Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

/+ NÉPÚJSÁG 1983. július 21. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Takarékossági vetélkedő Váralján Jó hangulatban, kellemes időben és szép környezetben került sor július 14-én a vár­aljai úttörőtáborban a taka­rékossági vetélkedőre. Az OTP megyei igazgató­ságának és bonyhádi fiókjá­nak kezdeményezését — ta­karékossági vetélkedő rende­zése — a bonyhádi Városi Ta­nács művelődési osztálya szí­vesen fogadta. A lehetőséget gyors cselekedet követte, a célkitűzésektől a megvalósu­lásig alig egy hét telt el. Az úttörőtábor apró lakói, a fel­ügyeletet ellátó pedagógusok örömmel és szeretettel fogad­tak bennünket. Gyors hely­színi megbeszélés, majd ezt követően a versenyző öt csa­pat kijelölése következett. Az ebédlőt percek alatt átalakí­tották a vetélkedőhöz, és 10 órakor bevonultak a csapatok és a szurkolók. Nagy izgalom és nyüzsgés közepette gyorsan peregtek a kérdések és a válaszok. A ve­télkedő első fordulóját ügyes­ségi játék zárta le, amely el­döntötte, hogy a II. forduló­ban melyik három csapat vesz részt. A II. forduló nehezebb kérdéseire a vándortáborból verbuvált csapat 7—8. osztá­lyos tanulói adták a legjobb válaszokat. A vetélkedő győz­tese a vándortábor csapata, — a móri általános iskola — lett. A II. forduló valamennyi résztvevője könyvjutalomban részesült. Az első fordulóból kiesett csapatok tagjai egy- egy tábla csokoládét kaptak. Az ügyes szurkolók sem ma­radtak üres kézzel. A játék közbeni villámkérdésekre adott helyes válaszokat cso­koládéval jutalmazta a játék­vezető. A jó hangulatú más­fél órás program mindenki­nek tetszett. A sikeres progra­mot közös ebéd zárta, majd elbúcsúztunk a tábor kis la­kóitól, a nevelőktől azzal, hogy jövőre ismét találko­zunk. UGRA1FERENCNE megyei szervező Újjáalakult a Szignál Megyénk hétvégi táncos- zenés rendezvényein a már régen együtt játszó bonyhádi Szignál zenekarban mindig a megszokott arcok köszönnek vissza. Igaz, az utóbbi idő­ben eléggé elhanyagolták szűkebb pátriájuk közönsé­gét — a szomszédos megyék felségvizein eveztek —, ami részben érthető is, hiszen a „hazai pályán” nagyobb a konkurrencia. — Nos, mi sem ússszuk meg személyi változás nél­kül — újságolta a minap Ga- rai József zenekarvezető. — Mi az oka a változás­nak? — Ketten az ORiI-toól kap­tak ajánlatot, tiszteletben tartjuk egyéni érdekeiket. Hogy kik vannak helyettük? A szólógitáros posztra vissza­tér Pálfi Tamás, és a pécsi Mórisz együttestől szereztünk egy énekest, Rudán Józsefet. lAz augusztus 1-től új fel­állásban játszó és a megyé­ben is többször fellépő Szig­nálban az új tagok beépülé­se nem jelent stílusváltást. Továbbra is jól bevált siker­recept szerint halad az együt­tes: azaz rockos, dallamos slágerekkel szolgáltatják a művelődési házakban a talp- alávalót. — bégyé — Munka után munka Táncos KISZ-esek - KISZ-es táncosok A tánc érzelmek kifejezé­se tériben és időben tagolt mozdulatokkal. Az emberek­nek áltálában ritkán adódik kedvük ilyen jellegű mozgás­ra. Ha mégis ezt teszik, ak­kor leginkább belső indítta­tás mozdítja izmaikat. A szekszárdi néptáncegyüttes valamennyi tagját is ilyen kényszer vitte táncba. Ró­luk számtalanszor hallhat­tunk. Hazai, külföldi sikere­ikről egyaránt. Amiért most jönnek szóba, az az, hogy az együttes önálló KlSZ-alap- szervezetet is létrehozott. * — Ahányan vagyunk az együttesben — mondja Czi- ráki Éva (asszonynevén Pal- kovics Józsefnél, a KlSZ-tit- kár — annyi munkahely. Ne­künk nagyon fontos a tánc. Kicsit jobban kötődünk a táncon keresztül egymáshoz, miint a munkahelyhez. Évek során kialakult tapasztalat, hogy egyéb gondot is hozunk magunkkal a próbákra. Mun­kahelyi, családi és a többit is lehetne sorolni. Nincs rá mód, hogy próbák idején eze­ken segítsünk. Szükség volt olyan időpontok megválasz­tására, ahol ki-ki választ ka­pott kérdésére. Ez próbaidőn kívül volt természetesen. így sodródtunk lassan a KISZ- alapszervezetekéhez hasonló „élethez”. iPalkovios Józsefné, akit in­kább lánykori nevén szólíta­nak, 15 éve táncol az együt­tesben. Akkor lett KISZ-tag is a szekszárdi gimnázium­ban. Osztálytársai közül hár­man léptek akkor a középis­kola tornatermében próbáló táncosok közé, s azóta is táncolnak. Közben persze a 15 év hozott egyet, s mást Cziráki Éva életében is. Ami­re a legbüszkébb, hogy And­ris nevű fia alig volt féléves, amikor ő ismét táncolhatott az együttesben. Í A KISZ-titkár, Palkovics József né — Ehhez természetesen olyan családi légkör is kell, amelyben meg lehet valósí­tani vagy inkább folytatni le­het az álmokat — így a KISZ-tiitkár. — A férjem na­gyon megbízható volt a gyer­meknevelés tekintetében. Amikor hazajött a munká­ból, örömmel vállalta a gye­reket, nekem pedig jólesett a tánc. Cziráki Éva olyan pályára készült, ahol sok a mozgás. Testnevelőtanár szeretett volna lenni. Az első felvé­teli után azonban még ma­radnia kellett főiskolán kí­vül. így óvodában vállalt munkát. Az apró emberek gondozásához szükséges dip­lomát is megszerezte. Közben kiegyensúlyozottságához hoz­zájárult a tánc és az együt­tesért végzett közösségi mun­ka öröme is. — Nem nevet akartunk ad­ni csupán, hanem olyan szer­vezeti formát, amely érde­keinket is védi. Vigyázunk, hogy ne forrnia legyen önma­gában, hanem valamivel több... A feladataik adottak: a kultúra közvetítése sajátos nyelven. Aki belelapoz a néptáncokat leíró szakköny­vekbe, csalódni fog. Rájön, hogy ami a színpadon olyan egyszerűnek, könnyednek látszik, az roppant bonyolult és csak hosszú, verejtékes munka eredménye lehet. — KISZ-vállalásaink kö­zött szerepel — lapoz az ak­cióprogramba Cziráki Éva —, hogy minél többen szerez­zék meg a táncoktatói szak- tanfolyamokon a végbizo­nyítvánnyal is járó ismere­teket. Ez plusszként jelentke­zik, hiszen munka utáni mun­ka utáni munka a miénk. így kétszeresen is figyelnünk kell egymásra, meg a világ­ban zajló eseményekre is. Ha nem beszélnénk róla, akkor is politizálnánk. Azzal is pél­dául, hogy miként viselke­dünk külföldi szerepléseink alkalmával. Akkor meg in­kább beszéljünk róla... És miért ne tennénk KlSZ-alap- szervezetben? Negyvenöt tagja van a szekszárdi táncegyüttes KISZ-alapszervezetének. Po­litikái oktatás éppúgy sze­repel akcióprogramjukban, mint a táncosok családi éle­tében bekövetkezett változás — házasságkötés, gyermek­születés — közös ünneplése. A kirándulások mellett ott találjuk a profiljuknak meg­felelő ismeretterjesztést is. — Néhány táncos van csak, aki KISZ-en kívüli, de ők is eljárnak taggyűléseinkre. <5k a munkahelyi alapszerveze­tükben tagok. De ez itt sze­rintünk más — vélekedik a KISZ-titkár. * Az őszi zalai kamarafánc- fesztiválra készül az együt­tes. Ezzel a ténnyel is egy félreértést kell eloszlat­nunk, ami a legutóbbi szek­szárdi fellépésükkor a közön­ségben kialakult. Arról van szó, pontosabban szó sincs arról, hogy a felnőtt tánc- együttes befejezte volna to­vábbi működését. Igaz ugyan, hogy néhány táncost elszólít olyan kötelesség, mint a ka­tonai szolgálat, vagy főisko­lai tanulmány, de helyükre — a gondos pedagógiai módsze­reknek köszönhetően — az utánpótláscsoport felnövő táncosai léphetnek. Egyúttal a KISZ-alapszervezet tagjái sorába is... DECSI KISS JÁNOS Menettáncban a bogyiszlóiakkal A honismereti táborból jelentjük 1983. július 4—12-e között részt vettünk a Szekszárd melletti sötétvölgyi úttörő­táborban, amelyet az Orszá­gos Honismerei Módszertani Központ szervezett. Ide pá­lyázat útján kerültünk. A tá­bor fő témája az életmódvál­tozás és a táplálkozás kapcso­lata, a környékbeli német népszokásokkal való ismerke­dés. A bonyhádi 4430. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapat 8/a osztá­lyos rajában meghirdetett „Dédapáink házai” című pá­lyázatra német és zsidó nép­szokásokkal készültünk. Ezzel első helyezést értünk el. A tá­borban a főzőszakrajba je­lentkeztünk. A balmazújvárosi 1868. sz. Ságvári Endre úttörőcsapat fotósai községünk régi házait, Veres Péter szülőházát és régi foglalkozásokat fotóztak, mellyel szintén országos elsők lettek. Ennek a szakkörnek négy tagja vett részt e tábor­ban. Ök örökítették meg a tábor eseményeit. Kovács János bácsi vezeté­sével a főzőszakrajban külön­; Így készül a mézeskalács ! féle ételek készítését tanul­hattuk meg. Nekünk a mé­zeskalács és a daufnudli süté­se tetszett a legjobban, amit majd otthon is megpróbálunk önállóan elkészíteni. A fotósok minden egyes szakraj munkáját megörökí­tették. Az ő munkájukat Tar János csapatvezető tanár bá­csi irányította. Az elkészített képanyagból a táborozás előtt egyéb munkadarabokkal együtt kiállítást rendeztünk. Vasárnap kirakodóvásárban kínáltuk készítményeinket. A főzős lányok lángost sütöt­tek, perecet, kalácsot, mézes- bábokat és üdítőt árultak. Közel hatvan család látoga­tott meg bennünket a kör­nyékbeli városokból és fal­vakból. Este a nagymányoki német néptáncegyüttes szóra­koztatott műsorával minket. Előadásuk nagyon tetszett. Egyik napon a Haramia­forráshoz mentünk — közben akadályokat kellett legyőz­nünk. Ezt a versenyt szalon­nasütéssel fejeztük be. A tá­borunkban kétnaponként váltakozó vándortáborosokkal a futballban mértük össze erőinket. Mindegyik mérkő­zést mi nyertük .meg. Az utol­só napon tábortűz mellett bú­csúztunk egymástól. A tartal­mas programot köszönjük Bíró Mártonná (Jucika nénij táborvezetőnek és a többi fel­nőtt vezetőnek. Köszönjük a szekszárdi Űt- törőház, a HNF, a megyei ÁIB, Tolna megyei Tanács, a TIT és a szekszárdi Városi Tanács támogatását. Sok-sok szép emlékkel té­rünk haza, melyekről csapa­tunknak beszámolunk, és ki­sebb úttörő társainkat továb­bi gyűjtőmunkára bátorítunk. A tábor lakói nevében: Fotósok: Kecskés Péter, Dobi Zoltán, Pinczés Tünde, Tar Gábor. Főzősök: Füle Ágnes, Mik­lós Viktória, Molnár Ágnes, Vál Györgyi, Tetzer Rita. KISZ-segítség fiatal építkezőknek Országos pályázatot nyer­tek a családalapító fiatalok lakásépítését megkönnyítő Garzonmodul építési eljárás tervezői, ifjú pécsi építészek alkotta munkaközösség tag­jai. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által meghirdetett tervpályázatra számos alko­tást küldtek az ország külön­böző vidékeiről. Ezekből ti­zenkettőt fogadott el a bíráló- bizottság, s közülük a bara­nyai ötlet kapta a legnagyobb elismerést és a vele járó két és fél millió forintos támoga­tást, amit a tervek fejleszté­sére, az építkezés megkezdé­sére és a további területelő­készítésre fordítanak majd. A pályamunka — a pécsi Gene-Ráció gazdasági mun­kaközösség fiatal mérnökei­nek szellemi terméke — a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának elmúlt évi ötletpá­lyázatán első díjat nyert, s az alkotókkal egyetértésben ne­vezték be az országos pályá­zatra. A tervben szereplő Garzonmodul kis lakás-alap- sejtjét fokozatosan száz négy­zetméteresnél is nagyobb alapterületű, kényelmes ott­honná bővíthetik a családi házat építők. Oj formában Megyei szakmai versenyek ötvenkét vállalat, üzem', szövetkezet, gazdasági kép­viselői és KISZ-vezetői ta­nácskoztok hétfőn a megyei pártbizottság székházában Szekszárdim. Ezt megelőző­en a megyei KISZ-ibázottsiág gazdasági vezetőkkel és fia­tal szakmunkásokkal folyta­tott beszélgetést a szakmun­kásversenyekről. Az ott szer­zett tapasztalatokat haszno­sítva, a véleményeket fel­használva született meg a kezdeményezés. Ez évtől új formában rendezik meg kí­sérleti jelleggel a fiatal szak­munkások versenyét. Ha a módszer beválik, akkor éven­te megszervezik ezt a ver­senyformát. Az SZMT-vel, a megyei tanáccsal és aiz ipari szövet­kezetek megyei1 szövetségével közösen hirdette meg a me­gyei KlSZ-bizottság öt szak­mában, a felmenő rendszerű versenyt. Az esztergályos-, villanyszerelő-, mezőgazda­sági gépszerelő, autószerelő- és női szabó versenyek cél­ja, hogy szolgálja a fiatal szakmunkások továbbképzé­sét. Ez a forma neim helyet­tesíti, hanem kiegészíti a már meglévő ágazati1 verse­nyeket. Az esélyegyenlőség megteremtése volt az, amit a fiatal szálkemberek épp­úgy kértek, mint a gazda­sági vezetőik, az előzetes megbeszéléseken. Az ágazati versenyeken ezt azért nem lehet megteremteni!, mert rendszerint egy-egy nagy­üzem a házigazdája és ter­mészetes, hogy az adott mun­kahely kérdései szerepelnek elsősorban. Előnyben van­nak mindazok, akik azt a területet ismerik, hátrány­ban, akik hasonló gépeken még nem dolgoztak. Most szakemberek bevonásával olyan tesztláp készült, ami általános ismereteket tartal­maz. A verseny féladatainak mintegy hatvan százaléka a szakmai gyakorlat, negyven az elmélet, közte munkavé­delmi és politikai ismeretek. Ezt a házi versenyeken, még ki lehet egészíteni helyi1 fel­adatokkal. A versenyben a három éven belül végzett fiatal szakmunkások valamennyien irészt vesznek, szakmai to­vábbképzésük érdekében, ezenkívül1 indulhat mindenki harmincéves korig. Termé­szetesen arra számítanak a verseny meghirdetői, hogy 'az eddigiekhez képest nö­vekszik az indulók létszáma is, így Válóban ki lehet vá­lasztani egy-egy szakmában la megye legjobbját, és ez valódi rangot is jelent majd. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy évről évre in­dult egy-iegy szakmában ugyanaz a 10—15 fiatal és győzött Ugyanaz .a három, variálva a helyezéseket. A három éven bélül végzettek esetében azt az előnyt is várják a versenytől, hogy ki­választódnak a legjobbak, így mód nyílik az eddiginél nagyobb differenciálásra a szakmáikban, pontosabban szólva a legjobbak anyagi, erkölcsi megbeszélésére szá­mítanak a verseny kiírná. A területi' döntőkön a lét­számtól függően a munkahe­lyi versenyek első-második helyezettjei vehetnek részt, majd az itt legjobbak jut­nak a megyei döntőbe. A te­rületi versenyektől kezdve a fő szervező a KISZ, a dön­tők. helyszínének biztosításá­ra kérnek csak fel egy-egy üzemet. A munkahelyi versenyeket augusztus 1. és szeptember vége között bonyolítják le, a területi döntők október 1. és november 24. között lesznek. A megyed versenyek az ifjú­munikás-inapok részeként ok­tóber 30. és november 20. között kerülnek sorrai Megoldatlan feladat még máig is az egységes ösztön­zőrendszer kialakítása. En­nek egyik oka a munkahe­lyek eltérő anyagi helyzete, mindenütt más-más összegek álltnak rendelkezésre a fiatal szakmunkások jutalmazásá­ra. A másik ok pedig egy- egy munkahelyen' a szak­munkások elitét© száma. Nyilván nem mindegy, hogy egy-egy szakmában a leg­jobbakat, 100 induló közüli választják-e tói, vagy pedig hárman indulnak és hárman is győznék. Az egységes fel­adatrendszer azié-t az utóbbi gondon is segít némiképp, hiszen a követelményrend­szer minden' munkahelyi ver­senyen azonos lesz. Éppen, ezért a területi döntőkre a helyi pontszámúk megjelölé­sével kell nevezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom