Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

a "népújság 1983. július 7. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Építőtábor *03, Kalocsa 'Palán nem is lehetnie ideál isabbat elkép­zelni a marom úttábor okkal szemben', mint amilyen a kalocsai állami gazdaság 60 fős dr. Fekete István építőtábora. A tábor névadójáról csapón aranyit, hogy ő volt a tölti alatti oritözőr'endszer létrehozója. A második turnusban a szekszárdi GatraybóL a gyöntoi gilmnázi'Uimból és a lengyelt szak- muinlkásiképzőből érkezett 44 diák. A fiáik az öntözéssel foglalkoznak, míg a lányok főként az alkotóid® növémyápolási (kapálás) munkákat végzik. Napi két műszakibba 40 —50 hektár csemegekukoricáit tudnak meg­öntözni, és két-három hektár kukoricát kapóinak meg1. A szabadidő-program okról a KjISZ Központi Bizottság központi, — a ' gazdóság KiISZ-esei pedig állandó műsor­ról gondoskodnak. Jó idő esetén a gazda­ság aultóbusza: a Kalocsától 20 kilométerre lévő Szelidi-(tóhoz szállítja a diákokat. Indul a brigád A fiúk hamar belejöttek a munkába Egy kis fürdés a paprikaföldön Szakály Ildikó, Takács Györgyi, Rikker Rita a szekszárdi Garayból Érkezik a friss víz A KISZ-szervezetek új gazdasági ügyrendje Rugalmasság, nagyobb önállóság és felelősség II. országos szokoiunkásavató A KISZ-szervezetek gaz­daságii ügyrendijét a gyakor­lathoz való rugalmasabb al- kalniaizkodás céljából a KISZ Központi Bizottság gazdasági osztálya az elmúlt éviben kor­szerűsítette. A megyében a KISZ-lbizottságdk mellett működő pénzügyi ellenőrző bizottságok — a KISZ függet­lenített gazdasági apparátu­sává! karöltve — elsődleges feladatuknak tartották a gazdasági munkát végzők megfelelő felkészítését. Megyénkben a gazdasági felelősök döntő többsége út- muitaitást kapott az 1982. jú­lius l-itől érvényes ügyrend alkalmazásával 'kapcsolato­sán . A KISZ Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság fel­kérésére a címben szereplő téma vizsgálatát a KISZ Tol­na megyei Bizottsága mellett működő pénzügyi ellenőrző bizottság 1983. évi murika- tenvébe ilkta/tta, amelyet ez év június 15-ig az alsóbb szintű PEB-tes tőletek aktív közre­működésével elvégzett. A vizsgálaiti tapasztalatok többségükben kedvezőek. . KISZ-vezetöink az új sza­bályozásokat a korábbiaknál lényegesen rugalmasabbnak, áttekinthetőbbnek tartják. Az új könyvelési rendszer napra­készebb információt biztosít a KISZ-szervezetek gazdál­kodásáról. Megállapítottuk, hogy az elmúlt egy év során megmé­retett az új ügyrend, a sza­bályozások az előzőeknél jobban szolgálják a KISZ célkitűzéseinek megvalósulá­sát. Sallai József a KISZ MB munkatársa, a megyei PEB tag ja Tavaly a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének kezde­ményezésére, az Ipari Minisz­térium döntése alapján ve­zették be nálunk a pályakez­dő ifjú szakmunkások buda­pesti, országos avatását a tex­tiliparban. A friss hagyomány célja a szakmaszeretet, a szakmunka fontosságának, a szakiméhoz való hűség tudatának elmé­lyítése a pályakezdők köré­ben. Feladata a textilipar, a textiliparban foglalkoztatott szakmunkások és az általuk végzett szakmunka rangjá­nak, társadalmi megbecsülé­sének a növelése. Törekvés az is, thogy az ifjak már a pályájuk kezdetén ismerjék meg az őket körülölelő nagy családot és szüleik, tanáraik, nevelői, a fogadó vállalatok, gyárak, szövetkezetek gazda­sági és társadalmi vezetőinek körében, egész napos ünnepi program során. Az első szakmunfcásavató tavaly június 29-én a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Mű­velődési Házában volt, ahol a hároméves textilipari, kö- tő-hurkoló, textilnyomó szak­mákban végzett és a textil­iparban pályakezdő francia női szabókat, összesen 172 fia- italt avatták, 560 résztvevő je­lenlétében. A második országos szak­in unkásavátót július 4-én, — hétfőn — rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban. Az 1983. évi országos szak- murakásavató már megkülön­böztetett jelentőséggel bírt, mert az Országos Szakmunkás Jegyzékben szereplő vala­mennyi textilipari szakmá­ban végeztek szakmunkásta­nulók — összesen ezerlhébszá- zan — és a két évről három évre émelt képzési időben, valamint a textilipar új szak­máiban — nem szőtt kelme- gyártó, .textil- és nuházaitd- ipari gépszerelő, kötő- és var- rógépműiszerész — első alka­lommal Végeztek fiatalok az ország minden részéből. Honvédelmi verseny Az MHSZ keretén belül folyó összetett honvédelmi verseny és a sorkötelesek ál­talános honvédelmi versenye az ifjúság hazafias honvé­delmi felkészítését szolgálja, miely széles társadalmi bázis­ról induló, felmenő rendsze­rű tömegsport. Hozzájárul a fiatialok szocialista nevelésé­hez, oktatásához az iskolá­ban- és az iskolán kívül, A szabad idő hasznos és kul­turált eltöltéséhez ad segít­séget a fizikai állóképességet növeli, a bajtársiasságra és helytállásra nevel. Az alap- versenyek a honvédelmi klu­bokban és iskolákban zajla­nak, ahonnét a legrátermet­tebbek, legügyesebbek vesz­nek részt a járási, városi döntőkön. Az itt első helye­zést elért versenyzők képvi­selik városukat, járásukat a megyei majd az országos döntőn. Az úttörő honvédelmi ver­seny ás az Űittörő Honvédel­mi Kupa lövész ver seny me­gyei döntőjére Szekszárdon gyűlitek össze a városi-járá­si bajnokok, hogy eldöntsék, kiik a legjobbak ezekben a versenyformákban, kik kép­viselhetik megyénket Zán- kán az országos döntőn. 'Eredmények: Úttörő hon­védelmi verseny lány I. kor­csoport: 1. Pásztor Rita, Ta­mási, 2. Imre Ágnes, Paks, 3. Wieitner Éva, Bonyhádi. Lány II. korcsoport: 1. Piapp Zsu­zsanna, Bonyhád, 2. Agócs Annamária, Tamási, 3. Bé­res Szilvia, Szekszárd város. Fiú 1. korcsoport: 1. Györkő Béla, Paksi, 2. Bán Attila, Szekszárd város, 3. Klemen! László. Tamási. Fiú II. kor­csoport 1. Kilement Zsolt. Bonyhád, 2. Keszeli Sándor. Szekszárd város, 3. Barátit Gábor, Tamást. Űittörő Honvédelmi Kupa lövészverseny 20 lövés, lá­nyok: 1. Fehér Szilvia, Paks. 157 kör, 2. Vada Zsuzsanna Paks-. 148 kör, 3. Vada Csilla. Szekszárd város, 129 kör. Fiúk: 1. Bicsók János, Szek­szárd járás, 161 kör, 2. Hege­dűs Zoltán, Szekszárd járás. 158 kör, 3. Földesi Péter, Ta­mási. 155 kör. Az összetett honvédelmi verseny megyei döntője Szedresen került megrende­zésre nagyon nehéz terepen. Nagy .szükségük volt a. jó erőnlétre és- állóképességre. A versenyen részt vett a megyei válogatott Is, amely Bonyhád II. néven, szerepelt. Eredmények: Lányok: 1. Mo- rocz Erzsébet, Bonyhád I, 2. Dobondi Zsuzsanna, Bony- hád II, 3. Kovács Katalin, Dombóvár. Ifi fiúk: 1. Fe- rencz Tibor, Bonyhád I, 2. Farkas Attila, Bonyhád II, 3. Szabján Ferenc, Szekszárd járás. Felnőtt férfi: 1. Bán György, Paks. 2. Beke Zol­tán, Bonyhád I. 3. Kardos Ferenc, Szekszárd város, ösz- szetett csapatversenyben': 1. Bonyhád I, 2. Bonyhád II, 3. Szekszárd járás. A sorkötelesek általános honvédelmi versenye is Szed­resen zajlott. Ez a verseny- forma összehangolt csapat­munkát igényel, mivel a hat- fős bajokat együttes eredmé­nyeik alapján rangsorolják. Eredmények: Honvédelmi akadályversenyben 1., Bony­hád, 2. Paks, 3. Szekszárd já­rás. J ár őr v ersenyb e n: 1. Bonyhád, 2. Tamási, 3. Palks. Párbajlövészetben: 1. Bony­hád, 2. Tamási, 3. Szekszárd járás, összetettben: 1. Bony­hád, 2. Tamási, 3. Paks. Az összetett honvédelmi verseny országos döntőjét Nagykanizsa nagydíjáért rendezték1 meg Nagykani­zsára. Csapatunk tavalyi tel­jesítményét is felülmúlva szerepelt. Párbajlövészetben az ifjúsági fiú és a felnőtt férficsaipatunk harmadik lett, a nők az ötödik helyet sze­rezték máig. Akadályverseny­ben a nők negyedikek, a fér­fiak ötödikek lőttek, össze­tett csapatversenyben Tolna megye csapata a harmadik helyen végzett, a csapat tag­jai Morocz Erzsébet, Dobon­di Zsuzs'a, Krausz Eszter, Fe- rencz Tibor, Farkas' Attila, Szabján Ferenc. (A sorkötelesek honvédel­mi versenye országos döntő­jét Tata város nagydíjáért rendezték meg. Megyénk folytatva régi hagyományait dobogós helyezést értünk el. Párbajlövészetben első he­lyezést értünk el, összetett­ben hetedik lett a csapat. I------------------------------- I H ogyan szórakoznak a berlini fiatalok? Bocihlkor Jenő berlini levele: Hét végén nagyon nehéz bejutni egy berlini diszkóba: a belépődíj csekély ugyan, csak a hely kevés. Így hát a 'bejárat előttit hosszú sortban várakoznak a -reményke­dő fiatalok. Az arra haladó idősebbek pedig — ki-ki vérmérséklete szerint — megértőén vagy szúrás szem­mel nézik a tizenévesek lázas tülekedését. A diszkózás igen elterjedt, de korántsem a legnép­szerűbb szórakozási forma Berlinben. Inkább arra szol­gál, hogy a fiatalok önfeledten adják át magukat a ze­ne élvezetének és kötetlen körülmények között keressék egymás társaságát. A kötetlenségnek azért vannak kor­látái, legalábbis ami az öltözéket illeti r sok diszkóban nem rajonganak a farmernadrágért és a nyakkendő vi­seletét is megkövetelik. Nyilvános, nagy tömegeket vonzó rock-koncerteket nemigen rendeznék Berliniben, Viszont se szeri, se szá­ma a kis együtteseknek, amelyek klubokban lépnek fél. Az élbolyban nincs nagy változás, a „Pudhys” egy­másután jelenteti meg lemezeit, de megvan a maga tá­bora a „Kanálnak”, a „Ster.n Meissennék” vagy más kedvelt együtteseknek is. Egy nemrég készült félmérés szerint a berlini fiatalok legfőbb időtöltése az esti órákban — a televí­ziózás. Társaságban viszonylag keveset vannak. Ennek a magyarázatta talán abban is rejlik, hogy a fiiiátaldk itt zárlkózottalbbak. Az iskoláikban, az üzemekben nem ál­talánosak a kötetlen baráti kapcsolatok, ritkán járnak össze, legfeljebb olykor egy-egy születésnapot ülnek meg közösen. A szervezett szórakozás, a kulturális és egyéb tevé­kenység különböző formáit az FDJ ifjúsági szervezetek, és sportklubok kínálják. A fiatalok hagyományosan fe­gyelmezett viselkedése, alkalmazikodó képességük két­ségtelenül megkönnyíti a nevelők munkáját. A közös megmozdulások előkészítése és lebonyolítása mindig zökkenőmentes —, a fiatalok mindent pontosan, akku­rátusán hajítanák végre. Ez a nevelés szervezett formában már egészen kis korban, az óvodában elkezdődik. A családi otthonban is sokat adnak a kötelességtudat és a fegyelem kifejlesz­tésére, a közösségi érzés kialakítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom