Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
a Képújság 1983. augusztus 14. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Háztáji Antal József kiisdoroga olvasónk a kővetkezőket írta leveliében: „Szüleimnek van egy 1640 négyszögöl közös vagyont képező belterülete. Tudomásunkra jutott, hogy három évvel ezelőtt egy olyan rendelet lépett életbe, amely kimondja, hogy a termelőszövetkezeti tag házastársa, ha nem tag, akkor iá közös vagyont képező belterületből a rá eső részt nem lehet a háztájiba beleszámítani. Édesanyám háztartásbeli, így nem volt tag. Édesapám bent járt a te- veli termelőszövetkezetnél, ahol érdeklődésére azt a választ kapta, hogy aki 1959- ben lépett be a szövetkezetbe, arra nem vonatkozik. Tehát az ő esetükben az egész belterületet beszámítják a háztájiba. Aki 1970 után lépett be, arra viszont vonatkozik ez ja rendelet. Édesapám 1959-től tagja <a termelőszövetkezetnek.” A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége válaszolt. „A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény hatályba lépése előtt családtagnak föld- beviteli kötelezettség folytán termelőszövetkezeti használatba került belterületi földiéből személyi földtulajdon megállapítására és kijelölésére nincs jogszabályi lehetőség. iFigyelemmel arra, hogy személyi földtulajdon megállapítására nincs lehetőség, az 1959. évben termelőszövetkezetbe lépett édesapja háztáji földje mértékének megállapításánál be kell számítani a szövetkezetbe tagként ugyan be nem lépett házastárs beviteli kötelezettség alá eső tulajdonát képező belterületi földjét. Jogszerűen járt el a teve- li Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amikor a háztáji mértékének megállapításánál a házastárs belterületi — az .1967. évet megelőzően történt termelőszöTelefonszámunk: 16-211 veíkezetbe lépésére figyelemmel beszámította.” Garanciális javítás Klen Márton szekszárdi olvasónk tavaly vásárolt egy Videoton típusú rádiósmagnót a szekszárdi Skálában. A rádió antennája bennszakadt. A készüléket elvitte a Videoton {márkaszerviz szekszárdi kirendeltségéhez, ahonnan a GELKÁ-hoz küldték. A GELKA elutasította, hogy nem tudja megjavítani. Hol javítják meg a készüléket, vagy esetleg kicserélik-e? (Milkóczi György, a Skála Szekszárd Áruház igazgatója a következő tájékoztatást adta: „(Panaszát kivizsgálva kérem, hogy az áruházunkban vásárolt Videoton típusú rádiósmagnói; az általunk kiállított garanoiajeggye‘1 együtt az Elektromos Gépjavító Vállalat szervizéhez szíveskedjék javítás céljából bevinni. Almennyiben a nevezett vállalat a készülék javítását nem tudja vállalni... úgy kérje, hogy az ön részére adjanak ki csereu'talványt. A kapott csereutalvánnyal keresse fel áruházunk villamossági osztályát és mi új készüléket biztosítunk az ön részére, vagy pedig a Vételárat visszatérítjük. (Há a szerviz a készülék meghibásodását nem rendeltetésszerű használat, vagy erőszakos behatolással hozza összefüggésbe és nem vállalja a javítást, amely egyértelműen nem tisztázható, úgy ön kérje a szerviztől, hogy a készüléket a vita eldöntése és szakvélemény kérése céljából a KiERjMI-hez küldje meg. Kérésének elutasítása esetén kérje a szerviztől, hogy írásban adjon nyilatkozatot a javítás elutasításának Okairól és ezzel a nyilatkozattal, valamint a hibás készülékkel együtt keresse fel áruházunk villamossági osztályát, ahöl a készüléket és a szerviz nyilatkozatát átvételi elismervény ellenében átvesz- szülk, s osztályunk intézkedik a KERiMI irányában a szakvélemény beszerzése céljából, amelynek alapján panaszügyét rendezni tudjuk.” Aprópénzzel fizetett... Farkas István, Medina, Damjanich út 12. szám alatti lakos leveléből: „1983. június 14-én Szedresben szálltam (el a buszra. Négy iforint viteldíjat fizettem a buszsofőrnek aprópénzben. Az 50, 20, és 10 filléreseket a sofőr kidobta a busz ajtaján és gúnyosan megjegyezte, hogy ilyen pénzzel nem fizetünk. Ez az eset a következő alkalommal is megismétlődött. A közérdekű bejelentést a Volán 11. számú Vállalat illetékesed vizsgálták ki. ,,Az autóbusz gépjárművezetőjét fegyelmi eljárás keretében meghallgattuk, melynek során a jelzett szabálytalanság elkövetését elismerte. Vele szemben anyagi vonzatú fegyelmi büntetést szabtunk ki, az 1983. évi nyereségrészesedését teljes egészében megvontuk. Bízunk benne, hogy a büntetés elegendő lesz a kívánt eredmény eléréséhez és hasonló eset a jövőben nem ismétlődik meg. Erre egyébként a dolgozónk határozottnak látsz! ígéretet is tett.” Jár-e táppénz az apának? Sörös László, hölcskei, (András-pusztai) lakos felesége július 17-én rosszul lett, kórházba került, ahonnan július 25-én engedték haza. (Még mindig gyenge, olyan az állapota, hogy különösebb munkát végezni nem tud. A kórházba kerüléssel a férjre maradt két és ffél éves kisfiának gondozása, akit senkire sem tudott hagyni. Arra szeretne választ kapni, hogy ilyen esetben jár-e táppénz az apa, mint gondozó részére. A Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válá- szolt a kérdésre: „Jelenleg érvényes társadalombiztosítási rendelkezéseik nem adnák lehetőséget gondozási táppénz folyósítására. Táppénz csak beteg gyermek után illeti meg a szülőt a gyermek hatéves korának betöltéséig. Az ön esetében kisfia nem volt beteg, cSak korára való tekintettel a gondozása, felügyelete nem volt megoldott és ezen a címen az állami egészségügy illetékes orvosai nem vehették és nem vehetik táppénzes állományba. Mindezeket figyelembe véve csak javaslattal tudunk élni ügyében. A gyermek gondozása idejére (ami aránylag rövid) fizetett szabadságot, fizetés- nélkülii szabadságot vehet igénybe, az utóbbi esetben, ha keresetvesztesége lényeges, segélyt is kérhet munkahelye szákszervezeti bizottságától, vagy a bizottság javaslatára a társadalombiztosítási bizottságtól.” Kazetta Egy bonyhódvarasdi olvasónk arról érdeklődik, hogy imaignókazettát lehet-e postán külföldre küldeni. 'Németh Vilmos pénzügyőr százados, a Vám- és Pénzügyőrség Tolna megyei parancsnokságának szakaszpa- ranCsinok-helyettese válaszolt: „Felvételt tartalmazó kazetta, sajtótermékek kivitelét, valamint behozatalát korlátozó rendelkezések szempontjából sajtóterméknek minősül. Ezért annak szocialista országokba történő kiküldése, illetve onnan történő behozatala, kiviteli, illetve behozatali tilalom alá esik. Egyéb országok vonatkozásában jogszabályi korlátozás nincs. ■Amennyiben az olvasó a felvételt tartalmazó kazettát nem szocialista országba kívánja küldeni, az esetben a postai küldeményben nyilatkozatot kell elhelyezni. Ennek a nyilatkozatnák tartalmaznia kell, hogy a felvétel a Magyar Népköztársaság, illetve a címzett ország állámi, társadalmi, gazdasági rendjét nem sérti.” Ml VÁLASZOLUNK A társadalombiztosításról szóló törvényt módosítja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1983. évi 16. számú törvényerejű rendeleté, amikor kimondja, hogy: „Családi pótlékra az a biztosított is jogosult, akinek a háztartásában egy gyermek van, ha a) a biztosított egyedülálló, vagy b) a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Egy gyermek után jogosult a biztosított családi pótlékra abban az esetben is, ha e gyermek figyelembevételévén 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után már megillette családi pótlék.” A Minisztertanács 24/1983. (VII. 12.) számú rendelete táblázatban tünteti fel az egy illetve több gyermek után járó családi pótlék összegét. A belkereskedelmi miniszter 7/1983. (VII. 12.) BkM számú rendelete módosítja a belkereskedelemben foglalkoztatottak műszakpótlé-1 káról szóló korábbi szabályt, s a rendelet szerint a műszakpótlék mértéke: a) A délqtáni műszakban teljesített munka után 3,40 Ft/óra, az éjszakai műszakban teljesített munka után 6,80 Ft/óra. A társadalombiztosításról szóló és a műszakpótlékról szóló jogszabály rendelkezéseit is 1983. július hó 1. napjától kell alkalmazni. A szerzői jogról szóló törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott rendeletet módosítja a művelődési miniszter 15/1983. (VII. 12.) MM számú rendelete, amikor a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó alkotások között felsorolja a számítógépi program-alkotásokat és a hozzájuk tartozó dokumentációkat is és rendelkezik az ezek jogosulatlan fel- használása esetén fizetendő bírságról. A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 31. számában olvasható. A Magyar Közlöny f. évi 32. számában jelent meg az ipari miniszter 5/1983. '(VII. 20.) Ip. M. számú rendelete, amely o kisiparról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos jogszabályt módosítja, s a módosítás szerint a kisiparos egyidejűleg foglalkoztathat: a) hat segítő családtagot, b) hat alkalmazottat vagy bedolgozót, c) három szakmunkástanulót, ha a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkásképesítéssel rendelkezik, vagy ha legalább egy, a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkásképzettségű alkalmazottat, vagy segítő családtagot foglalkoztat. Kihangsúlyozandó, hogv az alkalmazottak vagy bedolgozók és segítő családtagok együttes száma a tizenkét főt nem haladhatja meg. Ugyanitt jelent meg a pénzügyminiszternek a vállalkozással és szállítási szerződéssel kapcsolatos verseny- tárgyalás pénzügyi biztosítékáról szóló 21/1983. (VII. 20.) PM számú rendelete, amelynek hatálya az olyan vállalkozási, illetőleg szállítási szerződésekkel kapcsolatos versenytárgyalásokra terjed ki, ahol a megrendelő valamilyen gazdálkodó szervezet. A rendelet szabályozza, hogy a vállalkozó, illetőleg a szállító a bánatpénzt miként biztosíthatja, rögzíti, hogy a bánatpénzt az ajánlati kötöttség ideje alatt zárolt számlán kell tartani, s hogy a bánatpénz letétbe helyezéséért sem kamat, sem egyéb ellenszolgáltatás nem jár. Ugyancsak a Magyar Közlönynek ebben a számában jelent meg a Magyar Nemzeti Bank közleménye az utazási valutaellátásról szóló korábbi közlemény módosításáról, mely módosítás lényege, hogy a turista kiutazási engedéllyel utazók tartózkodási költségeikre háromévenként, egyszeri felhasználásra, személyenként _és naponként 1000 forintnak legfeljebb 14 napra 14 000 fo-' rintnak, a szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére a szülők gyermekenként 2200 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. Tájékoztat a közlemény az egyéb kiutazási engedélyek alapján megvásárolható valuták mértékéről is. DR. DEÁK KON RÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke A ráckevei kastély új A ráckevei kastély Joggal mondják: mammut- falu. Lakóinak száma meghaladja a tizenötezret, de még korántsem szerzett akkora rangot, amelyre a természet alkalmassá teszi. A Dunához simuló Ráckeve ma még csendes, indokolatlanul felfedezetlen telépülés. Persze, sokan vannak, akik éppen ennek örülnek: a folyózugok bőséges horgászzsákmányt ígérnek, mindig van hely a parti kempingben és a strandon, zsúfoltságnak nyoma sincs az éttermekben. S látnivaló is akad, akár egykét hétre való. Az idei nyártól új gyöngyszem is csábít: az 1702-ben épült romantikus, és a közelmúltban teljes pompájában helyreállított Savoyai-kastély. De egy sétához kellemes kiindulópontunk lehet az egykori kereskedőházból kialakított Fekete Holló étterem gótikus környezete is. Közben láthatjuk a település magját, a Szent János kápolnát, mellette a görögkeleti templomot, amelynek tornyához hasonlót csak Rigában láthatunk. Különlegessége, hogy évszázadokon keresztül épült, s magán viseli a stílusok lenyomatait. Az Árpád-szobor mellett, a Duna-partra kanyarodva elénk tárul a kastély, egy ezeréves uralkodócsalád stá- tusszimbóluímia. A jeles dinasztiát a Savoyából és Pie- montból alakított állam kiruhában rálya, I. Humberto tette nagy- igyá, és utolsó sarjla, II. Uim- berto 1946-ban kényszerült lemondani az olasz trónról. A család egyik ivadéka volt Sa- voyai Jenő, aki — minekutána a Napkirály katonáskodásra alkalmatlannak ítélte — a Napóleon előtti Európa legjobb hadvezére lett. (Hétszer mért katasztrofális vereséget az öreg kontinenst fosztogató törökökre. Érdemeiért, s egyes források szerint „85 ezer aranyforintokért szerezte meg a Csepel- sziget fölötti korlátlan birtoklás jogát”. Kevi-Rácot, Ráckevét szemelte ki a birtok központjának, s elrendelte a kastély építését, megbízva Johann Lucas von Hildebrandt osztrák építészt (a későbbi bécsi Belvedere tervezőjét) a kastély létrehozásával. így született meg a párját ritkító építészeti csoda, az első magyar barokk stílusú kastély. Ha belépünk a hatalmas kovácsoltvas kapun, a tekintet megakad a főbejárat fölötti timpanonon, amelynek belsejében két oroszlán tartja a családi címert, aztán az emeleti terasz áttört korláta- in siklik végig a tekintet, meg-megpihenve a karzaton álló barokk szobrokon. Különös sorsú kastély a ráckevdi. Még építtetője se vette igénybe egyetlen éjszakára sem. Azért volt négy ragyogó évtizede, amikor ünnepségeken vendégeket fogadott, aztán csendesen őrizte építtetőjének emlékét. A múlt században gazdasági célokra alakították át, s ettől a szereptől az 1970-es évek elejéig nem is tudott megszabadulni. Volt magtár és földhivatal, volt kutatóintézet és szolgálati lakás, hamvába holt múzeum, és ezzel egy időben gépjavító állomás. Belsejét átépítették, és romlásnak adták külső arcát. Dr. Rados Jenő, a barokk építészet európai hírű tudora 1972-ben készítette el a Savoyai-kastély rekonstrukciós tervét. Ám akkor senki sem tudta eldönteni, hogy mire is használják. Évtizednyi munkával sikerült tavaly átadni az épületet: építészek aíkotóiháza lett. A kapuk megnyíltak a közönség előtt is: a helyi alkotók műveiből látható képző- művészeti kiállítás a kastélyban. Szeptember végéig Kocsis László, viszonylag fiatalon elhunyt művészünk képeit mutatják be. S a legfrissebb hír: a Magyar Nemzeti Galéria tizenkét rangos művet helyezett, helyez el a Savoyai-kastély termeiben. Ezzel az első magyar barokk épület a nagyközönség számára is megnyílik. KRISZT GYÖRGY A kastély díszes homlokzata
