Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

2 Képújság 1983. július 13. Ma újra teljes ülést tartanak Madridban „Az utolsó centiméterek” még mindig Mányoznak ah­hoz, hogy sikerrel fejeződjék be a madridi találkozó. Mi­közben a tanácskozás titkár­sága már Megkezdte a tech­nikai előkészületeiket a 35 k'ülügyim i n isztar fogad ásóra, a keddi teljes ülésen sem sikerült kimondani az utolsó szói, továbbra is várat ma­gára a teljes megegyezés. Bedig ahhoz — a helyzet jó ismerői szerint — „már csak a végső simítások hiányoz­nak”. Az 1980 őszétől számított 71. diplomáciai munkahét keddi ülésén a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Görög­ország képviselője a tízek ne­vében kifejtette, hogy a mál­tai küldött által a közel­múltban előterjesztett módo­sító javaslatokat nem fogad­ják el — a Földközi-tenger térségével kapcsolatos indít­ványoknak tehát nincsen esélyük a konszenzusra. Fel­szólította a máltai küldöttet, hogy javasolja kormányának a találkozó mielőbbi befeje­zését célzó spanyol javaslat teljes egészében való elfoga­dását. Figyelembe véve, hogy a tanácskozás rendkívül közel került a végső megegyezés­hez, a küldöttek úgy döntöt­tek, hogy — az eddigiektől eltérő módon — naponta döntenek a következő ülés­ről. Keddi döntésük értel­mében szerdán teljes üléssel folytatja munkáját a madri­di találkozó. Befejeződtek a magyar-francia kormányfői tárgyalások (Folyttlatás az 1. oldalról) A déli órákban a két kor­mányfő vezetésével záró ple­náris ülést tartottak az Or­szágház delegációs termé­ben. A rendkívül szívélyes', közvetlen hangulatú tanács­kozáson a két tárgyaló cso­port tagjai részletesen be­számoltak megbeszéléseik és a szakértői konzultációk eredményeiről. Lázár György és Pierre Mauiroy nyugtázta, hogy ezeket az eszmecseré­ket is az együttműködés bő­vítésére való kölcsönös kész­ség és őszinte szándék jel­lemezte. A gazdásági, ipari, kulturális, oktatási és egyéb kapcsolatok kiszélesítését il­letően számos konkrét témá­ban közös álláspontot rögzí­tettek, más kérdésiekben a gyakorlati tennivalókról és az együttműködés tovább­építéséről a jövőben még folytatják az egyeztető meg­beszéléseket. A két kormány­fő egybehangzóan hasznos­nak, konstruktívnak ítélte a tárgyalásokat és kifejezte .meggyőződését, hogy azok .kedvező feltételeket, jó ala­pokat teremtenek a további előrelépéshez, a közös mun­kálkodáshoz, biztatást adnak arra, hogy a kapcsolatok bő­vülése meggyorsul és gazda­godnak az együttműködés formái. Ehhez mindkét fél részéről megvan a készség; a szándék és az elhatározott­ság. iPierre Mauroy meghívta Franciaországba Lázár Györ­gyöt, aki a meghívást elfo­gadta. Bierre Mauroy, a Francia Köztár sasiág m i Aiszter el nőké, aki Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására háromnapos hivata­los látogatáson tartózkodott hazánkban,, kedden kora délután elutazott Budapest­ről. A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen, búcsúztatták a francia kormányfőt és kísé­retét. A magyar és a francia zászlókká! díszített légikikö­tő betonján csapatzászlóval felsorakozott a magyar nép­hadsereg díszszázada. A búcsúztatáson megjelent Lázár György, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökihelyettese, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, valamint politikai és gazdasági éle­tünk több más vezető sze­mélyisége. A díszszázad parancsnoka jelentést tett a francia kor­mányfőnek. majd felcsendült a kát ország himnusza. Ez­után a magyar és a francia államférfiak elbúcsúztak egymástól. A repülőgép lép­csőjénél úttörők virágcsok­rot nyújtottak át a francia miniszterelnöknek. Lázár György és Pierre Mauroy még néhány szívélyes szót váltva, kézfogás,sál elköszönt egymástól, majd a külön- repülőgép a levegőbe emel­kedett.. Arra a kérdésre, milyen meggondolások vezérelték a francia kormányt abban, hogy a madridi találkozón javasolta: az 1985 őszére ter­vezett európai kulturális fó­rumot ne Párizsiban; hanem Budapesten tartsák meg, Pierre Mauroy a következő­ket mondta: — Nehéz idő­ket élünk, feszült a nemzet­közi helyzet, a fegyverkezés súlyos terheket ró a népek­re, a leszereléssel kapcsola­tos genfi tárgyalások egy­helyben topognak. Az, hogy a madridi tanácskozás vége táján az európai leszerelési konferenciával kapcsolatos francia javaslat ismételten napirendre került, kis re­ménysugarat hozott a nehéz­ségek közepette. Ennek fé­nyében, a magyar nép iránti gesztusként javasolta a fran­cia kormány a kulturális fó­rum színhelyéül Budapestet. Kormányom — hangsúlyoz­ta Pierre Mauroy — a ja­vas',lattal a magyarok iránti baráti érzéseit is kifejezésre 'akarta ezzel juttatni. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Kedden a Parlamentben Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta az Afgán nemzeti Hazafias Front kül­döttségét, amelyet Barek Shafii első elnökhelyettes, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt KB és a Forradal­mi Tanács tagja vezet. Az or­szággyűlés alelnöke tájékoz­tatta a vendégeket a Magyar Népköztársaság külpolitiká­járól és az országgyűlés te­vékenységéről. GENF Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról tárgyaló szovjet és ame­rikai delegáció. Ugyancsak 'teljes ülésen vett részt a ha­dászati fegyverzet korlátozá­sáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldött­ség. BEJRUT Kiújultak az összecsapások Bej rúttól keletre a keresztény és a drúz erők között — adta hírül a jobboldali falangisták rádiója. A jelentés szerint egy másik összetűzésben aknatűz- ben hárman meghaltak, öten pedig megsebesültek. Nyitány- vas taps nélkül Kedd esti kommentárunk. Tegnap este megtartotta ülését az újjáválasztott olasz törvényhozás két háza. A parlamenti képviselők és a szenátorok között ezúttal sok az új arc: némileg meg­fiatalodtak a honatyák. Am a gondok nem újkeletűek. Itáliának mindenekelőtt a kormányalakítás hosszúnak ígérkező tárgyalássorozatával kell számolnia. Az Olasz Köztársaság kilencedik törvényhozási cik­lusának nyitánya tehát már elhangzott. Vastapsot per­sze nem aratott: az idő előtti választások még inkább összekuszálták a politikai erőviszonyokat. Sőt, jogos az aggodalom, hogy a hatékony kormányzás feltételei még annyira sem adottak, mint korábban. A keresz­ténydemokrácia látványos visszaesése, a szocialisták és néhány kisebb polgári párt némi térnyerése bizony megváltoztatta az eddigi tárgyalási pozíciókat. Craxi, a szocialisták vezére magának szeretné megkaparinta­ni a miniszterelnöki bársonyszéket, viszont a jelentős mértékben megerősödött republikánusok nem szívesen adják ehhez hozzájárulásukat. Ha tehát Rómában ismét az ötpárti formulával óhaj­tanak kísérletezni, mindenekelőtt a miniszterelnök sze­mélye okoz bonyodalmakat. A meggyengült keresztény, demokrácia most jóval nehezebben tudja akaratát ér­vényesíteni, s számolnia kell azzal a veszéllyel, hogy a szocialisták — ha követeléseiket nem teljesítik — el­lenzékbe vonulnak, ami együttjárhat a kommunisták­hoz fűződő kapcsolataik javulásával. Igaz, a baloldali egység, a