Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
1983. augusztus 18. Képújság 5 Közérdekű bejelentések, panaszügyek. közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és a közéleti tisztaság biztosítását. A panaszok törvényes elintézése segíti a jogos egyéni érdekek érvényre juttatását. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesztése és elintézése része a szocialista demokratizmusnak." (1977. évi I. törvény.) A törvényről Az országgyűlés a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézése, az állampolgárok törvényes érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében 1977-ben törvényt alkotott, amely a bejelentések előterjesztését, vizsgálatát és érdemi elintézését egységesen szabályozza. Húsz felnőtt embert kérdeztünk meg, hogy mit tudhak erről, a mindannyionk számára igen fontos törvényről. Hatan tudtak mindössze „létezéséről”, közülük négyen ismerték nagyvonalakban, ketten — az egyik nagyközségi tanács előadója — pedig valóban jártas benne. Pontosan e minifölmérés tapasztalata alapján fontosnak véljük ismertetni a törvény főbb rendelkezéseit, intézkedéseit. Társadalmi, gazdasági viszonyaink fejlődése, az állampolgárok fokozódó közéleti tevékenysége, az állami és gazdasági szervek munkájának magasabb szintre emelése tette szükségessé az 1957-ben alkotott törvény korszerűsítését, vagyis az 1977-es I. törvény megalkotását. A törvény rendelkezik arról, hogy a közérdekű javaslatokat, bejelentéseket és panaszokat mely szerveknek, s miként kell intéznie, hogyan kell megvizsgálni azokat a bejelentéseket, amelyek olyan körülményekre, hibákra, vagy hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyek orvoslása, illetve megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat, amelynek megvizsgálása ugyancsak fontos. Gondoljunk csak a falugyűlésekre. Pontos és beszédes statisztikák bizonyítják, hogy a korábbi évekkel szemen egyre több az olyan hozzászólás, amely nem az egyéni sérelmeket tartalmazza, hanem olyanokat, amelyek megoldása sok-sok ember érdeke. S általában ezekhez a bejelentésekhez a felvető nyomban javaslatot is fűz: kollektívája nevében társadalmi munkát ajánl fel, avagy más községben hallott, látott példát hoz a megoldásra. Tudni kell azt, hogy amennyiben a hasznos közérdekű javaslat a népgazdasági, vagy a helyi fejlesz-, tési lehetőségek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem valósítható meg, arról a javaslattevőt tájékoztatni kell. Szólni kell a javaslatot tevő és az érdekelt védelméről is. Amennyiben a bejelentőt hátrány éri amiatt, hogy a közérdekkel ellentétes tevékenységre hívta fel a figyelmet, a hátrányt okozó szerv köteles a törvényes állapotot azonnal helyreállítani. Gondoskodni kell arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelő elégtételt kapjon. A közérdekű bejelentést tevő kérheti, hogy az eljárás során ne fedjék fel személyét. Ennek a kérésnek — ha a vizsgálat eredményessége mást nem kíván — eleget kell tenni. Viszont, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, fel kell fedni kilétét. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul. A panasz elintézése, illetve vizsgálata hasonló a közérdkű bejelentéséhez. de természetéből adódóan néhány jelentős eltérés is van. A panaszt mindig az érintett szerv vezetője vizsgálja meg, és intézi el. Amennyiben a panasztevő az intézkedést nem tartja kielégítőnek, a felettes szervhez fordulhat kérelmével. Annak intézkedése ellen további panasznak nincs helye. Minden panaszt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 30 napon belül el kell intézni. (Indokolt esetben, a panasztevőt értesítve még 30 nappal meg lehet hosszabbítani a határidőt.) A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt vizsgálat nélkül el kell utasítani. A névtelen bejelentésekről mindössze annyit, hogy az 1977-es törvény értelmében az üggyel foglalkozó szerv dönthet annak vizsgálatáról, vagyis amennyiben a bejelentés közérdekű, előfordul, hogy a névtelenül felvetett problémát is kivizsgálják. Panaszok a tanácsnál Panaszokról, panaszügyekről beszélgettünk dr. Farkas Lászlóval, a szekszárdi Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjével. — A panasz fogalmát legpontosabban az 1977. évi I. törvény alapján határozhatjuk meg, amely szerint: a panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott — így különösen bírósági, államigazgatási, munkaügyi (szövetkezeti), döntőbizottsági — eljárásra — kezdi a beszélgetést az igazgatási osztály vezetője, majd hozzáteszi: — Amiket hozzánk benyújtanak, azok döntő többségét nem panasznak, hanem kérelemnek lehet tekinteni, bár az állampolgárok ezt panasznak nevezik. — Milyen panaszok, illetve kérelmek ezek? — A műszaki osztályon a telekellátás, út, vízelvezetés, jégkár és még sorolhatnám. A gyámügyön is gyakoriak a panaszok, amelyek közül a legtöbb a láthatási és az állami gondozással kapcsolatos ügy. A művelődési osztályt az iskolai, óvodai felvételek kapcsán keresik fel, az egészségügyi osztályt pedig a szociális otthoni beutalókkal, segélyezéssel kapcsolatban. Ipari, kereskedelmi ellátással és a szolgáltatással összefüggő panaszokkal a termelésellátás- felügyeleti osztályhoz fordulnak. Az igazgatási osztályt legtöbbnyire a lakásmegoldási kérelmekkel keresik fel. — Mi a tapasztalatuk? — Az emberek először ide- oda írogatnak, például sajtóhoz, minisztériumhoz, vagy az első számú vezetőhöz mennek. De az nem biztos, hogy így hamarabb elintéződik az ügyük, ugyanis visszakerül mindig a megfelelő osztályhoz. — Mennyire tekinti sajátjának az „illetékes” a panaszos ügyeket? — Embere válogatja. Alapvető, hogy józanul ítélje' meg. Az ügyintézésnél törekedjen a realitásra. Nem lehet együtt sírni az ügyfelekkel, még akkor sem, ha néha túldramatizálják a dolgokat. — Milyen időpontban jöhetnek a panaszosok kérelmükkel? — Egész nap, de mostanában egyre inkább foglalkoznak a munkaidőn kívüli ügyintézéssel is. Ennél az a baj, hogy néha bagatell ügyekkel is felkeresnek bennünket, s ezért kéretőznek el a munkahelyükről. — A szó szoros értelmében vett panasz előfordult-e? — Igen. Általában akkor, ha negatív döntés születik. De előfordul olyankor is, ha valamelyik tanácsi dolgozó nem megfelelő módon bánik az ügyfelekkel. Nagy-nagy türelemre, udvarias viselkedésre van szükség, nem szabad átvenni az ügyfél ingerültségét, mert így biztosan ő is lejjebb adja. A notórius Sokani vagyunk, akik szép számmal ismerünk úgynevezett notórius hepamsszo,lóikat, iföljelentőket. Olyanokat, akiknek már-már iéitetel ©műkké vált a másokkal szembeni olyan pisz- kálóldás, go nőseik odás — minek tovább fokozni ? —, amely a hivatalos szerveknél tett följelentésekben „'teljesedik ki”. Persze, ezek a notórius jeCeriitgétők csak a legritkább esetben, tesznek megalapozottan penészt (amennyiben előfordul ilyen, az .jószerével csak véletlen), hanem a rosszindulattól vezérelve kitalálnak, f.elnaigiyiiltainak, eltúloznak, kiszíneznek különféle dolgokat (éhhez is ’klülön. tehetség kell 5), s azokat,/viszik” a hivaital-os szervek, fór um ók képviselői, elé.. IA panasztörvény értelmében ezeket a bejelentéseket is ki kell vizsgálni, még akikor is, ha netán az üiggyel foglalkozók jól ismerik ia bajkeverőt, sőt, gyanítják, hogy soros „jelzésüket” megint, csak a szokásos rorsizl'induilát vezérli. Szóval, igondodjiuk meg! Rengeteg munkát, felesleges, idegeskedést okoznak embertársaiknak ezek 'az <ok nélkül, azaz szórakozásiból siránkozólk. H'^zen, az általuk följelentett szomszédok, munkatársak, főnökök, Ismerősök, sőt, .ismeretlenek Iki vaum,rk téve ae.y bizonyos fokú meghurcoltatásnak. Az üigyet .intézők pedügi számtalan más, hasznos dolgot tudnának (tenni a rosszhiszemű, rosszmájú, sőt, komisz bejelentő kitalált panaszának vizsgálata helyett. iHogy mit lehetne tenni elleniük? iÉs mit az ártatlanul bepanaszolták vád elmében,? Ügy vélem, .hogy elsősorban összefogni. Mi ndannyi oknak. S 'következzék egy példa — az elmúlt tanítási évből. Pontosabban lazév elejéről : ,A kisfiú a, második csztáiyt meglehetősen rossz eredménynyel végezte el. 'Ez egyértelműnek is tűnt, hiszen, nem a, legjobb adottságokkal megáldott a legényke. Viszont a szülőik — akik csöppet sem. objektívak csemetéjük megítélésében — kellően felháborodtak és szidni kezdték a 'tanító nénit., Elérkezett a következő tanév szeptembere, s a második hét végén az első szülői értekezlet, a már hlanmadik osztályos gyerekek szüleinekj ,A tanítónő felkészülten állt a padokba zsúfolódott szülők elé, s a tanulással, a napközivel, a kiisdobosmunikávail kapcsolatos teendőket Ismertette. iNéhány nap elteltével hallották a szülők a hírt: a gyenge ifiút a városhoz közeli kisközség iskolájába íratták át a szülők — a nagypapa ott igazgatóhelyettes —, s ezzel egy időben .följelentették a tanítónőt az igazgatónál, sőt. bejelentést tettek a tanács művelődési osztályán is, mondván, hogy ők 'ilyen pedagógushoz, aki az úttörőmozgalomról Imegenigedhetetlem hangnemben. 'beszél, nem járatják .gyermeküket. Mint kiderült, a hangnem, és a stílus azon a bizonyos szülői értekezleten „volt jelen”, ahol a följelentő szülőkön i(erirőll már korábbam, ismeritek voltak) kívül még, vagy legalább húsz másik szülő is volt. Amikor a be- paniaszolés a többiek tudomására jutott, beadványt .írtak 'az 'iskola Igazigatájárnak és a művelődést osztály vezetőijének — ecsetelve az igazságot és a. mgibeszélésem elhangzottakat. Az ügy ezzel tulajdonképpen le ils zárult. Még, csak annyit, hogy bár a tanítónő a vizsgálat ideje alatt megtanult nyugi- tatókikal élni, mégis jó ideig idegesebb volt a családja körében,, mint máskor. Az oldalt készítették: V. Horváth Mária, Ékes László, Czakó Sándor és Kapfingar András. Közérdekű, de... Levélosztás... akad köztük szép számmal panaszos hangú is Lapunk — csakúgy mint a többi tömegkommunikációs eszköz — rendre kapja az úgynevezett panaszos leveleket, amelyek részben az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatnak, illetve egy-egy munkatársnak címződtek. Ezek intézése a törvény szellemében történik, őszintén örülünk az olvasók bizalmát jelző leveleknek, s különösen azoknak, amelyek a köz érdekében íródtak. Oldalössze- áll'ításunkban két ilyen levelet választottuk. Közérdekűek, de... « 1. Zombáról kaptunk levelet, amelyben az aláírók — a többi lakos nevében is — azt panaszolják, hogy a nyári hónapokban a televízió 1-es programjának adását egyszerűen nem lehet fogni a községiben. Megkerestük az Országos Zavarvizsgáló Felügyelőség pécsi zavarvizsgéló üzentét, áhol a következő információt kaptuk: a budapesti, a pécsi és a nagykanizsai adók vételkörzetében lakók — tehát a zom- baiiaké is — panasza jogos, ugyanis ilyenkor idegen tévéadók sugárzása zavarja Vételüket. A panaszolt zavart a nyári hónapokban tapaszAz olvasói panaszlevelekből, döngicsélő, orrukat mindenbe beleütő legyek, jólfejlett szúnyogok láttán tapasztaljuk, ismét hiányzik a Chemotox és az Unitox rovarirtó szer. E „mesés” — hol volt, hol nem volt — áru keresése közben informálódtunk a hiány okairól. A szekszárdi Mikes utcai háztartási boltban semmire sem szeretik azt mondani, hogy nincs. Mégis sok esetben ezt kellett válaszolniuk az említett rovarirtó szerek keresőinek, mivel a szállítás falható rendkívüli hullám- terjedési viszony okozza. A napsugárzás hatására ugyanis az ionoszférában elektromosán telített réteg keletkezik, mely sötétedés után szétoszlik. Erről az ionizált rétegről a hazánktól 1000—3000 km távolságban sugárzó nagy teljesítményű televízióadók elektromágneses h/ullámaii a föld felé visszaverődnek, így a velük azonos csatornán működő adók vételében zavart okoznák. Főleg ott, ahol a vételi térerősség kicsi. Az említett terjedési tulajdonság cSalk a viszonylag alacsonyabb csatornákon (1, 2, 3, 4-es csatorna) sugárzó adókra jellemző, magasabb frekvencián működő hazai adóink vételében ilyen természetű zavar nem tapasztalható. Ezt a vétel zavart megszüntetni nem lehet, de néhány helyen nagy erősségű szelektív vevőantenna használatával mértéke csökkenthető. Tehát a javaslata következő: a zomibaiak megfelelő antenna használatával — a nagyon meleg hónapokban — térjenék át a esávolyi adó vételére. 2. ,A Szekszárdi Húsipari Vállalat Nágyd'orogról bejáró akadozik, vagy éppen hosz- szú időre leáll. A tíz naponkénti úgynevezett túrajáratok és a napi rendelések sem hozzák a várt eredményt. Unitox nem volt már két hónapja az üzletben, s jelenleg is hiányzik. Chemotoxból is két hónap után kaptak ezer darabot, de ez egy nap leforgása alatt elfogyott, még úgy is, hogy a közületek vádolgozói kérték, hogy az esti — műszak utáni — vonat előbb induljon, hiszen várakozással kell eltölteniü'k jó húsz percet... A Pécsi Vásút- ígazgatóságon elmondták, hogy amennyiben a húsipari dolgozók kérésének tennének eleget, akkor a vasútállomástól távolabb levő munkahelyeken dolgozók nem érsárlását korlátozták. Magán- személyek között viszont akadt olyan, aki négy darabot is elvitt egyszerre. A szekszárdi Skála áruházban is ritka kincsnek, de gyakori nincsnek számítanak ezek a rovarirtó szerek. Uni- toxot az idén még nem kaptak, Chemotoxból pedig a tavasz óta 3 hete érkezett nék el a járatot. A vonat indulási időpontját azért sem lehet megváltoztatni, mert amikor a megyei tanács illetékeséivel egyeztetve megtervezték a menetrendet, kalkuláltak a Székszándon közlekedő helyi autóbuszjáratok indulási, illetve vasútállomásra való érkezési idejével is. először egy 50 kartonból álló szállítmány, ami rövid időn belül elfogyott. Ezek után érdeklődtünk az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakatánál. Balázs János lerakatvezető elmondotta, hogy havonta egyszer- kétszer kapnak ugyan 15 ezer darabot, de ez kevés... Tájékozódásunk idején 17 ezer darab Chemotox volt a lerakatnál, amiből mostantól folyamatos szállítással a kis és nagy boltokat is ellátják. Ismét a régi módon? A szekszárdi ügyfélszolgálati irodán
