Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

2 "népújság 1983. július 8. Kiváló termelési eredmények (Folytatás az 1. oldalról) vám országgyűlési képviselő, Harmati István, a MÁV Pécsi Igazgatóság osztályvezetője, a helyi üzemek gazdasági és tömegszervezeti vezetői. Ün­nepi beszédet Németh Gyula, a pályafenntartási főnökség vezetője mondott. Emlékez­tette az ünneplőket arra, hogy eddig minden évben, így az idén is kiváló termelési ered­ményekkel köszöntötték a vasutasok ünnepét. A három szolgálati ágnál százhárom szocialista brigád ért el vál­lalása teljesítésében kiváló eredményeket. Az ünnepség második ré­szében jutalmakat adtak át. Tizenkét személyt miniszteri, harmindhármat Kiváló Dol­gozó kitüntetésben részesítet­tek. Háromszáztizenöten a törzsgárdatagság különböző fokozata után kaptak pénz­jutalmait. összesen több mint másfél millió forintot adtak a munkaverseny győztesei­nek. 560 ezer forintot a von­tatási főnökség dolgozói kö­zött osztottak szét, akik az ü zeman ya g - takar ékosságib an példamutatóan dolgoztak. Végül azokat kérték a dísz­emelvény elé, akik több mint Megyénk második legna­gyobb vasúti csomópontján, Bátaszéken is bensőséges kö­rülmények között ünnepelték a 33. vasutasnapot. Az ünnep­ségen szinte mindenki jelen volt, akit a kötelesség nem szólított munkába. Megnyitót a bátaszéki MÁV üzemfőnökség szakszervezeti bizottságának titkára, Nagy Árpád mondott. A vasútigaz- gatóságot Hardi Emil osztály- vezető képviselte. Megjelen­tek az ünnepségen a külön­böző megyei és járási társa­dalmi és állami szervek kép­viselői is. Ünnepi beszédet Vigh Jó- zsefné, a bátaszéki nagyköz­ségi pártbizottság titkára mondott. Elismeréssel szólt a vasutasok, mindenek előtt a MÁV bátaszéki dolgozóinak negyven éve sza Igáinak a vasútnál, huszonöt veterán kapott négy évtizedes munka utón elismerő oklevelet és pénzjutalmait. lelkiismeretes munkájáról, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a vasutasok a biz­tonságos és pontos személy- és áruszállítás érdekében fej­tenek ki. Az ünnepség keretében ti­zenöten Kiváló dolgozó, öten a Szakma ifjú mestere kitün­tetést kapták, tíz dolgozót so­ron kívüli előléptetéssel ju­talmaztak. A 40 éves szolgá­lati emlékérmet kilencen, a 35 éveset heten kapták meg, a 30 éveset pedig egy báta­széki vasutas. A törzsgárda- jutalom különböző fokozatai­ra hatvanhatan voltak érde­mesek. A különböző kitüntetésekre, valamint egyéb jutalmakra összesen 355 ezer forintot osztottak ki a 33. vasutasna­pon, Bátaszéken. ENSZ-bizottsági ülés a leszerelésről 'Miinél hamarabb össze kell hívni a leszerelési viilágérte- kezletet — hangsúlyozta az értekezlet előkészítésével megbízott különleges ENSZ- bizottság Nem York-d ülé­sén Lengyelország és Ma­gyarország képviselője. A kát szocialista küldött konkrét lépéseket sürgetett a tanács­kozás megtartása érdekében. iGubcsii Tibor. Magyaror­szág képviselője kiemelte: tiszteletben kell tartani a népeknek a. békére ás lesze­relésre való igényét. Janusz Rydzkowski len­gyel küldött utalt a szocia­lista országok legfőbb veze­tőinek legutóbbi moszkvai nyilatkozatára, hangsúlyoz­va, hogy mindent meg kell tenni a világban meglévő feszültség enyhítésére. Bensőséges ünnepség Bátaszéken Szovjet felszólalás a palesztin konferencián A palesztin kérdésnek az általános közel-keleti rende­zésen belüli igazságos és hu­mánus megoldása nagy mér­tékben hozzájárulna a térség stabilitásának és tartós béké­jének megteremtéséhez, az egész nemzetközi helyzet ja­vulásához — .mondotta Fe- liksz Fedotov szovjet nagy­követ Genfben, azon a ta­nácskozáson, amelyen a pa­lesztin kérdésről tartandó nemzetközi értekezletet ké­szítik elő. A palesztin nép elidegenít­hetetlen jogai — az önrendel­kezési jog, a saját, független állam létrehozásának joga — megvalósításának útjában mindenekelőtt az izraeli kor­mány és az Egyesült Államok áll. Washington akadályozza, hogy az ENSZ-ben hatéko­nyabb intézkedéseket hozza­nak a palesztinai nép törvé­nyes jogainak érvényesítésére — mondotta Fedotov. Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszter Tel Avivbam szerdán háromórás megbeszé­lést tartott Claude Cheysson- nal, a francia diplomácia ve­zetőjével. A politikusok egye­bek között mérlegelték annak a lehetőségét, hogy a Bejrut körzetéből való részleges iz­raeli kivonulás esetén a több­nemzetiségű erők keretében működő egyik francia csapat­egység venné át e terület el­lenőrzését. Samir a palesztmai kérdés­ről Genfben tartandó nemzet­közi konferenciával kapcso­latban kijelentette: Francia- országnak „távol kell tartania magát” ettől a fórumtól. Cheysson jeruzsálemi tár­gyalásait befejezve az iraki fővárosba érkezett. Bagdadi megbeszélései után Kairóba utazik. Shultz amerikai külügymi­niszter damaszkuszi tárgyalá­sai után Jeruzsálembe érke­zett, s ott Samir külügymi­niszterrel találkozott. Kohl moszkvai tárgyalásai Kevéssé meggyőző érvek Bár Helmut Kohl nyugat­német szövetségi kancellár tegnap még a Szovjetunióban tartózkodott, de a szovjet ve­zetőkkel folytatott tárgyalá­sait már befejezte, s így le­hetővé vált az út első — po­zitív és negatív elemeket egy­aránt tartalmazó — mérlegé­nek megvonása. Az NSZK kormányfője zsú­folt programot teljesített két nap alatt a szovjet főváros­ban. Kétszer — először négy­szemközt, csak a tolmácsok jelenlétében, majd a két kül­ügyminiszter társaságában — találkozott Jurij Andropov- val, az SZKP KB főtitkárá­val, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnökével és tár­gyúit Nyikolaj Tyiihonov mi­niszterelnökkel, Dimitnij Usz- tyinov honvédelmi miniszter­rel is. Hans-Dietrich Gen- sdher álikanceilár, külügymi­niszter külön is megbeszélést folytatott kollégájával, And- rej Gromikóval. E tárgyalások mindkét fél szándéka szerint részben az ismerkedést szolgálták: az új bonni kormánykoalíció hata­lomra jutása óta most került sor először csúcsszintű szov­jet—nyugatnémet kapcsolat,- felvételre. Ennyiben be is váltották az előzetesen hoz­zájuk fűzött reményeket. Hel­mut Kohl moszkvai sajtóér­tekezletén külön is hangsú­lyozta, hogy igen hasznosnak tekinti az egymástól eltérő érveket ütköztető, pontosabb megismerésüket lehetővé té­vő párbeszédet. A házigazdák és vendégek érveinek tisztázására, aiz egy­más nézeteinek megismerésé­re irányuló szándékot tehát siker koronázta, s mivel a je­lenlegi nemzetközi helyzet- ke0 már önmagában a poli­tikai párbeszéd is eredmény­nek számít, Helmut Kohl lá­togatását Moszkvában hasz­nosnak tekintik. A tárgyaló felek nézeteinek közeledésé­re azonban, különösen ami a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit illeti, a meg­beszélésekről kiadott közle­mény és Kohl sajtóértekez­letén mondott szavai alapján ítélve nem került sor. A kancellár még elindulá­sa előtt — s aztán a látoga­Helmut Kohl moszkvai sajtótájékoztatója (Telefotó.) tás során többször is — hang­súlyozta, hogy csak saját or­szága képviseletében érkezik, csak az NSZK nevében kíván szólni. A tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapott európai ra­kétatelepítési kérdésben lé­nyégében mégis a NATO egyeztetett, Washington kéz­jegyét magán Viselő állás­pontját hangoztatta. Ha a tár­gyalásokról kiadott közle­ményekből nem is, de Kohl­nak a szerdai sajtóértekezle­ten mondott szavaiból már egyértelműen kiderült, hogy nem tudott új, a Szovjetunió számára valamelyest iis elfo­gadható érveket felsorakoz­tatni állásfoglalása mellett. Bár több ízben, nagy nyo- matétókal hangsúlyozta az NSZK békevágyát, kijelenté­sének értékét moszkvai véle­mény szerint legalábbis meg­kérdőjelezte határozott kiál­lása a Szovjetunió ellen irá­nyuló amerikai rakéták Nyu- gat-Európába, elsősorban az NSZK-ba való telepítése mel­lett. ' Bár a szovjet tárgyalópart­nereihez hasonlóan ő is azt hangoztatta, hogy a genfi tár­gyalásokon még egyezségre lehet jutni a rakétatelepítési határidő lejárta előtt, ismét csak egy közbülső megoldás­ról beszélt. Ennek a NATO és az Egyesült Államok szá­mára egyoldalú előnyöket biztosító egyezménynek, s ál­talában minden egyoldalú szovjet engedménynek a le­hetőségét tárgyalópartnerei ismét határozottan elutasítot­ták. A kancellár Moszkvában arról beszélt ugyan, hogy kormánya elismeri a Szovjet­unió jogos biztonsági igé­nyeit, de érvelése cseppet sem volt meggyőző, amikor lényegében tudomást sem vett azokról a tényezőkről, amelyek éppen ezt a bizton­ságot veszélyeztetik. Az Egyesült Államok előretolt nukleáris erőiről szót sem ej­tett, a NATO rendelkezésére álló brit és francia közepes hatótávolságú rakétákat pe­dig különösebb indoklás nélkül védelmi jellegű, sen­kit sem fenyegető fegyverek­nek minősítette. A kancellár ugyanilyen vé­delmi jelleget tulajdonított az első csapás mérésére alkal­mas Pershing—2 rakétáknak is, csupán arra hivatkozva, hogy ő ismeri az amerikaia­kat, s tudja, hogy e fegyve­rekkel senki ellen sem akar­nak támadást indítani. Bármennyire őszintén gon­dolta is ezt Kohl kancellár, tárgyalópartnereit aligha győzte meg. A Szovjetunió eddigi tettei már igazolták, de Jurij Andropov a Kohl­lal folytatott megbeszélések során ismét megerősítette, hogy szovjet részről a pozi­tív eredmények elérésének őszinte szándékéval kezdték meg a genfi tárgyalásokat. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy figyelembe vegye tárgyalópartnerének meg­fontolásait és elősegítse a mindkét fél érdekeivel össz­hangban álló, kölcsönösen el­fogadható egyezmény létre­jöttét. Ez a rugalmasság azonban nem azt jelenti, hogy hajlandó lenne egyoldalú le­szerelést végrehajtani, s elfo­gadni, hogy miközben ő csök­kenti fegyverzetét, a NATO- országok közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverzete érintetlen marad. Ezért tart ki amellett, hogy az európai katonai egyensúlyt vizsgálva figyelembe kell venni a brit és francia nukleáris erőket is. Mint Jurij Andropovnak a négyszemközti találkozón mondott szavaiból kiderült, szovjet részről határozottan értésére adták, hogy az ame­rikai rakéták semmivel sem nyújtanak a jelenleginél na­gyobb biztonságot a Német Szövetségi Köztársaságnak. A Kohl által az NSZK-t fe­nyegetőnek minősített szovjet közepes hatótávolságú raké­ták ugyanis nem a nyugat­német fegyveres erők ellen irányulnak, de ez a helyzet megváltozik az amerikai ra­kéták telepítése után. Az NSZK számára sokszorosára nő a katonai veszély, s bo­nyolultabbá válnak a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok is. Ez utóbbiak javításáról sok szó esett a mostani tárgyalá­sokon is, s a két fél állás­pontja lényegében megegye­zett abban, hogy a gyümöl­csöző együttműködés folyta­tására törekednek. Szovjet részről ismételtein üdvözölték ezt a bonni politikai szándé­kot, de újból rámutattak ar­ra is, hogy a két ország kap­csolatai elválaszthatatlanok a nemzetközi politika széle­sebb összefüggéseitől, s ma­gukon fogják viselni az euró­pai ehlyzét alakulásának je­gyeit. F. L. Spanyol-görög találkozó Madridban Andii öasz Papandreu görög miniszterelnök szerdán kezdődött háromnapos spanyolországi látogatásától Feilipe González kormánya azit reméli, hogy dönitő lö­kést ad Spanyolországnak a Közös Piacihoz való csat­lakozásához. A madridi derűlátás egyik oka, hogy jú­lius elsejétől1 az év végéig Görögország tölti be az EGK soros elnöki tisztét. Athén támogatja a spanyol csatlakozási kérelmet és Madridban a nyugalt-európai közösségen belüli potenciális szövetségest látja: a két ország gazdásági szerkezete hasonló, mindketten, a „szegények” közé tartoznak. Athén igényt is tart a Közös Piacon belüli különleges elbánásra — és erre Madridnak iis szüksége lfesz egy jó idieig. Spanyolödszág hat éve szeretne bejutni a Közös Piacba — ám a szervezet egyes tagállamai — például Franciaország és Olaszország — erősen féltik piacai­kat a spanyol mezőgazdasági termékektől. Tartanak attól is, hogy a Közös Piacon belüli agrártámogatá­sok jó részét Madrid elszívja majd, ráadásul a spa>- nyol munkások éppen országaikban, szűkítik majd a nehéz világgazdasági hél'yzetben amúgy is szűkös munkaválilaillásii l'elh'etőlségéket. Görög miniszterei nők most látogat először Spanyol- országba és az sem mellékes körülmény, hogy két szo­cialista párti kormányzat vezetője találkozik egymás­sal : küil- és belpolitikai gondjaik sok tekintetben ha­sonlóak — ugyanákkor a jelentkező kérdésekre adan­dó, vagy adott válaszaik között nagyok a különbségek. Spanyolország azérlt i's szorgalmazza a közös piaci csatlakozást, mert Madrid — félig ki is mondva — arra számít, hogy az EGK-ihoz való intézményes kap­csolódás segíti eldönteni a jelenleg kényes belpolitikai kérdést: a NATO katonái szervezetéhez való csatlako­zást. (Az észak-bt'lanti tömib politikád szervezetébe Spanyolország már belépett). Gonzál'ez miniszterelnök tulajdonképpen a NATO katonai szervezetébe való integrálódást a közös piaci belépéstől teszi függővé. A spanyol kormány érzékelhetően az időtényezőre ját­szik és halogatja a népszavazást ebben a kérdésben, mert minden jel arra mutat, hogy a lakosság többsé­ge most nemmel szavaznia a NATO-ra. Felipe Gomzá- lez választási programjában' annak idején, szintén a „nem” szerepelt a NAT-O-val összefüggésben, de most a kormányfő ellentmondásos nyiilatkozatokát tesz — jeleként annak, hogy elsődlegesek a gazdasági meg­fontolások — a realitások. Mádtddban emellett arra is számítanak, hogy a nyugati intézményrendszer tagjai­ként remélhetik a „nemzeti ügy” megoldását: Gibral­tár visszaszerzését. íAindreasz Papandreu kormánya „örökölte” mind a közös piaci, miind pedig a NIATO-ttagságot: a szocialis­ta párti kormányzat távlati célként a NATO-ból. való kilépést tűzte ki célul' és nem rokonszenvezik túlságo­san, a Közös Pdlacdal1 sem. Minthogy azonban mind­két szervezetiben benne van, mindent elkövet azért — sók esetben nem kis gondokat okozva partnereinek —, hogy messzemenően érvényt szerezzen, nemzeti érde­keinek. / A kül- és belpolitikai kérdésekre adott spanyol és görög válaszok különbözősége alapvetően éppen, abból ered; hogy Görögország a nyugat-európai intézmény- rendszer két tartópillérén belül, Spanyolország pedig azon kívül politizál1. Görögország meg akarja szüntetni a területén lévő amerikai támaszpontokat és kemény tárgyalásokat folytat ennek érdekében az Egyesült Államokkal. A spanyol kormány öt évvel meghosszabbította- annak a szerződésnek az érvényét, amelynek alapján a? amerikai légierő használhatja a spanyol légitámasz­pontokat. 'Görögország ellenzi az amerikai atomfegyverek te­lepítését Nyugat-Európában, González miniszterelnök viszont Bonnban „szolidaritásáról'” biztosította a kér­désben érintett nyugati kórmányoklat, amelyek a tele­pítés mellett foglaltak állást. Miközben Andreasz Pa­pandreu a kelet—nyugati kapcsolatok erősítése mel­lett foglalt állást és ellenzi e kapcsolatok bármiféle, kívülről jövő korlátozását, Felipe González éppen ar­ra hivatkozik; hogy a „kelet—nyugati kapcsolatok ké­nyes szakaszban vannak”, ezért nem lehet most dön­teni a NATO-hoz való csáitllakozás kérdéséről1. A problémák különbözősége nem akadálya annak, hogy a kát szocialista párti kormányfő érdemi tárgya­lásokat folytasson a fenti kérdésekben,. Ezek mellett persze van még tárgyalni Való: például a „másik” madridi találkozó, amelynek sikeres befejeződése vá­laszt a'dbat az említett problémák némelyikére. De Valószínűleg sor kertül a földközi-tengeri térség­gel kapcsolatos kérdések megvitatásaira is, vagy pél­dául arra, hogy a jelenlegi nemzetközi gazdasági fel­tételek között milyen gazdaságpolitikáit folytasson, egy „szocialista párti” kormány, amely nevében bal­oldali és tetteiben is az akar lengi.. Fodor György PANORÁMA BUDAPEST A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge Kállai Gyula elnökleté­vel július 7-én ülést tartott. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára tájékoztatta az elnökséget az MSZMP KB július 6-d ülé­séről. * Csütörtökön Szófiába uta­zott Ealuvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke. A kormány elnök- helyettesét Sztanis Bonev, bolgár miniszterelnök-he­lye t.tes, az Állami Tervbd- zottság elnöke hívta meg. PÁRIZS A francia fővárosiban' meg­adták magúkat az iráni lé- gifcalózok, miután csütörtö­kön délután szabadon bocsá­tották az eltérített repülő­gép 179 utasát és 18 főnyi személyzetét. A gépeltérítők azt állítják, hogy a modzsa- hedin khalk szervezet tag­jai. A francia kormány szó­vivője kijelentette: a légi­kalózokat bíróság elé- fogják ólltílani a nemzetközi jog megsértéséért, mér? ha poli­tikai menedékjogot kapnak Is. BEJRÜT Csütörtök reggel bomba- merényletet kíséreltek meg Safik El-Vlazzan libanoni kormányfő ellen. Vazzan sér­tetlen maradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom