Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
1983. július 27. KÉPÚJSÁG 3 Az SZKP forrásainál (I.) Az elszigeteltség ellen Az Iszkra első száma és a szerkesztőség tagjai: Lenin, Plehanov, Martov, Zaszulics, lAkszelrod, iPotreszov, és Krupszk&ja Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903 júliusában és augusztusában zajlott le az Orosz- országi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) II. kongresszusa. Ezen befejeződött a forradalmi marxista szervezetek egyesülésének folyamata és a Lenin által kidolgozott eszmei-politikai és szervezeti alapokon megalakult az oroszországi munkásosztály pártja. Most ez a párt — a Szovjetunió Kommunista Pártja — vezető és irányító erő a Szovjetunióban, a szovjet politikai rendszer, valamennyi állami és társadalmi szervezetek magja. ■A II. kongresszust nagy előkészítő munka előzte meg. Ezt különösen szükségessé tette, hogy a kongresszus lényegében véve alapító kongresszus volt, hogy alapvétő elméleti kérdéseket kellett megvizsgálnia, hogy lerakta a pártideölógla alapját. Az OSZDMP 1898 márciusában megtartott I. kongresszusa kinyilatkoztatta a pánt megalakulását. Egységes program és szervezeti szabályzat hiányában azonban a szociáldemokrata szervezetek mind eszméi, mind szervezeti tekintetben el voltak szigetelve egymástól. A tudományos szocializmus eszméinek az i zm o s odó miunfcásmo zgalom - ■mai való egyesítését megakadályozta az opportunizmus. Le kellett küzdeni a forradalmi szervezetek elszigeteltségét és kontárkodását, határozottan el kellett határolódni az opportunistáktól, ki kellett dolgozni az orosz- országi proletariátus egységes ■marxista pártjának prog- r ama lapjait, taktikai és szervezeti elveit. EGY SZENVEDÉLYES alom E munka óriási része a Lenin által létrehozott illegális összoroszországi politikai lapra, az Iiszfcrára hárult. Ennék első száma 1900 decemberében jelent meg. Az Iszk- ránák igen nagy érdeme van a pártprogramnak és a párt létrehozását célzó szervezési terv kidolgozásában, az OSZDMP II. kongresszusának előkészítésében és összehívásában. Azóta, hogy a szervező bizottság megkezdte a kongresszus közvetlen előkészítését, a véle kapcsolatos egész munka voltaképpen V. I. Leninre hárult, aki külföldön élt. „Az Oroszországgal való levelezés szörnyen megviselte az idegeit — emlékezett vissza Lenin harcostársa és felesége, N. K. Krupszkaja. — Hetekig, hónapokig várni válaszokat a leveleikre, állandóan az egész ügy kudarcát várni, állandóan bizonytalanságban lenni az ügy kibontakozása felől, mindez a legkevésbé feleit m'eg Vlagyimir Iljics jellemének ... Ö szenvedélyesen álmodozott olyan egységes, összeforrott párt létrehozásáról, amelyben feloldódnának a párt iránti viszonyukat egyéni rokomszenvekre vagy ellenszenvékre alapozó összes különálló körök, amelyben nem leniniének semmiféle mesterséges válaszfalak, köztük nemzeti válaszfalak sem.” LENIN 33 (ÉVES VOLT... A kongresszus 1903. július 30-án nyílt meg Brüsszelben. Az első 13 ülést egy elhagyatott raktárhelyiségben sikerült megtartani. A belga rendőrség csakhamar megfigyelés alá vonta a küldötteket és néhányat közülük kiutasított az országból. A résztvevők átköltöztek Londonba, ahol aztán a következő 24 ülést megtartották. A kongresszus számára különböző munkásszervezétektől béreltek termeket. iA kongresszust a szervező bizottság megbízásából G. V. Plehanov nyitotta meg, aki 1883-ban A munka felszabadítása néven marxiista csoportót szervezett, és sokát tétt a marxizmus oroszországi terjesztéséért. „20 évvel ezelőtt semmik voltunk — mondta a szónok —, most viszont már nagy társadalmi erők ... Tudatos kifejezést kell adnunk ennek az ösztönös erőnek programunkban, taktikánkban, szervezetünkben.” A képviseleti feltételeiknek megfelelően a kongresszus munkájában való részvétéi jogát csupán azok a szociáldemokrata szervezetek kapták meg, amelyek legalább egy évig aktív forradalmi munkát végeztek. Ezért a kongresszuson az OSZDMP 26 szervezete képviseltette magát, amelyek több ezer tagot egyesítették soraikban, összesen 43 delegátus vett részt 51 szavazati joggal és 14 delegátus tanácskozói joggal. Túlsúlyban vották közöttük a fiatal, erőtől duzzadó és energikus forradalmárok. Lenin akkor 33 éves volt, sok delegátus életkora nem haladta meg a 30 évet. Ök magának a pártnak a fiatalságát jelképezték. TÜLSÜLYBAN AZ ISZKRÁSOK Bár az IsZkra jelentős mértékben hozzájárult az opportunisták élleni harchoz és sóikat tett a forradalmi marxisták tömörítéséért, a kongresszus összetétele mégis heterogén volt. Képviselve voltak a pártban akkorliíban meglévő különféle eszmei államiatok. A következetes proletár forradalmárokon kívül ott voltak az opportunista irányzat képviselői is, akik a köri érdekeket védelmezték az egész párt érdekeinek rovására. A következetes marxisták, az Iszkra hívei 33 szavazattal rendelkeztek. 10 szavazattal az ingadozó közép, vagy ahogy nevezték őket, a .^mocsár”, s 8 szavazattal az Iszkra nyílt ellenfelei, az opportunista irányzat kifejezői. így az iszkrások többségben voltak és egységesen fellépve biztosíthatták ;a forradalmi irány győzelmét minden megvitatott kérdésben. „Ez á 33 isZk- rás is, aki egységben mindig eldöntötte minden egyes kérdés sorsát a kongresszuson, két alcsoportra szakadt, de véglegesen csak a kongresz- szus végén szakadt ketté” ... — írta Lenin az OSZDMP II. kongresszusáról szóló beszámolóban. Lenin híveinek, vagyis a „szilárd” isZkrásök- naik 24 szaviazatuik volt, az oppo rtuhi zrnusra hajlamos határozatlan, ingadozó iszk- rások, akik L. Mariovot követték, 9 szavazattal rendelkeztek. Ez az erőviszony meghatározta az éles elvi harcot, gyakorlatilag az egész kongresszus folyamán. A kongresszus elején az iisZkrásók valamennyien egységesek voltak. „A kongresz- szus az összes iszkrások békés és barátságos együttműködésével kezdődött, s bár árnyalati véleménykülönbségek természetesen mindig voltak köztük, kifelé ezek az árnyalati különbségek nem jelentkeztek politikai nézet- eltérésekként” — írta később Lenin. Csakhamar azonban kitűnt, hogy az isZkirások között nem minden téren ilyen kedvező a helyzet. Következik: Program a harchoz. (II.) Vállalati intézkedések az építkezők ellátásának javítására Az építőanyag-ipari vállalatok az első félévben az előirányzottnál 84 millió téglával és 3 millió égetett cseréppel többet adtak át a kereskedelemnek, a magánépítkezők igényeit azonban így sem tudták kielégíteni. Az akadozó ellátást csak részben javította, hogy a tárcához tartozó vállalatok május—június hónapokban — amikor a legnagyobb volt az építkezők igénye — 410 többletműszakot szerveztek. Az építőanyag-ipari vállalatok idei terveik kialakításakor számoltak a lakosság igényeinek növekedésével, ami azonban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mértékben emelkedett — a tanácsok a tavalyinál háromszor több építési engedélyt adtak ki. A vállalatok a termelés fokozására elsősorban szervezési intézkedésekkel készültek fel, kisebb kapacitásnövelő gépi beruházásra csak néhány gyár anyagi lehetősége futotta. Egyebek mellett jó előre megszervezték az esedékes nagyjavításokat, ezzel is csökkentve a berendezések emiatt kiesett munkaidejét. A kereslet néhány termékből előre nem látott, nagyarányú növekedése miatt év közben további intézkedések váltak szükségessé. Bonyhádi Zománcárugyár A pártvezetőségi ülés a gépek között kezdődött (Kissé rendhagyó módon kezdődött a zománogyári pártvezetőség ülése: körsétával az üzemben. A' téma előterjesztője Sági István, műszaki főosztályvezető invitálttá meg a vezetőség tagijait, mielőtt érdemben tárgyalnák a műszaki fejlesztés helyzetét, problémáit, szerezzenek helyszíni tapasztalatokat iis. Btár van a vezetőség tagjai között műszaki i:s, többen azonban csak „,távolabbról” ismerik, hogy mi valósult meg. a tervekből, milyen eredménnyel, melyek vannak folyamaiiban és melyeket kell — a várt eredmény hiányában. — lezárni. (Az első állomás, a leszabó üzemben egy saját tervezésű és kivitelezésű — lévén a bonyhádi gyár szinte egyedüli a zománcedény előállításában, speciális gépeket iszámára a hazai ipar nem gyárt, ilyeneket vagy importálni kell, Vagy „itthon” legyártani — félautomata hidraulikus simító-ínyt ró-pere- mező gép. Tehát olyan. műveleteket egyesít, amelyeket külön-,külön gépeken végeztek. A giép révén tehát nő a termelékenység és várhatóan javul a minőség is. Mint a főosztályvezető elmondta, a gépet már kipróbálták, üzembe állítását a harmadik negyedévre tervezik. iA következő új gépnél — ehhez kiegészítő berendezést készítették, amely 5—15 százalékos a nyagim eg faika r ít á st ihoz majd — az anyagellátással van probléma1. A dunaújvárosi hengermű nem képes elegendő lemezszala- igot szállítani. Üj'aibb „megálló”: a motorikus simítógép — éveik óta tart a kifejlesztése, menet közben újabb és újabb problémáik akadtak, lehet, hogy most sikerül az utolsót iis kiküszöbölni. A zisíirta la nító-saiVazó berendezés — az együk legnehezebb és lég egészség télén,ebb, nagyrészt kézi munkaerőt igénylő műveletsort korszerűsítik vele — bonyhádi produktum. Két éve kezdődött az építése, szerelése, most már túl van a próbaüzemen. Mint a tájékoztatásból kiderült, a berendezés bevált, sőt, a gyár iműisziakiii gárdája kész arra, hogy más cég éknek iis készítsen-szállítson ilyen berendezést.' ÍÜjább gépek, újabb „állomások", mint a szitanyomást végző csoport, a védőperem- riázáró gép, a zsugorfóliás egységr aik ománylképző... Kérdések, válaszok. IAiz ülés a pártirodán folytatódik. Noha írásos jelentés készült, abban azonban jóformán „islágivortokiban” szerepelnek az egyes műszaki fejlesztési témák. És természetesen összesített számok a tavalyi műszaki fejlesztési tevékenységről — tervekről, tényleges ráfordításokról és eredményekről'. Ebből i's, a kérdésekből, váll aszókból és a vitáiból iis kitűnik: eredményes műszaki fejlesztés folyik a Bonyhádi Zománc- lárugyárban. Tavaly közel négymillió forintot használtak fel a műszaki fejlesztési alapból — ebből nyolcszázezret egy angol, 2,1 milliót egy osztrák cégnek fizettek ki Iknow-how-idíjként, a ■többi jórészt a saját kivitelezésű fejlesztésekre ment. lAz egyévi megtakarítás — amit a műszaki fejlesztés révén értek el — 4;3 millió forint. Zömmel gyártás-fejlesztésből. Egyébként a gyártmányfejlesztés és a gyártásfejleszifés a fő területe a gyáriban a műszaki fejlesztésnek. Ami' a termelékenységet illeti, a múlt esztendőben 126 ezer munkaóra -r áf o rdítást taikarí t o tt ak meg. Huszonhét feladat volt Jélő” taValy, tizennyolcnak a teljesítését irányozták elő, ebből tizenegyet zártaik le eredményesen, kettőt pedig azért, mert nem vált be. Ez utóbbi arány nem rossz, hiszen a műszáki fejlesztés kockázattal is jár, mindenütt előfordul, hogy egyes kísérleteket negatív „eredménnyel” kell lezárni, abbahagyni, lAz idei programból tizennégynek a teljesítését tervezik, 1,2 milliós ráfordítással és a tervezett megtakarítás 6,8 millió forint. Mindegyik vezetőségi tagnak volt kérdése és a vitáiban mondanivalója. Konkrétan. rákérdeztek, az egyes fejlesztési. témáikra, így például az egyik kísérleti gépre, ami már évek óta „füt”, aztán: la hulladékhíd nélküli tárcsavágásra. (Lemezből szabják ki a zománcedény-ialkat- irészeket és a végén hulladékként megmarad a „kilyuggatott” lemez, a „lyukak” közit is marad anyag. Az új módszer lényege, hogy e lyukaik — mértanilag kifejezve „érintő” körök, vagy egyéb idomok legyenek.) Több kérdés hangzott el a műanyag fülek gyártásának problémáiról, a három színt nyomó sziiitan.yomó gépről — „ritkán látom üzemben” — mondja a kérdező vezetőségi tag... Mint a válaszokból és a vitából kiderül — és itt már a pártszervezeteknek és a szak,szervezetnek is feladatai vannak — helyenként és időnként az érdekelt dolgozók nehezen alkalmazkodnak ia.z újhoz. Türelmes felvilágosító szóra van szükség, annak elfogadtatására, hogy néhia bizony szakítani kell az éves, vagy évtitíezes beidegződéssel, a megszökött munkáimé z dúl átokkal, a korszerű technika sok esetben kevesebb fizikai munkát, ám nagyobb figyelmet igényel. Szembe kell szállni azzal a nézettel, hogy egy berendezés akkor jó, ha a javítóknak .karbantartóknak évekig feléje se kell, nézniük. Van ilyen gép nem is egy,, ám1 egy részük — közltük az úják is, akár importból származnak, akár a gyáriban állították elő, fejlesztették ki őket — gondos karbantartást, ellenőrzést és időmként javítást igényel. Szorosabb együttműködésre van szükség a műszaki főosztály és a többi osztályok között, helyes lenne egyes témák meg.va 1 ásítására komplex brigádot létrehozni. ÍA vezetőség megerősítette azt a gyakorlatot, hogy bátran kell az új műszaki megoldásokkal foglalkozni, kísérletezni, vállalni a kockázatot is. Amelyik témáról pedig kiderül, hogy nem válik be, le kell zárak Egyébként i.s szakítani szükséges .azzal a gyakorlattal, hogy egyes fejlesztési feladatok hosszú évekig elhúzódnak. Eredményes műszaki fejlesztési tevékenység folyik a gyáriban., ezt tovább kell folytatni. J. J. A pártvezetőség tagjai la leszabóüzemben, a már elkészült, kipróbált és Rövidesen üzembe helyezendő hidraulikus simító-nyíró-peremező gépnél
