Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
12 NÉPÚJSÁG 1983. július 2. 111! I MAGAZINJI MAGAZIN J . MAGAZIN mm í »MAGAZIN HH MAGA2IN 5 4 Cví < MAGAZIN ;wmmmím MAGAZIN ^1 1 HP MAGAZIN ■ | I MAGAZIN _p MAGAZIN ■ MAGAZIN 8 MAGAZIN Betegségek a rómaiak idején 'A modern világ civilizációs betegségei kínozzák manapság az emberiséget, és elődeink azért nem ismerték ezeket, mert természetesebb és egészségesebb módon éltek — mindun'tallan ezt halljuk. De az, amit egyes brit kutatók nemrég megállapítottak, bizonyára mégis kissé gondolkodóba ejt bennünket. A brit szigetek lakói a III. századi római uralom idején nyilvánvalóan mór ugyanazokban a betegségekben szenvedtek, mint utódaik 1700 évvel később — ezt eredményezte azoknak a csontvázaknak az alapos vizsgálata, amelyeket 13 évvel ezelőtt a Glouoesternire angol grófságban, levő Ciren- cesterben felfedezett temetőben találtak. A leggyakrabban megállapítható megbetegedés, Alán McW'hiirr régész közlése szerint az artriitisz volt. A felnőtt férfiaknak mintegy a fele ízületi fájdalmaktól szenvedett, fűzte hozzá McWibirr. A kutatásokkal megbízott orvosok számos esetben még hátgerinc-fájdalmak, egyes esetekben gyermekbénulás és kösavény, sőt ólommérgezés jeleit is megállapították. Az archeológus adatai szerint a brit szigetek akkori lakói bizonyára gyakran és intenziven kerültek érintkezésbe ólommal. A tudósak megállapítják, hogy a felnőttek csontjainak ólomtartalma akkor kb. tízszer nagyobb volt, minit a mai embereknél. Közlésük szerint még a gyermek-csontvázakban is e fém magasfokú koncentrációját találták, sőt, úgy látszik, néhiányan közülük ólommérgezésben haltak meg. McWhiirr — az ásatások vezetője — elmondta, hogy rejtélyes az ólomnyomok eredete. Lehetséges magyarázat volna, hogy Britannia római tartomány akkori lakói ólomból készült főzőedényeket használták, az ólom átkerült a táplálékba, és így bejutott az emberek szervezetébe. Az ásatásoknál azonban semmiféle ilyen anyagból készült edényre nem bukkantak. Barlangok titkai A balangkutatás, barlangfeltárás különleges elméleti, gyakorlati ismereteket és felszerelést követel. A barlangjáró legfontosabb felszerelési tárgya a megfelelő világítási eszköz, hiszen e nélkül egy lépést sem lehet tenni. Nagy jelentősége van a célszerűen megválasztott ruhának, lábbelinek és fejfedőnek is. A barlangkutatás és barlangjárás egyik alapvető feltétele a jó tájékozódás, a barlangásznak természetesen mind elméletileg, mind gyakorlatilag felkészültnek kell lennie. Tisztában kell lennie a barlangokkal foglalkozó tudomány — a speleológia — alapjaival, ugyanakkor a megfelelő fizikai adottságok mellett alapos jártassággal kell rendelkeznie a sziklamászás technikájában, a kötélkezelés valamennyi fogásában is. A barlangász előtt egyik legnehezebb akadály a szifon (amikor a barlang meny- nyezete a víz színe alá hajlik}. Ilyenkor a víz lefolyásának útjában lévő akadályok eltávolításával a vízszintet annyire le kell süllyeszteni, hogv a víz szintje és a barlang mennyezete között légrés keletkezzék. Ha erre Könnyűbúvár-felszereléssel egy szifonon átjutott barlang- kutató, búvártelefonnal, nagy erejű fényforrással felszerelve nincs lehetőség, csak alámerüléssel lehet átjutni a szifonon. (Mindig kötélbiztosítással !j A rövidebb szifonok visszatartott levegővel is átúszhatok, a hosszabbak, vagy a még ismeretlenek felderítéséhez azonan oxigénes vagy sűrített levegős légzőkészülékkel kell nekiindulni. Királyi kincstárak ékessége, milliomosok gyűjteményének büszkesége egy-egy vagyont érő indiai drágakő, ha nem is tett szert mindegyik olyan világhírnévre, mint a Kohinoor, amely ma a brit koronaékszerek része. Az eredetileg 186 karátos, majd a csiszolás következtében 106 karátosra „zsugorodott” gyémántot a dél-indiai Andhra Prades államban, a Golkonda bányában leLték, csakúgy mint egy másik világhírű követ, a „Sarkcsillagot”. Ez utóbbi „alig” 41 karátos, de tulajdonosai között nevezetes történelmi személyiségek is voltak, így például Napóleon fivére. Mostani tulajdonosa nem nevezte meg magát, amikor három évvel ezelőtt egy genfi árverésen négy és fél millió dollárért megvásárolta. A Golkonda bányát gazdaságtalanná Vált üzemeltetése miatt már régen bezárták, s a drágakőbányászat Indiában a korábbihoz képest szerényebb méretűvé zsugorodott. Mégis, a gyémántexport ma Indiának nagyobb bevétett biztosít, mint hagyományos kiviteli cikkei — a tea és a textília. Tavaly 737 millió dollár volt a bevétel, amely csaknem egészében fedezte az amerikai búzavásárlások költségeit. A most zárult pénzügyi évben az export elérte a 870 millió dollárt, s ezzel India megelőzi az eddigi világelső Izraelt. E hatalmas bevétel már nem a természet ajándéka — sokkal inkább dicséri az ügyes munkáskezeket. India ugyanis tekintélyes mennyiségű nyersgyémántot importál, hogy aztán a csiszolt, ékszerré alakított köveket külföldön — elsősorban Észak- Amerikában, Japánban és néhány nyugat-európai országban — értékesítse, megfelelő haszonnal. 1981—82-ben londoni és antwerpeni kereskedőcégek közvetítésével 26 millió karát nyersgyémántot vásárolt. A nyers köveket olcsó bérért nagy szakértelemmel dolgozó indiai csiszolók veszik munkába — számuk vagy 350 ezer —, műhelyeik leginkább az észak-indiai Surat-ban, Dzsaipurban, Va- ranasiban találhatók. A mesterségnek évszázados hagyományai vannak: a szakemberek legjobbjait a hindu maharadzsák és a muzulmán uralkodók mindig megbecsülték. A Dzsaipurban jelenleg élő 40 ezer gyémántcsiszoló őseit Rajasthan állam hindu uralkodója telepítette le, 1727-ben, amikor a várost alapította. A hét karikatúrája Szöveg nélkül Hatékonyabb Az ember jóval többet hall, mint eddig feltételezték. A duisburgi egyetemen az elektroakusztika és ultrahang technika szakterületén folytatott kísérletek során 'kiderült, hogy az emberi fül 40 ezer Hertzig képes hangokat érzékelői. Eddig 16 ezer Hertz számított a határnak. A duiiSburgi tudósok Joaohim Herbertz irányítása alatt olyan speciális hangforrások segítségével jutottak erre a felismerésre, melyek megfelelő tisztaságú magas hangokat is ki tudnak sugározni. Az egyetemen bejelentették, hogy a felfedezés alapján nemzeti és nemzetközi zajvédelem-szabályozási bizottságok már az érvényben lévő előírások módosítását vitatják. Zajártalmat ugyanis jelenleg csak az eddig feltételezett hangfrekvenciia- tartományban, 16 ezer Hert- zig állapítanak meg. Az ezt az értéket meghaladó magas frekvenciákra, melyek sok munkahelyen jelentkeznek, semmiféle norma nem érvényes. Hiányosak a svéd tanárok ismeretei A Svéd Tanulók Szervezete szerint a tanítóknak többet kellene tenniük műveltségük fejlesztése érdekében. A szervezet elnöke, John Hassler szerint sok tanár szemmel láthatóan egyáltalán nem értette meg az iskolareform politikai szándékait, és az iskolán kívül alig van kapcsolata a valósággal. Az iskoláknak ezért továbbképzésre kellene kényszerítőn iük a tanárokat. Az oktatás minőségét az is csökkenti, hogy a tanárok gyakran távolmaradnak az órákról, a kisegítő tanárok pedig többnyire tapasztalatlanok. „Ezért intenzívebbé kell tenni a tanárok továbbképzését és azt nagyrészt a szünidő idejére kell helyezni”, javasolta Hasslen. Az emberek és a sugárzás A technikai forradalom korszakában az atomenergia és a radioaktív izotópok alkalmazása gyors ütemben növekszik. Napjainkban feltételezik, hogy 2000-re az atomerőművek energiatermelése nagyobb lesz, mint a világ mai teljes energiatermelése. A radioaktív izotópok orvosi alkalmazása a diagnosztikában, gyógyításban és a kutatásban, felhasználásuk egyre több iparágban, például a műanyaggyártásban, bányászatban, gépgyártásban, élelmiszertartósításban, a mezőgazdaságban fokozódó ütemben terjed. Ma még nem számottevő, de növekvőben van a lakosságnak az a része, amely kénytelen radioaktív anyagokkal érintkezésbe kerülni, s amelynek védelme a mennyiséggel szemben fontos közegészségügyi feladat. Természetesen bizonyos mennyiségű sugárzásnak az egész lakosság ki van téve, ezt nevezik természetes háttérsugárzásnak, amely alatt a kozmikus sugárzást, a földkéregben, levegőben előforduló radioaktív gázok, kőzetek sugárzását, illetve a szervezetbe beépült természetes radioaktív izotópok sugárzását értik. A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság ajánlása alapján elfogadott, hogy 5 rém az az összdózis-érték, amelyet az egyén — életének első 30 évében — a természetes háttérsugárzáson és az orvosi beavatkozáson felül genetikai károsodás veszélye nélkül elvisel. A gazdaságilag fejlett országokban azonban a lakosság egésze mesterséges forrásokból is elszenved sugárterhelést. Ezek, együttesen a természetes háttérszennyezéssel, megközelítik a genetikailag veszélytelennek 'tekinthető dózisnak mintegy a felét. Foglalkozással járó besugárzást az a dolgozó kap, aki a munkahelyén rendszeresen ionizáló sugárzásnak van kitéve. Ebben az esetben a megengedhető maximális dózist magasabbra határozzák meg, mint a lakosság részére. Alapvető követelmény, hogy foglalkozásból eredően életének első 18 évében senki nem kaphat sugárterhelést, ugyanígy a nők sem kaphatnak terhességük megállapítása után. A károsított szövetek regenerálódásának az elősegítésére kedvező, ha a megengedett heti dózisok arányos napi elosztásban érik a szervezetet. Ha ez nem biztosítható, az egyes napokra jutó túlterhelést egy-egy sugárterhelésmentes nap közbeiktatásával vagy a hét többi napján a sugárterhelés csökkentésével egyenlítik ki. Fontos szabály, hogy minden sugárveszélyes munkahelyet, sugárzó anyagot szállító járművet úgynevezett sugárveszélyt jelző — nemzetközileg előírt — tárcsával kell ellátni, még akkor is, ha ez a munkahely szabad ég alatt is van. A Balaton partján Vízszintes: I. Vajda János, a Balaton partján című versének első két sorát idézzük. (Zárt betűk: E, É, N.) 14. Beethoven nyitánya. 15. Labdával teszi. 16. Szerencsét hozó tárgy. 18. Mottó. 19. Az SZTK elődje. 20. A késnek van. 22. Ritka íértinév. 23. Szóíaj (— ék.). 24. Szándékában állt. 25. Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet. 27. Alma népies neve. 29. Belső szerv. 30. Minőségellenőrzés. 32. Sír. 34. Becézett női név. 36. Élesít. 37. Téli csapadék. 38. Szappanmárka. 40. Hangszeren játszik. 41. Könyörög. 42. Perem. 44. Hibás termék. 46. Óriáskígyó. 47. Szilaj. 49. ... Nagy Mária (színésznő). 50. Erdei isten. 51. Füst . . . (1888— 1967) Kossuth-díjas költő. 53. Levest szed. 55. Japán pénzneme. 56. Másolat. 58. Egy alak a Vükből. 60. Cipészszerszám. 61. Kevert ige! 62. A Nemzetközi Lovasszövetség francia nevének rövidítése. 64. Mutatószó. 65. Vegy- jele: Tb. 68. Iroda jelzője. Függőleges: 1. Zuglói utcanév. 2. Ráskai . . . kódexmásoló apáca. 3. Zászló. 4. Egyházi átok. 5. . . .me tangere! Ne nyúlj hozzám! 6. Időmérő. 7. Nagy növény. 8. Oleb egynemű betűi. 9. Indulatszó. 10. Karol. 11. Itt kel a nap. 12. Zenei kifejezés, ária- szerűen adandó elő. 13. Morajlik. 17. Tudományos meghatározás kiindulópontja. 20. Dísze. 21. Vénája. 26. Közel-keleti ország lakója. 28. Zamat. 30. Forró. 31. Utólagos bérmentesítés. 33. Fohász. 35. ír szervezet. 36. Karalábé vagy kamra jelzője. 37. Burok. 39. Férfinév. 41. Ráma. 43. Elektromos töltésű anyagi részecske. 45. Kacat. 47. Viaskodik. 48. Skandináv nép. 50. Az ENSZ főtitkárának keresztneve. 51. Megelégel. 52. Kőolaj, ásványolaj. 54. Rápottyanó. 55. A versidézet befejező része. (Zárt betűk: S, A.) 56. Lejegyez. 57. Csapat, együttes — idegen szóval. 59. Fészer. 61. Részben hibázik! 63. Aromája. 66. A román és az olasz autók jele. 67. M. Y. 68. UUUU! 69. Házrészlet. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 55. számú sor, a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének cimére: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. A beküldési határidő: 1983. július 8. A levelezőlapra, borítékra kérjük írják rá: Rejtvény. 24. heti rejtvényünk helyes megfejtése: Rácegrespuszta, Ily- lyés Gyula, Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos, mihelyt elkészül, az élethez áll. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Újvári Jenő Tamási, Deák F. u. 28. 7090; Horog Erika Pálfa, Dózsa U. 10. 7042; Dudar Zoltán Báta- szék. Kolozsvári u. 3. 7140; Erdé- lyiné Kaszanyl Júlia Sárpilis, Dózsa Gy. u. 3. 7145; Baka Fe- rencné Szekszárd, Muskotály u. 4. 7100.
