Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
2^fePÜJSÁG 1983. július 27, Lengyelország Megkezdődött az amnesztia-törvény végrehajtása A lengyel minisztertanács arról tárgyalt, milyen feliadatok várnak rá a szükség- állapot megszüntetésével beállt új politikai, és jogi körülmények között. A kormány a szükségállapot feloldását, az alkotmány módosítását, az amnesztia kihirdetését és a szejm legutóbbi ülésén elfogadott egyéb intézkedéseket olyan lépéseknek minősítette, amelyek hozzájárulnak az élet további normalizálásához, a nemzeti egyetértés fokozásához, a rend és a nyugalom erősítéséhez. Akárcsak a LEMP, a kormány is a közimegegyezés és a harc együttes Irányvonalának folytatását vallja magáénak. Ez, mint az ülésen, hangsúlyozták, egyrészt azt jelenti, hogy teljes következetességgel törekedni kell a válságból kijutni akaró emberek bizalimáinaik és támogatásának a megnyerésére, másrészt ugyanilyen következetesen, kérlelhetetlenül fel kell lépni minden negatív társadalmi jelenséggel, és a szocializmus ellenfeleivel szemben egyaránt. Különös gondot kell fordítani arra, amit az alkotBéketalálkozó Augusztus 5-én a Velenceitó melletti ifjúsági, központiban béketalállkozót rendez taz Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága a KISZ Fejér megyei és budapesti bizottságának támogatásával. A fiatalok békevágyának hangot adó rendezvény emléket kíván, állítani á hírős imá i és a nagaszaki . atomrobbantás áldozatainak. Az eseményen politikai fórumok és vetélkedők, sportversenyek és vízi színpadi látványos műsorok várják az érdeklődőket. mány módosításakor külön is hangsúlyozottan rögzítettek: a parasztsággal szövetséges munkásosztály jelenti az államhatalom fő társadalmi bázisát. A kormány ennek megfelelően a munkás- osztály valós érdekeinek szolgálatát tekinti továbbra is politikája ala,pvető Irányvonalának. A minisztertanács tágjai fenntartják és bővíteni fogják kapcsolatukat a munkahelyi kollektívákkal,; a kormány folytatni kívánja a különféle döntések tervezeteiről való társadalmi konzultáció gyakorlatát. A gazdasági, célok közül ez idő szerint a piacnak az iparcikkekkel, mindenekelőtt könnyűipari termékekkel való ellátását, annak javítását emelték ki. Ami az élelmiszereket illett, az év második felében a korábbi hanyatlás nyomán nehézségek mutatkozhatnak a húsellátásban. A gondok jó része azonban a kormány szerint kiküszöbölhető^ ha az ipar és a kereskedelem jobban, lelkiismeretesebben gazdálkodik a meglévő lehetőségekkel. Nem tartalmaz új elemet a NATO különleges konzultatív csoportjának keddi értekezletéről kiadott közlemény. A csoport ülésén ezúttal a közepes hatótávolságú rakétákról folytatott genfi tárgyalási forduló eseményeit értékelte és vitatta meg, hogy milyen álláspontot képviseljen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a szeptember 6-án kezdődő újabb tárgyalási szakasszal kapcsolatban. A közleményből kiderül, hogy A kormány rendeletet hozott arról, hogy már az idén és a következő években is pénzügyi kedvezményeket biztosítanak az olyan, vállalatoknak, amelyek közvetlenül hozzá járulnak a piaci ellátás bővítéséhez. A lengyel bíróságok és ügyészségi szervek megkezd- íték azoknak az ügyeknek a felülvizsgálatát, amelyekre a szejm által elfogadott amnesztiatörvény hatálya kiterjed. A PAIP lengyel hírügynök- ,ság jelentése szerint teljesen megszüntették a büntetését 28, politikai jellegű bűncselekmény miatt elítélt személynek. Közülük 26 személy volt megfosztva, szabadságától, két személynek a büntetése a szabadság korlátozására terjedt ki. A szabadon bocsátottak e csoportjának tagjai közül 14-et a szükségá 1 lapot el őír á saiba ütköző bűncselekmények miatt ítélteik el. Hétfőn 28 olyan személynek — közöttük egy asszonynak és három fiatalkorúnak — is megszüntették a büntetését, akik nem előre megfontolt szándékkal követtek el bűncselekményt. a NATO-szövetségesek minden részletkérdésben támogatják a Genfben eddig képviselt amerikai álláspontot. A közlemény emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a „nulla-megoldás helyett az úgynevezett közbülső megoldásra tett javaslatot, vagyis, hogy a felek rögzítsék valahol 50 és 450 között a közepes hatótávolságú rakétáikon elhelyezett robbanótöltetek számát. A Tudeti Párt tovább harcol Az olasz fővárosban a Tu- deh, az Iráni Néppárt egyik, Amid fedőnevű képviselője sajtóértekezleten ismertette az iráni helyzetet és beszámolt pártja vezetőinek sorsáról. Elmondta, hogy Nureddin Kianurit, a párt központi bizottságának első titkárát és a párt más letartóztatott vezetőit, aktivistáit az elmúlt három hónapban a börtönökben a CIA és az izraeli titkosszolgálat, a MOSSZAD által alkalmazott módszerekkel kegyetlen kínvallatásoknak vetették alá, s tudatzavart előidéző készítmények alkalmazásával teljesén értelmetlen „vallomásokat” csikartak ki belőlük. Brit nők békeakciója Az angliai Greenham Co,iámon légi.támasizponto.n a brit ibéfceharcos nők egy csoportja az éjszaka leple alatt hétfőn jelszavakat és bé'kejele- iket festett a bázison állomásozó amerikai felderítő- gépre és egy üzemanyag- szállító repülőgépre. A hét asszony átvágta a támaszpont drótkerítését és az őröket kijátszva jutott el a repülőgépekhez. A Blaökbird nevű fetderítőgépet tartják a legkorszerűbb — és ezért a .^legtitkosabb” — amerikai kém repül őgépn ek. A bázisra behatolt nőket őrizetbe vették és „rongálás” vádjával augusztusiban bíróság elé állítják őket. Miint ismeretes, e légitámaszpontnál hónapok Óta ttart a brit békemozgalomhoz tartozó nők tüntető megmozdulása a fegyverkezés ellen, mert a tervek szerint ide telepítik az amerikai1 manőverező robotrepülőgépeket. NATO-tanácskozás Harminc év után Kedd. esti kommentárunk. Három évtizede hallgattak el a fegyverek Korea földjén. A ketté osztott ország demilitarizált övezetének északi felén, Panmindzsonban kis múzeum őrzi az emlékét 1953. július 27-ének, annak a napnak, amelyen aláírták a három évi véres háborúnak véget vető fegyverszüneti egyezményt. E háborúnak jelképes és valóságos tartalma is volt. A második világháború utáni korszak első nagyobb háborúja a formálódó szocialista világrend és a pozícióit őrző nyugati tömb történelmi összecsapását is jelentette. A hidegháborút fegyveres háborúvá feszítő akkori USA-politika első ízben Korea földjén kísérelte meg a szocialista építés, a kommunizmus erőszakos feltartóztatását. A különösen kegyetlen agresszió ember- feletti szenvedést és elképzelhetetlen pusztulást jelentett, melyet az ideiglenesnek tekintett két részre tagolódás mai napig tartó állandósulása követett. Korea szocialista útra lépett északi fele, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság — nem utolsósorban a Szovjetunió és Kína hathatós támogatásának köszönhetően megvédte függetlenségét, s vele együtt társadalmi rendszerét. S habár az elmúlt harminc év a béke három évtizede volt, Korea — a megosztottság miatt — továbbra is a világ krónikus válságövezeteinek egyike. Az észak-amerikai jelenlétre támaszkodó szöuli rezsim rövidlátó makacssággal utasítja vissza a KNDK megmegújuló erőfeszítéseit a két országrész békés újraegyesítésére. Válasz nélkül hagyták a Koreai Munkapárt legutóbbi kongresszusán felvázolt kezdeményezést is egy konföderatív, vagyis a társadalmi rendszereket érintetlenül hagyó köztársaság létrehozására. Mindezt nehéz lenne elválasztani attól a ténytől, hogy a megosztott ország déli része szervesen illeszkedik az Egyesült Államok kelet-ázsiai stratégiai terveibe. A jelenlegi Dél-Korea negyvenezer amerikai katonájával, nukleáris fegyverekkel teletűzdelt támaszpontjaival az egyik legfontosabb láncszeme annak a hadászati ívnek, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Japánhoz tartozó Okinawa szigetétől az Indiaióceán térségéig. A koreaiak történelmi vágya az újraegyesülésről így ütközik Washington nemzetközi politikájának előretolt bástyáiba. A haladó világ, köztük hazánk hagyományosan megemlékezik Korea hónapjáról. Kezdőpontja június 25-e, a kelet-ázsiai nép ellen indított amerikai támadás évfordulója, záróakkordja pedig július 27-e, a fegyver- szünet dátuma. Korea földjén közben új nemzedék nőtt fel, amely a háborút már csak a könyvekből ismeri, de következményeit, a nemzet kettészakítottságának keserűségét lépten-nyomon érzékeli. A mai napon különösen is emlékezik a világ Koreára, bízva abban, hogy e sokat szenvedett nép eléri nagy vágyát: hazája békés, demokratikus újraegyesülé- sét GYŐRI SÁNDOR PANORÁMA BUDAPEST BONN Egyesült Államok II. Elnökjelölt elnök Reagan elnök és Bush alelnök — a következő választásra is marad a felállás? Manapság minden látogatója megkérdezi — ki tréfásan, ki komolyan —. Rónáid Reagantól, vajon valóban megpályázza-e újra az elnökséget? S ő erre sohasem ad végleges választ, sejteti az igent. Számára előnyösebb miinél tovább húzni a hivatalos jelöltség bejelentését. Ha ugyanis az amerikai elnök már ismét elnökjelöltként tevékenykedik, bátrabban lehet bírálni, vádolni azzal, hogy „mindenben ,kampányérdekeket követ”. S van a dolognak egy nem elhanyagolható anyagi haszna is a republikánus pártkassza szempontjából: ha Reagan elnökként Utazik valahova, akkor a tetemes költséget — a testőrök százainak bérét például — az államkincstár, ha úgy tetszik, az adófizető állja. Ha viszont Reagan elnöfcjeleöltiként kel útra, a pártjának kell leszurkolnia a párszázezeres nagyságrendű költséget. Más kérdés, hogy történetesen a republikánusok aligha szorulnak rá e fogásra, hiszen a köztársasági pártkasszába hagyományosan többször annyi folyik be, mint a demokratákéba. Ami azonban ésszerű a Fehér Ház és lakója számára, az kockázatos a republikánus pártnak. Hiszen minél tovább halogatja Reagan elnökjelöltsége hivatalos bejelentését, avagy a visszalépés közlését, annál nehezebben pótolhatná őt pártja. Sokak szerint erre jóformán nem is lennének képesek a republikánusok, ezért i,s kérlelik az idős elnököt: maradjon, mert csak ő képes biztosítani a párt- egységet. A republikánusok 1980-ban a választási győzelem végett ásták el a csatabárdot; e pártban hagyományosan ádáz küzdelmet vívott a konzervatív és a pragmatikus szárny. Reagan al elnök - ként azt a Busht vette maga mellé, -akiit három esztendeje vele szemben a pragmatikusok tábora állított jelöltként, s így a második ember nem számít igazi utódnak a rea- ganista gárda szemében. Viszont miinél tovább húzza Reagan a döntést, annál inkább csakis Bush számíthat a „tartalék-jelöltségre”. Már a pártjelöltségért folyó kampány is hatalmas energiát és anyagi alapokat igényel, hiszen jóformán minden a televíziós reklámokon dől el, s az bizony percenként százezrekbe kerül. Szükség van még egy országos, mindenütt aktív, kapcsolatokkal rendelkező stábra, azt pedig nem lehet egyik napról a másikra felállítaná. Bush 1980-as emberei viszont csak jelre várnak. Az alelnök azonban illedelmesen és alighanem észszerűen az elnök újraindulását hirdeti: Bushnak egyszerűbb dolga lenne, ha jövőre is Reagan oldalán Sétálhatna be a Fehér Házba. A mellette még leginkább szémbajöhető Baker szenátusi republikánus vezér csakis akkor óhajt elnökjelölt lenni, ha Rónáid Reagan már nincs a porondon. A nemrég kitört Fapergate- botrányig minden menetrend szerint alakult, beleértve a Fehér Ház indokolt időhúzását is. Ügy képzelték, hogy majd szeptember elején hivatalosan megfújják a kürtöt — most viszont már késő őszt emlegetnék. Igaz, Reagan gyakorlatilag már régóta elnökjelöltként viselkedik, országjárásai egyértelműen kampányjellegűek. Előszeretettel keresi fel például azokat a tájakat, amelyeken kritikus szavazórétegek tömörülnék. A republikánus remények szempontjából természetesen a kulcskérdés a gazdasági helyzet alakulása, s főleg az: sikerül-e fenntartani a kibontakozó fellendülést? Kétségtelenül e tényező határozza meg alapvetően jövő őszszél az urnához járuló választók hangulatát. A másik perdöntő kérdés a háború és béke ügye, leegyszerűsítve: melyik jelölt biztosíthatja, inkább a nyugodt életet? 1980- ban Rónáid Reagan ugyan kemény külpolitikát hirdetett és világpolitikai asztalracsa- pást ígért. Újbóli elnökjelöltként Viszont már nem elegendő, ha csak „új fegyverkorlátozási módszerekkel” kecsegteti népét, tőle a genfi eredményt kérik majd számon. S ha nincs mit felmutatni. tálcán kínálná a demokrata ellenzéknek azt a választási témát, amire a gazdaság javulása esetén az ellenpártnak oly nagy szüksége lenne. AVAR JÁNOS iDr. Abdel Moneim Ahmed Atiik, az Egyiptomi Arab Közt ár saság budapesti, nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Ván- csa Jenő mezőgazdasági és. élelmezésügyi miniszter, Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes, vezetője, Garai Róbert külügy- és Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet számos képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciád képvisél etek több vezetője és tagja. * A Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghíváséira hazánkba látogatott a Nigériai Újságíró Szövetség delegációdé' Jola Ogunlusi főtitkár vezetésével. A két szövetség vezetői tárgyalásokat folytattak az együttműködésről, ötéves egyezményt írták, alá. Megállapodtak többek között dele- igádiólk cseréjében, és együttműködnek alz újságírók oktatása terén is. LUANDA Hétfőn az angolai fővárosba, Luandába érkezett a Szovjetunió Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottságának küldöttsége, amelyet B. Abdu- razakov, az Üzbég SZSZK kormányának külügyminisztere, a bizottság elnökségér nek tagjla vezet. PÁRIZS-Claudie Gheysson francia külügyminiszter este Rio de Janeiróba, latin-amerikai kőrútjának első állomásiára utazott. Cheysson Brazílián kívül Bolíviába, Kolumbiába és Kubáiba is ellátogat. A Közös Piac acélpolitikájáról tartott tanácskozás előtt Lamtísdorff nyugatnémet gazdasági miniszter sajtóértekezletet tartott Bonnban. NAGYKATA Magyar—koreai béke- és barátsági gyűlésit tartottak kedden Nagykátán abból az alkalomból, hogy 30 esztendeje — 1953. július 27-én — a panmihidizsoni fegyverszüneti egyezmény aláírásával .véget ért a háború Koreában. Szilágyi Béla, az Országos Béiketanáes alelnöke mondott beszédét, a gyűlésen részt vett és felszólalt Kilm Jong Szuin, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete is. WELLINGTON A múlt szerdán. Francia- ország újabb nukleáris kísérletet hajtott végre a Csendes-óceán déli részén, levő Mururoa korallzátonyon. —• jelentették be kedden hivatalosan Wellingtonban. Az idén ez volt a negyedik ilyen francia kísérlet a térségben.