Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

1983. augusztus 20. KÉPÚJSÁG 3 Alkotó-díjasaink Lakos József LAKOS JÓZSEF, a Pál- fai „Egyetértés” Mgtsz elnöke 1959. .március 19. óta dolgozik jelenlegi munkakörében. 1967 óta tölti be a megyei tsz- szövetség elnöki tisztét, 1972 óta tagja a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának. Korábban volt pártmunkás, de dolgozott a tanácsi appa­rátusban is. Tevékeny része­se volt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének. Ki­emelkedő érdemeket szerzett a tsz-mozgalom megszilárdí­tásában, az iparszerű mező- gazdasági termelés, az azzal együttjáró szakosodás meg­teremtésében. Korszerű állat- tenyésztési és termelési mód­szereik elismeréseként a MÉM bemutatóüzemmé jelölte a pálfai termelőszövetkezetet, mely a népgazdasági érdekek elsődleges szem előtt tartása mellett a megyei célkitűzések megvalósításában is jelentős részt vállal. Eredményes mun­kája elismeréseként három-* szór nyerte el a „Kiváló” cí­met — 1972, 1974, 1975 —, majd 1976-ban kitüntették a Minisztertanács Vörös Zászla­jával. Lakos József eredmé­nyes tsz-elnöki munkája és kiemelkedő társadalmi tevé­kenysége elismeréseként ve­hette át a Tolna megyei Ta­nács 1983. évi Alkotó-díját. dr. Kelemen Endre Dr. KELEMEN ENDRE, a Tolna megyei Balassa János Kórház-Rendelőintézet főigaz­gató-főorvos helyettese, a se­bészeti osztály vezetője, or­vosi diplomáját 1951-ben szerezte, a megyei kórház se­bészeti osztályát 1962. február 1. óta vezeti, főigazgató-főor* vosi tisztet 1969. január 1. óta tölti be. Több, mint két évtizedes szekszárdi munkásságával szerzett kiemelkedő érdeme­ket a korszerű sebészeti el­látásban. Üj módszereket ve­zetett be a nehezebb műtétek végzésénél, a korszerű ki­vizsgálás és a betegek utóke­zelése terén. Munkásságához tartozik az ér-vízháztartás zavarainak korszerű eszkö­zökkel történő vizsgálata és therápiája, a gépi-altatás in­tézeti szintű meghonosítása. Dr. Kelemen Endre kiváló, nagy tapasztalattal rendelkező sebész, akinek az utóbbi évek­ben több tudományos munká­ja jelent meg és szakmai eredményeinek elismerése­ként választották be az Orszá­gos Sebészeti Intézet szak­mai kollégiumába. Három évtizedes gyógyító és tudományos tevékenységét ismeri el kimagaslóként a megyei tanács Alkotó-díja. Szabó Benjámin SZABÓ BENJÁMIN, az atomerőmű-építkezés volt kormánybiztosa. Életéből több mint tizenöt évet az atomerő­művel való kapcsolat tett ki. Részt vett a hatvanas évek­ben mint miniszteri biztos már az első kormányközi tár­gyalásokon, majd az építés elindításában. Az építkezés abban az időben gazdasági­okok miatt leállt, így a Villa­mos Erőmű és Tervező Válla­lat igazgatója lett. De ahogy újra napirendre került az építkezés Pakson, ismét az atomerőmű közelében talál­juk. Négy évig ismét minisz­teri biztos, majd a megala­kuló Atomerőmű Vállalat első igazgatója lsfcz. Ezt követően a hatalmas építkezés kor­mánybiztosának nevezik ki. Ez a munka szinte minden idejét leköti, össze kell fogni a sok vállalat munkáját, irá­nyítani és nagyon sokszor^ve­szekedni is az atomerőműért. Tevékenyen részt vett a me­gye politikai életében is. Be­választották a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottsá­gába. Szabó Benjámin vil­lanyszerelőként kezdte, és rengeteg tanulás árán jutott el arra a szintre, hogy irányí­tója és elsőszámú vezetője lehetett a paksi építkezésnek. A Bajkáltól Bratszkig (9.) Városlánc a vízparton Ez a fejezet az ellentimoin- dások jegyében fogant. Az egyelőre még mlindaig az is­meretlenség moszkvai homá­lyában rejilő Leonylid Sin­A bősök emléke kanjev, számomra alapmű­ként felfogott „Szibéria — múlt, jelen, jövő” című könyviében így ír a „tenger­parti” városról: „A helytörténészek félté­kenyen őrzik a jól nevelt külföldiek véleményét, udva­rias és Nagyvonalú bókjai­kat, mi azonban nemcsak fényes oldaláról ismerjük a várost, hiszen egyforma kő- doboZökban lakunk, olyan házakban, amelyek koránt­sem legjobb példái a nagy­ipari jellegű építészet korá­nak.” lEliég barátságtalanul de mindenesetre önkritikusán leiszögezi: „...a hibák kijavításának képességét többre tartjuk a hiilbálk kijavításánál tanúsí­tott erólynél.” Idézi az Oroszországi Fö­deráció áillaimi építésügyi bi­zottságának szakvéleményét: „A város beépítése egy­hangú és építészetileg klife- j.eziéstelen, kivitelezése a ter­mészeti tényezők (a Bratszki­temger, az erdőségek, a domborzat) kellő figyeiemlbe- vétele nélkül történt.” Mindez 1969-ben egész biztosan igaz volt, most nem az. Bratszk téljesen emberi léptékű, minden gigantomá­niától mentes, roppant ba­rátságos város.' Időközben bi­zonyára érvényesült a helyi főhatóságok döntése is, mely szerint: ,;A város azon pontjainak beépítésénél, amelyek város- építési szempontból különö­sen jelentősek, meg kell en­gedni, hogy... egyedi terve­zésű lakóházak épüljenek.” [Felépülitek, méghozzá kü­lönböző magasságúak, érde­kes, ötletes erkélymegoldá- sokkal és népművészeti ele­mek mértéktartó, ízléses fel­használásával. A szibériai nyár rövid, a magas házak lákói is valóságos Virágorgiá- kat rendeznek erkélyeiken, így az egész város vidám, színes és eleven benyomást kélt. Miég legimkáhb Dunaúj­városra emlékeztet, melynek különböző részein szintén le- mórhetők a körök, Stílusok és irányzatok változásai az építészetben. Dunaújvárossal ellentétben azonban BratsZk nem egy város, hanem nyolc. A tenger partjának hét to­vábbi települése duzzadt vá- rosnyira, együttesen mint­egy 263 ezer lakossal. A vá- rosflánclban 40 iskola, 6 zene­iskola, 39 ezer diák, 25 .sport­pálya, nemzetközi mérkőzé­sekre is alkalmas szánkópá­lyák sora és egy hivatásos bábszínház van. A másik ellenvélemény nem kiisebb emlbenrel, minta már sűrűn idézett Osehovval szegül szerbbe. Igaz, ő a 93 évvel ezelőtti helyzetet rög­zítette, amikor imigyen Véle­kedett a szibériai nőkről: ,1A nő itt épp olyan unal­mas, akár a szibériai termé­szet, hideg, nincs benne Hotel Tajga A közművelődési dolgozók megyei ünnepsége Tüskés Tibor író átveszi a Babits-emlékplakettet Császár Józseftől Tegnap délelőtt a szekszár­di Babits Mihály megyei Mű­velődési Központ márvány- termében tartották meg me­gyénk közművelődési dolgo­zóinak alkotmánynapi ünnep­ségét. A népművelők ünnepségén megjelent többek között Gál László, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkár- helyettese, Szekszárd ország- gyűlési képviselője, dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei Bizottságá­nak titkára is. Az ünnepségen Horváth Jó­zsef, a Szakszervezetek Tol­na megyei Tanácsának vezető titkára mondott ünnepi beszé­det, majd Császár József, a megyei tanács elnöke kitün­tetéseiket adott át. Póla Károly, a megyei ta­nács vb. művelődési osztályá­nak vezetője az elismerések átadását megelőzően jelentet­te be, hogy a művelődési mi­niszter Szabó Ervin Emlék­érmet adományozott Lovas Henriknek, a megyei könyv­tár igazgatójának három és fél évtizedes pedagógus-nép­művelői tevékenységéért, a könyvtárhálózat fejlesztésé­ben elért eredményeiért. Lo­vas Henrik az emlékérmet a megyei ünnepséggel azonos időben zajló központi ünnep­ségen, Budapesten vette át. Ezt követően Császár József egy munkahelyi kollektívának és tizennégy népművelőnek nyújtotta át a Szocialista Kul­túráért, tizenkettőnek pedig a Kiváló Munkáért kitünte­tést. A művelődési miniszteri dicséretben tizenkilencen ré­szesültek. A Tolna .megyei Tanács V. B. művelődési osztálya Ba­bits Mihály emlékplakettet adományozott Bükkösdi Lászlónak, a Magyar Televí­zió Pécsi Körzeti Stúdiója ve­zető-rendezőjének, a Tolna megyei kulturális események népszerűsítéséért végzett munkájáért, és a megyénk­ben készített portréfilmek rendezéséért, Miszlai Sarol­tának, a megyei könyvtár könyvtárosának Tolna megye irodalomtörténeti eseményei­nek feltárásában és feldol­gozásában végzett eredmé­nyes munkájáért, Tüskés Tibor írónak, a Baranya me­gyei könyvtár munkatársának. A Munkásművelődésért Emlékplakett kitüntetésben részesítette a megyei tanács vb. művelődési osztálya Csapó Károlyt, az MMG Automati­ka Művek szekszárdi műszer­gyárának személyzeti osztály- vezetőjét, Izsó Mihályt, a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat oktatási cso­portvezetőjét, és Kocsis Lászlónét, az ORION tamási gyáregységének meo-vezető- jét. Császár József a kitünteté­sek átadása után tizenhárom népművelőt, könyvtárost és más közművelődési dolgozót részesített pénzjutalomban. A népművelők hagyomá­nyos megyei ünnepségén Biczó Etnőné, a TIT megyei Szervezetének titkára adta át a TIT Országos Elnöksége Aranykoszorús emlékplakett­jét a budapesti Ipari Szakmai Továbbképző Intézet igazga­tóhelyettesének, dr. Bóka Já­nosnak. A paksi Munkásművelődé­si Központ nevében Bordás István igazgató vehette át a TIT Aranykoszorús emlék­plakettet. A paksi közműve­lődési intézmény sokat tett az ismeretterjesztés kibontakoz­tatásáért. Az ünnepségen végezetül K. Balog János, a Megyei Levéltár igazgatója hirdette ki az ez évi honismereti pá­lyázat eredményét. A pályázat első díját nyerte el Babitsról — Babitsért cí­mű munkájával a megyei könyvtár munkatársa, Töttös Gábor. Zentai Árpádné Si- .montornya bibliográfiája cí­mű dolgozatával második he­lyezést ért el. Az iparos és kereskedő tanonciskola! okta­tás kezdete a XIX. században című pályamunkájával dr. Szenczi László, a levéltár munkatársa a harmadik díjat nyerte el. Hat pályaművet részesítettek pénzjutalomban. ...—........... ............. , B ratszki részlet semmi szán, nem tud öltöz­ni, nem énekel, nem nevet, nem cislinos és ahogy egy ős­lakos kifejezte magát, ami­kor beszélgettünk: — érdes, ha megtapinttja az ember.” A meg tapintásig legna­gyobb sajnálatunkra nem si­került eljutnunk, de ami en­gem illet, tanúsíthatom, hogy se Leningrádban, se Moszk­vában, se Irkutszkban nem láttam olyan sok, a legkénye­sebb Váci utcai igényeket is kielégítő elegandiával öltö­zött és ennylire csápos nőt, mint éppen Bratszkban. Az okot a tényék megismerése után egy kissé vakmerő és merőben .saját meghatározás­sal véltem jól összefoglalni. Eszerint ugyartis a lét hatá­rozza meg a divatot, márpe­dig a lét feltételei itt nem akármilyenek. Soroljuk: 1. A Szovjetunió más te­rületeivel szemben, 40 szá­zalékkal magasabb alapfize­tés. 2. Ez az együttes összeg öt­évenként 10 százalékkal emelkedik. 3. Aki ide jön dolgozni, az háromévenként ingyen me­nettérti jegyet kap a Szovjet­unió bármelyik pontjára egy- egy alkalomra. 4. Rövid időn belül lakás­hoz jut, de ha nem .kíván tar­tósan letelepedni, itteni évei alatt. 5. fenntarthatja bárhol lé­vő állami lakását. 6. A nyugdíjkorhatár a mi­enkkel azonos, de a szibériai' dolgozók 5 évvel korábban mehetnek nyugdíjba. 7. A minlilmáüis 24 nap alap­szabadsághoz +12 nap pótlók jár. lAlki a kedvezmények olva­sásában idáig eljutott, az vegyen mély lélegzetet, mert van még egy további is. Eszerint: 8. Aki a szabad ég alatt végez munkiát (mondjuk a BAJM vasutat építi), az —40 Oelisius-fok hőmérséklet alatt mór nem köteles dolgozni, mégis megkapja teljes fizeté­sét. —30 CelSius-foknál azon­ban még dolgozik javában... Jártunkban-keltünlkben au­tóbuszunk többször is ke­resztezte a BAM-vasútvona­lat. így, nyáridőben, ráné­zésre semmiben se különbö­zik bármelyik otthoni, két­vágányú vasúttól. Csakhogy éppen 3000 körüli hidat kell megépíteni elkészültéig, fúr­ni több, mint kéttucat alag­utat, és mindezt olyan vidé­ken, ahol vagy a fagy örök, vagy mocsár állja az építők útját, de akadnák olyan sza­kaszok is, melyeken a kisebb- nagyobb földlökés minden­napi eseménynek számít. iNém hiszem, hogy a jövő­ben valaha is képes leszek a rutinos újságolvasó szenv- telenSégével átsiklani a BAJM-mai kapcsolatos hír­adásokon. (Folytatjuk) ORDAS IVÁN—BAKÓ JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom