Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

2^fePÜJSÁG 1983. július 27, Lengyelország Megkezdődött az amnesztia-törvény végrehajtása A lengyel minisztertanács arról tárgyalt, milyen fel­iadatok várnak rá a szükség- állapot megszüntetésével be­állt új politikai, és jogi kö­rülmények között. A kor­mány a szükségállapot fel­oldását, az alkotmány mó­dosítását, az amnesztia ki­hirdetését és a szejm leg­utóbbi ülésén elfogadott egyéb intézkedéseket olyan lépéseknek minősítette, ame­lyek hozzájárulnak az élet további normalizálásához, a nemzeti egyetértés fokozá­sához, a rend és a nyugalom erősítéséhez. Akárcsak a LEMP, a kor­mány is a közimegegyezés és a harc együttes Irányvona­lának folytatását vallja ma­gáénak. Ez, mint az ülésen, hangsúlyozták, egyrészt azt jelenti, hogy teljes követke­zetességgel törekedni kell a válságból kijutni akaró em­berek bizalimáinaik és támo­gatásának a megnyerésére, másrészt ugyanilyen követ­kezetesen, kérlelhetetlenül fel kell lépni minden nega­tív társadalmi jelenséggel, és a szocializmus ellenfelei­vel szemben egyaránt. Különös gondot kell fordí­tani arra, amit az alkot­Béketalálkozó Augusztus 5-én a Velencei­tó melletti ifjúsági, központ­iban béketalállkozót rendez taz Országos Béketanács if­júsági és diákbizottsága a KISZ Fejér megyei és buda­pesti bizottságának támoga­tásával. A fiatalok békevá­gyának hangot adó rendez­vény emléket kíván, állítani á hírős imá i és a nagaszaki . atomrobbantás áldozatainak. Az eseményen politikai fóru­mok és vetélkedők, sportver­senyek és vízi színpadi lát­ványos műsorok várják az érdeklődőket. mány módosításakor külön is hangsúlyozottan rögzítet­tek: a parasztsággal szövet­séges munkásosztály jelenti az államhatalom fő társadal­mi bázisát. A kormány en­nek megfelelően a munkás- osztály valós érdekeinek szolgálatát tekinti továbbra is politikája ala,pvető Irány­vonalának. A miniszterta­nács tágjai fenntartják és bővíteni fogják kapcsolatu­kat a munkahelyi kollektí­vákkal,; a kormány folytatni kívánja a különféle dönté­sek tervezeteiről való társa­dalmi konzultáció gyakorla­tát. A gazdasági, célok közül ez idő szerint a piacnak az iparcikkekkel, mindenek­előtt könnyűipari termékek­kel való ellátását, annak ja­vítását emelték ki. Ami az élelmiszereket illett, az év második felében a korábbi hanyatlás nyomán nehézsé­gek mutatkozhatnak a hús­ellátásban. A gondok jó ré­sze azonban a kormány sze­rint kiküszöbölhető^ ha az ipar és a kereskedelem job­ban, lelkiismeretesebben gazdálkodik a meglévő lehe­tőségekkel. Nem tartalmaz új elemet a NATO különleges konzulta­tív csoportjának keddi érte­kezletéről kiadott közlemény. A csoport ülésén ezúttal a közepes hatótávolságú raké­tákról folytatott genfi tárgya­lási forduló eseményeit érté­kelte és vitatta meg, hogy milyen álláspontot képvisel­jen az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezete a szeptember 6-án kezdődő újabb tárgya­lási szakasszal kapcsolatban. A közleményből kiderül, hogy A kormány rendeletet ho­zott arról, hogy már az idén és a következő években is pénzügyi kedvezményeket biztosítanak az olyan, válla­latoknak, amelyek közvetle­nül hozzá járulnak a piaci el­látás bővítéséhez. A lengyel bíróságok és ügyészségi szervek megkezd- íték azoknak az ügyeknek a felülvizsgálatát, amelyekre a szejm által elfogadott am­nesztiatörvény hatálya kiter­jed. A PAIP lengyel hírügynök- ,ság jelentése szerint teljesen megszüntették a büntetését 28, politikai jellegű bűncse­lekmény miatt elítélt sze­mélynek. Közülük 26 sze­mély volt megfosztva, sza­badságától, két személynek a büntetése a szabadság kor­látozására terjedt ki. A sza­badon bocsátottak e csoport­jának tagjai közül 14-et a szükségá 1 lapot el őír á saiba ütköző bűncselekmények miatt ítélteik el. Hétfőn 28 olyan személy­nek — közöttük egy asszony­nak és három fiatalkorúnak — is megszüntették a bün­tetését, akik nem előre meg­fontolt szándékkal követtek el bűncselekményt. a NATO-szövetségesek min­den részletkérdésben támo­gatják a Genfben eddig kép­viselt amerikai álláspontot. A közlemény emlékeztet arra, hogy az Egyesült Álla­mok a „nulla-megoldás he­lyett az úgynevezett közbülső megoldásra tett javaslatot, vagyis, hogy a felek rögzít­sék valahol 50 és 450 között a közepes hatótávolságú ra­kétáikon elhelyezett robbanó­töltetek számát. A Tudeti Párt tovább harcol Az olasz fővárosban a Tu- deh, az Iráni Néppárt egyik, Amid fedőnevű képviselője sajtóértekezleten ismertette az iráni helyzetet és beszá­molt pártja vezetőinek sorsá­ról. Elmondta, hogy Nureddin Kianurit, a párt központi bi­zottságának első titkárát és a párt más letartóztatott ve­zetőit, aktivistáit az elmúlt három hónapban a börtönök­ben a CIA és az izraeli tit­kosszolgálat, a MOSSZAD által alkalmazott módszerek­kel kegyetlen kínvallatások­nak vetették alá, s tudatza­vart előidéző készítmények alkalmazásával teljesén ér­telmetlen „vallomásokat” csi­kartak ki belőlük. Brit nők békeakciója Az angliai Greenham Co,iá­mon légi.támasizponto.n a brit ibéfceharcos nők egy csoport­ja az éjszaka leple alatt hét­főn jelszavakat és bé'kejele- iket festett a bázison állo­másozó amerikai felderítő- gépre és egy üzemanyag- szállító repülőgépre. A hét asszony átvágta a támasz­pont drótkerítését és az őrö­ket kijátszva jutott el a re­pülőgépekhez. A Blaökbird nevű fetderítőgépet tartják a legkorszerűbb — és ezért a .^legtitkosabb” — amerikai kém repül őgépn ek. A bázisra behatolt nőket őrizetbe vették és „rongá­lás” vádjával augusztusiban bíróság elé állítják őket. Miint ismeretes, e légitá­maszpontnál hónapok Óta ttart a brit békemozgalom­hoz tartozó nők tüntető megmozdulása a fegyverke­zés ellen, mert a tervek sze­rint ide telepítik az ameri­kai1 manőverező robotrepülő­gépeket. NATO-tanácskozás Harminc év után Kedd. esti kommentárunk. Három évtizede hallgattak el a fegyverek Korea földjén. A ketté osztott ország demilitarizált övezetének északi felén, Panmindzsonban kis múzeum őrzi az em­lékét 1953. július 27-ének, annak a napnak, amelyen aláírták a három évi véres háborúnak véget vető fegy­verszüneti egyezményt. E háborúnak jelképes és valóságos tartalma is volt. A második világháború utáni korszak első nagyobb háborúja a formálódó szocialista világrend és a pozí­cióit őrző nyugati tömb történelmi összecsapását is je­lentette. A hidegháborút fegyveres háborúvá feszítő akkori USA-politika első ízben Korea földjén kísérelte meg a szocialista építés, a kommunizmus erőszakos fel­tartóztatását. A különösen kegyetlen agresszió ember- feletti szenvedést és elképzelhetetlen pusztulást jelen­tett, melyet az ideiglenesnek tekintett két részre tago­lódás mai napig tartó állandósulása követett. Korea szocialista útra lépett északi fele, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság — nem utolsósorban a Szovjetunió és Kína hathatós támogatásának köszön­hetően megvédte függetlenségét, s vele együtt társa­dalmi rendszerét. S habár az elmúlt harminc év a béke három évtizede volt, Korea — a megosztottság miatt — továbbra is a világ krónikus válságövezeteinek egyike. Az észak-amerikai jelenlétre támaszkodó szöuli rezsim rövidlátó makacssággal utasítja vissza a KNDK meg­megújuló erőfeszítéseit a két országrész békés újra­egyesítésére. Válasz nélkül hagyták a Koreai Munka­párt legutóbbi kongresszusán felvázolt kezdeményezést is egy konföderatív, vagyis a társadalmi rendszereket érintetlenül hagyó köztársaság létrehozására. Mindezt nehéz lenne elválasztani attól a ténytől, hogy a megosztott ország déli része szervesen illeszke­dik az Egyesült Államok kelet-ázsiai stratégiai tervei­be. A jelenlegi Dél-Korea negyvenezer amerikai kato­nájával, nukleáris fegyverekkel teletűzdelt támaszpont­jaival az egyik legfontosabb láncszeme annak a ha­dászati ívnek, amelyet az Egyesült Államok hozott lét­re a Japánhoz tartozó Okinawa szigetétől az Indiai­óceán térségéig. A koreaiak történelmi vágya az újra­egyesülésről így ütközik Washington nemzetközi poli­tikájának előretolt bástyáiba. A haladó világ, köztük hazánk hagyományosan meg­emlékezik Korea hónapjáról. Kezdőpontja június 25-e, a kelet-ázsiai nép ellen indított amerikai támadás év­fordulója, záróakkordja pedig július 27-e, a fegyver- szünet dátuma. Korea földjén közben új nemzedék nőtt fel, amely a háborút már csak a könyvekből ismeri, de következményeit, a nemzet kettészakítottságának kese­rűségét lépten-nyomon érzékeli. A mai napon különösen is emlékezik a világ Ko­reára, bízva abban, hogy e sokat szenvedett nép eléri nagy vágyát: hazája békés, demokratikus újraegyesülé- sét GYŐRI SÁNDOR PANORÁMA BUDAPEST BONN Egyesült Államok II. Elnökjelölt elnök Reagan elnök és Bush alelnök — a következő választásra is marad a felállás? Manapság minden látoga­tója megkérdezi — ki tréfá­san, ki komolyan —. Rónáid Reagantól, vajon valóban megpályázza-e újra az elnök­séget? S ő erre sohasem ad végleges választ, sejteti az igent. Számára előnyösebb miinél tovább húzni a hiva­talos jelöltség bejelentését. Ha ugyanis az amerikai elnök már ismét elnökjelöltként te­vékenykedik, bátrabban lehet bírálni, vádolni azzal, hogy „mindenben ,kampányérdeke­ket követ”. S van a dolognak egy nem elhanyagolható anyagi haszna is a republiká­nus pártkassza szempontjá­ból: ha Reagan elnökként Utazik valahova, akkor a te­temes költséget — a testőrök százainak bérét például — az államkincstár, ha úgy tetszik, az adófizető állja. Ha viszont Reagan elnöfcjeleöltiként kel útra, a pártjának kell leszur­kolnia a párszázezeres nagy­ságrendű költséget. Más kér­dés, hogy történetesen a republikánusok aligha szorul­nak rá e fogásra, hiszen a köztársasági pártkasszába hagyományosan többször annyi folyik be, mint a de­mokratákéba. Ami azonban ésszerű a Fe­hér Ház és lakója számára, az kockázatos a republikánus pártnak. Hiszen minél tovább halogatja Reagan elnökjelölt­sége hivatalos bejelentését, avagy a visszalépés közlését, annál nehezebben pótolhatná őt pártja. Sokak szerint erre jóformán nem is lennének képesek a republikánusok, ezért i,s kérlelik az idős el­nököt: maradjon, mert csak ő képes biztosítani a párt- egységet. A republikánusok 1980-ban a választási győze­lem végett ásták el a csata­bárdot; e pártban hagyomá­nyosan ádáz küzdelmet vívott a konzervatív és a pragma­tikus szárny. Reagan al elnök - ként azt a Busht vette maga mellé, -akiit három esztendeje vele szemben a pragmatiku­sok tábora állított jelöltként, s így a második ember nem számít igazi utódnak a rea- ganista gárda szemében. Viszont miinél tovább húzza Reagan a döntést, annál in­kább csakis Bush számíthat a „tartalék-jelöltségre”. Már a pártjelöltségért folyó kam­pány is hatalmas energiát és anyagi alapokat igényel, hi­szen jóformán minden a te­levíziós reklámokon dől el, s az bizony percenként százez­rekbe kerül. Szükség van még egy országos, mindenütt aktív, kapcsolatokkal ren­delkező stábra, azt pedig nem lehet egyik napról a másikra felállítaná. Bush 1980-as em­berei viszont csak jelre vár­nak. Az alelnök azonban il­ledelmesen és alighanem ész­szerűen az elnök újraindulá­sát hirdeti: Bushnak egysze­rűbb dolga lenne, ha jövőre is Reagan oldalán Sétálhatna be a Fehér Házba. A mellette még leginkább szémbajöhető Baker szenátusi republikánus vezér csakis akkor óhajt el­nökjelölt lenni, ha Rónáid Reagan már nincs a poron­don. A nemrég kitört Fapergate- botrányig minden menetrend szerint alakult, beleértve a Fehér Ház indokolt időhúzá­sát is. Ügy képzelték, hogy majd szeptember elején hi­vatalosan megfújják a kürtöt — most viszont már késő őszt emlegetnék. Igaz, Rea­gan gyakorlatilag már rég­óta elnökjelöltként viselke­dik, országjárásai egyértel­műen kampányjellegűek. Előszeretettel keresi fel pél­dául azokat a tájakat, ame­lyeken kritikus szavazóréte­gek tömörülnék. A republikánus remények szempontjából természetesen a kulcskérdés a gazdasági helyzet alakulása, s főleg az: sikerül-e fenntartani a ki­bontakozó fellendülést? Két­ségtelenül e tényező határoz­za meg alapvetően jövő ősz­szél az urnához járuló vá­lasztók hangulatát. A másik perdöntő kérdés a háború és béke ügye, leegyszerűsítve: melyik jelölt biztosíthatja, in­kább a nyugodt életet? 1980- ban Rónáid Reagan ugyan ke­mény külpolitikát hirdetett és világpolitikai asztalracsa- pást ígért. Újbóli elnökjelölt­ként Viszont már nem elegen­dő, ha csak „új fegyverkor­látozási módszerekkel” ke­csegteti népét, tőle a genfi eredményt kérik majd szá­mon. S ha nincs mit felmu­tatni. tálcán kínálná a de­mokrata ellenzéknek azt a választási témát, amire a gazdaság javulása esetén az ellenpártnak oly nagy szük­sége lenne. AVAR JÁNOS iDr. Abdel Moneim Ahmed Atiik, az Egyiptomi Arab Közt ár saság budapesti, nagy­követe hazája nemzeti ünne­pe alkalmából kedden foga­dást adott a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Ván- csa Jenő mezőgazdasági és. élelmezésügyi miniszter, Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes, veze­tője, Garai Róbert külügy- és Vas János külkereskedel­mi miniszterhelyettes, vala­mint a politikai, a társadal­mi, a gazdasági és a kultu­rális élet számos képviselő­je. Ott volt a budapesti dip­lomáciád képvisél etek több vezetője és tagja. * A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének meghí­váséira hazánkba látogatott a Nigériai Újságíró Szövetség delegációdé' Jola Ogunlusi főtitkár vezetésével. A két szövetség vezetői tárgyalá­sokat folytattak az együtt­működésről, ötéves egyez­ményt írták, alá. Megálla­podtak többek között dele- igádiólk cseréjében, és együtt­működnek alz újságírók ok­tatása terén is. LUANDA Hétfőn az angolai fővá­rosba, Luandába érkezett a Szovjetunió Afro-ázsiai Szo­lidaritási Bizottságának kül­döttsége, amelyet B. Abdu- razakov, az Üzbég SZSZK kormányának külügyminisz­tere, a bizottság elnökségér nek tagjla vezet. PÁRIZS-Claudie Gheysson francia külügyminiszter este Rio de Janeiróba, latin-amerikai kőrútjának első állomásiára utazott. Cheysson Brazílián kívül Bolíviába, Kolumbiá­ba és Kubáiba is ellátogat. A Közös Piac acélpoliti­kájáról tartott tanácskozás előtt Lamtísdorff nyugat­német gazdasági miniszter sajtóértekezletet tartott Bonnban. NAGYKATA Magyar—koreai béke- és barátsági gyűlésit tartottak kedden Nagykátán abból az alkalomból, hogy 30 eszten­deje — 1953. július 27-én — a panmihidizsoni fegyverszü­neti egyezmény aláírásával .véget ért a háború Koreá­ban. Szilágyi Béla, az Or­szágos Béiketanáes alelnöke mondott beszédét, a gyűlé­sen részt vett és felszólalt Kilm Jong Szuin, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság nagykövete is. WELLINGTON A múlt szerdán. Francia- ország újabb nukleáris kí­sérletet hajtott végre a Csen­des-óceán déli részén, levő Mururoa korallzátonyon. —• jelentették be kedden hiva­talosan Wellingtonban. Az idén ez volt a negyedik ilyen francia kísérlet a térségben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom