Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 160. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. július 8., péntek. Mai számunkból PEDAGÓGIAI ÚJÍTÁSOK (3. old.) A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN A LÓ MA SEM NÉLKÜLÖZHETŐ (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT IFJÚ GARDA tűzoltó TISZTSÉGVISELŐK DOMBORIBAN (4. old.) Sikeres gabonaprogram A gabona stratégiai termény a nemzetközi piacon — oly gyakran ismételgetjük 'ezt a 'meghatározást, hogy lassan megkopik jelentése, jelentősége. Pediig tartalma váil.tozaitilan, ezt a statisztikai aidlaitok sokoldalúan bSzonytfftjiák. A népélelmezéssel foglalkozó szakembereik szeriint egy ország élelmiszerellátása többek 'közöltt aiklkor kedvező, ha az egy főre jutó gabonaiter- més elérd az egy tonnát. A viliágon jelenleg másfél milliárd tonna gabonát termelnek, így az egy lakosra jutó termés 0,35 tonna. Egyes országokban a szükségletnek mindössze 10—20 százalékát termelik meg, másutt viszont jelentő® a felesleg. Hazánk az elmúlt évtizedben vált önellátóvá, ugyanis 1971—1975. között átlaigosan 11,3 millió tonna gabonát termeltünk évenként. Tavaly a termelés meghaladta a 14,7 millió - tonnáit, így a gazdagabb belföldi ellátáson kívül exportra is nagyobb mennyiség jutott A gabona keresett, áru a Világpiacon, a terméstöbblet értékesítése nálunk is számottevőién javította a külgazdasági egyensúlyt. Népgazdasági jelentőségét ez a tény meghatározza-, ám a termelőik körében nem emiatt kedvéit elsősorban. Jövedelmező a gabonatermelés, ezért karolták fel a gazdaságok. A gabona a legfontosabb árunövénys a mezőgazdaságii nagyüzemeknek, a növéniyltermleSiztés bevételének felét adja. (Főként a búzát kedvelik a gabonafélék (ideértve a kukoricát i!s) közül is a gazdaságokban. Biztonságosam termelhető, magas színtvonaliúlan. gépesített, s amit ennél iis fontosabbnak tartanák mostanában a szakemberek, haszonnal értékesíthető. Három esztendeje, amikor rekordtermésű volt a búza, hektáronként átlagosán. négyezer forint jövedelmet adott. Pedig akkorra már jelentősen romlott jövedelmezősége. Az V. ötéves tervidőszakban (1975—1980 között) 80 százalékkal emelkedtek a termelés költséged. Közgazdasági szabályozással' igyekeztek ösztönözni a termelés bővítésére. A gyenge adottságú üzemek 1982-ltől árkiegészítést kapnak, s valamennyi gazdaság prémiumban részesüli, hía növeli gabonatermelését. Az idén szerényen emelkedett a gabona felvásárlást ára, dle ez már ellensúlyozza a növényvédelem és az energiafelhasználás költségeinek növekedését. A termelési kedv és az eddigi eredmények alapján reálisnak tűnik az a oál is, hogy hazánkban a búza hektáronkénti termésátlagát 4,7—5 tonna között megszilárdítsuk. Ehhez persze szükség van a technológiai fegyelem következetes betartására, a műszáki, kémiai, biológiái feltételek sokoldalú megteremtésére és kiaknázására. lAimig a kívánalmakat a gazdá^ágok széles köre eléri, teljesíti, számos tartalékot hasznosíthatnak. A lehetőségek ugyanis esetenkérit nagyobbak, mint a gazdaságok szellemi vagy műszaki teijesíltőképessége. Megfelelő mennyiségű, jó termőképesáégű fajtákkal rendelkezünk, de ezek között nem mindig válogatnak ésszerűen a szakemberek. Gyakorta mechanikus a ta- líajműivelésii technológia ferivezáse is, nem. igazodik területi adottságokhoz. Irodákban, íróasztal: mellett készülnek a tervek, s ezeket biológiád megfontolások nélkül, sablonosain alkalmazzák a mezőn. Túlságosan hosszúra nyúlik a vetés és a betakarítás ideje, holott a kedvező betakarítási idő három-négy nap lenne egy- egy fajtánál'. Persze nemcsak a mezőgazdasági szakemberek érdemlik az eUmarasiztalásít a búzatermelés hiányosságai mlíaltlt. Az utóbbi éveikben tapasztalható, hogy mieg- torplanlt a tápainyagvissziapatlás. Ennek egyfelől pénzügyi okai vainníak, dle jogos az a panasz is, hogy a műtrágyák minősége nem megfelelő, rossz a szárhafósá- guk. Javulást hozna a folyékony műtrágyák alkalmla- zása, áim ezek terjedésiét nem. a rmazőg'azdaisiági üzemek szándéka, hanem az ipar szolgált/aitó-képessége határozza meg. S'aját házuk tájián sokat tettek az elmúlt években, a gazdaságok a gabonatermelés fejlesztéséért, s ebben a termelési rendszerek járták az élen. Az intenzív ga- boniatermelési programot a Gazdaságpolitikai Bizottság jóváhagyása után felkarolta az IKR és a KITE, s 1980. őszén elkezdődött a Végrehajtása. A résztvevők vállalták, hogy öt éven belül a hektáronkénti 4,5 tonnás búzatermést 1 tonnával, a 6,4 tonnás kukoricatermést 1,7 tonnával növelik. A következő betakarításkor (1981-lben) már 139 ezer tonnával' több termést hordtak a magtáraikba. Ezlt követően pedig 227 ezer tonna tett a termléstölbblet. íMegsziületétt az újiabb döntés is aiz intenzív gabonatermelés! program második ütemének végrebajitásáirá. A szervezésiben a két termelési renidsz'ebbez mások is kapcsolódtak. A program harmadik üteme pedig kibővül a tárolóterek építésével, hiszen a gabonatermelés gyorsabban, fejlődött, mint ahogy a tárolók befogadóképessége növekedett. Átllami segítséget kapnak a gazdaságok a beruházásokhoz, az elhasználódott, alacsony műszaki színvonalú gépeik cseréjéhez. Áim ez önmagában nem elegendő a gabonatermelés sikeréhez. Nem maradhatnak el ettől a termelés agronómiád, szervezési és emberi feltételei sem, ezek megteremtése jórészt a gazdaságokon múlik. Farkas József Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg és hagyott jóvá hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek június 28-án tartott moszkvai találkozójáról. A kormány jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. üléséről szóló jelentést, és megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki -tu dományos együttműködési kormányközi biTegnap délelőtt a megyei tanács vb-termében 'találkoztak azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a képviselői, valamint azok a kistermelők, akik a tavalyi évre meghirdetett tejtérmel'ési versenyben kiemelkedő eredményt értek el. A megjelenteket Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte, majd értékelte az intenzív szarvasmarhatartás, a tejtermelés eredményeit. Az elmúlt évben megyénkből öt állami gazdaság, 22 téesz és 33 kistermelő jelentkezett az országos versenyre. Tavaly megyénkben a fajlagos tejhozam 4259 liter volt, — mintegy 160 literrel több, mint az előző évben, miközben csökkent az abrakfelh'asználás is. zottság moszkvai ülésszakáról, valamint a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról szóló jelentést. A kormány tájékoztatót hallgatott meg Bülend Ulusu- nak, a Török Köztársaság miniszterelnökiének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács meghallgatta a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség okainak kivizsgálásával megbízott kormánybizottság közbenső jelentését, jóváhagyta az eddig tett intézkedéseket, utasítást adott a vizsgálat folytatására és a felelősség megállapítására. Egyidejűleg elrendel. A megyei tejtermelési versenyben az egy fejt tehénre jutó legtöbb tejet adó nagyüzemek kaiteg áriájában — 5457 literrel — első helyezést ért el a szekszárdi Aranyfürt Téesz, a második a kápos- szekcsői Kossuth Téesz lett. A 100 hektár mezőgzadasági területre jutó árutejteirmelés a legnagyobb — 108 374 liter — az aparthanfi Búzavirág Téeszben volt, valamint a Dalmandi Állami Gazdaságban. Az előző évihez viszonyított árutej'termeiés a tamási Széchenyi Téeszben nőtt leginkább, a szövetkezet egyébként az országos versenyben különdíjiat kapott. Ugyanebben a kategóriában kiemelté a biztonságtechnikai előírások betartásának valamennyi bányára kiterjedő fokozott ellenőrzését. A kormány áttekintette az országgyűlés júniusi ülésszakén elhangzott képviselőd javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervék vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javas- lattevő képviselőket. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem állóm- és jogtudományi intézete 1983. szeptember 1-től állam- és jogtudományi karként működjék. (MTI) kedő a decsi Egyetértés, valamint a várongi Petőfi Téesz eredménye. A legtöbb tejet a kistermelők közül a kölesdi Tavaszi János négy tehene adta: 20 377 litert. Igen sok tejet adott el Magyar Nándor szák- csi és Lacza Józsefné kajdacsi kistermelő. Az egy tehén után legtöbb tejet értékesítő kistermelők kategóriájában 6860 literrel első lett Schleic- fcer János kocsolai termelő, a második helyezést Hegedűs Gyula regölyi, a harmadikat pedig Szösz István váraljai kistermelő kapta meg. A díjátadást követően az üzemek kópjviselői és a kistermelők megkóstolták, a Tolna megyei Tejipari Vállalat termékeit. d— Haderőcsökkentés Magyar felszólalás Becsben A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalássorozat csütörtöki — sorrenben 344. — plenáris ülésén felszólalt Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagországainak legfőbb vezető testületéi ebben az évben már két ízben is foglalkoztak az európai biztonság, illetve a leszerelés kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljes egészében és részleteiben is támogatja a tárgyalásokon közvetlen státusszal résztvevő négy szocialista ország június 23- án beterjesztett egyezmény- tervezetét, amely — a korábbi szocialista indítványokhoz hasonlóan — egyetlen célt szolgált: kivezetni a bécsi tárgyalásokat a NATO-tag- országok teremtette zsákutcából. A négy szocialista ország átfogó dokumentumában foglaltak ugyanis kiterjednek a különleges jogkörrel résztvevő országok biztonságára is, amelyekhez — mint ismeretes — Magyarország is tartozik. A magyar küldöttség vezetője a továbbiakban a fegyverzet csökkentésének jelentőségével foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a bécsi tárgyalások előkészítésekor — 1973-ban — valamennyi érintett fél egyetértett ennek szükségességével. Kézenfekvőnek tűnik — mondta Lőrinc Tamás nagykövet —, hogy a haderők személyi állományának csökkentése a fegyverzet érintetlenül hagyása mellett nem érné el a kívánt célt, a két folyamat elválaszthatatlan egymástól. A fegyverzet csökkentéséről való lemondás ezért kérdésessé tenné a közösen lefektetett célokat is. Átadták a megyei tejtermelési verseny díjait XXXIII. vasutasnap Kínáló termelési eredmények A harmincharmadik vasutasnapi ünnepségeiket e héten tartják Tolna megyében. A két legnagyobb vasútüzem, a bátaszékli és a dombóvári üzemfőnökség kollektívája tegnap tartotta ünnepségét, míg a MÁV Építési Főnökség és a Fatelítő Üzem dolgozói a hét végén emlékeznek meg e jeles ünnepről. SZÁZHÁROM SZOCIALISTA BRIGÁD MUNKASIKEREI A dombóvári MÁV üzem- főnökség, az osztószertár, valamint a pályafenntartási főnökség együttes ünnepségét a városi művélődési házban tartották. A vasutasok sajátos módon ünnepeltek idén is, hiszen csak azok jöhettek el a művélődési házba, akik nincsenek szolgálatban, nem töltik pihenőidejüket. így is zsú_ tolásig megtöltötték a nagy színháztermet. Az ünnepség díszelnökségében foglalt helyet Gyurieza István, a városi pártbizottság első titkára, Midhelier József, városi tanácselnökbe! yiettes, Noé Isit(Folytatás a 2. oldalon.) Németh Gyula Az ünneplő dombóvári vasutasok
