Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
1983. augusztus 20. Képújság 5 A béke ára Tudjuk-e -mennyibe iker ült kétezer -évvel ezelőtt Julius Caesarnak egy ellenséges 'katona halála? Kiszámították nemrég, hogy a mai pénzben kifejezve mintegy 75 centbe. Töltek a századok, fejlődött az emberiség, s az első világháborúban már 21 ezer dollárra ugrott e költség, míg a másodikban ennek is tízszeresére. Folytassuk? Ne -tegyük, de annyit még meg 'kell mondani, hogy 1945 óta mintegy százötven összecsapás Zajlott le a világon, tízmillió halottal, s az államok kétszerainnyit adtak ki a fegyverkezési verseny során, mint a második világháborúiban összesen. A történelem megcáfolta Momtecuccoli osztrák -tábornok három évszázad előtti mondását, amely szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Részben persze igaz e bölcsesség, a három feltétel közül az egyik valóban financiális. De a többi? Ismerünk-e olyan kort, amikor a csaták nem követelték katonák vérét és életét? Megváltoztathatjuk -tehát a mondást, már a múltra vonatkozóan is, a háborúhoz három dolog kell: pénz, vér és élet. Csakhogy a huszadik század második felében az emberiség teljesen új korszakba lépett. Az esetleges atomösszecsapás nemcsak pénzbe s katonaéletbe kerülne, hanem maga a Föld is rámenne. Megváltozott a háború jellege, dfe más lett a béfceálHapoté is. A második világháború utáni évtizedekben voltaképpen állandó badiállapotban élünk. Manapság szédítő összegdk forognak, fegyverek jönnek, elavulnak, újak veszik át helyüket, hatalmas tempóban zajlik a verseny, egész hadseregek állinák harci készültségben. S erre mondjuk: békeállapot. Föltettük a kérdést, mennyibe ikerül egy 'halott ellenség. Nem lenne okosabb más oldalról közelíteni: menynyibe Ikerül egy élő barát? Igaz, a barátságot nem szokás pénzzel mérni, de azért ne legyünk képm-utatóak. A józan megfontolás azt sugallja, hogy ha anyagi eszközeinket a valódi békére fordítjuk, ha gépeket és fogyasztási cikkeiket a-dunk-veszünk, 'kölcsönöket nyújtunk és kérünk, ha másak hóna alá nyúlunk és -támogatást fogadunk el, -akkor a 'kölcsönös haszonnák, a fellendülésnek olyan légkörét -teremthetjük meg, amely valódi 'békét hozhat a Földön. Kimondva, ki nem mondva meggyőződések, hiedelmek, babonák élnek a lelkekben :a háborúról, an-nak hatásáról és hasznáról. Az egyik ilyen — voltaképpen a tehetetlenséget 'kifejező gondolat —, hogy háborúk mindig volták, s lesznek, a történelem a hadiszekerek kérőkéin gördül előre. Mi volt vagy mi -nem volt a múltban, — most ne firtassuk, de ami a jövőt illeti, tudjuk, tudományos előrejelzések hitelesen kimutatják, hogy egy atomháború ma már nem -a -történelmet lendítené előre, hanem az öngyilkossággal lenne egyenlő. További mélyen ható babona, hogy a háborúk viszik igazán előre a tudományt és a technikát. Igaz, a múltban volt ilyen szerepük. A második világháború idején viszonylag könnyen átállíthatták a futószalagot traktorokról harckocsigyártásra — ma már egyre inkább elválnak az utak. Annyira szakosodott a fegyverkészí- tós, annyira külön kell fejleszteni a békés és a 'katonai célú technológiát, hogy aliig-alig cs-urran innen valami a 'békés -termelés világába. Mondják — ez közgazda- sági hiedelem —, a hiadianyaggyárt-ás munkaalkalmat teremt. Mit mutatnák a -tények? A -tőkés világban a korszerű fegyverrendszerék felhalmozása 'sem segít a munkanélküliségen, a szocialista gazdaságnak pedig soha nem is volt s2ükslége a fegyvergyártás válságlevezető szerepére. Közvetve, csendben, szinte észrevétlenül, de a fegyver akkor is öl, ha a raktárukban pihen. Súlyos kár ókat okoz nemcsUk az a'tomkíisérleték okozta sugárzással, hanem azzal is, hogy az ide ömlesztett milliárdok nem szolgálhatj-ák az éhség felszámolását, -a ‘gyermekhalál csökkentését, új gyógyszerek kutatását, 'az életkor meghosszabbítását, a földék -termővé tételét, a műveltség növelését, természeti katasztrófák megelőzését. Ha Mon'tecuccoli ma élne, valami ilyesmit mondhatna: a békéhez kell három dolog — pénz, vér, élet. A számok ienyűgözőek. Egy korszerű vadászgép -árából kilenc islk-olia építhető, egy repülőgépanyahaj óéból vízi erőmű. Egy harckocsiéból harminchat háromszobás lakás, egy páncélos ezred harcgyUkorliatán-Uk költségei huszonnyolc óvoda fenntartásához lennének elegendőek, egy atamltengerala-ttjáró 'ára 16 millió gyerek okitátásának éves költségeit fedezné. A háborúk, a fegyverkezési bajsza ára tehát világos. De mi a bók-e ára? Mint látni, kétféle -béke képzelhető el. Az egyik, amelynek Európában és a világ több részén most vagyunk tanúi, -amelyet jelenleg élünk. A másik az a — remélhetőleg jövendő —* kéke, amelyben az elfecsérelt összegek, a tudás, a nyenslanya-g, az alkotó, termelő munka a fejlődés és iaz együttműködés céljait szolgálja. Miként -azt a szocialista országók és a világ más haladó erőinek sok-sok javaslata magában foglalja, az emberiség elé rajzolja- Ez ia másik 'béke sem lenne olcsó, d: minden pénzt és fáradságot megérne. TATÁR IMRE Hengerszékek A malom, a dombóvári hercegi malom „vitorlája” 1925 óta nem áll meg. Azóta szorgalmasan forognak a hengerszékek, gőz, majd pedig villanyáram hajtja a gabonát őrlő bonyolult berendezéseket. Molnárok, hengerszékek, szitaőrök, sziták, felvonók, csattogó transzmissziók, molnárkocsik, finoman szállingózó liszt — malomban vagyunk. Szép malomban. Korszerű malomban. Nemrég fejezték be a korszerűsítést, nemrég újították fel az elöregedett gépeket, de még számos olyan működik, amelyet az üzembe helyezés evében erősítettek mostani talpára. A környék, a fél megye ismeri, elismeri az itteni emberek, a molnárok munkáját. Ide jártak valaha a környékről a parasztok, és a nagy pékségek is búzát lisztté cserélni, mert a molnárok finomra őrölték a búzát, s a derce, a dara, a finomliszt, a rétesliszt meg a vörösliszt is olyan volt, amely a legkényesebb igényű kuncsaftot is elismerésre késztette, még akkor is, ha a finom kenyérnekvalóért, a réteslisztért sok kilométert kellett kocsikázni. A malomba menni mindig ünnep volt. Manapság elvétve áll meg egy-egy lovas kocsi a rámpa előtt, a dombóvári malom lisztjét tehergépkocsik, papírzacskóba csomagolva, kiskonténerben viszik az üzletekbe... A dombóvári malomban tavaly 20 278 tonna gabonát őrlettek, idén a második félévben 11 500 tonna búzából kell lisztet készíteni, egy huszonnégy órás üzemben kilencven tonnát. p. Fotó: Cottvald Károly Magyar Istvánná Ifj. Szíjártó Lász lő az 'új 'szitánál Az úticél a (kenyérgyár “| Zsákba, zacskóba Varga József műszakvezető (molnár Hoffmann Sándor a koptatógépnél Liszttel telt zsákok Meghajtás