két munkáspárt aktív együttműködése ma még elképzelhetetlen, Craxi többször is elutasította az OKP által meghirdetett demokratikus alternatíva — vagyis a kereszténydemokrácia nélküli kormányzás — gondolatát. De a szocialistákkal netán kibővülő ellen­zék leküzdhetetlen akadályokat támasztana egy leen­dő kormány működése elé. Mindennek tudatában a megfigyelők hosszú és ádáz tárgyalásokra számítanak. S az alkudozásnak legföljebb a közelgő általános nyári vakáció, a Ferragosto szabhat határokat. GYAPAY DÉNES A lengyel törvényhozás júliusi menetrendje A lengyel parlament még három ülést tart júliusban — közölte hétfőn este a varsói televíziónak nyilatkozva Piotr Stefansfei, a szejm alelnöke. Mint elmondta, várhatóan közvetlenül Lengyelország nemzeti ünnepe (július 22.) előtt a parlament valószínű­leg kétnapos ülést tart, ame­lyen Olyan nagy horderejű kérdésekről lesz szó, mint a szükségállapot előírásainak prob lemaíikája Ezt megelőzően, e hét csü­törtökén is összeül a parla­ment. A már korábban is­mertetett napirend pontjai közül Stefanskii azt emelte ki, amelynek keretében a tör­vényihozás értékeli a kor­mány tavalyi gazdasági, költ­ségvetési és pénzügyi tevé­kenységét A szükségállapot további sorsa volt az egyik fő téma Jerzy Úriban lengyel kor­mányszóvivő szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén. Mint a szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta, a kor­mány kedvezően fogadta a Hazafias Nemzeti Üjjászüle- tési Mozgalom (PRQN) felhí­vását a szükségállapot meg­szüntetésére, és az illetékes államhatalmi szsrvék inten­zíven tanulmányozzák a meg­oldás módozatait. A szóvivő igen nyomaté­kosan cáfolta nyugati tudósí­tóknak azokat az „értesülé­seit”, amelyek szerint a pá­pának a közelmúltban Len­gyelországban tett látogatása során valamiféle bizalmas megállapodás jött volna lét­re Wojciech Jaruzelski had- seregtábornök és II. János Pál között. A kormányszóvivő a len­gyel—amerikai viszonnyal is foglalkozott annak tükrében, hogy az utóbbi időben a wa­shingtoni kormányzat részé­ről békülékenyebb hangvé­telű nyilatkozatok tapasztal­hatók. Egyrészt leszögezte, hogy a minden lengyel csa­ládot érintő amerikai szank­ciók következményeinek fel­mérése még folyamatban van, és ezek összesítése után a lengyel fél megfelelő pilla­natban benyújtja a számlát Washingtonnak. Másrészt megismételte a lengyel veze­tés következetes álláspontját, amelynek lényege: a legne­hezebb időszakiban sem en­gedtek az amerikai nyomás­nak, és most sem hajlandók ilyesmire. Urbán rámutatott arra, hogy a lengyel—amerikai kapcsolatok alakulása nem független a globális kelet— nyugati viszony fejleményei­től, majd kijelentette: Len­gyelország és az Egyesült Államok között a kapcsola­tok normalizálásának alap- feltétele az, hogy Washing­ton részéről hagyjanak fel az „Amerika Haingja” és a „Szabad Európa” rádió út­ján az országra zúduló pro­paganda ^agresszióval. Japán Színak után - szíriek élűit A japán miniszterelnök Reagan elnök társaságában a williamsburgi tőkés csúcstalálkozón. iNafcasizone miniszterelnök túljutott pályafutása legne­hezebb szakaszán. Legalább­is így vélekedik sok helyi szakértő a Japánban, nemrég tartott felsőházi választás Után. — Tévedés — mondják mások —, a miniszterelnök­re most vár a neheze — s hozzáteszik; hogy az elkövet­kező hónapok döntőek lesz­nek a távol-keleti szigetor­szág egész politikai jövője szempontjából. BELPOLITIKAI BUKTATÓK ,A pártatlan megfigyelők többsége általában, mindkét álláspontot elfogadhatónak tartja. Tény, hogy Nakaszo- ne, aki tavaly a posztjáról váratlanul lemondott Szuzu­ki helyére lépett, minden téren túljutott az első- idő­szak erőpróbáin. A heves, vi­ták ellenére sikerült elfo­gadtatnia a parlamentben az új pénzügyi, évre szóló, rend­kívül takarékos költségvetés- tervezetét. Tegyük hozzá: a költségeket inkább a szociá­lis és az oktatási kiadások­nál csökkentik, míg a kato­nai célokra szánt összeg re- kordtempóban emelkedik. Megbirkózott a tokiói ka­binet az első választási buk­tatóikkal is. A távúszi hely- halt,ósági voksoláskor az 1955 óta megszakítás nélkül kor­mányzó Liberális' Demokra­ta Párt nagyjából megőrizte pozícióját. A június végi fel­sőházi választáson pedig — kihasználva az ellenzék bel­ső ellentéteit és a meggyőző politikai alternatíva hiányát —-minimális mértékben nö­velte mandátumai számát, bár abszolút többséggel ren­delkezett. OLAJ A TŰZRE Niakaszone külpolitikai té­ren szintén túljutott a be­mutatkozáson. Első külföldi útja Dél-Koreába és az Egyesült Államokba veze­tett. Májusban a kormányfő hosszabb körutat tett a, Dél­kelet-ázsiai Nemzetek Szö­vetsége öt államában, hitet téve amellett, hogy a nyers­anyagokban szegény, külpia­cokra éhes szigetország to­vábbra is az ASEAN-t -te­kinti egyik legfontosabb gaz­dasági partnerének. A távol-keleti látogatás- sorozatot Tokióban sikeres­nek értékelték. Annál több kritika éri a kormányfőt a wi'lliamsburigi tőkés, csúcsta­lálkozó miatt. Ott, sokak sze­rint, túlzott mértékben zár­kózott fel a reagani erőpolii- tika mellé. Az ellenzék a féltve őrzött japán alkot­mány megváltoztatási szán­dékával vádolja a jobbfelé csúszó Niakaszonéit. Williams- burgi szereplése csak olaj volt a tűzre, összességében a kormányfő szorosabb vi­szonyt látszik kialakítamS Washingtonnal diplomáciai és katonapolitikai' téren — igaz; gazdasági, és kereske­delmi kérdésekben teljes harmóniát ő sem remélhet. A PER ÁRNYÉKA A sikeres bel- és, külpoli­tikái gátfutás ellenére iga­zuk Van azoknak, akik fi­gyelmeztetnek: a kormányfő előtt változatlanul nehéz akadályok merednek. Egy­részt fokozott figyelmet kö­vetelnek a. gazdaság gondjai, MsZen a világgazdasági problémák napjainkban mér az „örökös eminens” Japánt sem kímélik. Másrészt köze­ledik az ítélethirdetés ideje a Tan'akia,-perben, s ez a lát­szólag mellékes ügy alapjai­ban érintheti a tokiói „nagy- politikát”. A Lockheed-per bem sze­replő egykori miiniisiZttemelmök ugyanis- — megvesztegetési botrány ide, vagy oda — máig Japán egyik legbefo­lyásosabb politikusa. Sőt, ta­lán a legbefolyásosabb, aki­nek végső soron mind Sz-uzu- ki, mind Niakaszone hata­lomra kerülését köszönhet­te. Világos,, hogy a számlát az ítélethozatalnál be fogják nyújtani; s a korrupció ellen — elvileg — könyörtelen harcot hirdető Nakaszone szorult helyzetbe kerülhet. Számos jel szeriint ezért igyekszik függetlenedni Ta- maka erős parlamenti cso­portjától. Például nem hoz­hatta előre a jövőre esedé­kes általános választást, no­ha egy nyári rendkívüli vok­solás a Tanaiké,-frakció po­zícióját siegíljbetné. Azit vi­szont; senki nem tudja meg­jósolni, hogyan alakulnak az események a Tanaka-ítélet után. Persze, ha egyáltalán sor kerül rá. Ne felejtsük, hogy a jogi- huzavona immár nem kevesebb, mint hat éve húzódik.... SZEGŐ GÁBOR Nakaszone (balra) az LDP tokiói székhazában a párt kabalababájának szemét festi ki a felsőházi Választások után — ez a választáson aratott győzelem hagyományos rituáléja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom