Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. július 9. KÖZLEMÉNY Az Elnöki Tanács ülése a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az 1983. július 6-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) dasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejeződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és értékesítési lehetőségek reálisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari termelés növekedésének mérséklését. © Az iparban az állami tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai, 1 százalékát a magánkisipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipari átlagnak, a könnyűipar súlya csokikén. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a' közúti járművök és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiaitermel és korszerűsá - tésében jelentős lépés a Paksi Atomerőmű első egységének üzemibe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozóiparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkész termékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. A ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacökra kerül. Kivitelünkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldolgozottságé termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban \nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiát használunk fel. Az utóbbi években az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyaggazdálkodásban is. A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben- ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége. © A szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparműk továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek verseny- képességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartás követelménye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékék műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifikálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mező- gazdasághoz kapcsolódó korszerű ipari termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozottsági fokának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevékenységek bővítése. O Fejlődött az ipar irányítása, nőtt a közgazdaságii eszközök szerepe. A szabályozórendszer a kedvező váitozásök ellenére sem ösztönöz kéllően a szelektív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irányító munka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a köz- gazdasági szabályozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben iis meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerünk fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kall kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékony- sági tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyék — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparrall együtt — jó termelési hátteret nyújtanak, a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emiberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szak- képzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági 'feladatok kialakításában és megoldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a vezetőklirválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. © Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszélesebb körének oselékvő támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai féladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgalmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szocialista brigádmozgalomban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javításit szolgálják. A KlSZ-szervezetek részesei az iparpolitika megivaiósí- tásánák. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotókészségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az iparfejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkás- osztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok. IV. A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első félévben a népgazdaság a gazdaságpolitika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. O Aiz ipari termelés az év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusiban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mező- gazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás, az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével —, tovább gyarapodott. A népgazdaság eniergiaíeh használása összeségében tovább csökkent, az energia- ellátás kiegyensúlyozott. A szocialista szektorban a beruházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedelmi áruforgalom az előző éviit meghaladja, egyenlege tovább javult. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladiat továbbra, is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszínvonal terv szerinti alakítása. Ehhez .mindenekelőtt a népgazdaság teljesítőképességének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és ^szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kezdeményezésekkel és javaslatokkal, járuljanak hozzá az 1983. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, példamutatásukkal segítsék elő a pontos, igényes, fegyelmezett munkát. * A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várfconyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette Központi Bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös- Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. — Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből.. — Varga Páter elvtársat, Somogy megyei pártbizott- sá<? első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. — Kornidesz Mihály elv- társat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Bál elvtársat, a Minisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttönténeti Intézet i.gaz^- gatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből, A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. (MTI) Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évii II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlók jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 11977. évii VI. törvény hatálya aló nem tartozó szervezetek leányvállalat- alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — -az államigazgatás korszerűsítéséről Felmentések, kinevezések A Miaiszitertamócs dr. Nagy Ridhárdot, a Miagyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette — esi egyidejűleg dr. Kiöriwidesiz Mihályit, a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. iA Miináisz'tertainács dr. Tétényi Bálit, a Tudománypolitikai Bizottság titkárát — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevezte. * A Miagyar Népközitársai- ság Elnöki Tanácsa Kovács Pált több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést pénteken Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese nyújtotta át. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Várkonyi Péter külügyi indszter. Az eskütételen; jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyute, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Dr. Szűrös Mátyás életrajza PANORÁMA BUDAPEST Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter pénteken a főváros III. kerületébe látogatott. Felkereste az MMG Automatika Művek központját. A látogatás kötetlen beszélgetéssel zárult, amelyen részt vettek a kerületi nagyhozott korábbi határozatokkal összhangban — terület- szervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Buja Frigyes külügyminisztert érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügyminiszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort alitábornaggyá nevezte ki (MTI) nyokat folytatott a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Ezt követ.eőn a Külügymimisztóriumfoaln dolgozott különböző beosztásokban. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1951 óta tagja. 1965-től' 1975-iig a párt Központi Bizottságának külügyi osztályán politikai munkatárs, majd osztályvezető- helyettes. 1975—1978. között a Magyar Népköztársaság berlini, 1978—1982. között moszkvai nagykövete. il978-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja, 1982-ttől az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Dr. Várkonyi Péter életrajza Budapesten született 1931- ban. A Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban, dolgozott különböző beosztásokban 1951-től; 1958-ig. 1958-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965- től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető- bedyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Híva,tálának elnöke. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották. 1980-ltól a Nép- szaiba'dság főszerkesztője. 1982-től a Központi Bizottság titkára. vállalatok pártbizottságainak .titkárai és vezérigazgatói. PÁRIZS A L’Uiwiité, a Francia Szo- cialiislta Párt hetilapja eheti számában közli aat az interjút, amelyet Lázár György mfindisiziterielnök adott Claude Esttier-mek, a hetilap főszerkesztő jéntek. A hetilap két teljes oldalát megtölti az interjú. 1933-foan született Püspökladányiban. Az 1953—1959. években egyetemi tanúimé-
