Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 161. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1983. július 9., szombat. HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) KINEK ÜLTETJÜK A DIÓFÁT (7. old.) TUDÓSOK A MEZŐGAZDASÁGÉRT (8. old.) TERMÉSZETBÚVÁROK (5. old.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az 1983. július 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. július 6-án, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke, a Magyar Posta elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Ipari Minisztérium államtitkárai, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint közigazgatási és adminisztratív osztályának ve­zető munkatársai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről mondott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer tovább­fejlesztésére tett javaslatot; — Méhes Lajos elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, ipari miniszternek előterjesztésé­ben az ipar helyzetéről és feladatairól szóló je­lentést; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és az ál­lami szervek külpolitikai te- t vékenységét. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetet tovább­ra !is élezik azok az imperia­lista törekvések, amelyek a katonai erőfölény megterem­tésére, a fegyverkezési ver­seny fokozására irányulnak. Ezek a törekvések súlyosan veszélyeztetik a világ béké­jét és a társadalmi beren­dezkedéstől függetlenül ellen­tétesek valamennyi nép leg­alapvetőbb érdekéivel. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy ebben a hely­zetben különleges jelentősége volt a hét európai szocialista ország párt- és állami veze­tőinek részvételével a közel­múltban Moszkvában tartott , tanácskozásnak. A Központi Bizottság meghallgatta a ta­lálkozóról szóló tájékoztatást, és jóváhagyta a magyar kül­döttség tevékenységét. Egyetértését fejezte ki a ta­lálkozón részt vevő államok állásfoglalásával, mely sze­rint semmiképpen sem en- deghetik meg, hogy a szélső­séges imperialista körök megbontsák a történelmileg kialakult katonai erőegyen­súlyt és fölényre tegyenek szert. Az erőegyensúly meg­őrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, a szo­cialista vívmányok védelme követeli -meg, hanem ez felel meg az egész emberiség ér­dekének is. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte, hogy a találkozó •résztvevői megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az 1983. január 5-i prágai nyi­latkozatában megfogalmazott •konstruktív kezdeményezé­seit. Rámutatott arra, hogy az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták tervezett nyu­gat-európai telepítése súlyos katonai és politikai következ­ményekkel járna elsősorban Európa, de az egész világ szá­mára is. Ezért szövetségese­inkkel együtt síkraszállunk a közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverek kiegyensúlyo­zott, a felek egyenlő biztonsá­gát szavatoló csökkentéséért. A Központi Bizottság üd­vözli a nukleáris fegyver­készletek befagyasztására tett szovjet javaslatot, s egyetért azzal, hogy haladék­talanul kezdődjenek közvet­len tárgyalások a katonái ki­adások 1984. január 1-től kez­dődő befagyasztásáról, majd csökkentéséről. Nagyra érté­keljük a Szovjetuniónak azt az egyoldalú kötelezettség­vállalását, hogy elsőként nem alkalmaz nukleáris fegyvert. Európa és a világ biztonsá­gát nagymértékben növel­né, ha azok a nukleáris ha­talmak, amelyek ezt még nem tették meg, szintén kötele­zettséget vállalnának erre. Különösen fontos lenne megállapodni arról, hogy a Varsói Szerződés és az Észak- Atlanti Szövetség országai egymás ellen nem alkalmaz­nak katonai erőt. •A nemzetközi feszültség csökkentéséhez elengedhetet­len a NATO tagállamainak érdemi válasza a szocialista országok kezdeményezésedre. A Varsói Szerződés tagálla­mai ellenzik a vitás kérdések katonai erővel történő meg­oldásét, és minden rendel­kezésünkre álló politikai, diplomáciai eszközzel foly­tatják erőfeszítéseiket a bé­kés egymás mellett élés el­vének gyakorlati érvényesí­téséért. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkorlátozással foglalkozó tárgyalásokon megállapodásra lehet jutni, ha a tárgyaló felek kölcsönö­sen figyelembe veszik az érintett államok jogos bizton­sági érdekeit. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is a helsinki megállapodás szelle­mében munkálkodott az eny­hülés folyamat vívmányai­nak megőrzéséért. Küldöttsé­günk a helsinki záróokmány­ban kifejezett törekvéseket képviseli a madridi találko­zón is. A tanácskozás eredmé­nyes befejezése reális közel­ségbe került, s ennek elősegí­tése érdekében a Magyar Népköztársaság kész mindent megtenni. A találkozó sike­re az összes érintett nép ér­dekeinek megfelelően elő­mozdítaná a helsinki folya­mat továbbvitelét, az európai enyhülés és együttműködés ügyét, a bizalom és a bizton­ság erősítését. A Központi Bizottság elis­meréssel méltatta a közel­múltban Prágában, „A béké­ért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért” meg­rendezett világtalálkozó munkáját. A tanácskozás résztvevőinek széles köre és a legalapvetőbb kérdésekben megnyilvánuló egyetértésük azt bizonyította, hogy a leg­különbözőbb világnézetű és pártállású emberek, moz­galmak, szervezőitek világ­szerte készek a közös cselek­vésre a fegyverkezési hiaisza ellen, a nukleáris és a ha­gyományos fegyverek korlá­tozásáért, a leszerelésért, a békéért. © A nemzetközi helyze­tet súlyosan terhelik a világ különböző térségeiben kialakult válsággócok. A Központi Bizottság sík rászáll azért, hogy a konfliktusökat tárgyalások útján rendezzék. Ismételten leszögezte, hogy a régóta húzódó és egyre bo­nyolultabb közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli ki­vonása Libanonból és a ko­rábban megszállt arab terü­letekről, a palesztinai ar'ab nép jogának a biztosítása önálló nemzeti államának létrehozására', a térség vala­mennyi állama független és biztonságos létének garantá­lása. A Magyar Népköztársaság támogatja az imperializmus, az újigyarmatosítás, a faji megkülönböztetés elten, a szabadságukért, az önálló fejlődés jogáért harcoló né­peket, mozgalmakat. A Köz­ponti Bizottság megerősítet­te a magyar nép szolidaritá­sát a hazája függetlenségét, forradalmi vívmányait vé­delmező kubai és nicaraguai néppel. O A Központi Bizottság •hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka fel­adatainak megoldásában, nemzetközi törekvéseink va­lóra váltásában nagy szere­pe van. a szocialista orszá­gok összefogásának, sokol­dalú együttműködésének. Hazánk és a többi szocialis­ta ország közötti kapcsolato­kat erősítették az elmúlt hó­napokban létrejött párt- és államközi találkozók. A hagyományos magyar— bolgár kapcsolatok jelentős eseménye volit a bolgár párt­ós állami küldöttség magyar­országi látogatása Todor Zsivkov elVtársnak, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak,. az államtanács elnöké­nek vezetésével. A tárgyalá­sok eredménye, az aláírt hosszú távra szóló .gazdasági és m.űiszaiki-tudományos mag­állapodás jól szolgálja ba­rátságunk, a magyar—bol­gár kapcsolatok erősítését, in,te r na cionalista összef ogá - sunik fejlődését, a szocialista közösség céljainak elérését. •Petar Sztambolics elvtárs­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöksége elnökének vezetésé­vel Magyarországra látoga­tott állami küldöttséggel folytatott tárgyalásaink, ered­ményesen járultak hozzá a magyar—.jugoszláv jószom­szédi kapcsolatokhoz, a né­peink érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködés további fejlesztéséhez. O A békés egymás mel­lett élés elvei alapján, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok megőrzése és továbbfejlesztése érdeké­ben az elmúlt időszakban is széles körű, eredményes tár- gycJásbkla.t folytattunk. Ál­lamközi kapcsolataink bővü­lését jeleti Görögország, Tö­rökország, Űj-Zélaind és Zimbabwe miniszterelnökei­nek hivatalos magyarországi látogatása,. A megbeszélések hozzájárultak egymás állás­pontjának jobb megismeré­séhez., a kétoldalú kapcsola­toknak a kölcsönös érdeke­ken alapuló bővítéséhez. O A Magyar Szocialista Munkáspárt a béke megőrzéséért és a társadalmi haladás ügyének előmozdí­tásáért folytatott világmére­tű küzdelemben megkülön­böztetett jelentőséget tulaj­donít a kommunista pártok és minden más demokrati­kus, haladó erő összefogásá­nak. Az Internacionalista, szoli­daritást és együttműködést erősítették az elmúlt idő­szakban lezajlott kétoldalú pártközi megbeszélések, kon­zultációk, vélemény- és ta­pasztalatcserék. Pártunk •küldöttséggel vett részit a Dán Kommunista Párt, a mozambiki Prelimo Párt, a Nyugat ^Berlini Szocialista Egységpárt, az Olasz Kom­munista Párt és a Svájci Munkapárt kongresszusán. Párt- és állami küldöttsé­günk jelen volt az afgán for­radalom ötödik évfordulójá­nak ünnepségein. Pártunk képviseltette magát a Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából Berlinben rende­zett nemzetközi tudományos konferencián. A népeknek a béke meg­őrzéséhez, az államközi kap­csolatok fejlesztéséhez fűző­dő közös érdekeit hasznosan szolgálták azok a találkozók és megbeszélések, amelyekre az elmúlt időszakban a szo­cialista, szociáldemokratái pártok képviselőivel került sor. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a választási rend­szer továbbfejlesztéséről szó­ló előterjesztést. Figyelembe véve a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának állásfog­lalását és javaslatait, meg­állapította: Szocialista rendszerünkben meghatározó szerepe van a népképviseletnek. A dolgozók mindenekelőtt a maguk által választott népképviseleti tes­tületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista ál­lam irányításában, a köz­ügyek intézésében, a társa­dalmi ellenőrzésben. A népképviseleti testületek — az országgyűlés, a tanácsok — tevékenységükkel az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a szocializmus építéséhez, a szocialista demokrácia fejlesz­téséhez. Ezt megfelelően se­gítette választási rendszerünk is. A társadalmunkban vég­bement fejlődés alapján meg­érett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban bevált elvekre építve, továbbfejlesszük a vá­lasztási rendszert. Választási rendszerünk alapja a néphatalmat meg­testesítő alkotmány. Rendel­tetése: a nemzeti egységet ki­fejező népfrontpolitikával a szocializmus építésének szol­gálata. Választási rendszerünk a jövőben is biztosítsa a vá­lasztójog általánosságát, egyenlőségét és a szavazás titkosságát. A választások alapvető kereteként maradja­nak meg az egyéni választó- kerületek, amelyekben az ál­lampolgárok közvetlenül je­lölik a képviselőket, illetve a tanácstagokat. A Központi Bizottság a választási rendszer továbbfej­lesztése érdekében szükséges­nek tartja az alábbiakat: O Az egyéni választóke­rületekben mind a kép­viselők, mind a helyi tanács­tagok választásához minde­nütt legalább két jelöltet ál­lítsanak. O A megválasztott képvi­selők és tanácstagok mellett azok a jelöltek, akik az érvényes szavazatoknak leealáb 25 százalékát meg­kapják, pótképviselők, illetve póttanácstagok legyenek. A pótképviselők és a póttariács- tagok választókerületük man­dátumának megüresedése ese­tén külön választás nélkül lépjenek a képviselő, illetve a tanácstag helyébe. O Az összes képviselőnek legfeljebb 10 százalé­kát — mintegy 30—35 közéleti személyiséget — országos lis­tán jelöljék, illetve válasszák az országgyűlésbe. Az orszá­gos listán megválasztható sze­mélyiségeket a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa je­lölje a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek ja­vaslatai alapján. Megválasz­tásuk az ország valamennyi szavazásra jogosult állampol­gárának közvetlen szavazásá­val történjen. O A közös tanácsok mun­kájában az eddiginél jobban kell biztosítani a társ­községek érdekeinek érvénye­sülését. Ezért minden társ­községben a megválasztott ta­nácstagokból önálló elöljáró­ság alakuljon. • A választási rendszer erő­sítse a népképviseleti testü­letek társadalmi, politikai szerepét, járuljon hozzá a szocialista demokrácia elmé­lyítéséhez. A Központi bizottság ajánl­ja az országyűlésnek, hogy alkosson új törvényt a kép­viselők és tanácstagok meg­választásának rendjéről. III. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az ipar helyzetéről és feladatairól szóló előter­jesztést. Megállapította: a magyar ipar történelmi jelen­tőségű fejlődésen ment át a szocializmus építésének ed­digi időszakában. A népgaz­daság vezető ágává vált, nagy­mértékben hozzájárult ha­zánk gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulásához, a teljes foglalkoztatottság meg­teremtésével a munkához va­ló jog gyakorlati érvényesülé­séhez, a műszaki kultúra el­terjedéséhez. Az ipar termelése — az építő- és élelmiszeripar nél­kül — 1950 óta kilencszere­sére nőtt, aránya a nemzeti jövedelem előállításában 30 százalékról 45 százalékra emelkedett. Az iparban dol­gozik a foglalkoztatottaknak több mint 26 százaléka. A szocialista iparosítás során létrehozott anyagi-műszaki bázis a többi népgazdasági ág fejlődésének is alapvető fel­tétele. Az ipar kiemelkedő szerepet játszik a lakossági ellátásban, a külkereskede­lemben, a népgazdaság külső és belső egyensúlyának fenn­tartásában. O A felszabadulás után, a háborús károk gyors helyreállítását követően sok­oldalú, az egész népgazdaság teljesítőképességét döntő mértékben meghatározó ipar jött létre hazánkban. Kezdet­ben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhang­ban országunk adottságaival és teherbíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fej­lesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gaz­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom