Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

1983. július 9. ^ÉPÜJSÁG 3 Az üzemi pártvezetőség tárgyalta Környezetvédelem a Paksi Állami Gazdaságban Az utóbbi években világ- viszonylatban is, országosan is előtérbe került a környezet védelme. Hazánkban ezt ma már törvény szabályozza. Ter­mészetes, hogy a környezet megóvása nemcsak központi feladat, hanem az iparnak, a mezőgazdaságnak és a külön­böző szintű államigazgatási szerveknek, sőt az egész tár­sadalomnak is sokat kell ten­nie érte. össztársadalmi ügy, hogy óvjuk környezetünket a a károsodást ól, amely ha a korábbi években tapasztalt mértékben fokozódik, előbb- utóbb lehetetlenné teszi az emberi életet. A környezet szennyezése ma is „visszaüt”, de súlyosabb következmé­nyekkel jár hosszabb távon. A pártszervezetek-pártszer­vek is az utóbbi időben szin­te mindenütt napirendre tű­zik a környezetvédelem hely­zetét, feladatait, számba vé­ve a jelenlegi állapotokat, a tennivalókat', meghatározva a tervezésben, a gazdálkodás­ban a feladatokat és a felvi­lágosító, mozgósító munka tennivalóit is. Állást foglal­nak arról, hogy a gazdasági tervezésnél, a korábbinál na­gyobb erőfeszítéseket — gya­korta nagyobb összegeket — kell szánni, fordítani a kör­nyezet védelmére. A Paksi Állami Gazdaság pártvezetősége és alapszer- vezatei az elmúlt hetekben külön napirendi témaként foglalkoztak a gazdaság kör­nyezetvédelmi helyzetével. A pártvezetőség nemcsak a gaz­dasági vezetés beszámolójá­ból, hanem saját tapasztalatai és az alapszervek által adott információk alapján tárgyal­ta meg a környezetvédelmet. Szóba került a termőföld védelme. A gazdaságban ez eredményesen folyik. A talaj- művelési rendszerben betart­ják a dombos területekre elő­írt és gyakorlatban bevált művelési módokat, védekezve az erózió ellen és megfelelő módszereket alkalmaznak a homokos területeken is. Ám ez a munka sokkal hatéko­nyabb lenne, ha nagyobb mértékben alkalmaznák a szerves trágyázást—ami ép­pen az állattenyésztési tele­peken enyhítene a környe­zetvédelmi gondokon. Nagy­ban elősegíti a termőföld vá­A kertészeti egyetemen teg­nap fejeződött be az „integ­rált növényvédelem” című négynapos nemzetközi konfe­rencia, amelyen 34 ország szakemberei többek között azt vitatták meg, hogyan le­hetne csökkenteni a felhasz­nált vegyszerek mennyiségét, élve a szelektív módszerek le­hetőségével. Vörös József, a Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társaságának elnöke a kon­ferencia munkájáról az MTI munkatársának elmondta: — Az évtizedek óta szinte kizárólagos vegyszerezési vé­dekezési eljárások .mellett régóta ismertek a szelektív növényvédelem módszerei, eszközei, csak éppen a régi­hez ragaszkodó megszokás miatt eddig alig éltek velük. — Az új eljárás lényege: a kórokozók és kártevők elleni védekezést az állandó vegy­szerezés helyett részben a természet erőire, a természet belső egyensúlyára bízzuk. A módszerék skálája igen szé­les, biológiai, agrotechnikai, genetikai stb. eszközök egy­aránt ismertek. Napjainkban mindenki a teljes biztonságra törekszik, ami az almater- .mesztők körében például azt jelenti, hogy évi 14—16 per­metezéssel próbálják a kárte­vők terjedését megakadályoz­ni Ez költséges, idő- és ener­giaigényes, emellett általában túlzottan szennyezi a környe­zetet is. Ugyanakkor bizonyí­delmét, hogy a rendelkezésire állló területen igyekeznek mi­nél több művelésre alkalmas földet termővé tenni, az utóbbi időben évente kétmil­lió forintot fordítanák rekul­tivációra. Ezzel nemcsák te­rületet nyernek, hanem csök­kentik a különböző növény- kultúrákra káros gyom és ál­lati kártevők hatását is. A másik nagy feladat az élővizek védőimé. Ezen a te­rületen nincs jelentősebb probléma. Betartják az élővi­zeknél előírt védőterületekre vonatkozó előírásokat, ezeken a helyeken vegyszeres nö­vényvédelmi munkát nem vé­geznek. Országos gond a nit­rát- és niitricid-szint emelke­dése az ivóvízben, ez jelent­kezik a gazdaságban iis. Véde­kezni ellene a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával sem lehet, ezért fokozatosan felszámolják az ásott kutakat, helyettük mély furatú kutakból látják el e kistelepüléseket. Több millió forintot fordítottak kútfúrás­ra, jelenleg a gyapai terület mélyfuriatú kúttal, vezetékes ivóvízzel való ellátása folyik. A levegő szennyeződésének csökkentése, tisztaságának megóvása terén nagy a jelen­tősége az erdők védelmének, az erdősítésnek. A gazdaság e téren is sóikat tett. Erdőte­rülete 1974-ben 1339 hektár volt, ma meghaladja a két­ezer hektárt. Gondot okoz az egész gaz­daságban az állattenyésztő- telepeken uralkadó és évtize­dek alatt kialakult állapot. Nincs teljesen megoldva a szerves-, és hígtrágya keze­lése. A gazdaságban megho­nosodott korszerű technológia tömérdek hígtrágyát „ter­mel”, amit a telepek melletti gödrökben gyűjtenek, ez szi­várog, szennyezi a levegőt, a földét. Időnként kiszippant­ják, kijuttatják a földékre (az Agrokomplex mellett műkö­dő évi tízezres kibocsátású sertéstelep hígtrágyájából négyszáz hektárt öntöznek), ám a leüllepedett iszap ott marad, „kitermelése” nem megoldott. Mint az a vezető­ségi ülésen elhangzott, a probléma megoldására foko­zatosan bevezetik az alrnozá- sos állattartást (Hardon már alkalmazzák), ezzel több szer­tott tény, hogyha a védeke­zés a központi és helyi előre­jelzés alapján történne, egy- harmadával csökkenthető len­ne a felhasznált vegyszerek mennyisége. Más területeken az jelenthet megoldást, ha az adott kártevők természetes ellenségeit, az úgynevezett hasznos parazitákat és raga­dozókat kímélnénk. Van Lenteren holland professzor például elmondta, hogy a fó­liás, üvegházas termesztésnek egyik fő kártevője az üveg­házi molytetű, ami ellen ed­dig permetezéssel védekeztek, holott legalább ilyen hatásfo­kot jelent a molytetűt pusz­tító fürkészdarázs. A szelek- tiv védekezési módszer továb­bi előnye, hogy nem kíván több beruházást: az alkal­mazott gépek köre ugyanaz, mint eddig, csupán a felhasz­nálás mennyisége és intenzi­tása csökken, valamint az al­kalmazás időzítése módosul. Arra a kérdésre, hogy a termelők nem esnek-e esetleg a másik végletbe, teljesen megtagadván a vegyszereket, Vörös József elmondta: szó volt erről is a konferencián, és eszerint semmi ilyen ve­szély nem fenyeget. A szak­emberek világosan látják, hogy vegyszerekre szükség van, nem azok kizárása, ha­nem csak ésszerű határok kö­zé szorítása a cél. Mindez, a szelektív módszerekkel kom­binálva, alapvető változáso­kat idézhet elő a növényvé­delemben. (MTI) vés trágya lesz, aminek a ter­mőföld tápanyag-utánpótlásá- ban, talajiszerkezetének, az erózlióval szembeni ellenálló­képességének javításában van nagy szerepe. Nagy beruházást igényelne a hígtrágya- és szervestrágya- kezelés teljes megoldása (szi­lárd burkolatú tárolómedence építése, a trágyaiszarvasok al­jának lebetonozása, speciális gépek beszerzése a hígtrágya kijuttatására és a talajba va­ló azonnali bedolgozására), amire anyagi fedezete egyelő­re a gazdaságnak nincs. Ám a távlati tervekben figyelem­be kellene venni ezeket az igényeket. További gond, hogy a vágó­hídi hulladék, az elhullott ál­latok eltakarítására a legfcez- detlegesöbb módszereket al­kalmazzák, az elásást. Van telep, ahol már nincs hova elásni. Ugyaniakkor nem si­kerül az áHíaitifehérje feldol­gozását végző vállalattal megállapodást kötni a hulla­dékok folyamatos elszállítá­sára. Sok kárt tud okozni a nö­vényvédelmi munkák szak­szerűtlen végzése. E téren komolyabb problémák nem voltak. Veszélyes tud lenni a műtrágya szakszerűtlen keze­lése, alkalmazása is, ezzel ko­rábban voltak gondok, azóta a gazdaság megépítette az ag­rokémiái központot. A mű- trágyakezetés feltételeit to­vább kell javítani tárház épí­tésével. A műtrágya kiszállí­tásával, kiszórásával, ennek szakszerűségével komolyabb probléma azóta nincs. A gaz­daságot a környezetvédelem­mel kapcsolatos előírások be­tartása miatt bírálat nem ér­te, gazdasági bírságot sem kellett vele szemben kiszab­ni. A gazdaságon belül azon­ban néha előfordul kisebb szabálytalanság, éppen ezért úgy foslalt állást a páirtveze- tőség, hogv fokozni kell a ve­zetők. a dolgozók felelősség- érzetét. általánosítani a biri- tói kerületben eredménvesen folyó tisztasági versenyt, szi­gorúan felelősségre vonni azokat, akik nem tartiák be az előírásokat a különféle vegyszerek kezelésénél, ki­juttatásánál, fölhasználásánál. _________________________J. J. K ohászati export- gyorsmérleg Kedvező az export-gyors­mérleg a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben: a vá,Hal­lat az első félévre tervezett­nél hat százalékkal több árut szállított külföldre, dollárral fizető megrendelőinek. Ajz ipár az év első heteiben érzékelhető volt, hogy a megélénkülő kereslet nem éppen az előrejelzések szerint alakul: a hidegen hengerelt szalagacél-áruk várt nagyobb kelendősége helyett például a húzott ter­mékek — huzalok és rúd­acélok — iránt nőtt az ér­deklődés. Csakhogy ez az „irányváltozás” most már nem okozott akkora gondot, minit pár évvel ezelőtt. A salgótarjániak megtenni tak r ugailmlasan al kalmazklo dini a piád igényekhez. A sike­res első félévhez hozzájárult az is, hogy ma már elfogad­nak korábban visszautasított kis megrendeléseket i». En­nek i:s köszönhető például, hogy sok kis ciprusi meg­rendelés kifogásitálan telje­sítése után a Földközii-ten;- geri szigetországból az idén befutott egy igazén jelentős megrendelés. Hozzájárult az eredményességhez, hogy több új terméket kínáltak, így óniozotit huzalt, húzott rúd­acélt, az NSZK-ibeli és a holland piacom népszerű, ovális szelvényű vékonyé,sö- vet. Integrált és szelektív növényvédelem HÉTRŐL HÍRRŐL A Tömegkommunikációs Kutatóközpont úgynevezett szonda vizsga lát okkail tudakol­ja egy-egy bevezetett társadalmi, politikai döntés hatását, a külpolitikai helyzet ese­ményei, a lázgörbéméi is huKlámzóbb vál­tozásának fogadtatását, közvéleményünk és közhangulatunk állapotát. Ha a Tömeg­kommunikációs Kutatóközpont szocioló­gusai egyszer egyik reprezentatív felméré- sükben éppen arra lennének kíváncsiak, hogy eg>y megye, mondjuk Tolna 1983-ás évének huszonhetedik hetéből milyen tör­ténések, események és hírek maradtak meg egy olvasóiban,, akikor e sorok írója ekép- pen adná postára válaszait. Igen, korteskedjünk I A nyári szabadságoknak hangulatot te­remtő és a szekszárdi szőlő cukorfokát nö­velő kánikulá bilin könnyen elképzelhető, hogy keddi lapszámunk Utolsó oldalának sereghajtó híre elkerülte néhány olvasónk figyelmét. Maga a hír, semmiképpen nem sorolandó a sereghajtó közlendők közé, mert airról értesültünk belőle, hogy az el­múlt évben 331 millió forint értékű tár.saK- dalrai munkát végzett, megyénk lakossága és tanácsokkal együttműködő nem tanácsi szervek dolgozói. ­iEgyátltalám nem a véletlen műve, hogy ugyanebben, a lapszámban — éppen, jelen­tőségük miatt — két olyan építkezésről is beszámoltunk — az egyik decsi, a másik szekszálrdi —, ahol igen csak seómítai(ná)- nak a lakosság társadalmi munkájára. Nemrégiben, az egyik tanácsi testület ülé­sén sokiadlmagammal anhak volfaírrí a fül- tanújHi, hogy egy interpelláló fiatal tanács­tag kért valamit. Bizonyéira tanácstagi já­ratlansága volt az oka, hogy olyanokért, aimlit az ő korteslkedését követően maguk a> lakók iis elvégezhettek volnál. Hogy kérni könnyebb? Aláírom1. Szervezni, utáhajármi a doligokinák nehezebb. Azonban a „mi csi­náltuk” tárgyilagos kijelentés lényegesebb több örömmel jár. Akár a tanácstagnak, akár a választókarzetinek. És pénzt taka­rít meg a kö'znek. Másra, fordíthatót. iBiztosan1 régóta kérték már a szekszárdi Gróf Bál Utcai toron,yiházak lakói a ját­szóteret. És lassan elkészül. Lapunk keddi .záméból értesülhettünk, hogy a már em­lített városrészben is megkezdődött a Állj! „nyugalom szigetének” építése, ahonnét természetesen' kizárják a közúti forgalmat. Naponlfa több miiint egy tudat költségvetési üzemi dolgozó keveri a betont, fekteti a közvilágítása kábelt és a szekszárdi Fél- szaba dőlés-térről' ismert vörös köveket. Lesz játszótér az őszre? Reméljük. Végre nem álrt megtanulnunk, hogy min­dent készen kapni nem lehet. Persze sen­kinek sem róható fel, ha tisztességgel vég­zett munkája Után nem akar, vagy egysze­rűen nem hajlandó lemenni az épülőfél­ben lévő játszótérre vállárait iis csinálni. Nem megy le, legfeljebb saját gyermeké­nek kell még tovább várakoznia... MSindtaimmyi'ain tudjuk, hagy mostanában a kevésből kéül többet, máit többet, sokat csinálni. Nemcsak Szék szár dón, hanem Decsen és a megye más településeim is. És amiben a nem fizetett kezek munkája is benne van,, arra jobban iis vigyázunk. „Földszintes” úrvezetők (Nemhogy a megyeszékhelyt, hanem az egész ország közútjiait és gépkocsivezetőit érinti az a fokozott közúti ellenőrzés, amely nemrég,iiben kezdődött. Szomorú kö­telességünk, hogy minden héten, Számot adjunk arról, hogy hányán szenvedtek közúti balesetet. Most, este fél tíz tájiban, hogy ezeket a sorokat írom, mihdien esti ténykedést egy vililánásnyirla mesdermesizitően „nimázott.” fel egyeniaibfllakaink allaitt a szekszárdi men­tőállomás Mercedes rohamkocsija. Már nem i;s tudom hányadszor. Még sokan ..ló­gunk” egyszerre kint az aíbiákbam. Íme egy apró bizonyság, hogy azért egészen nem kérgesedünik meg egymás iránt. A napokban módom volt egészséges ér­deklődőként belülről is megszemlélni ezt az autót. Nagyon jól felszerelt, örüljünk, hogy van. Megyénk vezető memtőfeztjenek szakszerű kalauzolása közben arra gon­doltam, hogyha nem vigyázunk a közuita­HÉTRE HÍRRE kon egymásra, akkor ennék a kocsinak még több Utassá lesz. Még azok i®, akik a legősibb járművel közlekednek. A megye más óvodáihoz hasonlóan;, a szekszárdi Honvéd utcáiban, iis az egyik nap azt vették észre a szülők, hogy az óvoda belső udvárá egy szabályos KRESZ- parkká változott. Az addig megszokott kis járdán zord STOP-felirat virít, másutt pedig mindenfelé a közlekedést segítő és szabályozó jelek sorjáznak. Hogy kinek volt ez az ötlete? Elsőként magúknak a KRESZ-ftovábbképZést is hallgató óvónőknek, aztán meglehetősen sok vállalati, munkahelyi közösségnek. Ke­vés mosit a hely, hogy tételesen soroljam fel azoknak a brigádoknak a nevét, akik valamilyen társadalmi munkával is segí­tették elő, hogy egy kihasználatlan beton­felületből KRESZ-tankönyv legyen. Ahol gyermekeink már „földszintes” korukban megéreznek és megtanulnak' valamit az egymás testi épségével is törődő úrveze- téshől. Hogy miit szóliniák hozzá az érintet­tek? Boldogabb roller- és bicikli sofőrök tán nincsenek te ezen a földön... Vizet vinni a vízhez Míg valamennyi mezőgazdasági termelő­szövetkezetünkben kora reggeltől késő es­tig aratnak, addig más megyénlkibélliek re­pülőgéppel, auítőbuslszfail vagy vonattal cso­portosan, vagy egyenként lépik át az or­szághatárt. Lapunk keddi számában a me­gyei Expresis kirendeitségvezietőjiének ta­lán sikerült néhány tépelődő fiatalt ked­vezményeik felsorolásával útra ösztökélni. Ha igen-, akkor bizonyára közreadjuk majd az eredményt. Arról Viszont már beszá­molhattunk, hogy megyénk művészeti cso­portjai e hétlen tovább rajzoltak ki a szél­rózsa minden irányába. A mozgalmi kül­döttségeken kívül1 a napokban is két mű­vészeti csoport — a bogyiszlói és az izmé- nyi — utazott el, hogy emlékezetes perce­ket adjon az NSZK és a jugoszláv embe­reknek Tolna művészetéből, zenekultúrá­jából. Utazni persze nem tud mindenki, de mi, helyben járók is igyekszünk megtalálni nyári programjainkat. A fiatalok zöme az építőtáborokban dolgozik vagy szünidei nyár imunkájét végzi, sokan pedig kelle­mes napokat töltenek el a természetben és itthon. Lapunk pénteki számában a kalocsai építőtáborról, láthattunk fényképes beszá­molót, Érkezik a friss víz, adta hírül az egyik képaláírás. Az ottani táborba a víz, a szekszárdi Osörge-tóra pedig más. A megyeszékhely lakói által nosztalgiával övezett régi kirándulóhelyre azért menték a kelleténél is kevesebben, mert nem volt és most sincs; a parton iható víz. Így azok az apukák, akik gyermekkori játszóhelyü­ket meglátogatva odavitte,k- apróságaikat egy vagy kiét gyerekidsomag mellé még egy vizes dézsát te útrakészítettek. Égy pénteki hírből tudjúk, hogy mától megszűnik a Osörge-tái ivóivíz- és italnél- küLiiség. Isten' mentsen, hogy reklámoz,zlaim a szekszárdi Gemenc-sizálló éttermének dolgozóik akik felismerték a tóparti pihe­nésiben rejlő üzletet. Nekik ez a dolguk. Azt azonban tisztelni kell1, hogy a szom­júsággal sújtott Csörge-tón árusítanak üdlitő és egyéb italokat. A Csörge-tavat kedvelő szekszárdiak eddig vizét Vittek'a vízhez, az ország Ifjú Gárdista tűzoltó tisztségviselői hivatásos bajtársaiikkial pedig tüzet vittek a Duna partjára. Képriportban számoltunk be e jeles rendezvény egyik epizódj áról. Vízparti csendélet — tűzoltóautókkal IBiába próbálom visszafojtani kiilkíván- kozó személyes jellegű közlendőmet. Te­hát elmondom, hogy nem azért szeretem a tűzöl,tokjait, mert magam is tűzoltógyerek vagyok, hanem azért a munkáért, amit vé­geznek. K'öznyellvünkfaen sajnos; mindmáig él a tűzoltók önérzetét sértő fogalom, ez pedig: a „tűzoltómunka”. Engedjék meg nekem, hogy tiltakozzam e hamis kifeje­zés ellen. A tűzoltók és csakis a tűzoltók kénytelenek a vagyon és az élet védelmé­ért Villámgyors munkát végezni. A hét­köznap,i munkában az ilyen önigazoló ér­velés mástól el nem fogadható... — szíj — Fotó: Gottvald Károly Decsi Kiss János

Next

/
Oldalképek
Tartalom