Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 204. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. augusztus 30., kedd Mai számunkból MEGHATÁROZÓ A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK SZEREPE (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) ÉRTÉKES PONT IDEGENBŐL (5. old.) AZ ÉLELMEZÉSIPARBAN DOLGOZÓK TALÁLKOZÓJA (6. old.) Baiesetmentos otthont! A kétéves kislány felmászott az ablak alatti heve- rőre, majd onnan felkapaszkodott a párkányra. Az anya éppen akkor lépett be a szobába, amikor a gye­rek felegyenesedett, s a nyitott ablak keretében a ház - előtti játszóteret nézte. A hetedik emeletről! Az asz- szony a rémülettől szerencsére szólni sem tudott, de nem vesztette el lélekjelenlétét, a kislány mögött ter­mett, s mielőtt az észrevette volna, átkarolva a heve- rőre húzta. Tragikusan is végződhetett volna ez az eset, mint ; annyi más gyermekbaleset, melyekről sajnos, elég sű­rűn hallunk: lezuhant a nyolcadik emeletről, a falból kilazult elektromos kapcsoló drótját megérintve áram­ütés érte, nyitva felejtett gázcsap miatti mérgezés .. . folytathatnánk a felsorolást a meggondolatlan felnőt­tekkel is: a tüzet okozó ágyban cigarettázásról, a für­dés közben hajszárítót használók végzetes könnyelmű­ségéig. Az idős korosztályt fenyegető veszélyek sem kevesek a lakásban: függönyleszedés közben sokan esnek le a székről vagy helytelenül kezelik a háztar­tási gépeket. És hányszor olvasunk arról télen, fűtési idényben, hogy a széngáz fulladásos halált okozott, I jobb esetben a mérgezetteket még életben találják, s a mentők kórházba szállítják a súlyos betegeket. Leg­több köztük az idős ember és a gyermek, akik a rossz kályha vagy a helytelen tüzelési mód miatt kerülnek bajba. Nem tudunk vigyázni magunkra és egymásra. Tavaly a megyék összesített adatai szerint több mint 300 ezren jelentették be az Állami Biztosítónak sza­badidős balesetüket, amely otthonukban vagy a la­kóház környékén érte őket. Míg az üzemi balesetek száma — nálunk és világvi- ■ szonylatban is — csökken, a munkahelyen kívüli sé­rülések száma szaporodik. A statisztika szerint a bal­esetek 73 százaléka nem üzemi körülmények között kö­vetkezik be. Mindez azzal magyarázható, hogy ma már a munkavédelemmel, munkaegészségüggyel szervezet­ten foglalkoznak szakmánként, is: az iparban, a mező- gazdaságban. a kereskedelemben a balesetek megelő­zésére oktatják a dolgozókat, még mielőtt munkába állnának. A technika fejlődésével azonban nemcsak a gyárak, üzemek, vállalatok munkahelyi környezete változott I meg, hanem otthoni körülményeink, életmódunk is, s ez más magatartást, életvitelt, szokásokat követel. Egyre több háztartásban használnak vezetékes vagy pb-palackos gázt, tisztába n kell lenni a főzésben, tü­zelésben nagy kényelmet adó, de veszélyes energia- hordozó szakszerű kezelésével. Ha a csővezeték csat­lakozásánál a tűzhelyben, konvektorban vagy bojler­ben, esetleg magából a készülékből gázszivárgást ész­lelnek, azonnal kell jelenteni. Jó lenne, ha a szolgál­tató gyakrabban tartana ellenőrzést. Hasonlóan na­gyobb gondosságot követel a hagyományos tüzelésű la­kások kéményeinek, kályháinak karbantartása, felújí­tása. A gépesített háztartások, barkácsműhelyek bal­esetveszélyeit mutatja a sérülések nagy száma, sok a villanyvezeték, illetve a kapcsolók, csatlakozóaljak hi­bája, a földelés hiánya m iatti baleset, holott ezek ja­vítása, cseréje a lakásban a bérlő feladata. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak az üzem­ben, a közlekedésben kell vigyázni épségünkre, s ha becsukjuk magunk mögött a lakás ajtaját, védve va­gyunk, kirekesztettük a veszélyeket. Bizonyos tekintet­ben igen, csakhogy ez a laikus magabiztosságunk sok kivédhető és elkerülhető bajt előidézett már. Általá­ban többen vannak azok, akik elvesztik fejüket, pánik­ba esnek, ha őket vagy családtagjukat sérülés éri és még elsősegélynyújtásra sem képesek. Fogalmuk sincs arról, hogyan kell egy sebet bekötözni, az égést szen­vedettel bánni, mesterséges légzést adni stb. Igaz, a Vö­röskereszt szervez elsősegélynyújtó tanfolyamokat, az általános és középiskolákban, üzemekben, lakókörze­tekben, de honnan is tudhatnák a lakók, hogy ki az, akihez segítségért fordulhatnak. Jó lenne, ha lakógyű­léseken vagy akár a lépcsőházak hirdetőtábláján nyil­vánosságra hoznák a nevüket. Dicséretére válna a ház­I felügyelőknek is, ha minél többen, önkéntesen elvé­geznék a tanfolyamot, hisz őket tudják legkönnyebben elérni a bajbajutottak. Egyes házakban a telefontulaj­donosok eltitkolják, hogy van távbeszélőkészülékük, hogy ne csengessenek be hozzájuk minden csip-csup üggyel telefonálni a szomszédok. Valóban tapintatlan­ság valakit azért zavarni, hogy félórát csevegjünk a barátnőnkkel vagy bejelentkezzünk a fodrászhoz. De veszélyben, ha orvost vagy mentőt kell hívni, annyi ! emberséggel tartozunk egymásnak, hogy beengedjük a lakásunkba telefonálni lakótársainkat. * Az otthon biztonságáért a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa balesetvédelmi társadalmi munkabizottsá­ga most szeptemberben egyhónapos országos propa­gandakampányt hirdet, jelszava: „Balesetmentes ott­hont!” Célja az otthoni balesetek megelőzése, az okok kutatása, feltárása. Társadalmi méretű felvilágosítás­ra, mozgósításra vállakozik az érdekvédelmi szerve­zet egészségünkért. A tervek szerint ezentúl minden év szeptemberében megrendezik az otthonok balesetvédelmi hónapját, fi- ji gyelmeztetve bennünket arra, hogy csak egy életünk | van. Jobban kellene vigyázni rá; a magunkéra, s má­sokéra egyaránt. H. A. Felavatták az új huszonnyolc tantermes iskolát Országos tanévnyitó Szekszárdon Köpeczi Béla művelődési miniszter Szekszárdról köszöntötte az ország valamennyi pe­dagógusát és diákját Országos .tanévnyitó szín­helye volt augusztus 28-éin Szelkszánd. Köpeczi Bléla mű­velődési minilszbar már a ko­tla délutáni órákban a me­gyeszékhelyire érkezett. A megyei tanács épületében K. Baipp József, a megyéi pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei ta­nács elnöke fogadta. Rövid eszmecsere uitán a művelő­dési miniszter és kísérete a kilátóról megtekintette a vá­rost, majd a Béri Balogh Adlám utcában épített 28 tan­termes általános iislkdlát ke­resték felt Ez az új iskola vioüt a színhelye az országos tianlévnyiitónalk. Kovács Já­nos, a városi tanács elnöke nyirtötta meg az ünnepséget. Név szerint köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Köpeczi Béűla művelődési mi­nisztert, K. Pápp Józsefet, a mögyei pálrtlbiizöttsóg első tit­kárát és Császár Józsefiét, a megyei tanács elnökiét. Ezt követően Kobra József, a Tolína megyei Tanácsi Épí­tő és Szerelőipari Válliiaüat igazgatója átüt a míkriofion ele és jelentést tett a vég­zett munkánál. A TOTÉV 1982. februárjában kötötte meg a szerződést ennek az új dkitaltásf intézménynek a 'megépítésére. Az intézmény 28 tantermét, nagyméretű tornatermet, ezeradagos főző­konyhát, háromszáz szemé­lyes éttermet, szertáriakat fogilal magáiban. Akkor azt válláltáki, hogy 1983. augusz­tus 20-irta felépítik az intéz­ményt. Feladatukat télijesítet- rték és átadták az új iskolát használóiknak, a tanároknak és a diákoknak. Kovács János tanácselnök jelképesen a következő sza­vak kíséretében vette át az új iskolát: Szekszárd tokosai­nak száma 35 ezer. A diákok száma tízezer. Szekszárd ma már iSkoillaváros is. Ezzel az új általános iskolával ötezer áütalános iSkoEéte gondján si­került enyhíteni. Közülük so­kan már ebben az új, szép, korszerű, határidőre elkészült iskolában kezdhetik el az új tanévet. Köszönjük az épí­tőknek a jó munkát. iE 'röviü átadási ünnepséget követően Köpeczi Béla mű­velődési miniszter mondott beszédet az ünnepségen meg­jelent mintegy ötezer diák, szülő, nagyszülő és érdeklődő eüiőttt. Köpeczi Béla beszéde — A itemlév megnyitása aH- talmából SzeksztóinckrióQ k)ö- szanitiöim az aülsö-, kiöaéip- és Mlsőfok vafllaimerunyii pedagó- guisáit ás diiáíkjláit Köszöntőm külön is azokat a szülőket é nagyszülőket, akik gyenme keiket vagy unokáikét mos kísérik először az iskolába Aíbből a városból köszöntőn mindnyájukat, áhol száz év­vel ezélőtt született a husza­dik század egyik nagy ma­gyar költője, Balbiís Mihály. — „Bábiitislban két tűz égett, a költSézet és a nevelés” — mondta róla Illyés Gyullá. A nevelés nemcSak költői 'hi­vatása vollit, hanem választott pályája is. Életének másféűi- évtizedét töltötte a katedrán. „A tanárság szívem szerint való pálya volt — írta Ba­bits 1923-lban —, derék .ta­nítványokat nevettem, akikre büszke .Vagyok.” Ennek! a nevelői szellem­nek tudatos váliMlását, a de­rék tanítványok nevetésének örömét kívánlom ezen a na­pon valamennyi pedagógus­nak, óvónőnek, tanítónak, fta- námák, akik az Oktatás és nevelés igazi letéteményesei. (Ilyenkor, a tanév kezdetén jobban érzékelhető az iSkolia ólétének jéllemző vonása, a ®Zép hagyományokat őrző ál­landóságnak .és az újat hozó változásnak, a foiyamlatos- ságnák és a megújulásnak együttesen érvényesülő rit­musa. Vlanhak oflytam korsza­kok, amikor a tudomány vágy a társadalom változá­sai az újítást állatják előtér­be. Ilyenkor az új fettételek­hez valő alkalmazkodásnak nehezebb időszakát élik át az Iskola irányítói, pedagógusai és tanúiéi egyaránt. Ilyenek voltak az előző tanévek, ami­kor új tanterrveket és tan­könyveket kedlétt bevezetni annak a reformnak az alap­ján, amelynek egyik fő cél­ja az oktatás tartalmi korsze­rűsítése volt. Az 1985—86-os tanévre lezárul ez a folya­mat, amely hat esztendővél ezelőtt kezdődött meg, ,s most miár összegezni tudjuk á sok tamásból gyűjtött .tapasztala­itokat. Az újjal való ismerke­désnek országos szintű, azt (Folytatás a 3. oldalán.) Különleges, halszemoptikával örökítette meg fotóriporterünk a szekszárdi új huszonnyolc tantermes általános is­kolát, amelyet augusztus 28-án avattak fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom