Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

2NÉPÜJSÁG 1983. július 6. Andropov és Kohl tárgyalásai az európai rakétatelepítésről (Folytatás az 1. oldalról) külügyminiszter és Hans- Dietrieh Gensoher, az NSZK szövetségi al kancellár ja, kül­ügyminiszter azon a találko­zón, amelyre kedden délelőtt került sor a moszkvai Kreml­ben. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Gensoher al- kancellár, külügyminiszter kedden Moszkvában megko­szorúzta az Ismeretlen kato­na sírját a Kreml falánál. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke kedden délelőtt Moszkvában — csupán a tol­mácsok jelenlétében — meg­beszélést folytatott Helmut Kohllal, az NSZK szövetségi kancellárjával. Mint szovjet részről a meg­beszélésről közölték, mindket­ten kijelentették, örülnek a lehetőségnek, hogy személye­sen is megismerkedhetnek egymással és nyílt vélemény- cserét folytathatnak a szov. jet—nyugatnémet kapcsola­tok, valamint a nemzetközi, s ezen belül is elsősorban az európai helyzet néhány alap-— vető fontosságú kérdéséről. Jurij Andropov üdvözölte .Helmut Kohl szövetségi kan­cellár és Hans-Dietrich Gen- scher alkancellár látogatását, megállapítva, hogy a Szovjet­unió elsőrendű fontosságot tulajdonít az NSZK-hoz fűző­dő kapcsolatoknak. A moszk­vai szerződés 1970-ben történt megkötése óta a Szovjetunió és az NSZK között jelentős mértékben és eredményesen fejlődtek a kapcsolatok. A szovjet vezetés azt kívánja, hogy e kapcsolatok továbbra is kedvezően alakuljanak, s megfeleljenek a két ország népei érdekeinek, valamint Európa és az egész világ bé­kéje érdekeinek. Ebből a szempontból külö­nös jelentősége van a nukle­áris fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan következmé­nyekkel fenyegető szakasza elhárításának Európában — mutatott rá Jurij Andropov. ,.A NATO a Szovjetunió és szövetségesei alapvető érde­keinek kárára radikálisan meg akarja változtatni az európai hadászati helyzetet. Az NSZK-t a Szovjetunió és szövetségesei ellen szánt, első csapás mérésére alkalmas amerikai nukleáris rakéták indítóállásává akarják változ­tatni. A lényeget tekintve e terv megvalósítása újjászülné annak veszélyét, hogy német földről háborút indítanak a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió azzal az őszinte szándékkal kezdte meg az Egyesült Államokkal az európai nukleáris fegyve­rekről folytatott tárgyaláso­kat, hogy azokon pozitív ered­ményeket érjenek el. Arra tö­rekszünk, hogy az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú tiszteletben tartásával nagymértékben csökkentsük a nukleáris szembenállás szintjét Európá­ban. A Szovjetunió minden lehetségest megtesz azért, hogy figyelembe vegye tár­gyalópartnereinek megfonto­lásait, és elősegítse a mindkét fél érdekeivel összhangban álló, kölcsönösen elfogadható egyezmény létrejöttét. Az Egyesült Államok álláspontja azonban abban összegezhető, hogy egyoldalú leszerelést kö­vetel a Szovjetuniótól és érin­tetlenül meg akarja őrizni a NATO-országok közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzetét. Nem hagyhatjuk például figyelmen kívül, hogy Nagy-Britannia és Francia- ország jelentős mennyiségű, ebbe az osztályba tartozó és ellenünk irányuló nukleáris fegyver birtokában van — mutatott rá az SZKP KB fő­titkára. Az Egyesült Államok mo­nopolhelyzetbe akar kerülni, a Szovjetunió közvetlen köze­lében elhelyezve azokat a nukleáris fegyvereket, ame­lyek képesek a Szovjetunió területének mélyén lévő cél­pontok megsemmisítésére. A Szovjetuniónak nincs, s az amerikai logika szerint nem is szabad, hogy legyen hason­ló ereje valahol az Egyesült Államok közelében. A NATO-országok politiku­sai állandóan azt ismételge­tik, hogy a Szovjetunió gedményeket tesz a genfi tár­gyalásokon, ha Nyugat-Euró- pába telepítik az új amerikai rakétákat. Ez mélységes és veszélyes tévedés, .mert ha sor kerül a rakétatelepítésre, ak­kor mi nem pozíciónk feladá­sához, erőink gyengítéséhez folyamodunk majd, hanem magfelelő • időben hatékony válaszintézkedéseket teszünk a Szovjetunió és szövetsége­sei biztonságának védelmé­ben — hangsúlyozta Jurij Andropov. A Szovjetunió számára ne­hezen érthető, milyen előnyt remél az NSZK attól, ha te­rületén elhelyezik az ameri­kai rakétákat, ha sor kerül a Szovjetunió válaszlépéseire, ha Európa középső részét sű­rűn betelepítik a legkülönbö­zőbb tömegpusztító fegyve­rekkel. A Szovjetunió jelenleg Európában található közepes hatótávolságú rakétád csupán a NATO e térségben levő kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközeinek ellensúlyát je­lentük. A szovjet rakéták nem az NSZK fegyveres erői ellen irányulnak. A helyzet azonban megváltozik, ha né­met földön elhelyezik az amerikai rakétáikat. A Német Szövetségi Köztársaság szá­mára sokszorosára nő a ka­tonai veszély és elkerülhetet­lenné válik az is, hogy bonyo­lultabbá váljanak a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok. Ami pedig az NSZK-ban és az NDK-ban élő németeket illeti, nekik ebben a helyzet­ben, mint azt nemrég valaki megfogalmazta, rakéták sűrű erdején át kellene egymásra nézniük — állapította meg Jurij Andropov. Nem jobb-e kihasználni a lehetőséget, amíg az adott; és valóban becsületes, mindkét fél törvényes érdekeit figye­lembe vevő megállapodásra jutni, az európai közepes ha­tótávolságú nukleáris fegyve­rek számának növelése he­lyett a jelentős csökkentés­ben megállapodni, a jelenle­ginél sokkal egészségesebbé téve ezzel' a légkört kontinen­sünkön és az egész világon? A megállapodásra mindaddig van lehetőség, amíg a rakáta- telepíltés el nem kezdődik. A Szovjetunióban felfigyel­tek Kohl kancellárnak arra a kijelentésére, hogy az NSZK kormánya megértéssel visel­tetik a Szovjetunió történel­mi okokból eredő biztonsági igényei iránt. Országaink és az európai béke szempontjá­ból is nagyon jó volna, ha e szavak tükröződnének a Né­met Szövetségi Köztársaság gyakorlati politikájában is — mutatott rá Jurij Andropov, hangsúlyozva még, hogy t a Szovjetunió a kölcsönös meg­értéshez vezető utat a jóaka­rattal, s a béke és a jószom­szédi kapcsolatok érdekében folytatott együttműködés készségével párosuló teljes nyíltságban látja. Helmut Kohl nagyra érté­kelte az SZKP KB főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének nyílt sza­vait és hangsúlyozta, hogy az áltála vezetett nyugatnémet kormány békés és jószomszé­di kapcsolatokat akar fenn­tartani a Szovjetunióval, az NSZK és a Szovjetunió kö­zötti viszony konstruktív to­vábbfejlesztésére törekszik. Ugyanakkor ismételten kifej­tette a NATO vezető körei­nek az új amerikai rakéták telepítésével kapcsolatos is­mert álláspontját. Jurij Andropov és Helmut Kohl között Moszkvában kedden délután került sor a befejező megbeszélésre. A ta­lálkozón jelen volt Andrej Gromiko, valamint Hans- Dietrich Gensoher. A délutáni tárgyaláson foly­tatódott a véleménycsere a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti kapcsolatok elvi kérdé­seiről, s e kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján történő további fejlesztése le­hetőségeiről. A megbeszélésen áttekintet­ték a két ország közötti két­oldalú együttműködés lehet­séges fejlesztésének egy sor konkrét vonatkozását is. Szó­ba került több más kérdés is, köztük a közép-európai had­erők és fegyverzetek csök­kentéséről Bécsben folyó tár­gyalások. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a ta­lálkozó nyílt és tárgyszerű volt, s megállapodtak abban, hogy a moszkvai szovjet— nyugatnémet tárgyalások so­rán megvitatott kérdésekben folytatják a véleménycserét. íNyiikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke ked­den Moszkvában ugyancsak megbeszélést folytatott Hel­mut Kohllal és Hans-Dietrich Genscherrel. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról, s különös figyelmet szenteltek a kapcsolatok gazdasági vo­natkozásainak. Hangot adtak meggyőződésüknek, hogy megvannak a feltételek a gazdasági együttműködés to­vábbi fejlesztésére. Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere kedden Moszkvában szintén találkozott Helmut Kohllal és Hans-Dietrich Genscherrel. Wojciech Jaruzelski 60 éves Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke le­vélben köszöntötte 60. szüle­tésnapja alkalmából Woj­ciech Jaruzelsikit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát, a Lengyel Népköztár­saság miniszterelnökét. A Maigytar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az al­kalomból Wojciech Jaruzels- kiinek a szocialista társadal­mi rendszer védelmében, a szocialista országok egvségé- nek erősítésében kifejtett te­vékenysége, valamint a ha­za nik és a Lengyel Népköz­társaság közötti testvéri ba­rátság, sokoldalú együttmű­ködés fenntartásában és el­mélyítésében szerzett érde­mei elismeréséül a Magyar Népköztársaság gyémántok­kal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. * A legmagasabb szovjet ki­tüntetést, a Lenin-rendet adományozta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége Wojciecih Jairuzels- kinek, a LBMP Központi Bi­zottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének. Ja- ruzelskd a szovjet és a len­gyel nép közötti testvéri ba­rátság és együttműködés fej­lesztésében szerzett érdemei elismeréseként, 60. születés­napja alkalmából kapta a ki­tüntetést. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa táviratban' üdvözölte Wojciech Jaruzelskit szüle­ié snlapjla alkalmából. Shultz küldetése Kedd esti kommentárunk. Egyszerre két külügyminiszter, az amerikai és a franlcia jelenléte Szíriában önmagában iis jelzi, hogy az ország milyen fontos szerepet tölt be a jelenlegi közel- keleti helyzet alakulása szempontjából. Damaszkusz vendégei közül nyilvánvalóan Shultz látogatását övezi nagyobb érdeklődés, hisz ő bábáskodott az izraeli—li­banoni megállapodás fölött, amihez azóta iis szeretnék megnyerni Szíria támogatását. Damaszkusz azonban eddig semmiféle szirénhang csábításának sem engedett. Álláspontja szerint az egyezmény számára elfogadlhiatlaflan, mivel eleve nem számol alapvető érdekeivel. Izrael ugyanis a megszállt libanoni területek kiürítését attól teszi függővé, hogy kivonják-ie a szériái és a palesztin erőket. Színia véle­mény szerint viszont előbb Tel Aviv cSapfaitaiiinak kell feltétel nélkül távozni. Shultz most damaszkuszi látogatása előtt Szaúd-Ará- biábán tárgyalt. Nyilvánvaló szándékkal: szerette volna rábírni a szaúdi vezetést, hogy érvényesítse be­folyását Damiaszkuszban az elutasító magatartás meg­változtatása érdekében. Am nem hiába szokták a kö­zel-keleti helyzetet bonyolultnak, összekúszáltnak ne­vezni: az Egyesült Államokhoz fűződő baráti kapcso­latai ellenére sem valószínű, hogy Szaűd-Arábia en­gedjen az amerikai nyomásnak. Látványos, nyílt föl­lépésére legalább is aligha lehet számítani. A jelekből ítélve tehát folytatódik az egyhelyben topogás. Persze közben, a libanoni feszültség — megoldás híján — egy­re veszedelmesebb méreteket ölt. Az egymással farkas- szemet néző szírdai, izraeli és palesztin egységek — még az utóbbiak körében kirobbant belviszaly eMené-re is — egyelőre szilárd frontvonalat alkotnak. Olyan tö­résvonalat, amely mentén bármelyik pillanatban ma­gasra asaphat a háború lángja. A diplomáciai lépéseket behatárolja Izrael' merev álláspontja. Minden jel arra mu/tat, hogy Tel. Aviv leg­följebb részleges csapatkivonásra hajlandó, azt is in­kább katonai erőinek átcsoportosításaként minősíthet­jük. Így ha Shultz újabb közel-'keleti küldetése során valamilyen eredményt akar elérni, mindenek előtt Iz­raelben kall, hogy keresse a megoldás kulcsát. Gyapay Dénes Hz enyhülés életképessege A prágai béke-világtalálkozó alsó napján taagyszabású béke-nagygyűlést tartottak az óvárosban. A találkozón a világ 132 országának polgárai, 1843 nemzeti (szervezet (párt-, szakszervezet, ifjúsági-, női szervezet, egyház) képviselői Wettek részt. kölcsönös biztonság figye­A karibi kormányfők értekezlete Szelíd szemrehányást tett az európaiaknak néhány ázsiai és afrikai küldött a prágai bék'etalálkozón, mond­ván, mi mindig csak saját földrészünk vészé lyezte tett- ségiével foglalkozunk, „Euró­pai-centrikusok” vagyunk, holott a harmadik világ is súlyos, az egész Földet érintő gondokkal küzd. Valóban, nem szabad lebecsülni a töb­bi földrész problémáit (nem iis tesszük) de hadd szögez­zük le: Európának kulcssze­repe van, nemcsak saját, ha­nem az egész emberiség ér­dekeinek a 'szempontjából. Sokszor leírtuk már, hogy itt összpontosulnak a legna­gyobb katonai és gazdasági erők, itt végzetes lenne egy konfliktus. Másrészt innen sugározhat k‘i (sugárzott is a hetvenes években) a legha­tásosabban az átfogó enyhü­lés, a fellendülés. Ilyen, érte­lemben tehát Európa bizton­sága — a világ biztonságá­nak döntő tényezője. Kát gond nyomja földré­szünkéit, pontosabban szólva két olyan, tárgyalás-sorozat folyik, amely maigában hor­dozza. a jó és a rossz döntás lehetőségét. Az egytilk a ra­kétákkal foglalkozik Géni­ben, a másik a helsinki zá­róokmány végrehajtásával Madridban. Figyelmünk kö­zéppont jábiain ma az első áll. Ha a szovjet és az amerikai küldöttség nem tud meg­egyezni, úsy még az idén el­kezdik az amerikai Pershing —2-k, illetve a robotrepülő­gépek telepítését az NSZK­ban, Naigy-Britammában., Olaszországban és másutt. Csakhogy — mint azt a hát szocialista ország párt- és ál­lami vezetőinek moszkvai ta­lálkozójáról kiadott nyilat­kozat hangsúlyozta —, ha. ez megtörténik, új helyzet áll elő, a Szovjetunió és szövet­ségesei válaszlépésre kény­szerülnek: nem engedhetik meg a katonai erőegyensúly megbontását. Minden éssze­rűség amellett szól tehát, hogy ne növeljék, hanem fa­gyasszanak be minden euró­pai közép-hatótávolságú ra­kétarendszert a jelenlegi szinten, tárgyalások útján, a lembevetelevél kezdjék meg a csökkentést mindkét olda­lon. Ezt a javaslatot ismétel­ték meg, a szocialista orszá­gok vezetői Moszkvában, tár­gyalási készségüket kifejez­ve. Meglehetősen bonyolult az európai kép. Miként lehetne kikerülni a Sikertelen, ta­nácskozások ördögi köréből? M'indieníekeffiőtt a nyugati, el­sősorban az amerikai szem­lélet megváltoztatásával. A hosszú távra tervezett ame­rikai stratégiát kettős szán­dék jellemzi: megszerezni a katonai fölényt a Szovjet­unióval szemben, és ideoló­giai hadjáratokkal megpró­bálni lejáratni, háttérbe szo­rítani a szovjet államot, ál­talában a kommunizmust. Nyilvánvaló, hogy ezzel a törekvéssel szembeszállnak a szocialista országok. Egy­ben rámutatnak arra, hogy mind a fegyverkezési ver­seny felsziítása, mind a kom- miuinistaiellenes „keresztes- hiadjárat” kárt okoz Kelet­nek és Nyugatnak egyaránt. Növeli a fegyverarzenált, sú­lyosbítja az ezzel1 járó gaz­dasági terheket, növeli a bi­zalmatlanságot, nehezen ki­számíthatóvá teszi a nem­zetközi helyzetet. Ezért javasolják újra és újra a szocialista államok, hogy álljon, meg ez a fegy­ver k ezé si-fes zültsé gi spir ál. Nem a több fegyver teremti meg a népek biztonságát, ha­nem a tárgyalásos megegye­zések sora.. Elgondolkoztató mondat olvasható a moszk­vai nyilatkozatban: „A hel­sinki euróoai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró har­mincöt állam ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az envhüllést töretlen, egyre étetkénesebb és sokoldalúbb, átfogó folvarmattá alakítja”. Madridban is ebben a szel­lemben. kéne cselekedni. Mert az envhülés valóban életképes, de nem nélkídöz- bet' a figyelmeit és a támo­gatást. a nemzetközi együtt­működésből t fi ni ál kozhat csak. TATÁR IMRE Hétfőn Trinidad és Tobago fővárosában. Port of Spain. ben megkezdődött az angol nyelvterülethez tartozó kari­bi szigetállamokat tömörítő karib-tengeri közösség és kö­zös piac (CARICOM) elneve­zésű szervezet 4. csúcsérte­kezlete. A tanácskozáson Antigua, Barbados, Belize, Guyana, Ja­maica, Trinidad és Tobago, Montserrat, Dominica, San Vicente, Santa Lucia, Grena- da és St. Kitts vezetője vesz részt. A karibi kormányfők érte­kezletén többek között meg­vitatják a CARICOM belső PANORÁMA BUDAPEST Kedden Budapestire érke­zett Joel Domeneeh Benitez, a Kubai Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, a kubai energiabizottság elnöke. Budapesti tartózko­dása során tárgyalásokat foly­tat magyar partnerével, Ka- polyi László ipari államtit­kárral és magyar energetikai létesítményeket tekint meg. GENF Genfben hétfőn-megkezdő- dött a palesztin kérdésről augusztus 29.—szeptember 7. között tartandó rendkívüli ENSZ-konferencia európai re­gionális előkészítő ülése. A tanácskozáson kedden felszólalt dr. Kőmíves Imre, a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta: a Közel-Kele­egységének kérdését, a térség gazdasági együttműködésének lehetőségeit, s gondjait. Az egyik központi téma lesz Kö- zép-Amerika. A CARICOM tagállamai már korábban is többször nyugtalanságukat fe­jezték ki a közép-amerikai válság miatt, s elvetették azt az amerikai sugallatot, hogy úgymond a kelet-nyugati ér­dek-összeütközés okozná Kö- zép-Amerika bajait. A CARICOM pontosan 10 évvel ezelőtt alakult. A szer­vezethez tartozó karibi — többségükben mini — álla­mokban mintegy 4 millió em. bér él. ten kialakult válságos hely­zetre csakis a nemzetközi összefogással megteremtett aktív féllépés hozhat megol­dásit. DAMASZKUSZ Egyszerre három magas rangú NATO-poldtikus tar­tózkodik a Közel-Kéleten: Shultz amerikai, Gheysison francia és Van Den Broek holland külügyminiszter foly­tat felváltva tárgyalásokat a konfliktusokban közvetlenül, vagy közvetve érdekelt orszá­gok vezetőivel. Bejrúti láto­gatását befejezve kedden dél­után Damaszkuszba érkezett George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. Az amerikai politikus ma Szíriából Izra­elbe utazik. Asszad Szíriái el­nök kedden fogadta Claude Cheysson francia külügyimi­nisztert, aki később tovább­utazott Szaúd-Ará'biéba. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom