbain nagyobb terhelést je­lenített, s ezen vláltazitatni kefir. Nem kelM azonban vál- toizitatnii a itaníltási év idő­tartamán, amelly nemzet­közi összehiásionlMtáSban sem bizonyult hosszú­inak, inlkább anrta vlan szükség, hogy j-olbban hasz­náljuk fel a-z időt — különö­sen aiz általános iskolákban — az ismeretek jó elisaljátíltá- sána, az iismétHésne, a raeve- lásli célok haltálkoinylaibb érvé- nyesíifésér-e. Az új tanítási rend mag kí­vánja, hogy a közm-űvielíődési és spontinltézlmények felüil- vizslgiáljálk eddigi .tevékenysé­gük tamtalknlált, formált, a nyitva tartási időit. Biztosí- itlanft kell-, hogy a fiatalok él­hessenek aiz iskolán kívüli m-űvélődós, testedzés, kultú­ráin szórakozás liéhetSságei- vel. Az új tan-itá-si renid a csa­ládoktól új ritmust, új tevé­kenységi formáikat, új élet­módét kíván, ha többet és jobban akarnak gyermekeik­kel faglallkazni a munkára, a közösségi életre, az embersé­ges viselkedésre való neve­lésben. Reméflinünk kell egész (társadalmunk érdekében, hogy a szülők élnek i;s az új lehetőségekkel, és értelmes­sé, érzelmileg gazdaggá te­sszük a gyermekeikkel együtt elltöQlttoető időt. (Az oktatásit nagy prőbalté- ftel elé állütjá a demográfiái hullám. Társa dalműnk az el­múlt években jelentős erőfe­szítéseiket -tett, hoigy az álta­lános iskolákban tantermiek ópüij-enek. A múlt esztendő­iben is mintegy 1250 új és 400 eddig más cé’Jolkr/a fel­használt termiét vettünk igénybe. A következő évben folytatni szükséges az .általá­nos iskoláik f-ejileszitéiSélt, s el kell kezdenünk a felkészü­lést a demográfiai hullám fogadására a középfokú ok­tatásban iis. IA megnehezedett gazdasá­gii körülmények között a ,fcár- ^dal-om vállalja ezeket a ter­heket és vállalja nemcsak központi erőforrásokból), ha­nem helyi kezdeményezésiből áls. Az elmúllt érvek egyáik fél- emelő tanú'ságtételle volt, hagy a különböző közösséigék hozzájárultak bölcsődék, óvo­dák, iskolák építésiéhez, fcar- faanltairitásálhaz, féliszeroíáislé- hez. A művelődé-si kormány­zat köszönetét fejezem ki eb­iből az alkatomból mindazok­nak, akik váliamilyen módon segítették azt, h-ogy gyerme­keink megfelelő körülmények között Itanulíjlanák. IBbben az évben újabb pe­dagógusok kezdik el munká­jukat. — jószívval köszön­tőm őket. Sajnos, még min­dig -nem elegen mennek er­re a pályáiba, és sokan el is hagyják. Ennék termiéiszete- sen sok akla van. De -talán nem ünneprontás az-t .monda­ni, h-oigy ha ia pedagógusiban hiirvátástudlat él, akkor vállal­ja a nehézségeket, és ha a társadalom tudva tudja, hogy mit tesz érte a pedagógus, iákkor segíti is e -gondok le­küzdésében és megérdemelt •síikének elérésében. A peda­gógusok többsége lelkiisme­retesem iiátjá el feSadialtaiit, mindent meg kell tennünk, -hogy jiaivülijianlak élet- és munkakörülményeik, nőjön önállóságuk, érvényesüljön a itehetiságiük az iiSkoía ás -a tár­sadalom demokratikus légkö­réiben. Az iskola közösség, és ah­hoz, hoigy jó közösség légyen, értelmes fegyelemre és rend­ire van szükség, amelyben az SigaZi értékeket, s ezek kö­zött is -a jól végzett munkát megbecsülik és magbecsülte- tik. Fejlesztenünk kell aiz is­koláik öniállláságát, belső de- imdkráoi ájlát, .a nievelőtestülie- itelk, szülői munkaközösségek, (tárSadalllmi szervezetek jó együttműködését, hogy a ,sao- cieilliista nevélőiiSkofla céljai - haz közelebb juthaissuink. Rövidesen Vitára bocslátjuk -azoklát a javiasllaltolkalt, ame­lyek a közoktatás és a felső­oktatás fejlesztési feiádlaltaiit határozzák meg. Bízunk ab­ban, hogy a szakmai és tár­sadalmi viták munkálni fog- jiálk az egyetérltést nagy nem- -zéti ügyünk felkarolásában és isifcenels fejlesztéséiben, amely­től függ az elkövetkező -nem­zedék műveltsége, szakkép- zéfctsléig-e, embersége. •Kívánok miimden pedaigó- igusnlák, tan-ülónlaik és szülő­inek örömteli munkált abban -a tudajtban,1 hogy a fiatalság oktatásával és nevelésével a gazdaságilag és kuliturálliSan fejlett szocMliiSta deimotkrá- oiát, hazánk és népünk jö­vőjét szolgáljuk. A beszédet követően a mű­velődési miniszter kitünteté­seket adott át azoknak a TO- TÉV-dioillgoZáknák, akik a legtöbbet tették e szép, új is­kola határidőre történő át­adásáért. Kotorta Józsefinek, a T-ollnla megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Viállállat iga-z- gaitójémaik a Munka Érdem­rend arany, Szűcs György­nek, a TOTÉV vízvezeték - iszerelő 'brigádja vezetőjének pedig a Munte Érdemrend broinz fdkozatát nyújtotta áit Köpeczi Béla. MindlsZterli ki­tüntetésben részesültek ha­tan, kilencen pedig OSászár Józseftől, a megyei tanács el­nökétől vehették át a megyei és a városi tanács elismerő oklevelét a kiváló -társadalmi munkáért. Az . ünnepség kulturális -műsornál zárult. Nagy sikert aratták műsoraikkal váro­sunk óvodásai, álltáláinias és középiskolásai, a tanítóképző főiskola h'álilgátói. Köpeczi Béla művelődési miniszter a hétfői napolt is Tolna megyében töltötte. Lá- rtogatáSánlak második napján tárgyalást folytatott me­gyénk pánt- és állami veze- rtőivell1, K. Papp Józsefiéi, a -megyei párltbizdttiság első t'it- fcárálvaíi és OSászár Józseffel, -a megyei tanács elnökével. Áttekintették megyénk köz- oktaitás-fejleszt'ésbein elért eredményéit.1 Az élért er-ad- iményekről a miniszter elis­meréssel szélit. A megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott — az álta­lános iskolai tanterem fej- ileszitásli, valáminit a közmű- vélódési fejlesztési feladatok máel-letlt — a nagydlétsZámú gyenekkarosztály középfokú Itovábbtanuilási felttéelielinek i-skOlábőviltáSsel és iiSkallafej- lasZtássah koMógiumlépíltléSSel -történő megteremtése. Tanácskozás a szőlőszüretről A szürettel összefüggő ltud - nliiyáiékról tanácskoztak hét­főn a MÉM-iben Kovács Im­re miniszterhelyettes elnök­letével az érintett megyei sziákigazgátáisi és érdekklóp- viiselélti szerviek;, a szőlészeti és borászati rendszer-gazda­ságok, állami pincegazdasá­gok vezétői, valamint az il­letékes száktárcák képvise­lői. Amint! a résztvevők megállQlapítdtták, a szőlő éré­siére kedvező az időjárás, a sok napfény segíti a cukor- képződésit és a jó minőség kialakulását. iNiagy László főosztályveze­tő-helyettes ismertette a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter intézkedéseit, .ame­lyek a bor megfelelő mdniősé- génék, választékának, nem­zetközi versenyképességének j-avíltását segítik elő. E sze­rinte az idei őszön egyelőre a történelmi borvidékeiken a nagyüzemek, 1984-től viszont miár Valamennyi borvidéken és bortermelő helyen szőlőt termelő kis- és nagy-gazda­ság részére a községi szak­iigazgatási szervék határoz­zák meg a szüret megkezdé­sének időpontját — a szőlő­termelő és -felvásárlók kép­viselőiből alalklíltdtt szakbi­zottság véleményének a fi- gyetembevételéveL A bommiiinőség javítására a korábbi 13 súllyszázalékkail szemben csak a legalább 14 súly százalék cukroit -tartal­mazó szőlőből lehet forga­lomba kerülő bort készíteni. Tizennégy súllyszáZaílék alatti szőlőiből csak ipairii bar ké­szíthető. A must javításához — ha szükséges — kiZánéliag sűrített mustot lehet felhasz­nálni. Az ehhez szükséges sű­rítményt a felvásárló szerve­zetek a kistermelők részére iis hozzáférhetővé teszik. A szőlő, a must és a bor" szabadáras termák. A felvá­sárlási áraikat a minőség •messzemenő figyelembevé­telével alakítják ki a felvá­sárló szervezetek a terme- •lőkkaü való megállapodásuk ■állapján. Ennek során tá­maszkodnak a hélyii érdek- képviseleti szervek vélemé­nyére is. A mustot vagy bont felvásárló szervezetek a jö­vőben az átvételkor folköziolt- itan ellenőrzik a béltartalom minőségét. Hamdsíitatt, cuk­rozott borit vagy mustot nem vesznek át. (MTI) A lakosság életkörülményei a községekben (I.) Meghatározó a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe _______________________________________Képújság 3 A decsi korszerű szarvasmarhatelep fejőháza Széles körű, tovább általá­nosítható, alaposan dokumen­tált elemzést készített a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság a mezőgazdasági nagy­üzemek szerepéről a falusi népesség életkörülményeinek alakulásában. Figyelemmel kísérték azt is, hogy milyen az említett nagyüzemek szerepe a települések népességének megtartásában. A vizsgálat kiterjedt két állami gazda­ságra, 14 termelőszövetkezet­re, 12 tanácsra, és a hozzájuk kapcsolódó 15 társközségre. A vizsgálat során együtt műkö­dött a népi ellenőrzés a KSH Tolna megyei Igazgatóságá­val, a népfronttal és a KISZ- szel. A munkában részt vett a megyein kívül a szekszárdi, a paksi és a tamási népi el­lenőrzési bizottság. A vizs­gálati anyagokat kiegészítet­ték és mintegy kontrolálták a népfront és a KISZ szervezte ankétok. Megyénknek 4 városa és 105 községe van, közülük 48 társ­község. A lakosság száma 266 ezer. A népességszám alaku­lására az elmúlt évtizedben — a korábbi tendenciákkal ellentétben — ismét a lassú növekedés a jellemző, ami tel­jes egészében a természetes szaporodásból adódott. A községek népessége az el­múlt tíz évben több mint 29 ezer fővel csökkent, mivel az alacsony természetes szaporo­dás messze nem tudta "ellen­súlyozni az elvándorlások ha­tását, tehát a városi lakosság gyarapodott. Az 1980. január 1-i állapot szerint a megye népességének 47,9 százaléka folytatott aktív kereső tevékenységet, 19,1 százaléka inaktív keresőnek minősülő nyugdíjas, vagy gyermekgondozási segélyt igénybe vevő volt, egyharmad része pedig az eltartottak cso­portjába tartozott. Az elmúlt tíz évben a népesség foglal­koztatási színvonalában nem történt lényeges változás. Je­lentős módosulás következett be viszont a népesség több mint felét kitevő inaktív ke­resők és eltartottak körében. Az inaktív keresők népessé­gen belüli aránya a tíz év alatt 6,5 százalékkal emelkedett. Az eltartottak aránya 7,4 száza­lékkal csökkent, elsősorban a női népesség fokozottabb munkába állása miatt. A változatlan foglalkozta­tási színvonalat a városok emelkedő, a községek csökke­nő gazdasági aktivitása ered­ményezte, 1980-ban száz vá­rosi lakosból 51, száz községi lakosból csak 46 volt aktív kereső. Folytatódott a munkaerő el­vándorlása a mezőgazdaság­ból, ez azonban a korábbihoz képest kisebb mértékben irá­nyult az iparba. A községek­ben változatlanul a mezőgaz­daság a meghatározó. 1975 és 1980 között 14 szá­zalékkal csökkent a tsz-tagok száma a megyében. Ez a csök­kenés hozzávetőleg azonos ütemű 'volt a városokban és a községekben, ám amíg az 1975—76-os években a kilé­pőknek csak egynegyede ment nyugdíjba, addig 1977-től kö­zel fele nyugdíjas lett. A lakosság elköltözési, vagy helyben maradási szándékát jelentős mértékben befolyá­solják az ellátási viszonyok. A kereskedelemben az alapel­látás gyakorlatilag megoldott. Egyetlen olyan község sincs a megyében, ahol legalább egy élelmiszer- vagy vegyesbolt ne lenne. A 105 községi település kö­zül 47-ben nincs helyben or­vosi körzet. Óvodája mindössze hat te­lepülésnek nincs, ezek lakos­ságszáma 500 fő alatt van. Az általános iskolai ellátás terén az iskolakörzetesítés alapve­tően megváltoztatta a helyze­tet, 1970-ben még valamennyi községben működött általá­nos iskola, ebből 26 települé­sen csak alsótagozatos. Jelen­leg viszont 31 településről a 6—14 éves gyermekek napon­ta ingáznak a körzeti iskolák­ba. A vizsgált településeken a lakosság lélekszáma három­száz és tízezer fő között mo­zog. Ennek megfelelően a te­rületen működő mezőgazda- sági nagyüzemek szerepe más-más a lakosság életkö­rülményeinek alakításában és a foglalkoztatási lehetőségek biztosításában. A kis lélek­számú településeken az élet- körülmények fő formálója a termelőszövetkezet vagy az állami gazdaság. A mező- gazdasági üzem helyzete, fej­lődése szinte kijelöli egy-egy település sorsát. A vizsgálatok gyenge köl­csönhatást tapasztaltak a termelőszövetkezetek terme­lési szerkezete és a települé­sek népességnagysága kö­zött. A szerkezet alakításá­ban továbbra is a természeti adottság s a mindenkori köz- gazdasági szabályozás a döntő tényező. Jellemző, rendelkező üzemek a jöve­delmezőségtől függetlenül fenntartják a kézimunka­igényes kultúrákat, vagy né­mi visszaszorításával egyide­jűleg alaptevékenységen kí­vüli ipari tevékenységet szerveznek. Üjabban ez irányba mutatkozik eltoló­dás. Az életképesen fejlődött térségek mellett vannak ha­tározottan elzárt községek, amelyek a fejlődésben meg­rekedtek. Például Mucsi. Fel­sőnyéken például a termelő- szövetkezet nem tudta meg­kötni a munkaképes korú lakosságot, megfelelő ipar nem települt, ezért jelenleg mintegy 400 fő jár el dol­gozni a faluból. A szövetke­zet most tervezi egy 40 főt foglalkoztató üzem létreho­zását, kiépülőben van kis- és nagyüzemi vonalon is a sző­lő—borágazat. Egyes területeken a fog­lalkoztatási lehetőségeket teljesen kihasználták, má­sutt szélsőséges helyzet ala­kult kii Az ilyen helyek vagy elnéptelenednek, vagy funk­ciójuk alvófalura változik. A vizsgált gazdaságokban a foglalkoztatottak képzett­ség szerinti megoszlása nem mondható a legkedvezőbb­nek. A 6967 fő mezőgazda­ságban foglalkoztatott mind­össze 4 százaléka felsőfokú képzettségű, a középfokúak aránya 8 százalék, ezzel szemben igen magas az alap­fokú képzettségűek és a képzetlenek aránya, számuk az érintettek mintegy felét teszi ki. A magasabb vég­zettségűek zöme a nagyobb települések szövetkezeteiben, illetve az állami gazdaságok­ban dogozik. A kor és nem szerinti meg­oszlás sokkal kedvezőbb ké­pet mutat, tükrözi a mező- gazdaság korszerűsítésének hatását. Fotó: Czakó (Folytatjuk.) hogy a sok munkaerővel Aratás nagyüzemi módszere kkel. Felvételünk a Hőgyészi Állami Gazdaságban készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom